Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)

1933-01-14 / 11. (3121.) szám

A blöfffsaifí pusztító munkája ialypetr bejelenti a beruháiisi kölcsönt A miniszterelnök exstotéja a kégviselühá: kültségvetési bizottságának ülésén Az önkormányzati testületedet is bevonják a köicsönaksiöba - A bizottság megkezdte a nemzetvédeEmi és külügyi tétet tárgyalását Prága, január 13. A kópvA&ölő'ház költségve- téöi bizottságának tegnap esti ülésén Malypetr miniszterelnök részletes expozét mondott a kor­mány programijáról és válaszolt a vita folya­mán elhangzott felszólalásokra. Beszéde elején utalt azokra a nehézségekre, amelyek a költ­ségvetés előkészítésénél mutatkózlak és ame­lyekre már első kormánynyilatkozatában is figyelmeztette a törvényhozó testületet. A költségvetést úgy kell összeállítani, hogy a mai válságos helyzetben megmentsék a köz­társaságot és annak lakosságát a gazdasági összeomlástól, vagyis a költségvetésben csak annyi lehet a kiadás, mint amennyi bevétel­lel számolni lehet Ha ez nem történt volna meg, úgy a költségvetés deficitje 2.400 millió korona lett volna. A miniszterelnök ezután a demokrácia Ismert jelszavait hangoztatja. Mindazoknak, akik ma kritizálnak, elsősorban arra kelil gondolniok, hogy a súlyos időben mindenkinek felelősséget kell vállalni tértéiért, emelni keli a felelősség- érzetet. A parlamentarizmus tekintélyének eme­lése érdekében vonta be a költségvetés előké­szítési munkálataiba a koalíció hetes bizottsá­gát. Ha egyesek kifogásolják is, hogy csak a többségi pártok emberei szerepeltek a hetes bi­zottságban, tekintetbe kell venni azt a tényt, hogy a demokrácia elveire felépült államban a többség hozza a törvényeket, készíti elő a költ­ségvetést és a többség viseli ezekért a felelős­séget. A főelőadónak ama kijelentésével kapcsolat­ban, hogy a költségvetés még mindig túl ma­gas, s amely kijelentés magát a miniszter- elnököt is meglepte, a miniszterelnök hang­súlyozza, hogy a most tárgyalás alatt álló költségvetés valóban biztosítékot nyújt az államháztartás rendbehozatalára és megvan a biztonság arra nézve is, hogy az állam nem lesz kénytelen a kiadások fedezése céljából rendkívüli intézkedésekhez nyúlni. E költségvetés bebizonyíthatja, hogy a köztár­saság gazdasági helyzete szilárd és hogy a de­mokrácia le tudja gyűrni azokat a nehézsége­ket, amelyeket a nemzetközi gazdasági helyzet előidézett és nem akar semmiféle kísérlethez nyúlni. A költségvetés egyúttal alkalmas arra is, hogy azokat, akiket az utóbbi hónapokban mindenféle hírekkel, így például az infláció ve­szedelmével, nyugtalanították a kormányt, meggyőzze arról, hogy a gazdasági élet mérőeszköze, a valuta szilárd és hogy senkinek sem kell félnie vaervoná- nak esetleges elvesztésétől. i8 I javulás is később A miniszterelnök ezután áttért azokra a gaz­dasági kérdésekre, amelyeknek rendezését a kormány programjába vette. A legelső feladat a bizalom visszaszerzése, mert a bizalom erőt ad. Ezzel nem azt mondja, hogy túlságos optimizmusra van ok, de ha visz- 6zatér a bizalom az országba és átmegy a köz­tudatba, hogy nincs veszedelem, akkor úgy a belső, mint a nemzetközi gazdasági helyzet, va­lamint a politikai viszonyok is könnyebben nyugvópontra jutnak és ezzel a bizalommal át lehet lábalni minden válságon. Szükségesnek tartja annak hangsúlyozását, hogy a köztársaság jóval később kezdte érezni a gazdasági válságot, mint más államok, aminek természetes következménye, hogy a javulás is később fog bekövetkezni, mint esetleg másutt. A köztársaság gazdasági helyzetét súlyosbítja az is, hogy a lakosság különböző rétegű, a la­kosságnak több mint a fele a mezőgazdaságban van foglalkoztatva, másik fele pedig a kereske­delemben, iparban, valamint még az a nehézség is fennáll, ami más állam­ban nem fordul elő, hogy a nagyiparnak je­lentékeny része kizárólagosan a kivitelre van berendezve. Az általános gazdasági válság következtében a lakosság két rétege, a mun kásság és a mezőgazdák jutottak elsősorban súlyos válságba, majd velük együtt a lakosság többi rétegében is érezhetővé vált a válság. A miniszterelnök ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy meg kell teremteni az egyensúlyt a mezőgazdasági és az ipari termelés közt. A mezőgazdasági válság hatása érezhetővé vált mindenütt, mert hiszen a lakosság hatvan százaléka sokkal ke­vesebb jövedelemmel rendelkezik, mint régeb­ben és igy természetes, hogy a lakosság többi negyven százaléka is megérzi ezt a krízist, ami a termelés csökkenésére vezet. Nem lehet tehát azt az egyoldalú követelést teljesíteni, hogy emeljük az ipari termelést, amikor nincsen vevő és ha volna is, akkor sem tudná az árut megfizetni. Az ipari termelés csökkenése folytán követke­zett be a katasztrofális munkanélküliség, amely a legsúlyosabban érinti a munkásosztályt. A miniszterelnök véleménye szerint azonban a válság már elérte mélypontját. Az autarkia bilincsel Malypetr ezután részletesen foglalkozott az autarkia kérdésével. Kijelentette, hogy nem Csehszlovákiából indult ki az autarkia gondo­lata, hanem a nemzetközi gazdasági helyzet dobta azt felszínre és igy szükségessé válik a nemzetközi kapcsolatokon átszervezése és sza­badabbá tétele. A köztársaságban is bizonyos mértékű kényszerből be kellett vezetni az autar­kia elvét, mert a többi államok elzárták hatá­raikat. így szükségessé váltak a különböző en­gedélyezési és devizarendelkezések, amelyek el­len sok a panasz. A kormány nem zárkózik el az elől, hogy a panaszokat felülvizsgálat alá vegye és hajlandó mindent megtenni, hogy ezt a rendszert csak a legszükségesebb mértékben alkalmazzák. Ami a kereskedelmi szerződéseket illeti, a ma még érvényes szerződések csak teore­tikusan vannak érvényben, mert egyes államok elzárták határaikat más ál­lamokkal szemben és a még fel nem mondott kereskedelmi szerződések is a valóságban csak papíron léteznek. A kormány gazdasági teroi A kormány gondoskodni fog az árak szabá­lyozásáról és a tulmagas. árak letöréséről. Ezért a miniszterelnök már első kormánynyilatkoza­tában is hangsúlyozta, hogy véget fog vetni a kartellgazdálkodás egyes túlkapásainak. A kartell-törvényjavaslat benyújtásának sürgős­ségét Í6 elismeri a kormány s a javaslatot a le­hetőség szerint mielőbb be is fogja nyújtani. A gazdasági élet megkönnyítése érdekében a ka­matláb problémáját is meg kell oldani. A kor­mány gazdasági kollégiuma ezzel a kérdéssel már többizben foglalkozott és tudatában van annak, hogy a kamatlábat le kell szállítani, azonban ennek olyan módon kell megtörténie, hogy a gazda­sági élet és a széles néprétegek gazdasági ér­dekei kárt ne szenvedjenek és hogy ne ve­gyék el a vállalkozási és munkakedvet és a jövőbe vetett bizalmat. A kormány ezért alkalmat akar adni a pénzin­tézeteknek, hogy maguk rendezhessék a kamat­láb kérdését és különösen a betéti kamatláb és a hitelkamatláb közti óriási különbséget meg­szüntessék. Ebben természetesen szerepe lesz a Nemzeti Banknak is, amelynek elsősorban gon­doskodni kell a csehszlovák valuta védelméről, de a gazdasági élet fellendülése érdekében szük­séges lesz, hogy a Nemzeti Bank a kamatláb kérdését felülvizsgálja. Ma már ezt megteheti a Nemzeti Bank, mert a csehszlovák korona védelme biztosítva van a külföldi spekulációkkal szemben. A miniszterelnök reméli, hogy rövidesen beter­jesztheti az erre vonatkozó törvényjavaslatokat a nemzetgyűlésnek. Ha a pénzintézetek a kamatlábleszállitásí nem fogják végrehajtani, akkor a kormány a banktörvény alapján hatalmi szóval rendezi a kamatlábat, A cseh sajtó nagyrészt mintegy két hét óta különös kampányt kezdett. Félre veri a harangokat és valóságos rémhírekké! ijeszti olvasóközönségét, hogy Európát háborús ve­szedelem fenyegeti. Természetesen a prágai lapok újból Magyarországot áltatják oda bűnbaknak és riadóikban egy re-másra azt harsogják, hogy Magyarország egész közeli időre háborút készít elő, olasz protektorátus alatt ijesztő gyorsasággal fegyverkezik és egy-két jóstehetséggel megáldott prágai saj­tóorgánum már odáig megy el képzelődésé­ben, hogy a magyar „támadás** megkezdésé­nek terminusát is megjósolja. Napról napra olvassuk a híreket, hogy ma öt, tegnap öt, tegnapelőtt tiz titokzatos repülőgép szállt át a Dolomitok felett és vette útját nagy ma­gasságokban magyar területre. Ezek mind olasz harci repülők s e hírek szerint úgy látszik, hogy az olasz gyárak hetek óta egyebet sem csinálnak, mint tankokat, ágyu­kat, harci repülőket, fegyvereket, különböző hadianyagot gyártanak és szállítanak Ma­gyarországnak. A „megbízható" értesüléseken kívül a fantasztikus kombinációk igazán bámulatos komplexuma jelenik meg a prágai sajtó ha­sábjain- Igazán gratulálhatunk annak az új­ságírói leleményességnek, amellyel ezek az „egészen beavatott körökből" származó érte­sülések megirődnak. Detektivregényirói fan­táziával készülnek a pompás tudósítások Mussolini és Gömbös titkos tárgyalásairól, Ottó volt trónörökös titokzatos olaszországi útjáról, a Mussolini kívánságára végrehajtott ház'tüznézőről, Gömbösnek, Apponyinak és a pápai nunciusnak tárgyalásáról, meg az alá­irt szerződésekről. Csodálatos, hogy a prágai sajtó Prágában ülő munkatársai előtt Rómá­tól Berlinig minden titkos tárgyalás ajtaja megnyílik. A valóság azonban az, hogy csu­pán a fantázia nyitja meg ezeket az ajtókat és egyik lap abban versenyez a másikkal, hogy minél hangzatosabb politikai blölffel szárnyalja túl. Arról persze nem vesznek tudomást, hogy az egészen illetékes tényezők merőben más­képpen cselekszenek és másképpen nyilat­koznak, mint ahogy a prágai külpolitikai ziccredaktőrök elképzelik. Nem számolnak be például arról a legújabb interjúról, ame­lyet Mussolini legutóbb egy angol ujságiró­nak adott és amelyben a Duce elismeri az olasz-jugoszláv viszony sajnálatos’élességét, nyomban hozzáteszi azonban, hogy Olaszor­szág egyáltalán nem akarja az euróoai pro­blémákat katonai eszközökkel megoldani és Európának Olaszország részéről nincs mitől tartania. A prágai sajtó nem veszi tudomá­sul azokat a nyilatkozatokat sem, amelyeket Gömbös miniszterelnök sűrűn hangoztatott a szomszédokkal való jóviszonyról. Nem veszi tudomásul a magyarországi hivatalos politi­kának és sajtónak kezdettől fogva hangozta­tott álláspontját, amely teljesen megfelel Mussolini álláspontjának is, hogy Magyaror­szág törekvéseit békés uto<n, az érdekelt fe­lekkel való megegyezés utján kívánja meg­valósítani. A prágai sajtó csak vakon ismé­telgeti a maga rémképeit és tovább tenyészti és terjeszti a gyülöletanvágót. Mert a sajtó eme blöffpotitikája igen kár­tékony kihatással van a két ország békés és barátságos szomszédi viszonyának alakulá­sára. A prágai sajtó mesterségesen tenyészti ki a bizalmatlanság és ellenségeskedés szel­lemét a cseh nép lelkületében és ezzel a leg­főbb akadályozójává válik a megértésnek és a közeledésnek. Két-három hete valóságos blöiftf-pergőtűz folyik a prágai sajtóban Ma­gyarország éllen, lehetetlen, hogy ennek a céltudatos akciónak maradandó hatása ne legyen a tömegek lelkületében. Innen ma­gyarázható aztán az a sajnálatos következ­mény, hogy még a jószándéku akciók is meghiúsulnak, megfeneklének, — tegyük hozzá nyomban, nem Budapest hibájából. Emlékezzünk csak vissza arra, hogy néhány héttel ezelőtt négyszáz budapesti magyar tóit látogatást Prága városában és az expedíció vezetője — a névtelen katona sírjának meg­koszorúzása után — a prágai városházán hangoztatta a megértés és közeledés fontos­ságát. Vájjon eseményt csinált ebből a prá­gai sajtó? Korántsem 1 Csak folyt tovább a gyülölethadjárat minden ellen, am.i magyar és azután ennek a következménye, hogy ami­kor viszonozni kellett volna a budapestiek látogatását, a szilveszteri prága—budapesti expediicióra nem akadt jelentkező. A blöffsajíót , terheli a felelősség legna­gyobb része, ha a szomszédokkal való vi­szony nem alakul a kívánatos módon, viszont a prágai sajtó legnagyobb része pártsajtó és igy a pártok hivatalos álláspontját tükrözi vissza. Vagyis végeredményben a kormány­zaton levő cseh pártokat terheli a felelősség azért, ha a szomszédokkal való viszony min­dennek mondható, csak kívánatosnak nem­Az autarkia elve Csehszlovákia szempont­jából esztelen elv, mert látjuk, hogy egész te, rületek Ínségére és nyomorúságára vezet a gazdasági elzárkózás. A cseh sajtó szinte tu­datosan műveli a lelki aularkiát, a más né­pektől, más nemzetektől való elzárkózást. Paris persze kivétel, de Párig messze van és a földrajzi adottság az, hogy Prága Budapest­nek, Becsnek és Berlinnek kereszteződésé­ben fekszik, tehát a három B-ós metropolis felé kellene építenie a hidakat. Ehelyett mind a három szomszédos meloropolis felé rendszeresen emelik a félreértés, megnem- értés, sőt a gyűlölet gátjait. Ebben első he­lyen végzi pusztító munkáját a blöff-sajtó s éppen ezért a felelősség elsősorban órája háramlik vissza. 11,1 Ha: RÁDIÓMELLÍKIE? Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága H„ Panská ulice 12. évre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, SzlöVeUSzkÓi éS rUSZÍTlSzkÓÍ ellenzéki pártok 11. emelet, - Telefon: 30311. - Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. •/ • ' Prága 11., Panská ulice 12. Ili emelet fl képes melléklettel havonként 2.50 Kc-val több pOiltlKCLl nCLpilCipjCL Telefon: 34134. Egyes szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.-Kc. SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHR

Next

/
Oldalképek
Tartalom