Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)

1933-01-19 / 15. (3125.) szám

^M<IM-MagÍ?AR-H!RLAE? im jannAr 19, crtttartifc. figyelmeit szénteljen. A szónok azonkívül az illetőség kérdésének a rendezését is kívánja Szerinte a leghelyesebb volna, ha az illetőségi jogot teljesen megszüntetnék és csak az állam­polgárságot hagynák meg. Krebs német nemzeti szocialista megállapítja, hogy ő és társainak kéipviselőiházi beszédei ez évben is ugyanolyan keretekben mozognák, mint az elmúlt évben, azaz védik a nemzeti önrendelkezési jog gondolatát. Hogy ez csak* is az állam halárain belül történhetik meg. az teljesen érthető. Mi — úgymond — harcunkat nem az állam ellen folytatjuk, hanem az államiban har­colunk jogainkért. Cerny belügyminiszter felszólalása Ezután Cerny belügyminiszter szólalt fel, aki a csendőrsóg és rendőrség ellen felhozott panaszokra válaszolva kije .öntette, hogy a belügyminisztérium a belső rend és nyuga­lom legfőbb őre és ezt a minisztériumot ál­talában a belső honvédelem iminiszlériumá­nak is nevezik. Ennek a belső hardseregnek feladata a rendet és nyugalmat biztosítani és ez a belső hadsereg becsületesen és felelős­ségteljesen végzi kölelességét. Ami a köz- igazgatás lassúságát illti, megjegyzi a minisz­ter, hogy hihetetlen számban érkeznek ak­ták az egyes hivatalokhoz, ame.yek nagyon megterhelik a hivatalokat., úgyhogy azok a fontosabb ügyeket nem tudják gyorsan elin­tézni. A lassúság másik oka még abban rej­lik, hogy a jogszolgáltatás a köztársaságban még nincs unifikálva. E hibák kiküszöbölése még hosszabb időt vesz igénybe. A közigaz­gatás reformját már törvényileg é.etbe lép­tették és Szlovenszkón öt év éta, a történelmi országokban pedig négy év óta érvényben van. Ez nagyon rövid idő ahhoz, hogy komoly kritikát lehessen gyakorolni a közigazgatási reformra vonatkozó törvény végrehajtása felett, de ez a rövid idő is megmutatja a pár­tatlan kritikus előtt, hogy a közigazgatás egységesítése nem volt rossz gondolat és ez különösen most, a súlyos gazdasági viszo­nyok mellett be is bizonyosodott. A minisz­ter ezután részletesen foglalkozott az önkor­mányzati testületek pénzügyi helyzetével. Ma, amikor az állam súlyos pénzügyi hely­zetben van, csupán az országok, járások és városok súlyos pénzügyi helyzetével itt elő­hozakodni nem lehet. Az általános gazdasági válság vonta maga után a pénzügyi nehézsé­geket. Az egyes országrészek költségveté­seinek deficitje állandóan ismétlődik, jóllehet a kormány az országos képviselőtestületek WWWBBWüfTTUMMCTTTnTfWaiWrWmfyHllffiailWiUi^rílli'IHBI kérésére a pótadó legmagasabb tételét en­gedélyezte. öröm teljes tényként kell ajzonban megállapítani, hogy e költségvetési deficitek legnagyobb része a 'beruházásokból szárma­zik. Az 1933. évi költségvetésekben Csehország deficitje 69 millió, Morvaország, Szilézia deficitje 35 millió, Szlovenszkóó 104 millió és Ruszinszkóé 12 millió koronát tesz ki. Sokkal rosszabb a helyzet a járásoknál. A járások költségvetéseinek deficitje 1931-ben Csehországban 57 millió korona, Morvaor­szágban, Sziléziában 37 millió korona, Sz'o- venszkón 21 millió korona és Ruszinszkón 400 ezer korona volt. 1932-ben az összes já­rások költségvetési deficitje 225 millió koro­nát tett ki. A járások válságos helyzetét még növeli az egyes jársok eladósodása, amely több mint másfél milliárd koronát tesz ki. Ebbői Csehországra esik 1165 millió, Morva- orszák-Sziléziára 257 millió, Szlovenszkóra 15 millió éjs Ruszinsz.kóra 500 ezer korona. Az önkormányzati testületek pénzügyi helyzeté­nek szanálását a belügyminisztérium nem oldhatja meg, hanem ez a parlament feladata lesz. A kamatlábnak csak egy százalékkal való mérséklése is megkönnyítené az ország­részek, járások és községek háztartását. Amennyiben a beruházási kölcsön létrejön, ennek főcélja az állami beruházások végre­hajtása lesz, azonban a kormány és a parla­ment bizonyára üdvösnek tartaná, ha ezen beruházási kölcsönből az önkormányzati tes­tületeket-, a járásokat és községeket is ré­szesítenék. Minden intézkedés, amely az ön- kormányzati testületek pénzügyeinek szaná­lására alkalmas, áldozatokat követel a Lakos­ságtól. Ezért fontos, hogy a községek és járá­sok, de elsősorban az országok kiadásaikban alkalmazkodjanak a mai súlyos gazdasági helyzethez. A miniszter ezután részletesen válaszolt a felszólalók által felhozott panaszokra és kér­désekre. Kijelentette, hogy még 650 csendőrrel van kevesebb, mint amennyire szükség volna. Megtörtént a csendőrség munkájának racio­nalizálása és epecializáláea. Ami a miniszté­rium törvényelőkészítő munkáját illeti, be­jelenti a miniszter, hogy reszortja a parlamentet nagyterjedelmü és fontos javaslatokkal fogja foglalkoztatni. A stzlovenszkói és ruszinszkói jegyzői rend­szert nagyon üdvös intézménynek tartja, de reformra szorul, azonban már előre is meg­nyugtatja a szlovenszkói és ruszinszkói jegy­zőket, hogy ez a reform a saját érdekükben fog történni. Hz éüamBOlsérsások megadása Panasz hangzott el, hogy az állampolgár­ság megadásánál a belügyminisztérium ri­gorózusan jár el. Minden államnak védekez­ni kell a nem kívánatos idegenekkel szem­ben- Ezt teszi Csehszlovákia is. Mindamellett nem igaz, hoigy az állampolgársági ügyek­ben a minisztérium szigorú eljárást tanúsí­tott volna, mert az elmúlt évben november végéig 10.875 benyújtott állampolgársági kérvény 86.49 százalékát kedvezően intézték el és csu­pán 13 százalékát utasították el. Szí o ven- szikéból és Ruszinszkóból 5936 állampol- gársá'd kérvény érkezett be, ennek 94 százalékát kedvezően intézték el és csupán 6 százalékát utasították el. Tehát nagy szi°wusá?ró1, embertelen eljá­rásról az állampolgársági kérvényekkel kap­ós ólaiban beszélni nem volna helyénvaló. Keissner i§azsáiü§ym’nisztsr a ceniuragyatsorfatrél Ezután Meiis&ner igazságügyminiszter szólalt fel, aki utalt arra-, hogy a legközelebbi időben beterjeszti a parlament e!é a halálos büntetésekre vonatkozó törvényjavas­latot és tárcaközi tárgyalás anyagát képezi a részletfizetésekre vonatkozó javaslat. Legközelebb tárgyalásra kerül a kartelltörvény- javaslat, a magánalkalmazottak és munkások fel­mondási lehetőségének korlátozásáról szóló tör* vényjavaslat, az uzsora törvényjavaslat és a szer* keeztők szolgálati viszonyáról szóló törvényjavas­lat. Előkészületben van az uj. ügyvédi és körjegy­zői rendtartás. Ezután részletesen foglalkozott a biróhiámnyal és a bírák túlságos elfoglaltságának problémájával. Statisztikai adatokkal bizonyítja, hogy amíg 1927 óta a bírák száma 19 százalékkal, az irodai alkalmazottak száma 86 százalékkal nö­vekedett, addig valamennyi bíróságnál megkétszereződött as ügyek száma, tehát a bírák valósággal emberfeletti munkát végeznek. Az utóbbi időben a bírói pályára már elegen jelentkeztek. Elutasítja a németek azon panaszát, hogy a bíróságoknál a németek nincse­nek kellő számban képviselve és megállapitja-, hogy Csehországban 34.5 százalék a német báró, jóllehet a német lakosság arányszáma 32.38 szá­zalék. Állást foglal Mayr-Harting ama javaslata ellen, hogy a vádlott felett ugyanolyan nemzetisé­gű bíró Ítélkezzen, mint amilyen nemzetiségű maga a vádlott. Ennek az elvnek az elfogadása fe’bo­rítaná az igazságszolgáltatás egységét fl azonkí­vül csak növelné a nemzetiségek közti ellenté­teket. Srámefc miniszter itt közbeszőlás formájában utal arra, hogy Mayr-Harting npm helyesen hivatkozót Szent Pálra, akii nem nemzetiségi okokból volt bi- zalmetilan bíráival szemben hanem ellenkezőleg, Szent Pál azt kérte, hogy felette római Ítélkezzék, jóllehet ő maga zsidó nemzetiségű volt. (Általános derültség.) Meisner igazságügyminiszter hangsúlyozza, hogy Mayr-Hajrting igaskgügymmiszter korában nem valósította meg az általa most javasolt elvet, mert a német Bribrbe cseh nemzetiségű bírósági elnö­köt nevezett ki, a cseh Kuétenbergbe pedig né­metet-. (Derültség.) A miniszter ezután a cenzúra gyakorlattal foglalkozik és utal arra, hogy 1929-ben 3989 lapelkobzás történt, 1980-ban 3434, 193k-ben a gazdasági cenzúra miatt 3895-re emel- kedett a lapelkobzások száma, de 1932-ben ismét 3643-ra csökkent. Általános utasítást adott ki, hogy tárgyilagos kritika a hatóságokról avagy az állam helyzetéről nem kobozható el. Természetesen azt is tekintetbe kall venni, hogy miképpen Írja v-alaki a kritikát. A kohzási gyakor­latot egységesíteni nem lehet-, mert nemcsak az ál­lamügyészség koboz, hanem a politikai hatósá­gok is. A költségvetési bizottság ma délután megkezdte az iskolaügyi minisztérium költségvetésének rész­letes vitáját. Macek ellőadó és több képviselő fel- szóklása után szólásra jelentkezett Hokky Károly ruszinszkói keresztényszociafeta képviselő is. Lap­zártakor az ülés tart. I Fehérjük azokat az igen tiszteli Előfizetőinket, akik I1SZI6Í1 linlSfOlliXfISK I az előfizetési díjjal hátralékban vannak, vagy az ese­dékes előfizetést nem küldték be, szíveskedjenek a számlázott összeget postafordultával kiadóhivatalunkhoz juttatni, nehogy a lap küldését be kelljen szüntetnünk. ffl vörös csillag lovagjai Irtat VÉCSEY ZOLTÁN (Copyright by Prágai Magyar Hírlap.) (15) S az utalok a várakozás néhány percét itt is arra használják föl, hogy leugráinak a kocsi­ról, az állomás épületébe sietnek s forró vizzel telítik meg csészéjüket-, hogy elkészítsék első teájukat, amelyet hamarosan a többi ie követ. Azután mindenki igyekszik gyorsan átesni a reggeli toalettesinálás obiigát műveletein. Uj nap, uj témák és uj élmények az utasok körében. Ennek a napnak késő délutánján fog a gyorsvonat befutni az örök Moszkvába, min­den oroszok szent városába. Amikor Kurt kezet szorít a perronon a teáját kavargató Kirinovval, az orosz biztató szem- hunyorgatással hajlik feléje. — Ha minden jól megy, még az éjszakai gyorssal visszafordulunk. Igen., Varsóban minden eshetőségre fölke­rültek s alaposan kidolgozták haditervüket. Ha baj nélkül érnek el Moszkvába, Kirinov azonnal értesíti Fjodor Szemjanovicsot é& az­után az éjszakai leningrádi gyorsra szállnak, hogy azonnali visszatérésük a varsói vonalon ne keltsen gyanút. Persze, Fjodor Szemjano- vicsnak más utón kell menekülnie, ő majd tudni fogja ennek az utját-módját. Ha Kirinovot út­közben lekapcsolnák, amit Varsóban lehetet­lenségnek mondott az orosz, az annyit jelente­ne, hogy Fjodor Szemjanovicsot már elfogták, a cseka prágai ügynökei t-ehát mégis hamarább jártak náluk, vagy legalább ie gyorsabban jut­tatták híradásukat Moszkvába és hogy szeren­csétlen barátjuk a kínvallatás kényszerére le­leplezte a vörös csillag lovagjainak szervezetét. Kurtnak valószínűleg ez esetben sem kell sem­mitől sem tartania, mert szinte egészen bizo­nyos. hogy Fjodor Szemjanovics, aki rendkívüli r-iővigyázatos és óvatos, nem látta el címzéssel a Kiírthoz intézett küldeményt és valószínű az is, hogy a levelet úgy fogalmazta meg, hogy ha idegen kézbe kerül is, Kurt egyáltalán ne szerepeljen az ügyben. Erre az esetre megállapodásuk az volt, hogy Kurt Moszkvában miildon ,lehetőt elkövet Fjo­dor Szemjanovics és Kirinov megmentésére. Kirinov egy címet adot-t át neki, hogy ebben a szerencsétlen esetben keresse föl ezt a cimet. Kirinovnak azonban e ragyogó augusztusi reggelen olyan bizakodó volt a hangulata, hogy a jó érzés Kurtban is gyökeret eresztett s most már ő is meg volt győződve vállalkozásuk tel­jes sikeréről. Amig a gyors zúgva, zakatolva vágtatott Moszkva felé, az utasok tovább folytatták szen­vedélyes vitájukat a világkapitalizmus válságá­ról s a szocializmusnak, a szovjetrendszernek várható győzelméről. A petroleumos ameri­kaiak itt, a szovjet szivében sem adták föl a kapitalizmus megrendithetetlen rendszerébe ve­tett hitüket. Kirinov a maga széles, szenvedé­lyes gesztusaival, lobogó fanatizmusával szállt velük vitába. — Kérem, hát vakok az urak? Nem veszik észre, hogy amióta a háború befejeződött, a föld egész területén, minden sarkában válság van és senki sem tudja megmutatni, hogyan le­het a kapitalizmus rendszerével kijutni a vál­ságból? A kapitalista termelés egyszerűen csődbe jutott és nem tudja kenyérrel ellátni a milliókat. Megdőlt legszentebb elve, a világ gazdasági egységének fikciója s a vámfalak közé zárkózó országokban mindjobban elhatal­masodik a nyomor. Ejb, lári-fári, — csapott dühösen a térdére az egyik amerikai. — Krízis a történelem folya­mán nem egy volt, hanem ezer s minden krí­zisre elkövetkezett a prosperity korszaka. Kezdjük a biblián, az egyiptomi hét sovány esz­tendőn g haladjunk végig a világtörténelmen, a maihoz hasonló válság tömegesen bukkan föl. — Végül is a válságok ostroma aláaknázta, a fönnálló társadalmi és gazdasági rendet — kiál­totta szenvedélyes hévvel Kirinov —, s uj kor­szakot, vezetett, be. így alakult, á;t a feudális korszak... —- Dehogy így, — süvöltött közbe egy hóri- horgae yankoe. -- önök mindent egyszerűen agyonteoretizálnak. Nem krízis ásta alá a feu­dalizmust, hanem a fölfedezések által létrejött világpiac s a gépek rohamos előtöré&e a kézi­munka fölváltására... — A helyzet teljesen reménytelen, — sóhaj­tott Kurt s Ivnikerbrokernek a szovjetről irt riportázsába mélyedt el. A sínpárok kitágulása, a vonatnak váltókon robbanó kattogása, állomási melléképületek so­kasodása jelezte, hogy nagyobb állomáshoz kö­zelednek. Az oroszok már mozgolódtak s teá­hoz készítették csajkájukat. A kocsivezető har­sány hangon kiáltotta: —- Szmo’enszk. Még mozgásban volt a vonat, még csak most bontakozott ki a zsúfolt perron színes képe, amikor rohanó alakok közeledtek a lassító vo­nat felé és két-két férfi fölkapaszkodott annak a kocsinak lépcsőire, amelyen Kurték is utaz­tak. A perronról aztán katonák váltak ki, akik föltüzött szuronnyal közeledtek a vonat elé. Villámgyorsan játszódott le a jelenet. Kiri­nov nem messzire állott Kurttól és igy Kurt megfigyelhette, hogy az orosz zsebébe nyúl, kis cédulát ránt elő, abból gyorsan galacsint gyúr s a fogai közé teszi, mintha szét akarná mor­zsolni. Majd a kocsi túlsó oldalához ugrik s az egyik leeresztett ablakon felsőtestét keresztül akarja erőszakolni. — Vissza! — hangzik a mélyből egy erős, fe­nyegető férfihang. Kirinov visszahúzódik az ablakból. — Je suis perdu, — mondja Kurtnak. Kurt erősen megfigyeli az oroszt. Külsőleg teljesen nyugodtunk látszik, csak a homlokán verejté­kezik néhány izzadtságcsöpp, ez mutatja belső izgalmát. Ajkai fanyar mosolyba húzódnak. Meghajlik az utasok felé. — I bég your pardon, misters! Bocsássanak meg a kellemetlen pillanatokért, amiket önök­nek okozni fogok ... Az ajtót már fölszakitották jobbról és balról is és négy fenyegető alak lépett be a kocsiba. A vonat éppen ebben a pillanatban állott meg erős zökkenéssel. — Bereskovskij elvtárs! — kiáltott harsány, átiható hangon az egyik, aki a csekaisták veze­tője volt. — Tudom, tudom, vén szamár, — szólt, gú­nyosan a eeeka-vezető felé Kirinov. — Csak­hogy végre rájöttetek. Kitömhetitek az egész csókát úgy, ahogy van. — Kövessen, — szólt ridegen a titkos rendőr. Kirinov háta most egyszerre meggörbült, mint a támadásra lendülő párducé. Hatalmas ugrással vetette magát a csekaisták vezetőjére, baljával elkapta a nyakát, jobbjával pedig bor­zalmas ütést mért a koponyájára. Ebben a pil­lanatban a másik három rávetette magát. Kiri­nov rettentő erővel küzdött, úgy dolgoztak a karjai, mint a cséphadarók. Hol az egyiket ráz­ta le magáról, hol a másikat kábította el egy hatalmas állcsapással. A vezető sípot rántott elő e éles 6iphang harsogott végig a. pályaud­varon, amire rohamlépésekkel újabb négy cse- kaieta sietett társainak segítségére. — Hozzátok ellenem az egész csekát, nyo­morultak, — lihegte Kirinov s akkorát rúgott egyik támadóján, hogy ez méterekre zuhant tőle. Most az utasokhoz fordult s harsányan igy kiáltott: — Vigyék el a hírét külföldre, amit láttak. így küzd az orgyilkosokkal Alex Alexevics, őfelsége első gárda ezredének had­nagya ... Tovább nem folytathatta, már vagy öten lóg­tak rajta, az egyikük belekapaszkodott ingébe s egyetlen rántással végigszakitotta. Kurt most a csupasszá vált háton, a jobbla­pocka közepén ott látta az élénkvörös csillagot, azt a jegyet, amely ott volt összip Szemenov jobbkarján, az oltás magasságában. És Kirinov Prágában azt mondta neki, hogy ez a jegy a balkarján van... 11. A CSEKA KEZÉBEN —• Tehát mindenre elkészülve lenni! Ezzel a gondolattal szállott le a moszkvai nagy perronon Kurt a gyorsvonatról. Hordár kapta kézbe hatalmas bőröndjét s Kurt már sodródott is a tömeggel a kijárat felé. Az állo­más épülete előtt az izvoscsik raja kínálta kom­csiját az utasoknak, Kurt beszállt, az egyikbe s a. kocsi a szűk, meg kanyargós Twerskaján vígan kocogott a Gnmd Hotel felé. A maitre dTiotel a szálló pazar vesztrbüljé- ben várta a vendégeket. Sorban érkeztek a ko­csik a Grand elé s a sötétbarna egyenruhába, öltözött szolgák hatalmas csomagokat cipeltek a lift. felé. A terrasz felől az ötórai tea muzsi­kájának ritmusai csaptak ide s keveredtek össze a portás által kiadott rendelkezések foszlányaival. _ — Kurt Resnor, Wieu, Zimnier Numero 216. bitté. Mister Harry Ru Irmán, Philadelphia, two- hundredfiftin, please, Sir... — osztotta ki a portás sokában a szoba kulcsokat. L 2

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom