Prágai Magyar Hirlap, 1932. december (11. évfolyam, 274-297 / 3087-3110. szám)
1932-12-04 / 277. (3090.) szám
1932 december 4, vasárnap. 15 ^mgm-Mag^r-hiklap December 7: Ausztria—Anglia A mérkőzés külön szenzációja: Uruguay kihívta a győztes csapatot London, december 3. Az előkelő elzárkózott* Ságban ólő Angliát eddig alig érdekelte a kontinens sportja. Még ekkor sem izgultak a hideg angolok, ha vezető labdarugócsapataikat is megverték a kontinensen. Az angol lapok a tavalyi bajnok Everton németországi meccseit a német válogatott ellen pár sorban intézték el, ami azonban mégis haladásnak számított, mert a kontinentális futbalkól még annyit sem szoktak írni. Most azonban változott a helyzet. Az osztrákok egyszerre áttörték az angol elzárkózott- ság frontját, amely haditettet jogosan irigyelheti meg a világ bármely sportnemzete is. Ügyes sportdiplomácia, de főleg az osztrák válogatott csapat kiváló eredményei kellettek ehhez a fegyvertényhez. — A Sporting Cronicle an Atletic News, az első angol szaklap például máskor alig közölt egy kis hirecskét a kontinenssel kapcsolatban, most azonban a lap legutóbbi számának első oldalán óriási betűkkel húzódik végig ez a cím: „Anglia lutbaVbecsülete a mérlegenu Anglia ideges. Bizonyítja az a hosszú cikk, ami a cím után következik és amelyet Anglia legelső labdarugósz&kirója, „The pilgrim" irt ée amelynek érdekesebb kitételei a következők: — A december 7-iki meccset mindenáron meg kell nyernünk. Soha többé nem igényelhetjük a magunk részére a „hegemóniát", ha ezt elveszítjük. — Megtalálhatjuk-e azt a csapatot, mely megverheti az osztrákokat? Én magam nem kételkedem ebben, de a válogatók tapasztalatai e téren nem a legbiztatóbbak. Nem tudtak eddig igazán jó csapatot összehozni és a legutóbbi Wales elleni meccs csak még jobban Összekuszálta a helyzetet. — Ausztria ellen nem lehet kísérletezni, most a legkiválóbb emberekre van szükség. Fő. hogy mentői kevésbé térjünk el a bevált legjobbaktól. S ha egyszer együtt van a csapat, hagyjuk a válogatottakat magukra. Bízzuk őket a csapatkapitányra, aki ügyig elkészíti a maga háditervét és a játékosok tudna fogják kötelességüket. Ha önbizalommal és nem parancsszóra fognak a küzdelembe indulni, a siker nem lehet kétséges. Az angol sportköröket a „minden idők legnagyobb mérkőzése" teljesen kihozta a sodrukból. Bíznak önmagukban, de mégis meglepetéstől tartanak, . mert nem ismerik az osztrákokat. Meisl nagyon rossz kritikát adott az osztrák válogatott tréningmeccsérői a sajtónak és ez is gyanús az angoloknak. Pedig az osztrák futball- vezórnek igaza van. Az embertől elérhető legnagyobb teljesítményt követeli játékosaitól, mert ez a meccs — osztrák győzelem esetén — az ő sportmfi- ködésének koronája is lenne. Tízszeres prémium, állami kitüntetés és minden földi jó jár az osztrák játékosoknak győzelem esetén. Elképzelhető, hogy az angolok aggodalma nem alaptalan. De tavaly a spanyolok Is hasonló Ígéreteket kaptak 6 — 7:l-re kikaptak. Ez az eredmény most nem ismétlődhetik jneg, de az bizonyos, hogy Anglia csak titáni küzdelem után győzhet. Uruguay akarja a legjobb üzletet csinálni A december 7-iki nagy mérkőzés az egész világot megmozgatta. Montevideoi jelentés szerint az uruguay-1 labdarugószövetség elhatározta, hogy a meccs győztesét kihivja a „nem hivatalos" világbajnoki cím elnyeréséért Az uruguay-i szövetség reméli, hogy sem Ausztria, sem Anglia nem fog kitérni a kihívás elől, mert ahhoz Üruguaynak, mint kétszeres futball- világbajnoknak egyébként is joga van, azonkívül ' a montevideoi szövetség erre a mérkőzésre hajlandó csapatát Bécsbe vagy Londonba küldeni. így születnék meg a nagy sportszenzációk és a legendás sportteljesítmények. Különös professzionista ügy az asztali-tenniszben Szabados és Bellák esete a Deutscher Tisch-Tennis Bund-dal Prága, december 3. Az első hír, mely a prágai lapokban megjelent: Szabadost és Bellákot a német asztali tennisz szövetség professzionizmus vádjával illeti és 1933 decemberéig minden németországi versenytől eltiltja. Indok: horribilis összegeket vettek föl költségmegtérités címén. A cseh lapok a hirt a német sajtótól vették át. Aztán jött valami konkrétebb: az átirat a magyar szövetséghez. Érdekes, itt már más az indok: A Deutscher Tisch Tennis Bund Szabados Miklóst és Bellák Lászlót egy évre minden németországi versenytől felfüggeszti, mert a nevezett játékosok olyan egyesületek versenyein vettek részt, melyek nem tartoznak a német szövetség kötelékébe. A Bund a nemzetközi szövetség londoni konferenciájára hivatkozik. Tehát az első lépése, hogy elhárítja magáról az Ítélet következményeit; magáról, de nem a két magyar játékosról, kiket Ítéletükkel valósággal megbélyegeztek! Ez pedig igen könnyű volt. Két embert ítéltek el, akiket egyáltalán nem védett senki. összeültek és határoztak, meghallgatás e méltánylás nélkül. Szomorú ez, nem is annyira a két „áldozatra", hanem sokkal inkább a számtalan „bíróra". Az első hír a szenzáció elemi erejével hatott, de a kedélyek lassan lecsillapnltak s ma már objektivan mérlegelhetjük a helyzetet. Mi történt tulajdonképpen? Kezdjük Szabadoson. Szabadot nem Is tartozik a német szövetség kötelékébe, hanem csak mint vendég szerepelt a németországi versenyeken. Tehát a németek meghívtak egy játékost. — mindegy, hogy magyar, vagy kinai, — meghívták *litélték. A vendéget! Kik hivták meg a két játékost? A németek. Kik adtak alkalmat a „bűnözésre"? Szintén a németek- Vájjon ki a nagyobb „bűnös", aki provokálja a bűnt. vagy — akik kihasználják, mert felkínálták nekik. Mért nem figyelmeztette a német szövetség a magyar játékosokat arra, hogy tilos játsza- niok?! Ha ezt megteszik, bizonyára nem vettek volna részt azokon a „bizonyos" versenyeken! Mért nem tettek meg annak előtte lépéseket, hogy kikerüljék ezt a kínos konfliktust? Vagy talán céljuk volt. ezt megtenni! Ami viszont Bellákot illeti:. Bellák állandó tartózkodási helye Frankfurt a, M. A német szövetség tagja. Tehát joguk volt elitélni. De Bellák magyar, a magyar színeket képviselte, még tavaly is, Prágában, tehát, helytelenül tette a MOATSZ, amikor sorsára engedte s kiadta más kénye-kedvének. Egy érdekes tényt kell megemlítenünk. A szóbaníorgó versenyek és szereplések, melyek az ítélet alapját képezték, tavaly a szezon vége felé, tehát márciusban történtek. S csak most ítélnek? Csak most ültek össze, hogy világgá kürtői jók a „bűnt". Mért éppen a világbajnokságok előtt? Mért nem tavaly, rögtön utána, vagy idén, az első ülések valamelyikén? Vagy még valamit: miután az első városban a szabályok értelmében jogellenesen szerepeltek, mért. nem tiltották le őket a többiekrőh Hiszen tudtak róla! Vagy mért nem figyelmeztették őket arra, ami nem szabad?! Ez a jóindulatnak s az emberek egymás között való érintkezésének a legcsekélyebb kívánalma. Ha látjuk, hogy valaki egy olyan útra tér, melyen kitörheti a nyakát, „emberbaráti" kötelességünk figyelmeztetni rá, ha ismerjük magunk is azt az utat. (k. 1.) )( A japán uszóbajnok^ágok az olimpiai bajnok Miyazaki és Yokojama távollétében folytak le és ennék dacára kitűnő eredményeket hoztak. A 100 méteres gyocsúszásban Arai győzött 1:01.3 alatt. — 200 m.: Shiuime 2:18.2. — 400 m.: Shiuma 4:59.8. — 1500 m.: Kitamura 19:56. — 200 m. hát: Kiyo- kava 2:36.6 és 100 m. hát: 1:10.8. Mindkettő japán rekord. — 100 m. mellúszás: Kőiké 1:16 és 200 m. 2:49.6. — A 100 méteres női gyorsu&zásban Kojárna l:14.8-al uj rekordot állított fel é6 ugyancsak rekordot úszott a 2CO méteren 2:49 4 p. alatt. — A 200 méteres hölgy-méldúszásban Mayehata győzött 3:09.6 rekordidő alatt. )( Marokkóban, Olaszországban, Franciaországban és Németországban tiirázik a télen a Ferencváros. Budapestről jelentik: Az MLSz elnöksége engedélyezte a Ferencváros téli túráját, amely a francia Marokkóban kezdődik, Olaszországban é6 Franciaországban folytatódik, hogy előreláthatóan Németországban végződjék. Az eddig bejelentett és engedélyezett mérkőzések a következők: December 15-én Fez. 17-ón Rabat, 18-án Casablanca. A három afrikai mérkőzést a marokkói futbaü- saöveteég rendezi December 25-én Górnia. december 26-án Marseille, december 31-én Saónt-Malo, január 1-én Paris, január 8-án Düsseldorf. A Ferencváros bejelentetté az MLSz elnökségének, hogy túrája még bővülni fog és az újabb mérkőzésekéit keiiiő időben bejelenti. Csehszlovák Légiók Bankja Praha II, Na Pofiíí 22 Táviratcím: LEGIOBANKA Telefonok: 30^4^szériák Rész vény töke: 70,000.000 Ké Tartalékok: 100,000.000 K£ 4 helyi képviselet, 5 idény-váltóuzlet, 19 saját fiók, 21 bankaffiliáció 55 kirendeltséggel és 27 hitelintézettel Szlovenszkón és Ruszinszkóban MINDENNEMŰ BANKÜZLET LEBONYOLÍTÁSA. KözóazdasíácP . Közgazdasási levelek Budapesti szerkesztőségünktől Budapest, december 3. A bankok számának apasztása az egyes intézetek összeolvasztása utján nem újkeletű kérdés sem Magyarországon, sora az utódállamok bármelyikében. Már többször mutatott rá a Prágai Magyar Hírlap azokra az eltérésekre, amelyek a magyar bankok és az utódállamok pénzintézetei között a szervezet és a fölépítés tekintetében fönnállanak. Mindenekelőtt számbavehető, hogy a magyar pénzintézetek ipari érdekeltségei a legutóbbi év során erőre kaptak és ahelyett, hogy anyaintézetüknek gondot okoznának az igénybevett nagyösszegü hitélek miatt, éppen ellenkezően, tekintélyes jövedelmet és foglalkoztatást biztosítanak az illető banknak. Néhány túlméretezett nehéz ipari vál’alaton kívül úgyszólván az ösz- szes iparvállalatok jó, vagy közepes üzletmenettel rendelkeznek. Erről az oldalról tehát a bankok számára nem sürgős az ügyek uj rendezése. Más kérdés, vájjon a mezőgazdasági kihelyezések sorsa a jövőben hogyan alakul? Jóllehet a mezőgazdák megsegítéséről szóló rendelet valamennyi érdek- képviselet véleményének mérlegelése után látott napvilágot, ezeknek a hitelfolyósításoknak a biztossága még nem rendeződött véglegesen. A bankok nagy áldozatot hoznak, kamatengedményt nyújtanak a korábban aktív vagyonté- t el ként kikutatott mérlegtételekből és egyéb könnyítéseket' is hajlandók viselni a saját, vagyonukból. Az idei mérlegek már ennek az uj gyakorlatnak megfelelően összeállítva kerülnek majd nyilvánosságra és így fokozott jelentőségre tart számot a pénzintézeti mérlegek összeállításáról intézkedni hivatott kormányrendelet. A rendelet minden valószínűség szerint előírja majd, hogy a pénzintézetek eléTt könyvszeTü nyereségüket osztalékfizetés helyett a tartalékok gyarapítására fordíthatják. ArTÓl még nem történt döntés, vájjon a nyereség a nyílt tartalékok összegét fogja-e növelni, avagy a belső erőforrások gyarapítására forditható-e. Ennek a kérdésnek az eldöntésénél igen fontos az a körülmény, hogy az államkincstár — természetesen — egykönnyen nem mond le majd arról a várható társulati adóbevételi többletről, mely a kimutatott saját tőkék szaporodásával járna együtt, A mérlegek fölállításánál követendő eme uj eljárás meghonosítása 'bizonyos fokig összefügg a bankok külföldi hitelrögzitő egyezményében hitelezőként szereplő külföldi pénzintézetek kívánságával is. Ezek a hitelezők ragaszkodtak ugyanis ahhoz, hogy addig, amíg az adós magyar bankok visszafizetési kötelezettségüknek eleget nem tehetnek, az elérendő tiszta nyereséget belső tartalékaik erősítésére fordítják. Ez egyértelmű azzal, hogy a részvényeseknek juttatandó üzleteredményt inkább a bankok hitelezőinek céljára akarják biztosítani. A bankok összeolvadásának újonnan fölvetett eszméje is a külföldi pénzintézetek kifejezett kívánságára került napirendre, Az elterjedt hírek szerint Schoher Béla, a Magyar Nemzeti Bank vezérigazgatója,, tárgyalásokat is folytatott ebben az irányban, Minden va’ószinüség szerint — a részletek egybevetése után — az a meggyőződés érlelődött meg benne, hogy a bankok egyesítésére egyfelől nincsen szükség, másfelől, ha egyes esetekben mégis szüksége mutatkoznék ennek, az államkincstár e hitelműveletek megvalósulását pénzügyi segítség nyújtásával nem támogatná. Nem szabad ugyanis számitáson kívül hagyni, hogy míg Középeurópa egyes államaiban a bankok elvesztett tökéinek pótlását az államkincstár vállalta magára, addig a magyar pénzintézeteknél a befagyott hitelkintlevőségek túlnyomó része éppen az államkincstár, állami üzemek és törvényhatóságok tartozására esik. Mindent összevetve, a magyar bitelszervezet- ben lényegesebb változások előreláthatóan nem fognak bekövetkezni, már csak azért sem, mert a bankok'számának megszorítása az elkészített számvetések szerint azzal az előnnyel sem járna, hogy a hitelkamat alábbszállna. Az általános gazdasági válság által nagymértékben csökkent a pénzintézetek kereseti lehetősége is. Uj hitelügyletek nem igen jönnek létre, csak egy-két tőkeerős pénzintézet nyújt kisebb-nagyobb összegű kereskedelmi hitelt, A devizaüzlet a korlátozások bevezetése .óta mindjobban összezsugorodik és szünetelnek a korábbi években élénk forgalmat jelentett egyéb üzletágak is. Jellemző a pénzintézetek mozgékonyságára, hogy a mai sivár körülmények között is csakhamar olyan uj kereseti forrásra találtak, amely mellett magasabb nemzeti szempontból is értékes működést fejthetnek ki. Ismert tény, hogy az osztrák—magyar klíringrendszer az Osztrák Nemzeti Bank nézőpontjából jelentős tehermentesítést jelent, amennyiben a silling viszonylagos belső értékállandóságának fönntartásán kívül sikerült oly módozatot találni, amely mellett az árubehozatallal együtt- járó devizaígények sima kielégítéshez jutottak és egyben az árukivitel olyan serkentést kapott, amely az államkincstár megterhelése nélkül kedvezően hatott az iparvállalatok termelésére. Ennek a rendszernek egyedüli hátrányául azt hozták föl a szomszédos államokban, hogy a d&- vizainség közepette a magyar jegybank elvesztette a fölösleges' árubehozatal korlátozásának eszközét. A magyar gazdasági minisztérínmok és a Magyar Nemzeti Bank éppen ezért olyan módozatot dolgoztak ki, amely a magánkliring intézményét összhangba hozzá a devizapolitika szorosan vett célkitűzéseivel. Nem szabad ugyanis megfeledkezni arról, hogy a magyar árukivitelt a mezőgazdasági nyerstermények olcsóbbodása és a külföldi piacok elzárkózása nehezíti meg. Tekintetbe véve, hogy a természetes kiviteli piacok, a Magyarországgal közvetlenül szomszédos ipari államok nem engedik be a magyar árut, az uj termelési ágakra áttérő magyar mezőgazdaság legértékesebb külföldi cikkei, mint például-, a baromfi, főzelékfélék, gyümölcs, tojás, tejtermékek, hentesáruk, toll stb. a messzebbfekvő angol, hollandi és svájci piac felé áramlik. Egy évvel ezelőtt elég szép sikert ért el a magyar kiviteli kereskedelem ezekben a viszonylatokban, időközben azonban bekövetkezett az angol vámemelés, amivel együttjárt más, rendezett valutáris viszonyok között élő államok felvevőképességének hanyatlása is. Á magyar termelő a fölemelt külföldi vámok folytán elvesztette versenyképességét, mert pL az angol baromfivám az áru értékének 12.5 százalékára rúg. Mód kínálkozott volna arra, hogy magyar árueladó a befolyó devizáéi lenértéket a magánforgalomban felár mellett értékesítse, ez azonban egyértelmű lett volna az aranyfedezeti rendszer föladásával. Ehhez az eszközhöz nem nyúlhatott Magyarország, Ekkor állottak elő az áruosztályokkal rendelkező pénzintézetek azzal a javaslattal, hogy a magyar kormány bízza rájuk a legfontosabb külföldi nyersanyagok kompenzációs utón való beszerzését Azzal érveltek, hogy igy piacot lehet szerezni olyan magyar árucikkek részére, amelyek vereenyképessége a külföldön rendes körülmények között gyönge, — ugyanekkor azonban a náluk központosított külföldi nyersanyagbeszerzés következtében eleve elzárnák még a lehetőségét is annak, hogy olyan árucikkek kerüljenek be az országba és terheljék a devizamérleget, amelyek nem elsődleges szükségletet fedeznek. A textilgyárak, bőrgyárak, fémárugyárak stb. a devizainség miatt eddig csak nehezen tudták nyersanyagszükségletüket megszerezni, ami azzal a hátránnyal járt, hogy csökkent termelés mellett is a régi alkalmazotti létszámmal kellett dolgozniok, nehogy a viszonyok javulásával gyakorlott szakmunkásaik hiányozzanak munkahelyükről. Ez természetesen a termelési költség megduzzadását, illetve a készáru megdrágulását vonta maga után. A magyar bankok számítása ebből kiindulva az volt. hogy ezt a termelési költségtöbbletet inkább az árukivitel jutalmazására, illetően versenyképességének fokozására kellene fölhasználni. Az olyan iparvállalat, amely külföldről vásárolja a nyersanyagot, fizessen a banknak körülbelül 15 százalékkal magasabb pengőben kifejezett árat, a bank ennek a felárnak fejében biztosítja az ipari üzem zavartalan nyersanyag- ellátását, vagyis lehetővé teszi a foglalkoztatott személyzet munkaerejének teljes kihasználását — szemben áz ezen a téren eddig beállott veszteségelőidéző árubeszerző zavarokkal. A bank a felárat az általa külföldön eladandó árucikkek uj vámterkének fedezésére fordítja. Így az államháztartás megterhelése nélkül módot ad a
