Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)

1933-01-15 / 12. (3122.) szám

1038 január 15, vasárnap. ^RXGM-A\AGtARHIRliAI» fl német orvostudomány elkeseredetten küzd a „rákot okozó kozmikus sugarakkal” üzérkedők táborával A földi sugarak kártékony hatásáról még egyetlen pozitív bizonyítékot sem hoztak fel — A heidelbergi rákkutató intézet vezetőjének cikke a modern kuruzslók ellen Berlin, január 14 0. Teutechlaotnder pro*! let-'gzor, a heidótlbergi rákkutató intézet ve­hetője, a Berliner Tageblatt hasábjain na­gyon érdekes cikkben találkozik a rák és a földsugárzás összefüggésével. Tudvalevő, hogy a legutóbbi időben nagyon sokat írtak és beszéltek a titokzatos földsugárzásról és még komoly körökben is olyan elméletek bukkantak fel, hogy ezeknek a sugarak­nak nagy hatásuk van az emberi szerve­zetre. Többek között azt is emlegették, hogy a földsugarak idézik elő a rákos megbetegedések et, Németországban annyira elterjedi ez a téves fel fogáé, hogy az élelmesek és a haszonlesők egész jó üzletet csináltak abból, hogy min­denféle titokzatos instrumentumokat hoztak forgalomba, amelyeknek állítólag az a hatá­suk van, hogy a földsugarak ártó hatását ki­küszöbölik vagy közömbösítik. Kis Ildikókat szerkesztettek, azután forgalomba hoztak olyan fémernyőket, amelyek állítólag elál- litják a földsugarakat, árusítanak titokzatos asztrális öveket megbetegedések ellen s mindezekből a csudaszerek bőd, amelyeknek semmi értelmük és hasznuk nincs, egész jó üzletet csinálnak. A professzor kimutatása szerint Németországban egy félévvel ezelőtt körülbelül félmillió márka értékben adtak el ilyen „védő“-appará:usokat. Ezért a föld­sugarak ügye most már nemcsak emberi és tudományos szempontból kelt érdeklődést Németországban, hanem bizonyos gazdasági jelentősége is van és igy fellángolt a harc körülötte. A „védő“-apparátusok gyártói és forgalombahozói természetesen makacsul ra­gaszkodnak a jól jövedelmező üzlethez és még a sajtót le felhasználják arra, hogy to­vább terjesszék a földsugarak titokzatos ha­tásának a babonáját. Ilyen körülmények kö­zött természetes, hogy a komoly tudomány ra©gf elölő vérté rét­ben vonul fel a „földsugarak* elleaii küz­delemre. , Hogy milyen fajtájúak erek a mágikus suga­rak, ebben a kérdőében még a varázsvessző­sök, akik állítólag ezeknek a titokzatos su­garaknak a létezését kimutatták és kimutat­ják. sincsenek tisztában. Állítólag a föld mé­lyéből, m>ég pedig valószínűleg „a föld tüze­sen folyó magvábór szállnak fel és „olyan átütő erejük van, hogy minden olyan védő­ernyőn, amely különben felfogja a Röntgen­éé a rádiumsugárzást is. keresztülhatolnak". Áthatolnak gumi- és ólomlemezeken, ke­resztülhatolnak a padozaton és a házak tete­jén, úgy hogy a bérházakban felhatolnak a legfelsőbb emeletig is. Sőt még léggömbök­ben is 1400 méter magasságig kimutatták a jelenlétüket Mindennek ellenére sikerült egészen egyszerű apparátusokkal „ezeknek az annyira energikus kozmikus sugaraknak elektronjait" felfogni és ártalmatlanná tenni és ilyen módon az emberiséget megóvni nemcsak a ráktól, hanem más kártékony be­tegségektől is, amelyeket szintén a talajviz­éről? felett koncentrált sugarak okoznak. Aki azonban ezeknek az egyszerű védőapparátu­soknak a leírását elolvassa, önkéntelenül ar­ra a meggyőződésre jut, hogy a földsugarak nem lehetnek olyan veszedelmes hatásúak, vagy pedig egyáltalában nem léteznék, ha ezek az apparátusok oltalmat biztosítanak velük szemben. Feltéve azonban, hogy ezek a kozmikus sugarak tényleg betegségeket idézhetnek elő, ebből még mindig nem következhetik az, hogy a rákos képződmények okozói len­nének. Egy orvos ezekben a fö-ldi sugarakban lát­ja .y&izt az idáig hiába keresett specifikus ágenst amelv a rákos betegség különle­ges ingerét adja*. Ez azt jelentené, hory minden érzékeny em­ber és éppen ivy érzékeny állat is, ha ezen sugarak hatásának tartósan van kitéve, előbb va?rc utóbb rákban betegedik meg. másrészt viszont még az ilyen betegségek fránt rendkívül érzékeny szervezetek sem be*evedbe*n'°k mw. ha ezekkel a sugarak­kal nem jutnak érintkezésibe, vagyis nem olyan házban laknak, amely sugarakat kilö- velő talsiviz-ér felett épült. Nos, idáig még nem hoztak egyáltalán fel bizonyítékot amellett — mondja az orvos­professzor — hogy a világ valamennyi rák- laboratóriumát pontosan olyan helyeken építették volna, amelyek lehetőleg koncen­trált földsugarak hatásának lennének kitéve. Mindenesetre ez nagyon különös véletlen volna. Ugyanezt lehet megismételni a hivatás közben szerzett rákkópződményekre vonat­kozólag is. Vannak üzemek, amelyekben, na­gyon sok munkás betegszik meg rákban. Ezekben az üzemekben csupán bizonyos egyének betegszenek meg, még pedig csu­pán azok, amelyek egészen meghatározott ártó dolgokkal kerülnek érintkezésbe hiva­tásuk kifejtése közben. Míg ugyanannak a gyárnak más munkásat, vagy pedig szomszé­dos üzemeknek munkásai, akik nincsenek kitéve ezeknek az ártó hatásoknak, rákos megbetegedésektől egyáltalán megkímélve maradnak. A professzor szerint tehát teljesen helytelen a földi sugarakban ke­resni a rák specifikus okozóig vagyis ezeket a titokzatos sugarakat egysze­rűen a rák okának megtenni. Nincsenek specifikus ráksugarak, amint hogy egyáltalán nincsen specifikus rák­okozó sem. Az a specifikus momentum, amelynek jelen­léte egyértelmű a rák képződésével, nagyon valószínűleg magában a testben keletkezik Az első ötéves terv kudarcát maguk a szov- jetvézetők is belátják és most azzal csillapít­ják az általános elégedetlenséget, hogy 1933. január elsején megkezdték a második ötéves tervet. Az 1932. év végén egymást követték az éhség-forrongások. Komoly zavargás tört ki Ivanovo Voznesensik-ben a textilmunkások és Kievben a doni bányászok között- De nemcsak a műnk ások elégedetlenek, hanem a vörös mun­kavezetők is, az utóbbiak a bolseviki munkások hihetetlenül alacsony munkateljesítményét kifo­gásolják. Martin Moore, a Daily Telegraph bán megjelent újabb cikkeiben azt mondja, hogy a munkás a hiányos táplálkozás következtében nem is produkálhat eleget- Az élelmiszerhiány miatt tízezrével vádorolnak a munkások egyik ipartelepről a másikra, abban a reményben, hogy ott jobb ellátásban fognak részesülni. Az uj ötéves tervben alacsonyabb munkabért ígér­nek, de kilátásba helyezik, hogy kevesebb pén­zért háromszor annyi élelmiszert fognak adni, ezekben az ígéretekben azonban most már senki nem hisz. Az ipari kisérletezések csődjét leg­jobban az jellemzi, hogy a gyárak fenntartása többe kerül, mint amennyi az előállított áruk értéke. Kutyák és gramofon a há ókocsiban Az utazás a szovjetparadicsomban — Moore szerint — olyan, mint a sivatagi expedíció. Egy egész napot töltenek el azzal, amíg vasúti je­gyet szereznek. Sokan már egy héttel előbb megváltják helyüket a moszkvai és leningradi vonatra. A közbeeső állomásokon' a vasút tel­jes zsúfoltsága miatt felszállni nem lehet. A külföldieknek a politikai rendőrség szerez ülő­helyet. Moore teljes napig várt Roztovban a moszk­vai vonatra. Étkezőkocsi csak a nemzetközi expresszen van. Az oroszok nagy zajdákban az ágyneműt is magukkal viszik. Moszkvától— Magnitogorszkig három és félnapig zötyög a vasút. A hálókocsiba az oroszok a kutyáikat is beviszik, egyes utasok gramofont is visznek magukkal és azt nyaggatják az egész útvona­lon. Élelmet is mindenki visz magával. Legin­kább kemény tojást. Az a vonat, amelyen Moore utazott, tizenhat kocsiból állott. Néha harminc- mérföldes óránkénti sebességgel haladtaik, de máskor elfogyott a szusz az aránytalanul kicsi mozdonyból 4i n vicinálisok kedélyt* laseusá­olyan an yagcserezavar miatt, amely külön­böző ártó hatások hosszú időn keresztül tar­tó tevékenységére jön létre- Ehhez különö­sen bizonyos ártó hatások alkalmasak. Ezek az ártó hatások azonban a rákot nem köz­vetlenül, hanem csupán közvetve idézik elő. Mivel különböző természetű sugarak szintén közvetve ráktermelő szerepet játszhatnak, mint am i nők a Röntgen-, rádium- és ultra- violett sugarak, a tudomány mai állása sze­rint a mágikus földsugarak is lehetnek ilyen közvetve rákot előidéző külső okok, ha ugyan léteznek­Azok a titokzatos rákos házak, amelyek­ben sűrűbben fordultak elő rákos megbete­gedések s ennek következtében megszületett az egész földsugár-legenda, csupán abban az esetben volnának tekinthetők valóban egész­ségtelen és rákos képződmények kifejlődésé­re alkalmas helyen épülteknek, ha minden egyes megbetegedés alkalmával mikrószkó- pikus bizonyítékot hozhattak volna fel amel­lett, hogy valóban rákos megbetegedésről van szó. Ki kellene mutatni azt, hogy a rá­kos képződmény helye és módja uoyauazon ártó hatásra mutat rá, hogy a rákos meg­betegedéseket tényleg abban a bizonyos házban szerezték a 'betegek, hogy ezeket a rákos • képződményeket csupán a kritikus házban hosszabb ideig való lakás idézhette elő és minden egyéb tényezőt, mint az eset­leges átöröklést, az idős kort stb. ki kellene gával, majdnem lépésben haladt a vonat, úgy­hogy bárki felkapaszkodhatott rá. A falusi ál­lomásokon a parasztok egy sült csirkéért tizen­négy rubelt, vagyis két angol fontot kérnek, ami 224 koronának felel meg. K csalfák az idegenek pénzét Moszkvában a külföldieket idegenvezetők várják. Amerikai nyolc cilindere® gépkocsiba ültetik őket. Az első kérdés: — Van-e külföldi valütája? Hogyha a felelet kielégítő, akkor pártfogás­ba veszik és mindent elkövetnek, hogy az ide­gen a pénzétől minél előbb megszabaduljon. Három osztályba sorolják a pénzes külföldieket. Egy másodosztályú látogató szállodai szobája: két angol font, de elfogadnak dollárt., frankot és márkát is. Mindent előre kell fizetni, a kül­földiek a vendéglőkben bármilyen ínyencséget megszereznek, persze jó borsosán. Moszkva uc- cái, lóvasutai állandóan tömöttek. Az utóbbi időben legalább hatszázezer emberrel megsza­porodott a moszkvai lakosok száma. Mindenki kopott és rongyos, csak a vörös hadseregnek van jó ruhája, mert ez a biztonság az elégedet­lenséggel szemben. Mos-zkva az Istentagadásnak a városa. A hi­vatalos vallás: az ateizmus. A templomokból múzeumokat, gyüléstermeket, áruházakat é6 hivatali helyiségeket csináltak. Lenin sírboltjá­tól nem messze a vallásellenes muzeum emelke­dik. A botsevizmus megölte az egyéniséget Csak egyetlen egyéniséget ismernek: Lenint, aki üvegkoporsóban, örökös villanyfényben fek­szik. Ide zarándokol a tömeg. Vörös gárdisták őrzik a sírboltot. Mindenki más a tömegnek az atómja. Egye­dül senkit sem látni, mindenki csoportokban dolgozik és bolyong. A bolsevikiek megölik az egyéniséget. Élelmet, hajlékot, munkát csak kompániában kapnak. Aki egyedül áll, az nem számit. Szembeötlő a városok tultömöttsége. Minden lakás csupa hálószobából áll. Egy szo­bában két, de néha hat embernek vetnek ágyat. Egy asszony a válás után még két évig lakott együtt férjével, mert egyik sem kapott másutt szállást A felnőttek jgéat iap Jelgomak, m öregafc Oroszország legnagyobb ipari városában sárkunyhókban laknak a munkások A kudarcok után újabb ötéves tervet és még alacsonyabb munkabért ígér a szovjet VEZÉRÜGTNÖKSEG PRÁGA H.VÁCl AVSKÉ 60. zárni. Végül be kellene bi&anyitani, hogy a házban kimutatható sugárzási energia tény­leg rákos megbetegedést idézhet elő­A bizonyító eljárásnak idáig egyetlen ilyen tudományos szempontból értékes argu­mentumot sem sikerült produkálnia. A pro­fesszor szerint tehát nincs egyáltalán bizonyítók amel­lett, hogy földi sugarak által megfertőzött rákos házak, uecasorok volnának. Amíg ilyen bizonyilékot fel nem hoznak, ad­dig a földi sugárzás teóriájáról terjesztett hírek csupán arra alkalmasak, hogy a népet nyugtalanítsák és hogy élelmes üzletembe­reknek jó keresési lehetőséget biztosítsanak­pt naphosszat ácsorognak az éleimicik kékért. Olyan kevés az iskola, hogy csoportok bán tanítják a gyermekeket, este pedig^ a fel­nőtteket. A szórakozás parkokban való sét , munkagépek tanulmányozása, színház, mozi, eb ezek mind a propaganda szolgálatában állnak. Mit Tehet a pénzéért a szovjet alattvalója? Pakktáskát. Lenin, vagy Sztálin mellszobrát, le- fénykéreztetheti magát, ahányszor csak akarja, korcsolyát, boxoláshoz való kesztyűt, futballci- pőt, •— azonban' igazi cipőt már nem kaphat, mert'az vagy nincs, vagy pedig nem elég rá a pénze. A legnagyobb ipartelepük, Magnitogorszk, kétszázötvenezer munkást foglalkoztat, azonban drágábban állítja elő az acélt, mintha külföldről hoznák be. A szenet ugyanis, több mint ezer mérföld távolságról hozzák egyvágányú vas­úton, mely 1871-ből való kocsikkal van ellátva. Az uj sínek legfeljebb 1935-ben készülnek el. Sárkunyhóban laknak a munkások A nomád ösztön és az éhség hajtja a töme­geket ide ebbe az ipari városba, mert itt vala­mivel jobb az élelmezés. A parasztok elhagyják a kollektív farmokat, ahol nincs élelem és ide jönnek, hogy beálljanak napszámosnak. A mun­kások nagyrésze sárból készült kunyhókban la­kik, maguk vájják a nyirkos talajba ezeket az odúkat, melyek az egészségügyi követelmé­nyeknek távolról sem felene.k meg és a külön­féle betegségeket terjesztik a lakosok között. Mások baraikokban élnek. Épül már a „szocia­lista város" is, de az ócsárolt kapitalisták sok­kal jobbat adtak a munkásaiknak. A szovjet munkáeházaiban kőpadló, sötét lépcsőház és minden tizenkét családra egy fürdőszoba van. Ezen az ipartelepen tizezer kutak dolgozik, csu­pa volt önálló gazda, akik azért kerültek nap­számos sorba, mert több földjük volt, mint a szomszédjuknak, azonkívül a fegyeDcek egyré- szét is itt dolgoztatják. Ilyenek az állapotok a minta-iparvárosban, milyen lehet ezek után a többi, ázsiai színvonalú ipartelep... Sz. ő. — A hős német zászlótartó és a francia hadi- muzenm. A „Paris Midi“ cikket közöl Guilleaume ezredes tollából. A cikk azzal foglalkozik, hogy visszaad ja-e Franciaország Németországnak a har­madik porosz testőrezred 2. zászlóaljának lobogó­ját. A lobogó 1914 szeptember 26-án Rheims mel­lett a St. Léonard körüli harcoknál veszett el. A zászlótartó, hogy a lobogót megmen ee, levette a zászlóradról, mellére csavarta s igy esett el. 1920 január 20 án földmunkáik közben megtalálták a zászlótartó holttestét és a lobogót. A lobogót át­adták a francia hadiiimuzeumnak. A lobogónak, amelyet tehát nem zsákmányoltok, azért van nagy jelentősége, mert a harmadik test őrezred lobogója, amelynek ezelőtt Hindenbu-rg volt a parancsnoka. Guilleaume ezredes amellett száll siikra, hogy a zászlót ajándékozzák a német birodalmi elnöknek. Az ezredes kijelenti, hogy volt francia frontharco­sok, akikkel erről beszélt, helyeseljék a jóakarat- Bak est n megnyilvunálást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom