Prágai Magyar Hirlap, 1932. december (11. évfolyam, 274-297 / 3087-3110. szám)

1932-12-10 / 281. (3094.) szám

1932 december 10, szombat 'prxgai-MacAar-hirlai? 3 Budapestről jelentik... Kis jegyzetek nagy dolgokhoz Budapest, december 9. Az a 'beszéd, amely- lyel Puky Endre a ikolozsváTj események kap­csán a magyar kormányhoz intézett interpel­lációra felelt, meghozta a magyar külügymi­Speciális fenökö és fenöszlj: Automa­tikusan élesíti a pengét, A kifogásta­lan borotválkozást lehetővé teszi, Kapható minden parfümériában, dro­gériában és acéláruüzletben, AUegro Fekete 96.— és nikkelezve 120.— Ki D, ENGEL, Praha, Zatecká 8. Bratislava, Masarykovo nám. 6, niszternek az első nagy parlamenti sikert. Szép beszéd veit, amely mértéktartásával, érvelésével, hangjának önérzetes és meggyő­ző erejével élesen belevilágított abba a szo­morú s kiellen éjszakába, amelyben Erdély magyarsága tizennégy esztendő óta senyved és pnsztuL A rossz lelkiismeret brutális sza­vára az igazság nyugodt hangja a legjobb vá­lasz . . . Puky beszéde ezért volt jó és ezért váltott ki a parlament minden oldalán tet­szést. ♦ Magyarországon tilos a kommunizmus, mert Magyarországon volt már kommunizmus. Itt már tudják, mit jelenít a „szociális jólét** és mit kell érteni az alatt a hangzatos szólam alatt: „Minden a mienk!**. Természetes tehát, hogy Mgyar ország minden eszközzel védeke­zik a vörös veszedelem ellen, amelynek ret­tenetes nyomorúságát, kegyetlenségét, em­bertelenségét négy nehéz hónapon át szen­vedte- Valahányszor a magyar államhatalom lesújt azokra, akik Moszkva parancsából az országot újabb katasztrófába szeretnék dönte­ni, az Emberi Jogok Ligája s más nemzetközi szerv beleavatkozik a magyar igazságszolgál­tatás jogkörébe és tiltakozik az Ítéletek ke­gyetlensége ellen. E napokban olvastam, hogy a szovjet kivégezte!te Gorgulovnak, Doumer elnök gyilkosának, 81 éves anyját, a miért ez a. szerencsétlen matróna az éh­ségtől elgyötörve egy darab sajtot lopott. Ar­ról azonban nem olvastam, hogy ez éllen a barbár és minden képzeletet felülmúló ke­gyetlenség e'len a ligák és egyéb nemzetközi „emberbaTáti** intézmények felemelték volna tiltakozó szavukat. . . .0 szent humanizmus és szemtelen hu­manisták! *' Gömbös Gyula miniszterelnök egyiik leg­utóbbi beszédében — a felelőtlen gazdasági argonautákra célozva — kijelentette, hogy az ország politikáját és gazdaságált a kormány képviseli és irányítja- A miniszterelnöknek ezzel a kijelentésével kapcsolatban a magyar politikai élet egyik számottevő tényezője a következőket mondotta nekünk: — Legfőbb ideje volt, hogy felelős helyről végre a körmére koppintsun'k azoknak az „árvízi hajósoknak**, akik az egész világot végveszedelemmel fenyegető árvízből a ma­guk kis rozoga csónakjába igyekeznek át­menteni egy-egy kis üzletet. Csodálom, hogy idáig is tűrték ezeknek az uraknak komoly­talan, felelősségnélküli és az ország presztí­zsének ártó ,,üzleti“ tevékenységét. Tudo­másom szerint a magyar kormánynak rendel­kezésére állanak azok a hivatalos szervek, melyek a külfölddel való tárgyalások vitelére jogosultak. Ilyen körülmények közepette leg­alább is különösen hangzik, amikor például Friedrich István Prágába ruccan és ott „tár­gyalásba kezd“ Benessel, vagy amikor Ma­gyar Pál a pozsonyiakat akarja meggyőzni á ,,gazdasági együttműködés** előnyeiről. Em­berék, kik mögött nem áll senki és akik vagy feltűnési viszketegből, vagy — mint Hantos Elemér — stréberaégből sző nélkül haj’andók volnának megegyezni azokkal, akik a meg­egyezésre eddigelé nem igen mutatlak haj­landóságot és akik közül senki sem veteme­dett arra, hogy kormányának háta mögött áru­ba bocsássa országa politikai érdekeit. — Mert vegyék tudomásul ezek az urak, hogy igenis politikai kérdések tisztázása nél­kül a gazdasági kérdések nem oldhatók meg. És ha erre a túloldalon azt mondják, hogy ne­kik nem sürgős, akkor mi ugyancsak ráérünk, mert nekünk nincsen munkanélüli problé­mánk — abban az értelernben és terjedelem­ben, mint például a csehszlovák köztársaság­nak — és van ennivalónk. — Mi magunk is azt valljuk, hogy megkell egyeznünk a szomszédainkkal, de nem állunk a mindenáron való megegyezés álláspontján és nem vagyunk hajlandók a máért eladni a holnapot. Prága, december 9. A hetes bizottság és a gazdasági miniszterek tegnapi tárgyalásai után a mai minisztertanács végleg dönt a pénzügyi törvény, a költségvetés és a takaré­kossági javaslatok dolgában. A javaslatokat a jövő héten terjesztik be a parlamentnek és Trapl pénzügyminiszter ez alkalommal rész­letes expozét mond az állam gazdasági és pénzügyi helyzetéről. Az adóemelési javaslatok közül a koalíció elejtette a sör. és husadó emelését, valamint az úgynevezett lejadó bevezetését. Elutasítot­ta a rendkívüli munkanélküli segélyalap ter­vét is. Ehelyett azonban revízió alá veszik a forgalmi adó kérdését, azaz megszüntetik a forgalmi adó alál való mentességét azon vállalatoknak, melyeknek évi forgalmi nem haladja meg a 150 00 koronát. A forgalrj| i adóról szóló novella alapján azután kormány- rendeleti utón emelik föl a sör forgalmi adó­ját 5 fillérrel, a húsét pedig 10 fillérrel. A koalíció tehát ezzel elkerüli a két adónem emelésének legiszlativ formáját, de a rende­let a valóságban a hús- és a sör adójának emelését fogja jelenteni. Azonkívül beter­jesztik a motoros jármüvekről szóló törvényt. A munkanélküli segélyalap helyett inségil- lotéket fognak szedni két éven keresztül a részvénytársaságoktól és társasági vállala­toktól. Ezt az illetéket a vállalatok nagysága szerint állapítják meg és állítólag tekintet­tel lesznek a vállalatok nyereségeire s vesz­teségeire. Végül fölemelik a vámot különö­sön a kávénál, teánál, rizsnél. Ezektől az uj adó- és vámemelési intézkedésektől 400—450 millió korona bevételt remélnek. A mai minisztertanács elfogadja véglege­sen a tisztviselők fizetésleszállitásáról szóló javaslatot is, amellyel 630 millió koronát akarnak megtakarítani. A Národni Politika jelentése szerint a pénzügyminisztérium 142-609—32. szám alatt már kiadta az utasítást a fizetésleszáUitásra vonatkozólag. A levonások 3, 5, 8 és 10 szá­zalékosak lesznek és ehez hozzá jön még a 2 százalékos nyugdij.járu 1ék_eme 1 és. A fizetésleszálütások — mint a Národni Politika jelenti — a következők lesznek: 9001 koronától 10.800 koronáig 3 százalék, 10801 koronától 12.600 koronáig 6 százalék, 12.601 koronától 14.000 koronáig 8 százalék, 14.000 koronától magasabb fizetésnél 10 százalék. Ehhez hozzá jön még minden egyes kate­góriában a két százalékos nyugdijjárulékeme. lés, vagyis a valóságban a fizetéscsökkentés 5, 7, 10 és 12 százalékos lesz. Eddig is levon­ták a nyugdijjárulé'kot, de olyan tisztviselő, aki már harmincnégy és fél évet szolgált, a nyugdijjárulék fizetése alól mentesitve volt. A jövőben még azoknak is fizetniük kell a já­rulékot. A nyugdíjasok illetményének le szállítás a a következő lesz: Négyen ülünik a fülkében, amikor a prá­gai Masaryk-pályaudvarnól elindul velünk a a budapesti gyors. Két „ludák“ szenátor, aki elvégezvén törvényhozói kötelességét, haza- igyekszik, egy szlovén szkói nagy iparvállalat vezérigazgatója és a sorok Írója. Rövid esz­mecsere után előkerül az unaloműző kártya. A két törvényhozó alsózik. Csendesen folyik a játék, minden emóció és szenvedelem nél­kül, — még csak egy kás — szokásos — go­rombaság sem csendül fel. Ugvláitszik a kár­tya megérezte, hogy két öreg ur kezében van, akit nem szabad felizgatni. Hirtelen egy „si- ber“ jelenik meg a fülke kis asztalán. — No. to sí pozrjem! (No, ezt megnézem!) — mondja az egyik. — A od predku absolut! (Élőiről abszolút!) És slbolás után — szinte nem akarok hin­ni a fülemnek — a következőket mondja a felvevő: — A teraz ti povjem ,,vannak, negyvenné­gyes, összadu, család** — a stovku! A százasra még csak talált szlovák szét, de a többit már csak magyarul tudta bemonda­9100 koronától 12600 koronáig 5 százalék, 12.601 koronától 14.400 koronáig 8 százalék, 14.401 koronától 33.600 koronáig 10 százalék, 33.601 koronától 49.800 koronáig 12 százalék, 49.801 koronától feljebb 15 •százalék. A régi nyugdíjasok első három csoportjának illetményeit változatlanul meghagyják, amint ezt az 1930 évi törvény állapítja meg. A negye­dik csoportbelieknek, akik 1875-ben és ezután születtek, 1933 január 1-től kellett volna a ma­gasabb illetéket kapniok. A takarékossági tör­vény terve szerint ez a negyedik csoport nem fogja megkapni a magasabb nyugdijat. Ez állí­tólag csali ideiglenes intézkedés lenne, a való­ságban azonban ez annyit jelent, hogy a régi nyugdíjasok negyedik csoportja, amely három év óta vár a magasabb jövedelemre, január el­sején elesik a kedvezménytől s mint a Národni Politika jelenti, csak az eddigi alacsony régi nyugdijat kapná. Ez a fizetésleszállitási törvény vonatkozik az összes közalkalmazottakra, tanítókra, községi és országos tisztviselőkre, járásorvosokra, sőt a nyugdíjintézetek, betegsegélyző pénztárak, ke­reskedelmi és iparkamarák, mezőgazdasági taná­csok stb. alkalmazottaira is. A külföldön élő nyugdíjasoknak a nyugdiját még jobban csökkentik, mint a belföldön élőkét. Náluk azokon a levonásokon kivül, amelyek a belföldieket sújtják, a következő levonásokat szenvedik: 12.000 koronás nyugdíjnál 10 száza­lék, 12.000 koronától 24.000 koronáig 20 száza­lék, 24.000 koronától 36.000 koronáig 30 száza­lék, 36.000-től 48.000 koronáig 40 százalék és 48.000-től magasabb nyugdíjnál 50 százalék lesz a csökkentés. A Lidové Noviny jelentése sze­rint 24.000-től fölfelé csak 15 százalék lesz a csökkentés. A lelkészek kongruáját is leszállítják. És pe­dig: az aktiv szolgálatban levő lelkészeknél a leszállítás 9.000 koronától 10.800 koronáig 3 százalék, 10.800 koronától 12.600 koronáig 5 százalék, 12.600 koronától 14.400 koronáig 8 százalék és 14.400 koronától feljebb 10 száza­lék. A férjezett állami nőalkalmazottakra terv­bevett radikális takarékossági intézkedéseket elejtették, de lehetővé akarják tenni a nőknek, hogy bizonyos végkielégítés mellett az állami szolgálatból kiléphessenek. A nyugdijat csakis kettős nyugdíj esetében csökkentik. (így pél­dául ha egy nyugalmazott állami tisztviselőnő elhunyt állami alkalmazott férje után is nyug­dijat kap.) A nyugdíjasok mellékfoglalkozásá­nak kérdését is rendezik, olyképpen, hogy az Prága, december 9. A köztársaság elnöke, mint a hadsereg főparancsnoka, kinevezte „a hadsereg tanácsadótestületét**. E tanácsadótes­tület elnöke a nemzetvédelmi miniszter, alelnö- ke a hadseregfölügyelő, tagjai: a vezérkari fő­nök és helyettese, továbbá a négy országos ka­Bütor teszi otthonossá a lakást W , -.mm. ■ M ■ .•íÉÉfck.•B B • H i ­[ B B B .B 1 1 . i B B W B A '••5. Brno - Praha - Bratislava - Pardublce Olomouc - M. Ostrava - Opava - Koélce ni . . . A szivemet jóleső melegség járta át és csendesen mosolygtam. (Z. D) illetőknek nyugdiját a mellékjövedelem arányá­ban csökkentik, ha a mellékjövedelem a nyug­díjnak több mint a felét teszi ki. Azonban azt csak akkor alkalmazzák, ha a nyugdíj a mellék- foglalkozás jövedelmével együtt meghaladja a 40.000 koronát A fizetésleszállitási törvényjavaslatot minden valószínűség szerint már a képviselőház keddi ülésén beterjesztik és a csütörtöki ülésen a költségvetési előirányzat is a Ház asztalára ke­rül. A parlamentnek már nem lesz ideje a ren­des költségvetést újévig letárgyalni. Az állam- háztartás ennek dacára már január elsejével az uj költségvetés alapján fog gazdálkodni, s en­nek lehetővé tételére a nemzetgyűléstől egy két hónapos költségvetési provizóriumot fog kérni a kormány és pedig már a jövő évi költségvetés két tizenketted részét fogják provizóriumként beterjeszteni. A nyugdíjasok járandóságainak leszállítása ellen igen élesen állást foglal a Národni Osvo- bozeni, amely: „Mégis elkobozzák a nyugdijat?** című cikkében többek között ezeket Írja: „A nyugdíjcsökkentés, amely sokhelyütt teljes el­kobzással egyenlő, a legfájdalmasabb kérdése a takarékossági javaslatnak s éppen ezért állást kell vele szemben foglalnunk. A nyugdíjra való igényjogosultság bizonyos feltételek teljesíté­séhez van kötve. Egy bizonyos ideig nyugdijjá- rulékot kell fizetni, az aktiv szolgálatból hosz- szabb betegség után lehet csak elmenni, avagy pedig, ha a biztositett elérte az előirt korhatárt. A nyugdijat csakis a fegyelmi bizottság határo­zata alapján lehet csökkenteni, súlyos szolgálati deliktumokért, teljesen elvenni csakis bűncse­lekmény miatt hozott bírósági Ítélet alapján. Ezt az alapelvet az 1924 évi restrinkciós tör­vénnyel törték meg, amikor a nyugdíjcsökken­tést egyéb okokból is elrendelték, igy például, ha mellékjövedelme van a nyugdíjasnak. A mostani takarékossági javaslat azonban még to­vább megy, megengedi a nyugdíjnak háromne­gyed részével való csökkentését, azaz elveszik úgyszólván a teljes nyugdiját az illetőnek, aki­nek mellékjövedelme van, kettős nyugdijat pe­dig egyáltalában nem engedélyeznek. A nyug­dijak nem kegyelemadományok, — irja a Ná­rodni Osvobozeni — hanem egy olyan vagyon, amely eddig nálunk érinthétetlen volt. Annak elvétele csakis a közérdek megsértése esetén volt lehetséges, avagy pedig végkielégiíés mel­lett. Az ingatlan vagyonnal való bánásmód ana­lógiájára az alkalmazottakkal sem szabad más­képpen bánni, mint ahogy például bántak a földreformnál a nagybirtokosokkal.** tonai parancsnok és még négy tábornok. Rend­kívüli tagjai a vezérkar I. és II. főnökhelyette­sei s a tárcaközi nemzetvédelmi bizottság fő­titkára. Ezt az úgynevezett tanácsadctestiiletet francia mintára alakították és tulajdonképpen a legfőbb haditanácsot képezi. Kedden nyújtja be a kormány a tisztviselők és nyugdíjasok illetményeinek leszállításáról szói© Javaslatét A forgalmi adó rendezésének leple alatt rendeletileg fölemelik a kés­és söradót — A munkanélküli alaphoz való hozzájárulás helyett „inségilleiékei" fognak a vállalatok fizetni Francia mintára megalakították a csehszlovák hadsereg legfelsőbb tanács-adő testületét

Next

/
Oldalképek
Tartalom