Prágai Magyar Hirlap, 1932. december (11. évfolyam, 274-297 / 3087-3110. szám)
1932-12-11 / 282. (3095.) szám
1933 december 11, vasárnap. A keresztény nevelés és az iskola Jónás Imre érsekujvári előadásából A* országos keresztényszociailista párt érsekujvári kongresszusán Jónás Imre al- sógyőrödi plébános, a pártelnöki bizottság tagja közérdekű előadást tartott a keresztény nevelés kérdéséről. Az előadás gondolatmenetét alább adjuk: A keresztény nevelésről beszélve kisérjenek e! a garamlöki kisebbségi szlovák iskolába. Éppen az elsöévnegyedi bizonyítványokat osztja ki a tanitó. A magyar gyermekek nem valami nagy érdeklődéssel nézik az érdemjegyeiket. Az egyik nyomban kiharapta az elégtelent a bizonyítványból. A másik, kiharapdáini talán nem győzte volna á rossz jegyeket, azért egy illetlen mozdulattal, mint elhasznált szalon- náspapirost összegyűrte. Ezek történtek a tanító jelenlétében, az ő szemeláttára. A tanitó arra a kérdésre, mit csinált a fiukkal, ezt felelte: „Úgy tettem, mintha nem láttam volna semmit.'1 Ha kihívja a gyermeket a katedrához, hogy megdorgálja, a gyermek nem megy oda, hanem kimegy az udvarra ég felmászik a fára. Minderről a tanitó nem tehet. Nem büntetheti a gyermeket, mert akkor otthagyják az iskoláját és mennek á katolikus, vagy református magyar iskolába. Ha pedig nem lesznek magyar gyermekek a szlovák iskolában, akkor be kell zárolok tiszta magyar községben a szlovák iskolát Ennek a lévét a tanitó inná meg. Ez a nevelés nem keresztény nevelés. Tessék' vélem jönni most egy szinmagyar városba. Menjünk a folyó partjára, nézzük meg 3 strandot. Csupa nagyfiú, közöttük egy hölgy. Ftírdökosztümben mind. El se hiszik, ha megmondom, hogy az a hölgy főgimnáziumi tanár *, férfitanárok között és a kíséretét a saját érettség izendő tanítványai képezik. Ez Sem keresztény nevelés. Á nevelés célja, hogy az embert műveltté tegye, a műveltség célja, hogy az embert boldoggá tegye. Az a nevelés hivatása, hogy az embernek testi ég Telki erejét minél inkább kifejlessze, tökéletességre juttassa. A testi, lelki gyengeségeinket levetkőzni, a fizikai és morális erőinket állandóan fokozni a tökéletességig. Iskoláinknak ég nevelőintézeteinknek célja a haladás. A haladásnak pedig az a jellege, hogy az értelem és .erkölcs határai táguljanak, s a ( nyers természet, az ösztön és erőszak háttérbe szoruljon s ne uralkodjék. Az igazi kultúra: igazság, jóság és szentség. Megállók a lévai plébánia kapuja előtt, a gyalogjárón. Elnézem, amint a Slmor hercegprímás által építtetett római katolikus fiúiskolából szép katonás rendben .."Vonulnak"' a"'szivgárdisták ez entmisére a templomban Rémek- zászlójuk után e.melt homlokkal lépdelnek -a magyarság jövő oszlopai. Magasba nyúló tollal díszített, kucsmájuk alól vonzóan csillog ártatlan szemük naegtöretlen fénye. A hónap első pénteké van. Tegnap gyóntak, ma járulnak a szentáldozáshoz. Nevelőjük, az intézet egyedüli nőtanitója együtt áldozik velük. Fiuk, a szentek unokái vagytok. Budapesten vagyok a katolikus nagygyűlésen. Szónokolnak egyháziak és világiak. A Vigadó alig birja befogni a hallgatókat. Wolf Károly beszél. Kifejti, hogy keresztény ég keresztény között szentség a házasság. Hangsúlyozza a házasság felbont.hatatlanságát. Elmondja, hogy a házasság a legmélyebb, a legegyeteme- $ebb egyesülés. Két személyt képvisel egy természetben, amelyben mindennek egynek kell I lenni: a hitnek, eszménynek és reménynek. Célja egy emberi személy, a gyermek. A lelkesedéstől lábujjhegyre emelkedik a szónok, karjaival erősen gesztikulál az ég felé éé mindenkinek a nagy meglepetésére tűzzel hirdeti: „Aki a saját családi életét nem tudja keresztény módon rendezni, az ne lépjen a nyilvánosság elé, áx nem lehet egy ország kormányának az éFén!“ ... Gyűlés után az egyik főrendiházi tag társaságába, kerültem. Megkérdeztem őt: „Ez a Wolf a magánéletében is olyan, mint a fórumon?" — „Legalább is olyan, ha nern ku- Jkönb!“ — volt a válasz. Ez a keresztény nevelés produktuma! A felhozott esetek nem költöttek. Valóságok. Ebből láthatjuk, mit ér a materializmus nevelése? ég mit ér a lélektani alakon való nevelés? A garamlöki liga-iskola növendékei és a reálgimnázium nőprofesszora a polgári erkölcstan férges gyümölcsei. A lévai fiuezivgárdisták és a budapesti keresztény párt elnöke a keresztény vallásos nevelés gyöngyei. Az anyagelvü- eóg alapján fejlődnek ki a társadalom koldus- botos és sokmilliárdos szörnyei. A gerinctelenek és paraziták szánalmas seregei. Tele van velük az uccá, a mulatók, a köz- és magánintézetek. Netu kímélik a törvényhozást sem. Ott vannak a katedrákon és országvezető fórumokon, ők a társadalmi, politikai, kulturális és gazdasági bajok legfőbb okozói. Ezekkel állandóan harc bán keli állma minden céltudatosan élő és logikusan gondolkozó egyénnek. Ezekkel szem- bau lelki embereket, tekintélyt ismerő tömegekét, Isten-hívő intellektueleket kell adnunk a társadalomnak. Annak az időnek a történelméért, amelyben mi élünk, mi vagyunk a felefiz ember, akit megöltél Ericson Gusztáv és Ostetius Hans csodálatos története A Prágai Magyar Hírlap párisi munkatársától Egy modern Herosztrates Paris, december hó. Gustaf Ericson, az ember, akit megöltek, kék szemű, szókéba ju svéd. Lelkes, ambiciózus fiú, a világot, melyet nagyon lenéz és nagyon szeret, megváltani a'karó; a háború utáni generáció féktelen és fantaszta idealizmusa lüti, mely mégis a legdurvább materializmustól elszakadni nem tud soha. Gustaf Ericsonnak most 29 évesnek kellene lennie. Kicsit zsurnaliszta, kicsit regényíró is: cikkeit nem igen közölték a lapok és regényei olvasatlanok maradtak. Különben Jack London-i életet élt öt világrészben- Nagyon sokat várt az élettől, tehát nagyon sokait csalódott. A politikába is beleszagolt, úgy, a mai ifjúság módján és hamarosan eljutott oda, hogy minden rossznak a nagyiparosok, nagybankárok és nagypolitikusok az okai. Te.ve volt erőived Gustaf Ericson, nagy teltekre érzte elhivatottnak magát és végkéip s keservesen elundorodott élettől és világtól, mert láthatólag.nem akart tudni Gustav Ericson nagy tetteiről. A lapokban olvasta, hogy a válságokban vergődő államok világkonferenciát hívnak össze Londonban: ami ipari, pénzügyi, politikai nagysága van e földnek, mind részt fog venpi azon a konferencián. Gustaf Ericson- ban e?v szörnveondo’at ébredt fel.: Epekő- vesekő- és hólyagkő- betegek, valamint azok, akik hugy- savas sók tulszaporodásátan és kösz- vénybén szenvednek, a természetes „Ferenc József" keserüviz használata mellett állapotuk enyhülését érhetik el. fiz orvosi gyakorlat számos kiváló férfia hosszú megfigyelés alapján megállapította, hogy a Ferenc József víz biztos és rendkívül kellemesen ható hashajtó s ezért sérvbajoknál és prostatabetegségeknél is ajánlják, fi; bérenc Józséf keserű víz gyógyszertárákban, drogériákban és füszérüzletekben kapható. lel fogja robbantani ekrazAttal az egész konferenciát, egy ;uealisia Mafuska, afki vérrel akarja a világot megváltani. És ha mind meghalnak a mai világ vezéremberei, fe’szabadul minden elnyomott, akkor ő, Gustaf Ericson, fejbelö- vi magát. Nevét az emberiség nem fogja elfelejteni. Londonba utazott, Az Eastend regénye Itt volt találkozása egy ázsiai bölccsel. Egy mindentudó és jóságos Gandhival, ákii Eri- csouból kivette szörnyű titkát és minden módon igyekezett a fiatalembert ez őrületről lebeszélni, de az elkeseredett svéd hajiíhatat- lan maradt. — Kinek használ a nagy halál, amit ön tervez? — mondotta végül a hindu. — Vagy azt hiszi, naiv gyerek, hogy a munkás jobb a kapitalistánál, a szegény nemesebb a gazdagnál? Jó. Maradjon meg őrült elhatározása meTett, de Ígérje meg nem nekem azt az egyel, hogy még ma álhurculkodlk az Eastend- be, a nyomor városába és ott fog élni szegényen, nyomorultan, hat hónapig. Ha ez a hat hónap nem gyógyítja ki . . . ám, álljon neki a gyilkolásnak. Es ekkor Ericson elment az Eastend be szegénynek- Amit ott megélt és tapasztalt hat hónap alatt, egy óriási s megrázó regényben mind feljegyezne és mikor letelt az idő, már tudta jól, hogy nem érdemes ölni, mert nem lehet a világon segíteni. „Nem én ölök meg titeket; ti öltetek meg engem.“ A könyvének eredendőleg az volt a cime: „És az arzenál nyer11; most áthúzta ezt, helyébe irta: „Egy ember élete, akit megöltetek". A kéziratot elküldte barátjának Parisba egy levéllel s s a levél végére pontul fejbelőtte magát. A „Tyden11, a legnagyobb svéd kiadó hozta az öngyilkos Gustaf Ericson fantasztikus önéletrajzát. „Az ember, akit megöltél11 óriási könyvsiker lett. Három kiadás fogyott el három hét alatt. Húszezer példány. Strindberg éta nem volt Svédországban ilyen könyvsiker. A lapok egyhangúan megállapitolták, hogy a fiatalon elhunyt Ericson Svédország legnagyobb Írója volt. Nagyobb Jack Londonnál, a kalandregényben és legalább , egyérlékü Strindberggel, a realista le ©kieslesben. Németországban a Transimariu Verlag vette meg a könyv szerződ jogát. Már megjelent a dán, a norvég, a finn, a lengyel kiadás; útiban van az angol és a francia. Aranyeső hull az Eastend-i nyomorgó ismeretlen sirja fölé • . . A párisi barát két további teljes regényt talált azonfe’ül Gustaf Ericson hagyatékában- Az egyik, Ivar Kreugerről, már sajtó alatt van. „Az Isten zöld mezőiu A stockholmi Volkstheater ©gy Cone]ly-da- rabol mutatott 'be, az „Isten zöld mezői11-!. Az előadásból szörnyű 'botrány lett; az egyház tiltakozott, a közönség elkergette a színészeket a színpadról, az egész svéd sajtó üvöltött- Röviddel rá jött azonban az igazi szenzáció, X két legnagyobb svéd lap, á „Svenöka Dagb’adet11 és a „Tydningen11 Párisból keltezett ipterjut közöli magával Conellyvel, ki a déli államokból váló félnéger fiatalember, bűnbánóan bevallja a tudósítónak, hogy a 'színdarab morálja valóban négermorál: jól tették a svédek, hogy magasabb esztétikai érzékükben kifütyülték. Harmadnapra azutáni természetesen befutott Newyorkból a Conelly dühödt dementije, aki ö'lvenöt éves, sohasem járt a déli államokban, semmi ős© sem volt néger és egyáltalán nem tartózkodott Parisban évek óta, nem is látta a „Dagbladet11 tudósítóját soha. Dehát honnan szedte a két előkelő svéd lap ezit a hajmeresztő „leiterjakabot11? ... A beküldött interjú Párisból érkezett és úgy volt aláírva: „Hans Ostelius11. És akkor vették észre az emberek, hogy Hans Oste'iusnak hívták azt a rejtélyes jóbarátot, aki az öngyilkos Gustaf Ericson könyvét adta el a „Ty- den“-nek . . . Közelfekvő gondolat volt, hogy aki ont a grandiózus interjusvindlit csinálta, az hazudhatott a másik esetben is. Megiha’it-e egyáltalán ez az Ericson? Senki sem tudja, hol van eltemetve. Élt-e egyáltalán? Ki ez az Ostelius, aki elbo’onditja az egész világot? A stockholmi sajtó végül a külügyminisztériumhoz fordult és Nordllnd, a párisi svéd főkonzul hamar megadja a választ: Hans Ostelius, kit ő r „Ez a ^ nekem való töltötoll^ mondta 100 náz5 közül 62 a Madison Squarc Garden- ben, New-Yorkan, mely az ökölvívó világ központja. Eversharp Doric Örök jótállás Eltörhe- tetlen. Minden szaküzletben kapható. Gsibszlovakial vezérképviselei Kettner A Poláőek, ?rag, II, Vodiéková 7 óvakodjunk útónjaitoktól 1 | Kérjünk kimondottan Evers- harpot. E név minden töl- . fi. tötollba be van vésve. j(/í\ maga igen jól Ismer, hivatalnok, a hotel bransban. Pontosabban: a Grund Hotel Chef de Receptionja. Barátom, Hans Ostelius — Igyál ellenben — biztat a bozontos, szőke üstökü, pajkos szürke szemű, nyúlánk svéd gyerek, jókedvűen himbálva magát az óriás fotelben, —ez a színes pálinka igen kitűnő. A nevét nem tudnám megmondani, de a pincemester azt mondja, hogy legjobb ital a Grand Hotelben. A kandallóban kedélyesen pattogott a tus, az a tel ier nagy tetőabl akain a Sacré Coeuir fehér kupolája világított 'be.-r- Ha itt lát az ember téged — mondtam nevetve s a falakon végigfutó rakott könyvespolcokra és tréfás rajzókra mutattam, — Így tarka otthonkában, tipikus moutmar- trois bohémet, nehéz elgondolni, hogy civilben az előkelő Grand Hotel titkára vagy.-r- Mert te is, mint á spiesserék, az embert a foglalkozása szerint skatulyázod — gúnyolódott Hans Ostelius; — Négy éve vagyok hoteltitkár, de más vagyok-e azért, mint hat év előtt,' mikor mint 22 éves fiú matróz voltam a Csendes Tengeren? Nem vagyok-© ma is Hans Ostelius, a regényíró, a „Lapla-ndt herceg11 szerzője és a legélethübb kínai riportoké . . . Amiket viszont Köln és Heidelberg között írtál a svéd lapoknak s egy színes lámpaernyő volt minden kínai a környezetedben — vágtam szavába. — Miit akarsz? — felelte minden harag nélkül ropogtatva kdsportolt izmait, — mondd inkább, hogy világszenzáció vagyok jelenleg. Egy egész ládát megtöltenek már a rólam szóló hír lapkivágások és ha igy folyik tovább, az egész afeliém tele lesz velük. A legvadabb honoráriumokat kapom minden kis hírért, amit Ericsonról adok és naponta tucatjával jönnek a hírlapírók elében*. Mondok is nekik mindenféléi A Conelly-in- terjura azt mondtam az egyiknek, hogy egy látomásom volt a Grand Hotel halijában: Conelly hangtalanul bejött a forgóajtón, egy első emeleti szobát kért, barna volt, fiatal és négertipusu; e1 mondta nézetét nekem a stokholmi színházról és azután mint fantom iősek. A hazugságot fel kell váltania az igazságnak, a gyűlöletet a szeretetnek, az egoizmust az altruizmusnak. Az ember a megteremtése után magasabbra tekint önmagánál: meglátta az Istent. E szemlélésből származott a templom. Messzibbre tekinti tt, mini önmaga, mert minden lénynek kötelessége oda fordulni, ahonnan ered. Környezetét is megvizsgálta.' Az egybehangzó sokaságban egv önmagához hasonló lényt pillantott meg, meglátta az asszonyt. E szemlélésből származott a család. A templom és lakóház között később felépült az iskola. Isten nélkül gondolni el az embert, Isten nélkül alapítani családot, Isten nélkül oktatni és nevelni gyermekeket se nem észszerű, se nem szerencsés vállalkozás. Csak a mindenség Alkotójának és Feuriiartó;á- nak égisze alatt a tízparancsolat korlátái köJott fejlődhetik ki az igazi kultúra. Az igazi kultúra az összes erők harmonikus kifejlesztését kívánja. Egyaránt kultúrája az erős léleknek és az erős testnek. Izom- és akaratedzés. „Mens sana .n corpore sano!“ Sajnos, a mi kultúránkon nemcsak az élet rózsáit, hanem ijesztő hullafoltodat is lehet látni. A valláserkölcsös nevelés elsősorban a szülők kötelessége. Az apa tekintélyével, az anya gyengédségével és mindketten jellemükkel tegyék nemessé gyermekeik eszét és szivét, értelmét ée, akaratát, érzelmi és lelkivilágát. „Hősöket és szenteket — mondja Prohászka püe- pük — nem a hasított szoknyás és trikós hölgyek nevelnek.“ Nemzetünknek pedig a hősiesség, tisztesség, megbizhatóeág és áldozatos szeretet erényeire nagy szüksége van és lesz a jövőben is. A valláserkölcsös nevelés intézményes helye az Iskola, még pedig kihangsulyozottan a keresztény iskola. Sajnos., ilyen már Szlovenszkó területén voltaképpen nincs. Az elemi iskolákban legyen az felekezeti, vagy állami, egyaránt az iskolaügyi referátug a parancsoló. Senki sem akad, aki a felekezeti iskolák törvényben biztosított jogait követelné. A felekezeti iskolák senkinek se köszönhetnek annyit, mint a gazdasági válságnak. Igyis 10 év alatt 33 elemi katolikus iskolánkkal lett kevesebb. Középiskoláink még jobban megfogytak. Főiskolánk egyáltalán bán nincs. Tizenhárom év óta nagyon visszaestünk! Nekünk a vallásos nevelésre már csak azért is nagy gondot kell fordítanunk, mert nemzetiségünk léte is ettől függ. ERZSÉBET KIRÁLYNÉ SZÁLLÓ Bndanesf, IV. Egyetem utca 5 __________________ Sz ép tiszta szobák. — Az Étterem és Kávéházban cigányzene. Az Erzsébet-pince a főváros legszebb sorozŐje, — revier rendszer, Olcs6 polgári áraki Figyelmes kiszolgálás!
