Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)

1933-01-18 / 14. (3124.) szám

1088 fcam&r IS, agenda. KőZCtAXPA&ter1 - Készülődés a világgazdasági értekezletre Amidőn ezelőtt hat-hőt esztendővel az első genfi világgazdaságii értekezlet előkészítő munkálatai folytak a népszövetség kebelé­ben, mindenfelől nagy várakozással és sok reménységgel tektnttetek 0 kezdeményezés r elé, amely hivatva lett volna a világ legna­gyobb gazdasági szaktudósaink és gyakorlati gazdasági szakiértiainak kutatásai és javas­latai alapján megjelölni a gazdasági válság­ból kivezető utat. Amikor azután 1927 május havában az értekezlet egybegyüAt, valóban sok érdekes és figyelemreméltó felszólalás hangzott ott el s az elfogadott határozati ja­vaslatok is helyesen állapították meg a vi­lágválság legfőbb okát a világháborút követő merev gazdasági elzárkózási rendszerben, minélfogva iaz orvoslás módját a kölcsönös áruforgalom fetélénki léséiben és az egyes, a békeszerződések révén újonnan kialakult ál­lamok merev elzárkózásának csökkentésében látták. A genfi határozatok tehát helyesek voltaik s amidőn a népszövetség azokat ajánlások formájában minden, a népszövetséghez csat­lakozott állam kormányának megküld ölte, Európaszerte nagy volt a várakozás, vájjon miként megy át mindaz, amit a világgazda­sági értekezlet a válság ellenszeréül kieszelt, a gyakorlati éleibe? Azóta több mint öt esztendő telt el és a Népszövetség gazdasági bizottsága évről-év- - re kénytelen volt megállapítani, hogy a vi- lággazdaságí értekezlet határozataiból jófor­mán még semmi sem valósult meg, sőt a helyzet azóta csak rosszabodott- Ez a nagy csalódás meglehetősen elkedvetlenítette mindazokat, akik elméleti vagy gyarkorlati közgazdasági tevékenységükkel az egyre foj- togatóbb válság ellen viselnek hadat. Idő­közben Géniben, Rómában, Hágában, Paris­ban, Stresában és másutt egész sorozatát tar­tották a különféle nemzetközi gazdasági ér­tekezleteknek, amelyeknek eredménye azon­ban mindig csak egy-egy újabb gondosan megfogalmazott, szépen hangzó, de minél ked­vesebbet mondó határozati javaslat vagy ajánlat lett. Végül most ismét újabb világ- gazdasági értekezletnek Londonba való egy- behivását határozták él, amelynek az elő­készítő munkálatait egy e célra kiküldött szakértő bizottság most végzi Genfben. Az előkészítő bizottság elnöke, Trip né­metalföldi kiküldött megnyitó beszédében nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a bizottság által előkészítendő második világgazdasági értekezletnek feltétlenül gyakorlati eredményeket kell felmutat­nia, különben végzetes hatású lehetne vi­lágszerte az a csalódás, amit a nemzetközi értekezlet esetleges eredménytelensége az emberekben keltene. Ennek ellenére természetesen nem sikerült a hitelező és adós államok képviselői között teljes egyetértést létrehozná s csupán négy el­vi kijelentésre jött létre egységés megállapo­dás, még pedig Leiüh-Ross angol szakértő elő­terjesztései alapján. Az a négy pont, amelyben a szakértők egyetértettek, persze csak álalános jellegű- Az első pont Lgy szól: az adósságok kérdését szabályozni kell s ennek mikéntjére megoldást kell találni A második pont szerint szükséges a pénz- rendszerek reformja, a jegybankok hatáso­sabb együttműködése és kedvezőbb felfo­gás az aranyvaluta tekintetében. A har­madik pönt kimondja, hogy az aranykész­leteket helyesebben kell megosztani és gondoskodni kell a hitelfolyósítások még- könnyitéséről. Végül a negyedik pont a ki­vételes vámpolitikai kedvezményezések megszüntetése és a tulmagas vámtételek leszállítása mellett foglal állást. Ezenkívül Franequi belga szakértő újból elő­terjesztette ismert tervét, amely a nemzetközi kölcsönök nyújtására és a valuták támoga­tására szánt közös alap létesítését oélozza. Az angol Szakértő magáévá tet-te ezt a javaslatot, ^melyhez Nickl Alfréd dr, magyar kiküldött is hozzájárult, aki hangoztatta, hogy a mező- gazdasági kiviteli államok sajátos gazdasági helyzetét külön kell vizsgálni s ezéken csak úgy lehet segíteni, ha adósságtertieiik csök­kenthetők lesznek. Az adóssági terheknek kamatban és tőkében való csökkentésén kí­vül KZüségük van a mezőgazdasági kiviteli államoknak olyan piacokra is, ahol termény- feleslegeiket haszonnal elhelyezhetik. E ki­viteli piacoknak mesterséges elzárkózása az agrárkiviteli államokra nézve teljesen lehe­tetlenné teszi adósságaik törlesztését, eől azok kamatainak fizetését le, mert hiszen e kötelezettségeiknek csak áruszállítással tud­nak megfelelni. Ezenkívül is igen sok figyelemreméltó fel­szólalás hangzott el. így a német kormány kiküldötte az általános munkanélküliség csökkentését jelölte meg a legsürgősebb fel­adat gyanánt, mert ez élezi ki a mindenki háborúját mindenki ellen. Az olasz szakértő helyesen hangsúlyozta, hogy a világgazdasági válság uem csupán a világháborúnak, hanem a jóvátétel! terheknek, az elhibázott béke­kötéseknek és a nemzetközi adósságok kö­vetkeztében a világgazdasági forgalomban előállott zavaroknak is eredménye. Végül az előkészítő bizottság áttért a világgazdasági értekezlet részletes programjának kidolgozá­sára. Mint az ismertetett elvi pontozatokból látható,' az előkészítő bizottság a világgazda­sági értekezlet elé olyan általánosságokat kí­ván terjeszteni, amelyek ellen semmiféle elvi észrevételt sem lehet ugyan tenni, de ame­lyeknek értékel csak az adhat, ha az általános elvek gyakorlati megvalósításának módoza­taira nézve is sikerül megegyezést létrehozná. Ha például a világgazdasági értekezlet csak annyit tud egyhangúan elhatározni, mint amit az előkészítő bizottság megállapitásaá- nak első pontjában javasol, hogy az adósságok kérdését szabályozni kell, azonban nem mondja meg, hogy ezt miként gondolja s hogy az elgondolás módja miképpen vihető ke­resztül esetleg kényszerítő eszközökkel is: akkor bizony a londoni eredmény sem volna több, mint öt év előtt a genfi határozat volt. Akkor is kimondták Genfben, hogy a nem­zetközi áruforgalmat fel kell lendíteni és meg kell szabadítani békéitől, ámde a gyakorlat­ban Genf óta csak újabb meg újabb korláto­zások és megkötések következtek. Most megint sürgeti az előkészítő bizottság előbb ismertetett javaslatainak negyedik pontja a tulmagas vámtételek leszállítását s a nem­zetközi forgalom akadályainak megszünteté­sét, azonban a Genf óta szerzett tanulságok nyomán az ilyen határozatnak ma már csak úgy lesz értéke, ha gya,korlati végrehajtása ás biztosítva van. A békeszerződéseken kezdve az újabb nemzetközi megállapodások derén annyi csa­lódás ért bennünket a legutóbbi tizenhárom esztendő folyamán, bogy most már a londoni értekezlet elé is érthető bizalmatlansággal, vagy legalább is kcsinyhitőséggel tekinthe­tünk. De mivel legvérmesebb és legszebb reményeinket követték mindig a legnagyobb csalódások: hátha ezúttal fordítva lesz és a londoni ködből ragyog majd elő a jobb jövőt megérlelő napsugár?! (—r —J dr.) A Csehszlovák Nemzeti Bank legújabb heti kimutatása szerint a bankjegyforgalom az előző kimutatással szemben 369 millió 696 ezer koronával csökkent s az 5 milliárd 502 millió 704 ezer 12 koronát tett ki- A zsirokövetélések 182 millió 495 ezer 'koroná­val 1 milliárd 150 millió 238 ezer koronára növekedtek. Az, egyéb passzívák tétele 2 millió 885 ezer koronával emelkedett 203 millió 344 ezer koronára. Az aranykészlet 67 ezer koronával csökkent 1 milliárd 709 millió 76 ezer koronára, a valutakészletek pedig 7 millió 791 ezer koronával csökken­tek 1 milliárd 16 millió 194 ezer koronára. Az egyéb készletek tétele 24 millió 64 ezer koronával emelkedett 138 millió 487 ezer koronára, a váltóeszkont 29 millió 941 ezer koronával csökkent 1 milliárd 05 millió 386 ezer koronára- Az értékpapiresakont 2 mil­lió koronával esett vissza s 94 millió 400 ezer koronát tett ki, az értékpapírokra nyúj­tott kölcsönök 139 millió 643 ezer koronával 303 millió 14 ezer koronára estek vissza. Az aranyfedezet 40.5 százalékos­Enyhítik a devizaengedélyezési eljárást. A Národni Politika értesülése szerint a de- vizabizotíság most dolgozik ama rendelet tervezetén, amellyel a devizagazdálkodás el­lenőrzését a kormány jelentősen enyhítené. A devizaengedélyezési eljárást mindenek­előtt rugalmasabbá akarják tenni nemcsak a dologi, hanem alaki szempontból is. Az ed­dig szerzett tapasztalatok alapján ezenkívül jelentősen meggyorsítják a devizaengedélye­zési eljárást, mint azt az érdekelt kereske­delmi és gyáripari körök már hosszú idő óta követelik. Végül a devizaengedélyezési el­járást olcsóbbá is teszik, mert megállapítást nyert, hogy a mai formáiban, ha nem is drá- gitólag hat, mindenesetre akadályozza .az árak csökkenő Irányzatú fejlődéséi Ma és minden este a Paprika borozóban Graben 14, bejárat Panská 8. Farkas Béla cigányprímás 10 tagú zenekarával hangversenyez. Magyar konyha — magyar borok — magyar kiszolgálás. A boregssászi iparosok és kereskedők az adó- vallomások és záróóra kérdésében ankétot tartot­tak. Beregszászi tudósítónk jeiLönti: A beregszászi vegyes ipar (ámulat főnöksége és a kereskedők egyesületének' elnöksége az időszerű adóvaiíLoaná- sokikal kapcsolatos teami- és tudnivalók megbeszé­lése és a záródra kérdésében követendő egységes eljárás megállapítása tárgyában ankétot 'hivott össze vasárnap délelőttre, a kereskedők székhazá­ba. Az ankéton Székely Pál ée Fejér Ignác Ung­váriról, mint a napirenden lévő kérdés szakértői is megjelentek és beható aíapoesággal, nagy tárgy- ismerettel tájékoztatták az ankéten részvevő ipa­ros és kereskedő hallgatóságot, a különböző adó- valOomások elkészítésének módijára nézve, amely­nek főkefékéképpen az adatok valódiságát jelöl­ték meg és azt a körülményt, hogy minden adatot és áliiiitáet kétségbevonhatatlan dokumentumok tá­masszanak alá. A záróéra kérdésében városi szabály­rendelet készítésének kezdeményezését határozta el az ankét. A záróéra megállapításánál Ungvárinak, az országos hivatal álltai jóváhagyott szabályrende­letében megállapított rendelkezéseket veszik majd alapul. Az amerikai Farm Board kudarca. Csikágói jelentés szerint az U. S. A- gabonakereake- delmi köreiben nagy szenzációval hatott a Federal Farmboard jelentése, melyet műkö­déséről a szenátus elé terjesztett. Ebben el­ismeri, hogy az árstabilizációs kísérlete ku­darccal járt. Megállapítja, hogy amennyiben a kormány ragaszkodna ahhoz, hogy az érté­kesítő szövetkezeteknek hitelezett összegeket behajtja, igen sok ezek közül csődbe menne. A Farm Board vesztesége a búza ár-stabilizá­cióval kapcsolatban 154 millió dollár. Megál­lapitja a Farm Board, hogy az úgynevezett Mc. Nary szisztéma sem célravezető,-, mert előbb-utóbb az érintett államok retorzióját vonná maga után. Ez ugyanis abban állna, hogy az exportfelesleg felvásárlásával a bel­földön az árakat importparifásra emeljék, míg az exporifelesleget dumpingáron exportálják. Minden gazdának érdeke, hogy talajának trágyázását okszerűen hajtsa végre. Erre ad útmutatást rocüor Jenéi „11 trágyázás elmélete és gyakorlata" c. most megjelent könyvében. Ara 25*~— Ke. Szerző könyvét vételkötelezettség nélkül is megküldi betekintés végett azoknak, kik e végből hozzá fordulnak. Cim: Abovce p. Strkovec. A német jegybank elnöke nem helyesli a túlzott közmunkákat. A német Reiohsbank el­nöke, Luther dr. Boroszlóban a múlt napok­ban tartott előadást • az aktuális gazdasági kérdésekről. Nézete szerint a javulás csak ak­kor következik be, ha a nemzetközi kereske­delem akadályait az államok kölcsönösen el­hárítják és ha a készülő nemzetközi gazdasági konferencia a valuták stabilizációját biztosít­ja. Luther dr. a közmunkákról azt mondotta, hogy azokat szociális szempontból sokan üd- vözlik ugyan, de nem szabad felejteni, hogy a legközelebbi években az adóterhek nem csökkenthetők, ha a jövő éveket már most megterhelik. Minden mesterkélt munkaalka­lom-szer &Ó3 a jövő lehetőségeinek rovására történik. A Reiohsbank ezért csak ott nyújt segítséget hitel adásával, ahol a munkanél­küliség katasztrofális méreteket öltött. A holland külforgalom hanyatlása. Hollan­dia bevitele a múlt esztendőben 1300 millió forintot tett 'ki az előző évi 1893 millióval szemben, mig a kivitel mindössze 840 millió­ra rúgott az előző évi 1.312 millióval szem­ben, tehát a külkereskedelmi nehézségek Hollandiát sem kímélik, amennyiben külfor- galma 456 millió forint passzívummal zárult a miult évben. A dán korona erői esése. A dán munka­adók szövetségének a 80 ezer munkás kiválá­sáról szóló jelentése s a mezőgazdasági szer­vezeteknek a kormányhoz a kamatláb leszál­lítása érdekében intézett memoranduma kö­vetkeztében a dán korona a legtöbb európai tőzsdén erősen esett Prágában a dán korona szombaton 15 ponttal, tegnap újabb 3 ponttal esett. A dán korona esését különösen az idézte elő, hogy a földmüves-szervezetok em­lített memoranduma egyebek között a dán korona árfolyamának a leszállitását is köve­teli a tényleges értékére. Ab ipartársulatok és grémiumok országos szö­vetségének választmányi Illése. Turócsrzenjmáirt.on- bán vasárnap, január 22-én fél 9 órakor reggel tartják meg az ipairtársulatak és grémiumok orszá­gos szövetségének választmányi ülését a következő tárgysorozattal :1. Megnyitó és elnöki jelentés. 2. Az 1932. évi szeptember, 28-án megtartott vállasat- mányi ülés utolsó jegyzőkönyvének jóváhagyása. 3. Jelentés a szövetségi működésről. 4. Pénztári, ellenőri jelentés és a szövetség egyéb pénzügyi kérdései. 5. Felmiemtvéiiyek. 0. A szociális és be­tegpénztári illetékek kimutetásánűk kérdése az állami saáillitáeok biztosi táőánáL 7. Autójármüvek tulajdonosai és sofőrök tiltakozása exiszténeiújuk veszélyez'.etás-e etilen. 8. A szociális biztosítási il­letékek emelése ügyében interveniálás. 9. A kő­művesmesterek szemező egyesületének tiltakozása, illetve kívánságai. 10. A szövetség közgyűlésének előkészítése. 11. A szövetségi alkalmazottaik szer­ződéseinek javaslatai. 12. Javaslatok a szloven- szkói országos iparianáos elé. 13. Aktuális ipari kérdéseik. Újabb devizakönnyiitésok Ausztriában. Az Osztrák Nemzeti Bank a közeli napokban Újabb devizák ön ny i bősöket léptet életbe. Az uj népszövetségi kölcsön jelentékenyen javít­ja az osztrák jegybank devizaállományát, ami lehetővé teszi, hogy újabb könnyítéseket lép­tessem életbe. Ezzel kapcsolatban az eltitkolt Ó3 a külföldre sikolt valutatartalékok tulaj­donosai részére amnesztiát fog hirdetni és le­hetővé teszí azoknak beváltását a xnagánkli- ring vagy a echilling külföldi jegyzésének alapján. A kompenzációs ügyletek irányelvei. A devizabízoitság kompenzációs kereskedelmi albizottsága a múlt napokban tartott ülésén — mint azt már jelentettük — a kompenzá­ciós ügyletek irányelveivel foglalkozott, illetve azokat megállapította. Kompenzációs ügyletek szabályként nem engedélyezhetek oly államokkal, amelyekben devizagazdálko­dási ellenőrzés nincs, amilyenek a nyugati államok s amelyekkel Csehszlovákiának nincs kiír ingegyezménye. A kompenzációs ügyleteknél elsősorban tehát Spanyolország, Magyarország, Dánia, részben Németország jöhet szóba- Kompenzációs utón eddig külö­nösen kávét, teát s részben rizst importál­tak. Bolgár juhikivitel Palesztinába. A Paleszti­nái kormány megengedte, hogy bolgár juho­kat vigyenek be az országba, előírja azonban, hogy a berakodó hajóállomáson állatorvosi, vizsgálatnak vessék alá a szállítmányt és egészségügyi bizonylatot csatoljanak hozzá. Bulgáriában nagy reményeket fűznek a Pa­lesztinái kivitel lehetőségéhez, amennyiben ez uj piacot jelent és mentesiti a Görögor­szágba irányuló kivitelt. A betegsegélyzó különös eljárása Galgócon. Almi­kor a gazdasági vá'ság, a munkanélküliség tetőfo­kát éri el és minden vállalkozót, aki még munká­sokat alkalmaz, minden lehető miódon támogatni kellene, a betegsegélyző Ga.gócon a vállalkozók el­len. akik illetékeikkel hátralék bán vannak, a leg- erélyesebben jár el, miáltal a munkaiad ókaaik je­lentékeny kárt okoz. Tudvalévőén a bebegsególyző saiját végrehajtójával rendelkezik, miáltal módjá­ban van minden követelését behajtania, anélkül, hogy eljárásával nagyobb költséggel terhelné meg adósát. Ennék elleniére legújabban a beiteg&egóiyző Galgócon követeléseit ügyvéd utján hatja be és így megtörtént a napokiban, bogy egy vállalkozó, aki G00 K összeggel tartozott a betegségéi yaőnek. kény­telen volt költség elmén még külön 350 K4 fizetni. Legfőbb ideje volna, hogy eme sérelmes állapot véget érjen. Fizetésképtelenségeik. A hitelezők védő­egyesületeinek jelentése szerint újabban a következő cégek jelentettek fizetésképtelen­séget: Weiss Ferenc és Béla bérlők, Nyitna; passzíva 981 ezer korona, aktíva 682 ezer ko­rona. — Vojtek Bohumil rézkovács, Olmütz; passziva 827 ezer, aktíva 447 ezer. — Uher Jenő gépgyár, Námesti n. Osl.; passziva 601 ezer, aktíva 501 ezer korona. — Biermann Teréz kereskedő, Tapolcsány; passzíva 203 ezer 558 korona, aktíva 69.140 korona. — Ko- raoh Jenő fa kereskedő, Szepesremete; passzi­va 122 840, aktíva 124.470. — Krausz Ferenc szűcs, Poprád; passziva 93.260. aktíva 44.824. — Rosenhan Ábrahám szabó. Kassa; passziva 68.220, aktíva 26-000. — Frömmel János gaz­da, Handlová; passziva 162.400, aktíva isme­retlen. — Müller Gusztáv kereskedő. Szakoi- ca; passzíva 69 670, aktíva 35 520. — Lengyel Eszter kereskedő, Galánta; passziva 30.200, aktivá 11.290. Valuták. Prága, január 17. Holland 1351. ju­goszláv 43.30, német 800. belga 464 magyar 482.'0. román 16.9714, svájci 647.50, dán 543, angol 112, spanyol 368.50, olasz 171.90, amerikai 33.60. nor­vég 563, francia 131.5714, bolgár 20.66, svéd 598, lengyel 377.25, osztrák 399.50. A gyakorlati gazda jövedelmének biztosí­tása, a birtokát bérbeadó gazda talaja termőképességének megőrzése céljából olvassa el Fodor Jenő 3 „A trágyázás elmélete és gyakorlata1' o. most megjelent könyvét, melyet a szerző vételkötelezettség nélkül is megküld bete­kintés végett azoknak, kik e végből hozzá fordulnak. Ára 25‘— Ké. Cim: Abovce p. Strkovec. y

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom