Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)

1933-01-11 / 8. (3118.) szám

^raOAI-MAOitARHIRIiAP 1983 Január 11, aeearda. KöZ'GÍA^Mh^Á^ . A közgazdasági tanácstestület kinevezése után Prága, január 10. A múlt hét derekán kő<zöl- tük, hogy a kormány idetiova két éves huza­vona és halogatóé utón kinevezte a közgazda- sági tanácstestület uj tagjait. Ezt a testületet eredetileg úgy tervezték, hogy az közgazdasági kérdésekben kezdeményező elhatározás okát. fog hozni s tanácsaival, véleményezéseivel a tör­vényhozó testületek munkáját fogja támogatni. Csehszlovákiában már az álamfordulat óta egy­re hangoztatták a gazdaságii parlament életre- hivásának szükségességét, ehelyett azonban a közgazdasági tanácstestületet szervezték meg. Talán fölösleges is hangoztatni, hogy az ilyen tanácstestületre különösen a mai nehéz gazda­sági időkben rendkívül sok munka várna. A csehszlovákiai gazdasági tanácstestület műkö­désének története azonban nagyon siralmas. Amíg az első kinevezett tagok mandátuma tar­tott, addig a tanácstestületet egyszerűen nem hívták össze, amikor pedig a mandátumok már egy évnél hosszabb idő előtt lejártak, akkor a kereskedelemügyi minisztérium minden lehető ég lehetetlen indokolással máról holnapra halo­gatta az uj tanács kinevezését. Végül a múlt hét elején váratlanul megjött a kinevezés, amely igen nagy meglepetést hozott különösen azzal, hogy a tanácstestület mind a három ta­gozatába a kormány főleg képviselő és szená­tor urakat nevezett ki. Vagyis a kormánypárti képviselőkből és szenátor urakból álló közgaz­dasági tanácstestület fog véleményt mondani, javaslatot beterjeszteni, hogy a képviselő és szenátor urak mit csináljanak a nemzetgyűlés­ben. Mint a cseh iparospárti Národni Stred Írja, „az irónia itt már szatírában csúcsosodik ki11. Az eddig szerzett tapasztalatok szerint számolná kell azzal, hogy az uj tanács testület, ülését sem hívják össze úgy, mint ahogyan nem hívták össze a régi tanácstest öletek Ez az intézmény, amely helyes összetétel és helyes működés mel­lett különösen ma igen sokat tehetne a köz ér­dekében, lassankmt fölöslegessé válik azért, mert tulajdonképpen nem is lesz hivatása. Ez is egy csehszlovák kuriózum. A Národni Politika „Politikusok és szakér­tők11 cimü cikkében ezzel a kérdéssel foglalkoz­va egyebek között a következőket írja: — Ezt a testületet régebben a parlament hü- tőházának használták, mert oda tettek el min­den kényelmetlen s olyan kérdést, amelyet nem akartak vagy nem mertek bolygatni. Az utóbbi két esztendőben azonban, amikor a gazdasági helyzet is rohamlópéeekben romlott, ezt a „gaz­dasági parlamentet1’ még ebben a pótalakjáíban sem hívták össze, illetve az egyáltalán nem is létezett. Ennek okául az uj tagok kinevezésé­nek politikáig) nehézségeit emlegették, mert bi­zonyos politikai körök számára veszedelmesek­nek tűnnék föl azok is, akiknek semmi hatal­muk nincs. — Jellemző azonban, hogy az uj tanács ki­nevezésével egyidejűleg a többségi pártok poli­tikai sajtóban oly cikkek jelentek meg, amelyek a' szakértők munkáját lekicsinyelték: a szakér­tők állítólag 6okat írnak, amitől senki sem lesz okos és a szakértők szavaiból semmi sem vá­lik valóra g a helyzet nem javult. Ezzel szem­ben a politikusok másképpen fogták meg a dol­got, íme itt a koalíció hetes bizottságának a munkája a költségvetéssel. Sőt a miniszterel­nök lapja nem átallctta azt írni, hogy az uj adó­kat a pénzügyi szakértők csinálják és a politi­kusok viszont ezeket csökkenteni igyekszenek és hogy a politikusok munkát hoznak a népnek, mert megalkotják a 3 milliárdos belső beruhá­zási kölcsönről szóló törvényt. — Az ilyen beszéden bizony az ember fejét csóválni kénytelen, ha ezt mind azért Írják, hogy az ember hitelt is adjon az írott betűnek. A valóságban arról van 6zó, hogy a népszerűt­len adójavaslatok „Schwartzer Peter“-jét vala­hogy ügyesen másnak a kártyájába juttassák. Állandóan hangoztatják a bizalom visszaállítá­sának a szükségességét s emellett a népet ilyen tudatosan zavarják és megtévesztik. — Ha a gazdasági élet bonyolult szerkeze­tét oly időkben is, amikor a zavarok és bajok kezdődtek, a politikusok irányították, hogyan tudhatták azt a gazdasági szakértők, hogy hol fog a dolog kilyukadni, ha nem tudták azt, hoíry a politikusok miit fognak tönkretenni durva kézzel, mit fognak elrontani, különösen ha a szakértők tanácsaira nem hallgattak. A szakértők jé hírnevén tehát csorba nem esett egyszerűen azért, mert eddig munkához egyál­talán nem .jutottak, illetve kénytelenek voltak Minden gazdának érdeke, hogy' talajának trágyázását okszerűen hajtsa végre. Erre ad útmutatást Fodor Jenői „A trágyázás elmélete és gyakorlata" c. most megjelent könyvében. Ára 25*— Ké. Szerző könyvét vét,elkötelezettség nélkül is megküldi betekintés végett azoknak, kik e végből hozzá fordulnak. Cím: Abovcc p. Strkovec. s ma is kénytelenek azt csinálni, amit a politi­kus urak szakértelem nélkül parancsolnak. Egyetlen szakértő közgazdász szájából sem hal­lottunk annyi g oly hivalkodó jóslatot, mint amilyeneket a politikus „fachmanok" bocsátot­tak világgá a hús árának emelkedéséről, a ga­bona árainak javulásáról, bár a legtöbbször pont a jóslat ellenkezője következett be. A hi­vatásos közgazdászok azonban mindig tiltakoz­tak nemcsak az ilyen felelőtlen jóslatok ellen, hanem bizonyos intézkedések ellen is, amelyek kizárólag a spekuláció malmára hajtották a vi­zet. — A koalíció hetes bizottságának a költség- vetéssel végzett törlési munkája: erény csi- nálása a szükséghelyzetből. Egyszerűen nem le­hetett mást csinálni, törölni kellett. Ez a bizott­ság azonban zárt ajtók mögött dolgozott, a bi­zottság tagjai kölcsönösen becsületszóval köte­lezték magúikat a hallgatásra s igy űrit ismét nyitva marad a kérdés, hogy a szakértők nem tudtak volna-e célszerűbb törléseket .eszközölni. Valószínűleg igen. * Ilyen politikai prognózis mellett természetes, hogy a most kinevezett közgazdasági tanácstes­tülettől nem sok jót várhatunk, bár kétségtelen, hogy valóban agrjikultur, gyáripari, kisipari, ke­reskedelmi, szállítmányozási, szövetkezeti és bank s pénzügyi szakértőkből álló szak testület a mai nehéz időkben valóban jó szolgálatokat tehetne a köznek, ha a politika érvényesülni engedné. Amint azonban az ismertetett lapidé­zetből is kitűnik, a politikus urak féltve őrzik pozícióikat, no és az ürülő husosfazekakat s azok közelébe sem engednek „profán11 szakér­tőt. Már pedig amíg itt nem következik be a re- zsimváHozás, addig az optimista politikai jós­latok ellenére a helyzet jobbrafordulását is hiába lessük. Apad ’a francia jegybank aranykészlete. A francia jegybank deoember 30-iki kimutatása szeriint az intézet aranykészlete 193 millió frankkal csökkent 83.1 milliárd frankra. Kedvezményes utazások Prágába. A kassai keres­kedelmi és iparkamara közli: A vasutügyi minisz­térium Prágába vétó utazásoknál 33 százalékos ked­vezményt engedélyezett. E kedvezményt a prágai idegenforgalmi i szövetség és a prágai minta vásár igazolványai alapján nyújtják, egy-egy utazásra Prágába és vissza az 1932—1933. téli időszakra, má­jus 15-ig bezárólag, 50 fem.-en felüli távolságra. Az igazolványok kiadásának időpontját később közöl­jük. A cukorrépa átvételi árai 1933-ban. A cukorgyá­rak és a cukorrépa terelök szervezetei ezekben a napokban tartottak közös értekezletet, amelyen a cukorrépa beváltási árairól ás- tárgyaltak. Mind a két érdekelt csoportban nagy hajlandóság mutat­kozik arra, hogy az átvételi árakat az 1932-ben érvényben volt megállapodások szerint szabják meg. Tiltakozás a szociális biztosítási illetékek eme­lése ellen. A szlovénézkól és ruszinszkói ipartársu- iat-ok és grémiumok országos szövetsége e napok­ban írásbeli -tiltakozást terjesztett fel a népjó­léti minisztériumhoz Prágába a szociális biztosítási illetékek felemelése ellen. Mont konkrét esetre hi­vatkozott a zsolnai betegpénztár közigazgatási bizottságának 1932. évi december 12-én kelt hatá­rozatára, amely a baleeetbiztositásnál a jelen 6 koronás alapot 6 korona 50 fillérre emeli fel. A szövetség január végén kiküldött által interve­niálni fog a népjóléti minisztériumnál Prágában, hogy a szociális biztosítási illetékek emelését a ezlovenszkói és ruszinsakói iparosok és kereskedők nehéz gazda-sági helyzetére való figyelemmel aka- ' dályozza meg. A Csehszlovák Nemzeti Bank heti kimuta­tása szerint január 7-én az aranykészlet 1 millió 141 ezer koronával 1 milliárd 709 mil­lió 143 ezer koronára emelkedett. A külföldi követelések és a valutakészletek 5 millió 47 ezer koronával 1 milliárd 23 millió 985 ezer koronára csökkentek. Az egyéb készletek 16 millió 371 ezer koronával növekedtek s 114 millió 426 ezer koronát tettek ki. Az érték- pápireszkont 103 millió 334 ezer koronával csökkent 96 millió 400 ezer koronára. Az ér­tékpapírokra nyújtott kölcsönök összege 105 millió 796 ezer koronával emelkedett s 442 millió 657 ezer koronát tett ki. A bankjegy­forgalom 404 millió 368 ezer koronával csök­kent 5 milliárd 802 millió 400 ezer koronára. Az aranyfedezet 39.3 százalékos. Az állam képviselete a faértéikesitö társa­ságban. Az állami erdők fa-készleteinek érté­kesítése céljából létesített állami faértékesitő -részvénytársaság igazgatóságába a pénzügymi­nisztérium képviseletében Kalf-us dr. osztály- főtanácsost, a kereskedelemügyi minisztérium képviseletében Benda dr. osztályvezetőt -s Pe- routka dr. meghatalmazott minisztert nevez­ték ki. A szesz értékesítése. A múlt év szeptember elsejétől, vagyis a szeszfőzósi -kampány kez­detétől december végéig összesen 344.829 hektoliter szeszt értékesítettek az 1931. év megfelelő időszakának 178.028 hektoliterével szemben. Az egyes fajták szerint a következő mennyiségek fogytak el: megadóztatott fo­gyasztási szesz 56.995 (78.752), ecetgyártási szesz 7281 (7324), közönségesen denaturált szesz 57-877 (60.319), ipari szesz 4620 (4346), motorszesz 198.596 (0), dynalkolgyártáshoz 19.690 (25.721), kivitel 770 (1576) hektoliter. Az uj autótörvény következményei. Az uj autó- forgalmi törvény — köztiuidomáe szerint — újabb adóterhekkel sújtotta a motoros járómüvek tulaj­donosait. Ennek következtében az autótulajdono­sok tömegesen jelentik ki járóművüket. Különö­sen a teherautókra vonatkozik ez. Az érdekeltek azt hangoztatják, -hogy az uj autóteher elviselhe­tetlen és keresztülhúz minden kalkulációt. Csak Nagy-Prágában néhány nap alatt 3000 8 Brünnben 1200 autót helyeztek üzemen kívül. A tojás behozatali kontingensei januárban és februárban. A dovizaengedély ező bizottság januárban és februárban 20—20 vagon tojás behozatalát engedélyezi, ezenkívül 5—5 vagon p ótkon tingenst is fenntartanak, ha a piacon íojásh-iány mutatkoznék. A tojást elsősorban a balti államokból kell importálni kompen­zációs alapon. Másodsorban oly államokból importálható tojás, amelyekkel Csehszlovákia külkereskedelme aktív. A reichenbergi A nk er-bankház beszüntette a fizetést. A reichenbergi Anker bank- és bi­zományos ház, amely 1896-ban létesült s amelynek a történelmi országokban több vá­rosban van fiókja, az utóbbi időben elszenve­dett nagy veszteségek miatt fizetés képtelen­séget jelentett be s a bírósági kény szeregyez­ségi eljárás megindítását kérte. A cég pasz- szivája 13 millió 319 ezer 127 korona, aktí­vája 6 millió 912 ezer 977 korona. A gyakorta}! gazda jövedelmének biztosí­tása, a birtokát bérbeadó gazda talaja termőképességének megőrzése céljából olvassa el Fodoa° Jenő s „A trágyázás elmélete és gyakorlata" c. most megjelent könyvét, melyet a szerző vételkötejezettség nélkül is megküld bete­kintés végett azoknak, kik e végből hozzá fordulnak. Ára 25*— Ke. Cim: Abovce p. Strkovec. Szeszfőző tanfolyam Kassán. A kassai állami vegykisérdeti intézetek január 16—29-én a szeszfő­zők részére kurzust re-rude'zm&k. A kéthetes kurzus össze van kötve gyakorlati kiképzéssel. Az előadá­sokat szlovák nyelvben tartják, ezért a szlovák nyelv ismerete szükséges. A tanfolyamra való fel­vétel feltételei: 1. csehszlovák államipolgárság, me­lyet alkalmas irattal kell igazolni; 2. igazolvány arról, hogy a jelentkező valóban gyakorlatilag van alkalmazva szeszfőzőiben, szeszfőzővel kapcso­latos gazdaságban, vagy hogy a szeszfőző, vagy ily gazdaság tulajdonosa küldi ki az illetőt a szesz- főzési gyakorlat elsajátítása végett; 3. kezesség, hogy a jelentkező az egész kurzuson jelen lesz. Ebből az okból 100 korona óvadék letevése szüksé­ges az intézetek igazgatóságánál. A kauciót a kur­zus befejezésével miden levonás n-élküi visszaadják. A kurzus látogatód egyszerű elszállásolást napi 3—4 korona és élelmezést 8—12 korona ellené-ben kapnak. A jelentkezések a kassai állami veigyki- sérleti intézetek igazgatósága Kassa, Letná u. 1. ciimre küldendők. A francia vasúttársaságok bevételei. Fran­ciaország bét vezető vasúttársaságának bevé­telei a múlt év első 11 hónapjában 11.04 milliárd frankot tettek ki, ami 2-12 milliárd- dal, illetve 16 százalékkal kevesebb az 1931. év megfelelő időszakának bevételénél. A fran­cia államvasutak bevételei ugyanakkor csak 12 százalékkal csökkenték. Uj kisiparos szaklap Szlovenszkón. Komárom­ban ezekben a napokban jelent meg „A Kisiparos" cimü havi folyóirat első száma. Az uj lap felelős szerkesztője Koczor Gyula. A kisiparosok érdek- védelmi és közgazdasági lapja első számának ve­zércikkét Koczor Gyula irta „Vagyunk" címen. A lap tartalmából kiemeljük még a következő cik­keket: Szőllősy tetván: Egymás iránti szerető tét és megbecsülést kell az iparostársadalomnak kiépí­teni. — Az agyagbeszerző szövetkezet. — Beteg- segédyző biztosítás. — Nemo: Én is vagyok any- nyi... — A kisipar és kereskedelem reklámot ta­nul. — A külkereskedelem visszafejlődése. — Uj adók. — Iparjog nélkül. — Gazdasági hírek. — Műhely. — Iparügyi határozatok. — Adóügyi ta­nácsadó. — Egészségügy. — Emlékezzünk régiek­ről. — Uj rendelkezések a forgalmi adó bevallásá­ról. — Illy János: A borravalók. A lap előfizetési dija évi 12 korona. Mutatványszámot ingyen küld a „Kisiparos" kiadóhivatala, Komárom, Dnna- ucca 7. Fizetésképtelenségek. A hitelezők védő­egyesületei újabban a következő cégek fize­tésképtelenségét jelentik: Kohn testvérek hentesáru üzlete, Pöstyén; passzíva 821.669 korona, aktíva 903.143. — Slanioa Dominik kereskedő, Zábreh; passzíva 75.049, akt.iva 80.083. — Adaimik László fehérnemű, Pross- nitz; passzíva 566.322, aktíva 321.072. — Bleich bútor, Eperjes; vagyonállapot ismeret­len. — Bellák Ottó divatáru, Máhrisch-Ostrau; passzíva 241.647, aktíva 134.392. — Lichtig Jakab szállító, Eperjes; passzíva 203.505, ak­tíva 50.999. — Feiner Károly cukrász, Máb- risüh-Ostrau; passzíva 67.758, aktíva 9000. — Friedmunn Izidor kereskedő, Ruzsbaoh; pasz- sziva 53.822, aktíva ? — Bohácsek János pék, Prazsma; passzíva 63.685, aktíva 31.205. r­Csőd: H-uttrerer gramofonkereskedés, Máh- riseh-Ostrau. — Závada Győző ingatlantulaj­donos, Friedeck­ÉRTÉKTŐZSDE A kölcsönök barátságosak, a részvények gyengültek a prágai értéktőzsdén Prága, január 10. A diszkontcsökkentés reményének és a pénzpiaci enyhülés hatása alatt a beruházási piacon megmaradt a ba­rátságos irányzat, annál is inkább, mert a járadék-hausise a külföldön tovább tart. A költségvetési bizottságból kiszivárgott hírek folytán a spekuláció ugyan realizációkat esz­közölt, úgy hogy az árfolyamemelkedés tem­pója meglassult, de élénk forgalom mellett további, 20 fillérig terjedő emelkedések adódtak elő. Csak prémiumkölcsön és nép- szövetségi esett kissé. Stegprioritások erő­teljesen javultak. A részvénypiacon ismét nagyfokú üzlettelenség uralkodott, annál is inkább, mert a párisi és newyorki tőzsdék inkább gyengültem zártak. Már kevés leadás is nyomást gyakorolt az árfolyamokra. Észa­ki Vasúit 25, Prágai Vas 20, Cseh-Morva 15, Cseh Cukor, Schöller, Bánya és Kohó 10, Königshofi, Egyesült Gyapjú 8, Skoda, Po-ldi 6 koronával gyengült. Az exótapiacon a ma­gyar Caissö Commune járadék 6, az osztrák 5 koronával gyengült, de később fedezések­re javult. + A prágai devizapiacon London 0.30, Amsterdam 0.25, Berlin 1.125, Hel-singi'ő-rs 0.45, Iíopenhága 3, Milánó 0.05, Montreal 0.05, Oslo, Stockholm 1 koronával javult. Zürich 0.25, Páris 0.02 koronával gyengült.-f A bécsi értéktőzsdén az irányzat javult arra a birre, hogy a Kreditanstalt-kérdé&ben a tárgyalások lezáródtak. A nyitási árfolya­mok magasabbak voltak. Később néhány ér­tékben némi kereslet mutatkozott, de a for­galom csak szórványos kötésekre szorítkozott. Kuliszban jobbára javulások fordultak elő, de az árfolyamváltozások nem voltak jelentéke­nyek. + A budapesti értéktőzsdén kedvezőtlen külföldi jelentések folytán tartózkodás volt észlelhető s a forgalom nyitáskor szűk kere­tek között mozgott. Az árfolyamok csaknem változatlanok maradtak. Később felülkereke­dett a kínálat, úgy hogy az értékek többsége kisebb árfolyamveszteségeket szenvedett. A záróirányzat gyenge volt.-f- A berlini értéktőzsdén a nyitás megle­hetősen bizonytalan és egyenetlen volt. A kö­zönség vásárlási kedve mér kissé alábbha­gyott. A legutóbbi napokban favorizált papí­rok másfél százalékig gyengültek. Viszont szén- és kálirészvények javultak. Később némi szilárdulás mutatkozott s montánpapi- rokban is volt kereslet. Árutőzsde + A prágai cukorpiac nyugodt volt. Nyers- áru prompt Aussig loko 54.75—55. + A mai budapesti gabonatőzsdén, amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat jól tartott volt. A következő árfolya­mokat jegyezték: tiszavidéki búza 13.60— 14.10, jászsági 13.20—13.35, egyéb 13—13.15, rozs 6—6.15, tengeri 6.40-6-50, zab 8.80— 9.25 pengő. + A berlini terménytőzsdén nyugodt irány­zat mellett a következő árakat jegyezték: búza 186—188, rozs 152—154, sörárpa 165— 171, takarmányárpa 158—164, zab 115—116, búzaliszt 23—26-10, rozsliszt 19.40—21.70, buzakorpa 8.75—9, roz-skorpa 8.70—9, viktó- riaborsó 20—24, kis ehető borsó 20—22, ta- karmányborsó 12.50—14.50, peluska 13—14.50, lóbab 13.25—15, bükköny 14—18, lenpogáesa 10.20, szárazszelet 9, burgonyareszelék 13.80. A prágai tőzsde devizajegyzései; pénz áru p<tet áru disk.% ma tegnap Hiv. Amsterdam 1356.25 1360.25 1356.— 1360.— 2 </, Berlin . . 801.50 804.— 800.375 802.875 4 Zürich . . 648.50 650.50 648.75 650.75 2 Oslo . . . 580.50 583.50 579.50 582.50 4 Kopenh. . 585.50 588.50 582.50 585.50 3 Danzig . . 662.— 665.—* 662 — 665.—* 5 Stockholm 612.50 615.50 611.50 614.50 3‘/, Mailand . 172.90 173.70 172.85 173.65 4 Paris . . . 131.53 131.93 131.55 131.65 2‘/t London . . 112.85 113.45 112.55 113.15 2 New York. 33.72 33.82 33.72 33.82 2‘/, Brüssel . . 466.525 467.725 466.525 467.725 S1/* Madrid . . 275.50 277.50 275 50 277.50 6 Belgrad * . 46.142 46.392* 46.142 46.392* 7V, Soíia . . . 24.45 24.55* 24.45 24.55* 8 »/, Wien . . . 474.25 475.75* 474.25 475.75* 6 VVarscbau. 377.— 379.— 377. 379.— 6 Budapest . 589.75 591.75* 589.75 591.75* 4‘/» Buen. Aires 757.— 763.—* 757— 763.—* Helsingfors 49.55 49.95* 49.10 49.50 6‘/, RiodeJan. 254— 255—* 254— 256—* Alexandria 114.60 115.40* 114.60 115.40* 7 Athén . . —.—-----—.— —.— 9 Bu karest . 20.10 20.30* 20.10 20.30* 7 Stambul . 16— 16.10* 16— 16.10* Kowno . . 334— 336—* 334— 336.-* 7 Lissabon . 105.10 105.90* 105.10 105.90* 7 Montreal . 29.74 29.86* 29.69 29.81* 8y, Prága, január 10. Valuták: Haltond 1351, jugo­szláv 42.80, német 800, belga 464, magyar 482.50, romén 16.35, svájci 646.50, dán 563, angol 112, spanyol 268.50, olasz 172.15, északom <?rlkai 33 b3, norvég 553. francia 130.95. bolgár 20.40, svéd 60$, lengyel 377.50, osztrák 404.25. *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom