Prágai Magyar Hirlap, 1932. december (11. évfolyam, 274-297 / 3087-3110. szám)
1932-12-06 / 278. (3091.) szám
A bő elseje és 15.-lke kézéit fogják kapni Illetményeikéi az állami tisztviselők és nyugdíjasok? A fizetésleszálfftási törvénnyel a felére csikken® a negyvenezer koronás Jövedelmű nyugdíjasok illetményeit Hétéves fegyházbüntetés Kassán, hároméves fegyházbüntetés Pozsonyban kémkedési ügyekben Gömbös a társadalom együttérzésén nyugvó leiki diktatúráról Budapest, december 5. (Budapesti aoarkeöziőeégünk tdef árjelentése-) Gömbös Gyula miniszterelnök vasárnap megjelenít Nagykőrösön, ak-ol a nemzeti egység pártjának zászlóban! áea alkalmával beszédet mondott. A miniszterelnök beszédében megállapította, hogy a nemzeti egység azt jelenti, hogy azon osztályokat is felhívja az építő munkára, amelyek a múltban ki voltak zárva a közéletből, viszont ezeknek az osztályoknak is vita nélkül a vezér mögé kell áílniok. A kritizálás tultengése jogosult volt a nemzeti ellenállás korszakában, ma azonban Magyarország önálló és független- Diktatúrára mégsem vágyik, mert a lelkek koncentrációján keresztül úgyis megszületik a társadalom együttérzőén nyugvó lelki diktatúra, amely a kritizáló magyarokat munkába kényszeríti^ az erre nem hajlamosokat kiközösíti. Bámulja a fasiszta politikai rendszert, de azt nem lehet más nemzetnek pontosan lekopi- ro-zni. A miniez terein ökö t Nagykőrösön meleg fogadtatásban és lelkes éljenzésben részesítették. Kfefsc a nemzetgyűlés radikális megreformálását sürgeti Prága, deoeaníber 5. KMáos cseh nemzeti eao-! eiaMsta szenátor, alki már több Ízben nagy reform- tervekíkdl lepte meg a cseh polljtilkaá közvéleményt, a Öeeké 91ovo vasárnapi számában arat hangéul yoz- aa, hogy a parlament erős és radikális reformra szorul- A demokráciának meg kel! mutatnia, hogy képes operatív beavatkozásokra is, ha ezt az álltaim ée a nép érdeke megkívánja. A radikális reformra Prága, december 5. A légionárius Národni Osvobozeni a minisztertanács által elfogadott fizetésleszállitási törvényjavaslat egyes rendelkezéseit hozza. A leszállítás már ismeretes százalékalapjait nem változtatják meg, azonban a jövedelem határát, amely a leszállításra döntő jelentőséggel bír (a nyugdíjalapot a pótlékok beszámításával) kedvezőbb módon állapítják meg, azaz például a minimális jövedelmi határ nem 9000 korona, hanem 9001 korona lesz. Aktív alkalmazottaknak a mellékfogLalkozást akkor fogják betiltani, ha ez a mellékfoglalkozás a szolgálati kötelezettséggel és az állam érdekeivel ellentétben ált A nyugdíjas nyugdiját a felére csökkentik, ha évi nyugdijjövedejme a 40 000 koronát meghaladja. A fizetések havi kifizetési terminusát minden hónap 1. és 15. napja között állapítják meg, más szóval a kormány szabad kezet nyerne arra, hogy a kormány a nyugdijak és a fizetések kifizetésaerimite elsősorban is abban a tekintetben van szükség, hogy eil kell tüntet,™ a maii tarthatatlan választási rendet és hivatkozik a cseh nemzeti szoctaílista párt 1925-ben benyújtott javaslatára. Snerinítte a, képviselők számát a felére kellene csökkenteni, a parlamenti bizottságok munkája pedig a nyilvánosság előtt folyjék le. A szenátus ne legyen esek egy papion® szereplő törvényhozó testület, amelynek feladata mindössze annyi, hogy csupán hozzájárni a képviselőhöz által már elfogadott határozatokhoz, hanem politikamentes gazdasági testület legyen. A takarékossági és elüeuőraéei bizottság vegye® részt az állami Ezállitáeok kiadásának munkájában ÍS. . Kassa, december 5. (Kassai szerkesztőségünk; telefon jelenté se.) A kassai kerületi bíróság a napokban tárgyalta Sperlik Ferenc morvaországi születésű kassai ügynök kémkedési perét. Sperlik annakidején a Realit ingatlanforgalmi irodának SÜvovsky Jánossal együtt volt a tulajdonosa és sikkasztás címén a kassai kerületi bíróság Slivovskyt ötévi fegyházra, Sperliket pedig kétévi fegyházra ítélte. Sperlik a fogházból több levelet küldött egy csapj tanítónőnek, amelyekben különböző, kémkedéssel kapcsolatos információk voltak. A hatóságok erre vizsgálatot indítottak, amelynek során kitűnt, hogy Sperlik a magyar kémelháritó osztály szolgálatában állt és már évek óta kémkedett Magyarország javára. Sperlik és a csapi tanítónő kémkedési ügyét most tárgyalta a kassai kerületi bíróság. A tárgyalás három napon át tartott és mindvégig zárt volt A bíróság szombaton késő este hirdette ki Ítéletét, amely szerint Sperlik Ferencet hétévi fegyházra Ítélte, a csapi tanítónő pedig ötévi fegyházat kapott. Pozsony, december 5- (Pozsonyi szerkesztőségünk telefon.jelöntése.) A pozsonyi kerületi bíróság ma délelőtt tárgyalta Grecsner Ede harmincéves Apollo-gyári sofőr kémkedési bünperét. Grecs«n 1931. és 1932. érben igen gyakran járt át Becsbe, ahol a vádirat Szerint Goldnér Vilmos bécsi ügynök feleségével kémkedési ügyekről tárgyalt. Grecsner gyakori távolíéte igen gyanús volt felesége előtt, aki féltékeny természetű asszony és alá feljelentést tett férje ellen. E feljelentés alapján azután kiderült, hogy a sofőr egy idegen ország javára kémkedett. Letartóztatták és fél év óta vizsgálati fogságban ül. A mai tárgyalás a Babos-tanács előtt folyt le, a vádhatóságot Stolz államügyész képviselte. Zárt tárgyalás után délután két órakor hirdették ki az ítéletet, amely szerint a bíróság Grecsner Edét kémkedés miatt háromévi fegyházra ítélte. Az elitéit sofőr fellebbezést jelentett be az itélet ellen. 1 diliSMillfii háború Newyork, december 5. A paraguayi csapatok megkísérelték, hogy a bolíviai Ford Satudra t elfoglalják. 'lUzenkétórás meddő küzdelem után kénytelenek voltak visszavonulni. A harc idején a katonák teje fölött izgalmas légi párbaj játszódott le, amely az egyik paraguayi repülőgép lelövésével végződött. A gép a földön fölrobbant és több katonát megöli ARNYAK A VERŐFÉNYBEN Kegény (2) — Hallja maga Hudacsek! — szólt ilyen alkalmakkor édesapám. — Maga hazudik, Hudaosek!... Édesapám szavait és Hudacsek ur dadogását mi már csak félálomban hallottuk át a vendégszobából, ahol vacsora után megkezdődött a tarokk. Hudacsek tanár ur ugyanis késő napszálltáig utánunk futkározott a kertben és a réten s mindaddig, amig mi sebektől elborítva haza nem vánszorogtunk és egymást átölelve el nem aludtunk a gyerekszobában, mindaddig hiába káromkodott a ne- gvédik tarokkpartner után édesapám. Hudacsek tanár ur elsősorban házinevelő volt s még a tarokk miatt sem hagyta magát a kötelességétől eltántorítani. Pedig úgy reszketett a 'kártyáért, mint a malack öcsön ya. — Hallja maga Hudacsek! Maga hazudik, Hudacsek! — hallottuk át félálomban a vendégszobából. — De ké-ké-kérem, intéző ur!.., — Ne dadogjon, Hudacsek! Hiszen maga sohasem volt Afrikában, Hudacsek!... Most Mari bácsi hangja dörgött át az ajtón: — Nyolc tarokk! Segít a huszas! Négy király, pagátultimó, mehet!... — Mehet! — mondta kedvetlenül édesapám. — Tőlem is, — szólt Hajagos bácsi csendesen. Ő gyenge játékos volt, ki jobb hljján és kényszerűségből ült be csak a negyedik helyét betölteni és azért ejtette ki a bemondásokat ily halkan, mert mindig attól félt, hogy valami szamarat beszól. • — Volát! — csapott az asztalra Hudacsek tanár ur és éles torokhangon folbaibotázott. Most ismét Mari bácsi hangja rengette meg az épületet: — Hallja maga Hudacsek! Én letaszítom magát arról a székről, ha elveszítjük, Hudacsek ! ... Hogy ki volt Mari bácsiV Mari bácsi, voltaképpen Mari néni volt. Pártában maradt aggszüz, húga a Hajagos- jiuk édesapjának, akiből idők folyamán azért lelt Marj bácsi, mert napjában elszívott buli fa: Szilárd János j szonöt virzsiniát. Ehhez képest a hangja is vastag volt, mint a harangikötél s ajkai fölött a nikotintól gyengén megsárgult bajuszkát viselt. Mari bácsi egyebekben arról is híres I volt. hogy nagyszerűen ivott és zamatosán káromkodott. Sőt egy alkalommal úgy vágta nyakon a szécsényi körorvost, amikor megkérte a kezét, hogy az idős férfiút kórházba kellett szállítani. Mari bácsi büszke volt a pártájára. — Hej, azok a férfiak, azok a férfiak! — horkant fel olykor és sokatmondó szemekkel végigmérte édesapámat. Édesapám ilyenkor köhögött. Aztán elfordította fejét, megsodorta a bajuszát és felle- gee homlokkal csak annyit mondott: — Igyunk, Mária!... Mindenesetre kár, hogy a tarokkparti s az ivás kísérő jelenségeit én csak a szomszéd- szobából tudtam megfigyelni, félálomban s ennélfogva hiányosan. De akkor mi már jól kive rekedtük magunkat, ott hevertünk sebektől elborítva és egymást átölelve a Hudacsek tanár ur ágyán, ahol Kakasgyufa egy Ízben két üveg gondosan elrejtett bort fedezett fel a párnák alatt. Mi elkezdtünk röhögni- A szomszédszobából beesődültek az öregek, köztük Hudacsek tanár ur Is, aki felháborodásában nem tudott hova lenni és megesküdött, hogy azt az embert pedig, aki az ágyába az üvegeket becsempészte s ezzel a komisz tréfával így kompromittálta őt, keresztüllövi. — Nur dieser Hudacsek und die Mari bácsi ne volnának! — mondotta hazafelé a kocsin édesanyám. Apám megmozdult. — Na és warum ? — Wei.1 dér Hadarnék ist eiu gyalázatos korhely und die Mari 'bácsi ist nooh imrner szerelmes magába. — Das ist óin marhaság! — dobta el a szivart édesapám. Az égő szivar ott maradt a sötét országúton s mig fekete subában jöttek és mentek el mellettünk a vén jegenyék, a világitó kis parázs, mint távolba vesző emléke a múltnak, hamisan utánunk himyorgatett... MÁSODIK FEJEZET. Egész Nógrádmegyéhen az egyetlen ház, hova minden különösebb aggodalom nélkül vitt el édesapám, a Merenyánszky-csaIád kúriája volt Ott laktak mellettünk, néhány puskalövésre, Nagyvihorán, egy igen szép, de már omladozó urí házban. A puskalövés szerint való mértékegységet későbben módosítani kellett édesapámnak, amennyiben akkor jöttek divatba a kakasnélküii angol vadász- fegyverek s mikor uj he mmer löszével próbaképpen belelőtt a kert liceumsövényén gubbasztó verebek közé, a sőrétek Merenyánszky bácsi szalma-kalapját csörgették meg a nagy- vihorai ambituson. Hihetetlenül messze hordott ez a puskája édesapámnak. Vagy talán a két falu volt egymáshoz túlságosan közel? Nem tudom. Lehet. Nem jártam azóta ezen a tájon, sem a szülőfalumban, sem Nagyvihorán. Ma már csak arra emlékszem, hogy mindössze egy domb választotta el egymástól a két falut, napszítta legelőivel a hátán és csenevész borókabokrok- kal a vízmosások peremén, melyekben annyi ür<?e fészkelt, hogy innen táplálkoztak fél ísógrádmegye hangászai. Éttől a dombtól módfelett féltett az édesanyám, ki minden cigáncuak esküdt ellensége volt. Egyrészt azért., mert. azt tartotta s nem győzte eléggé hangsúlyozni, hogy nemcsak ürgét öntenek a vízmosásból és nemcsak tyúkot lopnak az ólból, hanem alkalomadtán úri gyerekeket is el-eirab ólnak ezek a gazemberek, másrészt pedig azért, mert a cigányprímásokkal való benső barátkozása révén éppen elegendő keserűséget okozott neki az édesapáim. Hej, hányszor hallottam éjszakánként, amikor a városból jövet begördült az udvarra a koosi s én a dunyha alól figyeltem fel a hangos énekszóra: — Hegyen, völgyön lakodalom, Valamennyi cigány, mind sógorom!... A cigányokról való vélekedésben magam részéről édesapám felfogását tartottam helyesnek s nyolcéves koromban már nemcsak az ürgepecsenyéi ettem meg minden undoro- dáis nélkül ott a vízmosásban, de úgy kontráztam, mint. maga az öreg Ragya. Minelc tagadjam, ezen a vízmosásos dombon töltöttem életeim legjavát. Hol a cigányokkal valamelyik vízmosás fenekén, tűz mellett, melyen az ürgepecsenye pirult, kontrázni tanulva, vagy pedig hason fekve és könyökre támaszkodva, a domb tetején. Ahonnan egyik oldalról a mi falunkat lehetett látni, a másikon Nagyvikorát. Ilyenkor rápihen tettem a szemeim a Merenyán szky bácsiék virágoskertjére s mig a nagy nyári melegben halkan sikongva surrogtak a fecskék néhány arasszal a fejem fölött, én mozdulatlanul néztem és vártam, hogy a virágoskert orgonabokrai között miikor tűnik fel égszínkék ruhácskájában és lobogó szőke hajával Évike... Éviké, Merenyánszky bácsi velem még hónap szerint is egykorú kislánya volt, egyetlen serdületlen nőszemély egész Nógrádmegyé- ben, akinek nem rángattam meg a haját, ha a közelembe került. Hogy miért? Eleget törték ezen az öregek a fejüket, a jó Isten tudná megmondani. Any- nyi bizonyos, hogy ha megpillantottam Éviké kedves alakját a domb tetejéről, felugrottam és lengetni kezdtem a zsebkendőmet. Ijedten surrantak szét körülöttem a fecskék és Évike visszaintegetett. Olyan volt magasra tartott keszkenőjével és lobogó szőke hajával, hogy szinte lángolt a napon. — É—vi—ke!... É—vi—ke!... — ujjongtam ilyenkor, ahogy a torkomon kifért. — Jan—esi!... Jan—esi! — válaszolt valaki a völgyből vékonyan. Egyszer azonban vastagon válaszolt. — Nem takarodsz haza, te csirkefogó! Akkorát olyan szoknyákét.várnak készülsz, mint az apád!... Ebben a mély rossz hangban Mari bácsi csata-kiáltásét véltem felismerni, aki Évikének anyai ágon nagynénje volt s mint ilyen, félig otthon volt Nagyvihorán. A másik tele édes testvérbátyjának, Hajagos bácsinak jutott, Kakasgyufa és Pirlykatojás őszinte szomorúságára, mert az ördögtől sem féltek úgy, mint Mari bácsitól. Ez az idős és katonás asz- szonyság, aki állandóan virzsiniát szívott és igen zamatosán káromkodott, nagy általánosságban gyűlölte egész famíliánkat, bár nem egyszer megtörtént, hogy ő maga, személyesen kocsizott át édesapámért, ha a hosszú téli estéken a negyedik tarokkpartnert elő kellett valahonnan teremteni. No de meg is mondotta ilyenkor édesapámnak, hogy: — Aztán ne gondold, hogy a le gyönyörű szemeidért jöttem ide, mert tőlem akár fel is kötheted magad, senki sem fog megsiratni, egvetlen szerencséd és érdemed, hogy tarokkozni tudsz., vedd "varsán a kabát cd, adj egy szivart, fuj, de isiden büdös és rosszul szedd, nahát!... sét a hónap egész első Jelének bármely nap-1 akkor a házöérfizetési határidőt is noveüi- ján eszközöltethesse. Ha ez a terv életbe lép, | zálni kell.
