Prágai Magyar Hirlap, 1932. december (11. évfolyam, 274-297 / 3087-3110. szám)

1932-12-06 / 278. (3091.) szám

1932 december 6, kedd ^MGM-A\\G^ARHníIiSé A „Magyar Szó" elégtételt adott Tarján Ödönnek Nyílra, december 5- Az egykori „Garam- vidék“, majd utódja, a „Magyar Szó“ e. lap­ban 1930 március 30-án, illetve 1931 április 19-én támadó cikk jelent meg Tarján Ödön, a Prágai Magyar Hirlap vezérigazgatója el­len, aki az alaptalan támadásokért a bíróság elé álliitóttá a szerzőket. Zipser Gusztáv és Békefifi Sándor kerültek a vádlottak padjára a nyitrai kerületi biróság előtt pénteken tartott tárgyaláson. A „Magyar Szó“ a bűn­vádi eljárás során nyilatkozatot közölt le, melyben teljes elégtételt nyújtott Tarján Ödönnek és bocsánatot kéri A nyilatkozat 4gy hangzott: „Nyilatkozat. A Garamvidéik 1930. évi március hó 30-iki és a Magyar Szó 1931. évi április hó 19-iki számában Tarján Ödön urat összesen három cikkben meg­támadtam. Tarján Ödön nr kétségtelen egyéni becsületét, tisztességét nem akar­tam bántani, a sértésekért Tatján Ödön urat megkövetem és szívesen nyugtázom, hogy a bírói elégtétel kívánásától kéré­semre elállt. — Besztercebánya, 1931. évi október hó 29-én. — Zipser Gusztáv.** Ugyanilyen nyilatkozatot adott Békefifi Sán­dor is és mindketten vállalták a perköltsé­gek viselését. A pénteki fő tárgyal ásón Szilárd Marcell dr- pozsonyi ügyvéd, Tarján Ödön jogi kép­viselője kijelentette, hogy ha a vádlottak zá­ros határidőn belül eleget tesznek kötele­zettségeiknek, úgy a nyilatkozatokat elégté­telül elfogadja és nem fogja kívánni a vád­lottak megbüntetését. A rimaszombati választáson a „magyar szociál­demokraták pártbontó munkája négy mandátummal gyöngítette meg az eddigi magyar többséget A magyar blokk a zsidópárttal együtt sem képvisel abszolút többséget—A csehszlovák pártok két mandátummal erősödtek, a kommunisták kettővel gyöngültek Rimaszombat, december 5. (A Prágai Magyar Hirlap tudósítójának telefonjelentése.) Vasár­nap zajlott le a rimaszombati képviselőtestületi választás. A kormánybiztosi rezsim után, mely­nek „áldásait" sokáig meg fogja még emlegetni Rimaszombat lakossága, újból parlamentáris kormányzata lesz Rimaszombatnak és ezért a vasárnapi választásoknak különös jelentősége volt. Nem csoda, hogy ilyen körülmények kö­zött minden párt a legnagyobb eréllyel vetette magát a választási küzdelembe, hogy érdekeit érvényesíteni tudja és vélt, vagy tényleges igazságának minél több hívőt szerezzen. Olyan választási küzdelme régóta nem volt Rimaszom­batnak, mint a mostani, már régóta nem vonul­tatták föl a kortéziának, a meggyőzésnek és — a lélekvásárlásnak is annyi harci eszközét, for­télyát és csalafintaságát, mint most ezen a vá­lasztáson. A rimaszombati magyarság négy lis­Meghalt Gustav Meyrink München, december 5- Staxnbergben va­sárnap hatvannégy éves korában szivszélhü- dés következtében meghalt Gustav Meyrink német iró. Meyrink hosszabb idő óta bete­geskedett és sokáig egy müncheni szanató­riumba® feküdt. Anyagi körülményed rend­kívüli takarékosságra ikényszeritették és mig évekkel ezelőtt a stambergi tó partján pompás villá'ban lakott, most egy egyszerű vidéki ház két szobájában és konyhájában húzódott meg. Az anyagi depresszió rendkí­vül nyomasztóan hatott kedélyére s ezenkí­vül végleg aláásta egészségét az a szeren­csétlenség, amely az elmúlt évben Ully nevű fiát egy siki rándulás alkalmával érte. Mint ismeretes, Ully belehalt sérüléseibe. Gustav Meyrinket 59 éves felesége, a prágai származású Berndt Filoména gyászol­ja és 26 éves SybillLa leánya, aki Böhler müncheni régiségkereskedőhöz ment férjhez. Gustav Meyrink, akinek igazi neve Meyer Ágoston volt, 1868 január 19-én született Bécsben- Münchenben, Hamburgban és Prá­gában tanult és Prágában telepedett le, ahol 1905-ben megházasodott. Fiatalkorában a ke­reskedelemmel foglalkozott s később Prágá­ban bankár lett. 1902 óta foglalkozik iroda­lommal, majd 1805 végén Montreux-be költö­zött, ahol folytatta irodalmi tevékenységét- Később bajor állampolgár lett és München vidékén telepedett le. Legismertebb müvei közé tartozik a Gólem cimü regény. Fehér fogak: Chlorodont tán jelölt, vagyis a tizenkét jelölőlistának egy- harmada magyar lista volt. Külön listán indult a rimaszombati zsidóság egy része, de a rimaszombati zsidópárt az őslakos magyarság derék fegyvertársának tekinthető. A kimondottan csehpárti blokk szintén négy listán indult választási küzdelmébe. Az egyik lista aztán a kommunistáké volt, egy listát a csehszlovák szociáldemokrata párt, egy listát pedig a csehszlovák szociáldemok­rata munkáspárt magyar tagozata állított föl, éppen azt a listát, amelyet arra szántak, hogy megbontsák vele Rimaszombat magyar front­ját és csapást mérjenek a. magyar kisebbségi élet eme fontos végvárának magyar érdekeire. Már elöljáróban le kell szögeznünk, hogy ez a törekvés részben sikerült. Az 5-5s számú lista, a szociáldemokrata párt magyar tagozatának jelöltlistája négy man­dátumot szerzett, négy magyar mandátumot vett el a magyar érdekek szolgálatától. Négy magyar képviselőtestületi tagot, akik 441 magyar szavazatot reprezentálnak, nemcsak, hogy közömbösített a magyar ügy szolgála­taitól, hanem egyenesen a város magyar la­kosságának érdekeivel szembeállította őket Szomorú, hogy a református papválasztás foly­tán annakidején felizgatott és megtévesztett tömeg az egyházi téren ébresztett szenvedélye­ket átvitte a politikai küzdőtérre is. 441 szava­zatot és négy mandátumot vesztett el ilyen mó­don az őslakos magyarság, mert- hiszen az a párt, amely a csehszlovák szociáldemok­rata munkáspárt magyar tagozatának minő­sítette magát, nem fog magyar érdekeket képviselni, hanem városházi politikájában a kormánypártokkal fog együttdolgozni, vagy­is szükségszerüleg az őslakos magyarság el­len irányuló politikát fog folytatni. 1594 szavazatot egyesítettek a magyar lis­ták és igy tizenöt magyar képviselőtestületi tag kerül be az uj városi parlamentbe. 204 szavazat jutott a zsidópártra, amely igy két mandátumot szerzett, 1798 szavazatot fog reprezentálni tehát az őslakos gondolat és eszme jegyében ez a tizenhét mandátum. Az eredmény másodsorban a ez lovak ősi tó törekvések nagymértékű előrehaladásából ma­A német diákszövetség azonosítja magát a magyar diákszövetséggel A rendőrség megakadályozta a román diákoknak a Brassói Lapok ellen tervezett tüntetését Budapest, december 5. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) A kolozsvári ese­mények miatt a magyar nemzeti diákszövetség megszakította kapcsolatát a román diákszö­vetséggel és közölte valamennyi diákszövet­séggel ezt a határozatát. A németbirodalmi diákszövetség mogt értesítette a magyar diák- szövetséget, hogy a legmélyebben elitéli az erdélyi brutalitásokat és azonosítja magát a magyar diákszövetséggel. Érdekes, hogy ugyanekkor a román diákszövetség meghívást küldött a magyar nemzeti diákszövetségnek, amelyben meghívja a brassói diákkongresz- szuSra. A meghívóban közli a román diákszö­vetség, hogy különösen örülne, ha a magyar ifjúság képviseletében magyar diákok jelen­nének meg Brassóban. Brassó, december 5. A szombaton kezdő­dött brassói országos diákkongresszusra mintegy ötezer diák érkezett a városba az ország különböző részeiből- Többezer diák vonult fel a Brassói Lapok szerkesztősége elé, ahol zajos tüntetést rendezett. A Brassói Lapok a diákkongresszns tarta­ma alatt beszüntette megjelenését és igy a lap vállalat ajtajai zárva voltaik. A rendőrség tudott a készülő tüntetésről és jóé lőre megszállotta a környéket, úgyhogy a tüntetés elfajulására nem kerülhetett sor. A rendőrség erélyes magatartása némiképpen megnyugtatta a lakosság hangulatát, amely a legnagyobb aggodalommal néz a diák­ikongresszus lefolyása elé. gyarázható. Ez a város, amelyet az 1910. évi népszámlálás csaknem száz százlékban magyar­nak mutatott ki, mert annyiban is volt magyar, az 1921. évi népszámlálás alkalmából 70 száza­lékos magyar többségre hanyatlott vissza, mig az 1930. évi népszámlálás — megbízható adatok alapján — már csupán 59.8 százalé­kos többséget állapit meg benne. Természetes, hogy azok a pártok, amelyek az elszlovákositás eszméjét képviselik és ezt a tö­rekvést igyekeznek a gyakorlati életben is meg­valósítani, minden erejükkel azon vannak, hogy a gyakorlati élet tényeivel is némileg igazolják a magyarság számbeli erejének csökkenését. Rimaszombat a magyarságnak az az exponált őrvidéke, amelyre igen nagy számban telepítettek le csehszlo­vák tisztviselőket. Egyetlen tény mindent megmagyaráz. A legutóbbi képviselőtestületi választások óta 759 szavazattal szaporodott a csehszlo­vák pártok tábora. Ez a 759 szavazat az az­óta beköltözőitekből került ki, mig a magyar­ság csupán a saját természetes szaporulatára van utalva és most a tényleges magyar erő­ket is sikerült meggyöngiteniök az 5. számú „magyar" lista fölállításával. A csehszlovák listákat a hivatalos apparátus mindenképpen eredményhez akarta juttatni. A listák vezetői csupa magasállásu, vezető, befo­lyásos tisztviselők, bíró, ügyész, volt kormány- biztos, telekkönyvvezető, tanfelügyelő, tanár stb. A magyarság Rimaszombatban átmenetileg térveszteséget szenvedett, de ezt a veszteséget az átkos magyar örökség: a széthúzás és viszálykodás szelleme idézte elő. Az 5. számn lista éppen azt a réteget vonta el az őslakos magyarság táborából, amely a régi időkben törhetetlen negyven- nyolcas meggyőződésével a függetlenségi gondolatnak volt odaadó hive. Most ezt a réteget a csehszlovák kormánypoli­tika szolgálatába fogja állítani néhány politikai akarnok, egyéni érvényesülést kereső, vagy pedig a bosszú szellemét lihegő törtető. Ám a magyarságnak igy is meg van az az ereje, hogy a rimaszszombati városházán biztosítsa- az ősla­kos magyarság igazi érdekeit. És az a közön­ség, amelyet sajnálatos események és egy meg­tévesztő kortézia eltántorított a helyes útról, a tapasztalandók után később bizonyára annál odaadóbban fogja majd az igaz magyar ér­dekeket szolgálni. Természetes, hogy a nagy arányban űzött propaganda és kortézia főleg a kormánypártok­nak és szövetségeseinek volt a segítségére. Az ellenzék munkáját ezen a téren jelentősen meg­bénították. Amig például a magyarságot meg­bontó munkáspárt napról-napra tarthatott gyű­lést-, a magyar pártoknak ez nem állott módjá­ban. Amig a kormánypártok és szövetségeseik akadálytalanul folytathatták piakát-, röpirat- és hirlapi propaganda-agitációikat, addig a ma­gyarság érdekeit szolgáló Gömör-t két ízben is elkobozták. Ebben a pillanatban még nem bizo­nyos, de máris nagyon valószínű, hogy ellen­zéki oldalról petícióval fognak élni a választás ellen. A nagy agitáció, propaganda és kortézia igen nagy érdeklődést keltett, úgyhogy a választásra jogosult, mintegy négyezer­főnyi közönségből 3840-en szavaztak le. A kortézia még a választás napján sem szűnt meg és sokszor szabálytalan kisérletekben nyi­latkozott. Délután négy órára tűzték ki a sza­vazatok lezárását, addigra mindenki elhelyezte szavazatát az urnákban, amire a szavazatok összeszá-mlálása, majd az eredmény kihirdetése következett. A szavazatok megoszlása a kővetkező volt: Amig a csehszlovák partéknak a múlt kép­viselőtestületben öt mandátumuk volt, most hét mandátumot szereztek. A cseh­szlovák szociáldemokraták egv mandátumot vesztettek, ezzel széniben a szociáldemok­raták magyar csoportja négy mandátumot kapott. Az őslakos magyarság szavazatainak abszolút Száma 142-vel csökkent 8 négy mandátumét veszített. A nagyohbarányu 1 i I 11 1. csehszlovák néppárt 254 3 — 2. csehszlov. nemzeti szocialista 148 2 — 3. kommunista 724 7 9 4 csehszl. szocdem. 146 1 2 5. a szocdem. párt magy. oszt. 441 4 -— 6. Hlinka-párt (csatolt a cseh­szlovák pártokkal) 69 — — 7—8—9—10. őslakos magyar listák 1594 15 19 11. Zsidópárt 204 2 3 12. Csehszlovák agrárpárt 225 2 — ——maafc——a—— ■ iu iiii—— BAL-PALAIS-THEATRÉ AlhAmbrA Esténként ^10 órától műsor. | Szabad bemenet. Pompás műsor. A világsztárokkal León Rogée, Anny Wünsch és még tíz más | attrakció. Naponta ötórai tea. mandátumveszteség abból következik, hogy míg a múlt választáson 90 volt a választási szám, ez a szám most 104-re emelkedett. A magyar szavazatokat az 5-ik számú lista kapcsolta le. Rí ui községi képviselőtestület A válasziás eredménye alapján Rimaszombat képviselőtestülete a következő tagokból fog ál Jani: Bartos Gyula dr- járásbiró, Vágássy Béla dr. állam-ügyész, Vladár Viktor esend- örtőrzsőr mester, csehszlovák néppártiak; Benkó Miklós titkár, Hőkkel István mun­kás, csehszlovák nemzeti szocialisták; Réihy István asztalos, Huszti Béla szabómunkás, Demeter Bálint szabó, Kovács Lajos hely- pénzszedő, Réthy Istvánné háztartásbeli, De­meter István szabómunkás, Matécska János kömüvesmunkás, kommunisták; Mariányi Dezső főtelekkönyvvezető, csehszlovák szo­ciáldemokrata; Kudiczius István dr. orvos, Bandzi Gyula nyomdász, áfj. Lipíhay László kereskedő, Kuchinka Zsigmond gépész, szo­ciáldemokrata magyar munkáspárt; Törköly József dr. magyar nenszeti párti képviselő, Kovács István, az országos ke- resztényszocia.lista párt rimaszombati elnö­ke, Vaiaszkay Rezső ipaxtársulati elnök, Rábely Károly nyomdatuíajdonos, Eszényi Gyula dr. orvos, Löcherer Géza dr. ügyvéd, Vozári Samu kékfestő, Majoros József épí­tőmester, Sichert Károly gyárigazgató, Weinberger Rezső dr. ügyvéd, Szőllössy Ist­ván ipartársulati titkár, Zsuffa Káiníán bádogos, Kerekes István kerékgyártó, Telek A. Sándor asztalos, Vaskó Károly szobale- festő, városi magyar pártiak; Singer Rezső főrabbi, Dickmann László földbirtokos zsi­dópártiak; Daxner Vladimír dr. közjegyző, Durkovics dr. ügyvéd agrárpártiak. A szociáldemokraták gyengülése Csehországban Prága, december 5. Vasárnap három cseh­országi városban, illetve községben volt köz­ségi választás. Táborban a nemzeti szocialis­ták 34185 szavazatot s 15 mandátumot kaplak (a nemzetgyűlési választásokon 2488 szavaza­tuk volt), a cseh szcoiáldemokraták 850 sz. 3 m. (1156), cseh néppárt 783 sz- 3 m. (893), cseh iparospárt 744 sz. 3 m. (895), nemzeti liga 258 sz. 1 m. (158), kommunista párt 810 sz. 4 m. (978). háztulajdonosok pártja 200 sz 1 m (0), agrárpárt 317 sz- 1 m. (276), nemzeti demokrata párt 4294 sz. 5 m. (935). Sezimovban a kommunisták 256 szavazatot és 8 mandátumot kaptak, a nemzeti szocialis­ták 120 sz. 5 m„ agrárpárt 71 sz. 2 m., cseh iparospárt 51 sz- 2V m„ polgári csoport 47 sz. 1 m., a szociáldemokraták 16 szavazattal nem kaptak mandátumot. A Königraetz melletti Vestec községben: nemzeti demokrata párt 15 sz. 1 ni., nemzeti szocialista párt 66 sz. 4 m., háztulajdonosok 46 sz. 3 m-, polgári csoport 71 sz. 4 m. A három választásból kitűnik, hogy a szociáldemokraták mindenütt vesztettek és jellemző a kommunisták visszaesése is. A polgári csoportok a cselt politikai táborban is vagy megtartják pozíciójukat, vagy pedig erősödnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom