Prágai Magyar Hirlap, 1932. december (11. évfolyam, 274-297 / 3087-3110. szám)

1932-12-31 / 297. (3110.) szám

1PRKGAI-A\a&YAIíH1U1iA0 ■ MMiÍmIIIIIIM il SzmHÁzKönWKaLTORA.. jpmmmmmimmmmamai i'n. uwwmfmmmmmm n . íj ___JMJLMSIJ»!!'!1JL''Jl"■■ll ■■»l========,',«ar Bu dapesti » ^Si>oRgy . Oi bemutató Hz napon belül Budapest, december végén. 'A Karácsonyt megelőző néhány nap valósá­gos premiér-infláüiót zúdított Budapest szín­házi közönségére. De, mint minden inflációban, ebben sem tellett nagy öröme az embereknek, öt darab került „terítékre46, két prózai és há­rom operett, de sikert csak kettő aratott, a harmadik — a „Kadettszcrelem“ cimü operett —, félsiker, Lakatos László vigjátéka, a „Ma­gas C“, irodalmi csemegének elsőrangú, de nem darab, vagy ha az, hát rossz darab, az ötödik pedig, Farkas Imre operttje, „Amit a lányok akarnak44, a népszerű költő régebbi színpadi müveihez mérten határozott vissza­esés, amolyan darab-gyorstalpalás, amelynek nem is lehetett sikere. Határozott sikert köny­velhet el a Magyar Színház Zsófi Bélát Oktogon őímü háromfő!vonásos színművének bemutató­jával. Egy rendkívül tehetséges író éles és élet­tel teljes megfigyelése egy tipikusan budapesti történetet vonultat e! a szemünk előtt, amely történetnek szereplőit egyenként és összesen jól ismerjük valamennyien a kávéház törzsasz­tala mellől. Mert Budapest az a városa a világ­nak, ahol a kávéház márványasztala mellett zajlik és dübörög az élet. Budapest életében a kávéházi márványasztal szinte szimbólummá válik. Emellett az asztal mellett játszódnak le az élet kis és nagy tragédiái, jönnek létre üdé­tek, m egállá pod ások, politikai cselszövések, pártala-kulások, itt születnek a viccek, innét in­dul el az ismeretlen szerző meghódítani a vilá- j got, itt szövődnek álmok és szerelmek és itt | kötnek házasságot a pesti kispolgárok leányai j és ifjai és itt bukik el az erény és itt kapható pénzért minden. Ebből a szemszögből nézve, j Zsolt darabját a legtisztább „Zeiístüok4í-nek nevezhetjük, annak minden előnyével és hátrá­nyával. Zsolt nagyszerű fölkészültséggel nyu’t alakjaihoz, akiket hosszú időn át megfigyelhe­tett és akiknek életét kivülről-belülről ponto­san ismeri. Hogy olykor kissé eltávolodik a jóizléstöl — mint például a Herczeg Ferencre való alludáiással —, az nála, aki — saját sza­vait idézve — talán érthető, de nem bocsátható meg. Zsolt Bélának nincsen szüksége arra, hogy akár mint publicista, akár mint politikus ízlés­telen eszközökkel harcoljon, A Magyar Színház előadása tökéletes és illuziótkeltő. A szereplők: Góthné Kertész Ella, Sulyok Mária, Oláh Böske, Ráday Imre, Tárnái Ernő, Z. Molnár László, Gőzön Gyula, Mály Gerő, Berki József és akit elsősorban kellett volna említenem, Góth Sán­dor, egytől-egyig kitűnőek. Egy asszony, aki (adja mit akar Sfrauss Oszkár operettje hozta meg a Haupt-! mami- darab után az idei 6zezon második nagy sikerét Az operettnek az is lehetne a címe itt, Budapesten: „Fedák Sári tudja, mit akar44. Mert ennek a sikernek oroszlánrésze az övé; ezé a nagyszerű, elpusztíthatatlan asszonyé. Egy világhíres dívát alakit, akit ünnepel a vi­lág, akibe szerelmes öreg és fiatal és akinek egy — eladó leánya van. Ennek a leánynak küzdelme a veszedelmes vetélytársnővel, akiről persze csak a játék végén tudja meg, hogy az édesanyja, meríti ki az operett tartalmát, amely mindvégig mulattató, ötletes és deoens. A szö­veghez Stráüss Oszkár irt finom, hangulatos, a hangszerelés legszebb színeiben ragyogó zenét, amelyik Stefanides Károly karmesteri varázs­pálcája alatt virágzó, zengő életre kelt. A nagy siker második részese igy Stefanides Károly, a kiváló karmester, aki nagy tudással, türelem­mel és hozzáértéssel kitűnő énekeseket nevelt' a prózai színészekből. Valóságos mestermunka, amit végzett. Fedák Sárin kívül Dayka Margit, Jávor Pál, Gyergyai István, Somlay Artúr (úgy énekel, hogy öröm hallgatni), Peti Sándor, D‘Arrigó, Hajmássy, Gárdonyi, Juszt részesei a sikernek. A Be'városi Színházban az írja hadnagy meJetí most Lakatos László: Magas „€“ cimü háromfölvonásos vígjátékit játszik. A vígjáték tartalma 6zinte döbbenetesen hasonlít a vigszinházi operett tartalmához, azzal a kü­lönbséggel, hogy a Cavaliini-leány (igy hívják a Strause-operett főalakját) tiszta és ideális te­remtés. mig a Lakatos dívájának leánya gon­dolkodás nélkül veti oda magát ideáljának, aki a játék elején még halálosan szerelmes a. ma­mába. És különbség van a két anya vérmérsék-1 lete között i-s. mert az egyik (a vigszinházi) bol- j dogan kiá'tja ki a világnak, ho^y asszony-; leánya van. mig a másik inkognitó-anyós ma rád, aki hiúságának fö’á dozza még az anyai szeretetni is. A kettő közül mindenesetre a víg- színházi mama a szimpátikusabb. sőt — ismer­ve most már mind a két darabot — az okosabb is. Ettől a végzetes, de föltétlenül véletlen ha­sonlatosságtól eltekintve. Lakatos László da­rabja, ha nem is jó színdarab, minden körül­mények között érdekes és értékes munka. La­katos kitűnő iró, szellemes, ötletes; dialógusai tfirőteljesek, szépek, olykor költői asnceokat érintők és nem tehet róla, hogy még a legszebb é« leghangulatosabb jelenetek közben is erőt vesz rajta — Lakatos László, a mindent fölül­ről néző, szkeptikus, gúnyolódó és minden mel­lett hidegen és józanul eímenő szatirikus iró. A második fölvonás nagy szerelmi jelenetében, amelyik igazán gyönyörűen é?> nagv művészet­tel megírt jelenet, azt mondja a fiatalember: ..Nézze fölöttünk a ragyogó, csillagos eget!4* — mire a leány, aki most önti ki szerelmes szivé­nek minden kincsét, rácsap: „Ne beszéljen most a konkurreneiáról!14 Valami rettenetes ütés éri az embert, mintha egy baltával vágták volna fejbe. Az ember nem érti, osak néz és elkedvet­lenedik... Hontby Hanna, a nagyszerű Mu- raíti Lily, Berczy Géza. Páger Antal és a ki­tűnő Harsány! Rezső játszik a darab főszere­peit. Kadettszere*em a elme Békeffy István és Szilágyi László há- romfölvonásos operettjének, amelyhez Gyöngy László irt muzsikát és amelyet e napokban szép sikerrel mutatott be a Fővárosi Opcrettszinház. Üde, mulatságos, fordulatos könyv, néhány si­kerűit zeneszám. sok móka, sok szerelem, tánc, — mi egyéb kell még egy operettsikerhez? Ta­lán egy kitűnő primadonna. Ez nincsen a da­rabban, de ez nem válik kárára. A k ad ettek szerelmesek a leánynevelőintézet növendékeibe és viszont. Ebből adódik azután a sok kedves, kacagtató jelenet és két valószerűtlenül fiatal pár. De ki törődik az ilyen lappáliákkal, amikor kedvére kimulathatja magát Csortos, Kabos és a két Turay-nővér, meg Gombaszögi Ella mó­káin, Raffay Erzsi szép énekén, Feje® Teri tán­cán, Békássy István fess, szimpatikus k&dett- jén? A zenekart Komor Vilmos vezényli lendü­lettel és jobb muzsikához méltó energiával. Az előadásnak, amely különben igen jó és érdemes arra, hogy megnézzék, hibája, hogy huszonkét- ezer látjuk ugyanazt a díszletet. Tudniillik a darab huszonkét képből áll és & rendező „ka­csalábon forgó44 kétoldalas díszlettel oldja meg a színpadi képek ügyét. Kissé unalmas a dolog. Végül hadd számoljak be az uj igazgatás alá került Király Színház kapunyitásáról, amelyen megjelent Horthy Miklós kormányzó is és ott volt a magyar kormány több tagja, Budapest főpolgármestere és még sok képviselője a ma­gyar közéletnek. Az uj éra Farkas Imre Amit a lény ok akarnak című háromfölvonásos — öt képből álló — ope­rettjével indult neki a szezonnak. A start — sajnos — nem sikerült Csodálkoznunk kell Farkas Imrén, aki elvégre is nem uj ember a kulisszák világában, hogy ilyen darabbal jele­nik meg a színpadon, ő, aki annyi szép és meg­érdemelt sikert aratott már. Ennek mi csak egy magyarázatát tudjuk elképzelni. Farkasnak nem állott elegendő idő rendelkezésére, hogy a darabját annak rendje-módja szerint megírja és nem neki, hanem a színháznak volt sürgős a dolog. A zeneszámok, amelyek közül néhányat Szántó Mihály szerzett, aki a hangszerelés mun­káját is végezte, elég hangulatosak, fülbemá­szók, — de hol van ez a zene a Nótáé Kapitány zenéjétől? És hol van a meséje tőle? A sláger­szám ebben az operettben — ne tessék csodál­kozni — a „Szeretnék szántani44. A tartalom? Amit a leányok akarnak. Hát mit akarnak? Férjhezmenni. És minekutána a fiuk is ezt akar­ják és a leányok megszerzik barátnőjüknek a kívánt „áldozatot44, kész a — házasság. Pál Erzsi a darab primadonnája, Latabár Kálmán a kómikus és táncfenomén, Kertész Dezső a bon- viván, az idősebb Latabár egy színigazgató — és ami rajtuk kívül van és ott nyüzsög a szín­padon, az igazán nem fontos. Ilyen darabbal és ilyen előadással nem sok sikert jósolunk az uj vállalkozásnak. Zólyomi Dezső. (*) A pozsonyi műkedvelő előadások szenzációja: Uj rokon. Január 5-én este órakor adják elő a Toldy-köri műkedvelők az Átlón színpadán az Uj rokon című vígjátékot, amelynek rövid tartalma a következő: Esztáryók gazdag falusi földbirtoko­sok. A négy időé néni a maradiságot képviseli és különösen Tóni néni katonás figyelemmel őrködik a család jó hírnevén. Ebbe a környezetbe kerül Blanche, aki árvaságra jutva rokonai támogatására szorul Modern elveivel felforgatja a házirendet. Csaknem valamennyi férfi beleszeret Gedeon kivé­telével, akit egy komoly fiatal özvegyasszonyhoz elszakíthatatlan mély kapcsolat fűz, amely házas sággal végződik. Mikor Blanche látja, hogy nin.s reménye házasság révén nagystílű életre, volt ideáljával, egy mozirendezővel megszökik és visz szarepűl a szabad és független életbe, ahová szive húzza. A jegyek árát leszállította a rendezőség. Elővételben kaphatók a Seifert-cégnól (András-u 5., a színházzal szemben). (*) Magyar ember leroglaltatta Chaplin vol‘ fele ségének villáját. Los Angelesből jelentik: Győri Miklós, Liita Gray-Ohaplin-nek, Obarlie Chaplin elvált feleségének egykori impresszáriója, beperelte a filmszinéeznöt elmaradt Jutalékáért és azért, mert váltóra kölcsön adott neki ée nem kapta meg a pénzét. A bíróság helytadott a magyar impresszá rió keresetének, mire Győri lefoglalhatta Lita Gray Beverly HiUeen levő villáját, j ^ Beszámoló a kárpátaljai sport 1932. évéről SZÜKELY GY. LEVENTE III. Beszámolóm befejezéséül hagytam a ten- niszt. a kárpátaljai tenniszezők megtették kö­telességüket. Úgy a magyar, mint a szláv együttesek számos egyesületközi csapatver­senyben mérték össze erejüket. A szlávok alulmaradtak a kassaiakkal szemben, mig a magyarok közül az UAC, az UTK, BFTC, RPOS és LAFC felett diadalmaskodva, meg­nyerte a csehszlovákiai magyarok csapatbaj­nokságát jelentő Révay-serleget. A legrégibb keleti tenniiszegylet sikerét nagyjövőjü, fiatal játékosainak köszönhette elsősorban. Játékosaink Losoncon az egyéni (magyar) bajnoki versenyeken a résztvevő egyesületek közül legtöbb pontot szerezték. A tizenhat- éves Mankóvich bajnok lett, ugyancsak 5 nyerte a vegyespárost Böhm Blankával, férfi- párosban a pozsonyi Gultmannal második, if­júsági egyesben szintén második lett, a dön­tőben visszalépve. Barkász Vali és Böhm Blanka megnyerte a hölgypárost, Böhm Blan­ka Herzog Margit mögött második lett a női egyes bajnokságban, Barkász Vali második az ifjúságiban. A Munkácsi LTC szépen sikerült versenyt rendezett a kassai és kárpátalji tenniszezok indulásával Az UAC fölényesen győzött klubközi csa-j patverseny keretében az összes ungvári szláv j egyesületekkel szemben is, sőt a szlovenszkói j és kárpátalji túráján mindenütt győztes prá-j gaí LTC Rapid-dal is döntetlen eredményti ért eí. A Csehszlovákiai Magyar Tennisz Szövetség erdélyi túráján a kárpátalji játékosok: Grosz Manci BFTC. Barkász Vali, Csongár Csaba és Mankovioh Emu UAC Székely Gy. Levente vezetése alatt vettek részt és a csapat szép sikereiben nagy részük volt. A zsupák csapataival szemben Szlovenszkó ifjúsági bajnokságát nyerő együttesben a kár- pátaljiak közül Barkász Vali, Csongár Csaba és Mankovioh Emu UAC, valamint Kálmán Endre BFTC vett részt a Csehszlovákiai Ma­gyar Tennisz Szövetség válogatottjában, meg­szerezve az első ízben kiirt Bárczy-serleg vé­delmét. Az UAC által kárpátalji játékosok részére rendezett bajnoki verseny valamennyi, azaz hét bajnokságát a rendező egyesület tagjai nyerték Munkács, Ungvár, Beregszász és Nagyszőllős legjobbjaival szemben, megsze­rezve a szintén elsőizben kiirt Kárpátalja csa­patbajnokságát, Czibur Sándor UAC elnök ezüstserlegének védelmét. E versenyen feltűnt a már említett kárpát­aljai tenniszezőkön kívül a nagyszőllősi Klyáp Péter szép játéka. A hírneves beregszászi gárda nem nyújtotta azt, amire képes. Grosz Manci és a többiek, ugylátszik, nem vették elég komolyan a játé­kot. A Kairóba férjhezment Kont Anni hiá­nyát nemcsak a pályán, hanem a vezetésben is érezhették. A husztiak, téesőiek, ezolyvaiak stb. nem indultak egyéni versenyeken. Nagybereznán alakult uj tenniszegvesület, amelynek szervezője, pályaépitője és legjobb játékosa Kelen Gusztáv volt, aki anyaegyesü­letének legjobbjait: Mankovichot, Csongárt stb. hivta meg a pályaavatásra. A felső aportfórumok évvégi jutalmul Kár­pátalján tartották gyűléseiket. . Révay István MTSz elnök, Bárczy Oszkár tenniszszövetségi elnök és Fekete Béla igaz­gató látogattak el Ungvárra, Munkácsra és Beregszászra, ahol mindenütt szeretet és meg­becsülés kísérte útjukat. Az általános szegénységhez mérten túlon­túl is gazdag kárpátaljai sportéletet a veze­tők, versenyzők és rajongók sportszenthárom­sága hordotta össze. (Vége.) )( Ipolysági ping-poug versenyek. Tudésítőnik je­lend: Az Ipolysági Katolikus Legényegylet rende­zésében zajlottak le az Ipolyság pingpong bajnok­ságáért folyó küzdelmek, melynek során első lett veretlenül Mátyás J., második Révész F. egy vere­séggel, még harmadik Löwi Gy. (2. z. Saihy) egy vereséggel, negyedik Nagy E., ötödik Popper M. (2. í. Saihy). A mérkőzések mindvégig érdekes küzdelmeket hoztak és nagy meglepetés volt Ber- czelüer Gy. váratlan veresége, ki még az előmértkő- zések során kiesett. A jól megrendezett verseny Mátyás J. hozzáértésének, köszönhető. — Egy idő­ben ezzel a bajnoksággal bonyolította le a 2. i. Sa’ny cserkészcsapat házi bajnokságát, mely bebizo­nyított®, hogy a fiatalok az utolsó időben nagy fej­lődésen mentek keresatül Első lett R'ber E., máso­dik Lengyel P., harmadik Popper M. — Az Ipoly­sági ping-pong gárda felküzdötte magát arra a nívóra, hogy bármely salovenszkéá csapat ellen ok­vetlen megállná helyéit (slac). (*) Á Magyar írás karácsonyi száma. Nyolcvan oldalas terjedelemben hagyta el a nyomdát a csehszlovákiai magyarság nagy elterjedtségnek örvendő irodalmi, művé­szeti, társadalmi és kritikai folyóirata, a Magyar írás. Kitűnő, gazdag anyagából ki­emelkednek: Tamás Mihály, Zerdahelyi Jó­zsef, Karéi Capek, Fürjess Mária magas iro­dalmi értékkel báró elbeszélései. A tanulmá­nyok köz/ül: Kemény Gábor: Ady Endre Csúcsán; Györy Dezső: Simándy: Az elsik­kadt hegyibeszéd; KelSer Imire: A ma és holnap asszonya; Jamo József: Martinovits apát és korlársai; Irodalmi arcképek, Szabó Dezső tanulmányai. Verseket írtak ebbe a számba: Sebes! 'Ernő, Simon Menyhért, Sza- latnai Rezső, Vozári Dezső, Szabó Béla stib. Darkó István Égő osipkebokor cimü regé­nyének befejező részét és a Magyar írás an- kétjára beérkezett válaszokat is közli a Ma­gyar írás. A Pedagógia rovatban Zsolnai Béla Kisebbségi magyar pedagógia Szlovén- szkón címmel értékes fejtegetést közöl- A Képzőművészet cimü rovat a Magyar írás kassai kiállításán szereplő festőművészek: Angyal Géza, Cseh Lajos, Csordák Lajos, Gwerk Ödön, Harmos Károly, Nagy Márton, Prohászka István és Ticby Kálmán munkás­ságát ismerteti. Gazdag Kritika rovat számol be Móricz Virág, Vaskó István, Milo Úrban, Móricz Miklós, Dokupil István, dr. Wick Bé­la, Kovács Gyula, Babay József stb. uj köny­veiről. Mutatványszámot készséggel küld a Magyar írás szerkesztősége: Ko®!oe-Kassa, Bethlen-körút 55. A karácsonyi számhoz mellékelt rőplrat a Kazinczy Könyv- és Lap­kiadó Szövetkezet hireit közli. (*) A favorit — ez a cime a párisi darabnak, amelyet most mutatott be nagy sikerrel az Odóon A háromfelvonásee vígjáték szerzője Martini Pié chaud. A darab egy család életében támadt bonyo dalmakat mutatja be. A Franchart-család feje, az apa, önző, óvatos, zsugori, pénzsóvár ks burzeoá. akinek nincs egyetlen nyugodt éjszakája, mert azt szeretné, hogy gyermekei kárpótolják öt az életben azért, amit ő elmulasztott: szerezzenek vagyont. Kedvenc fia, Jean, ő a favorit, a szép 5u, a mü­vek fim, aki. előkelő társaságokban lóidul meg, ’ kaszinótag és a társaságok kedvence. Á másik fin, Maurice, irigy és gonosz természet, aki folytonos harciban áll öccsével, Jeannal, mert az apa csak őt tünteti ki gyengédségével. A leány, Blanche, ma­ga az önfeláldozás és a jóság. Természetes tehát, hogy a darabban neki kell áldozatot hoznia. Blan- che romantikus lélek, aki már számtalan kérőt ki- kosarazobt, mert a jövőjétől másít vár, nem azt. amit az élet realitásai jelenten,ek. Végül is bele­szeret egy szegény fiatalemberbe, akit a család hülyének és ostobának tart, ő viszont a férfiúi és emberi tökéletességet látja benne. A vőlegény azonban nem nősülhet, csak akkor, ha menyasszo­nyával 80.000 frank hozományt kap. A 80.000 frank meg is van az apa páncélszekrényében, Franchart beleegyezik, hegy hozományt ad leányának. Ek­kor történik azonban a fordulat, Jean, a favorit meghódít egy milliomos amerikai leányt. Az apa boldog, Maurice, a favorit bátyja irigy és gyűlöl­ködő, de azért ő is őrül, mert reméli, hogy öccse gazdag házassága révén ő is pénzhez jut. Jean és a milliomos dollárkisasszony házassága elé azonban váratlan akadályok gördülnek. Jeannak ugyanis van egy barátnője, akivel évek óta titokban együtt élt. A barátnő végkielégítést kér, mégped’g 70.000 frankot. Megindul a harc Blanche és a család között. A harc az apa, a favorit és az irigy Mau­rice győzelmével végződik. Blanche szakit vőlegé­nyével ée a nekiszánt hozományt átadja fivérének, aki ezzel a pénzzel végkielégiti barátnőjét és most. már semmi akadálya sincs annak, hogy feleségül vegye a gazdag amerikai leányt. Jean az amerikai dollárokból később talán visszaadhatná a pénzt Blanchenak, de most má.r minden késő, a vőle­gény örökre távozott és Blanche örökre vénkis­asszony marad. (*) Uj Shaw-életrajz Jelent meg: Dr. Archibald Hendonson irta ée elme: Bemard Shaw, a tréfa; si- náló ée próféta. A szerző a legnagyobb Shaw- kéziratgyiijtők közé tartozik. A könyv kefelevona­tait Shaw személyesen nézte át — és helyesnek találta. (*) Damla, a szép párisi művésznő bciperelte ba­rátját, Maurice Verne-t, mert egyik könyvében a színésznő múltjából nem éppen hízelgő emlékeket örökített meg. S csakugyan kérdés, milyen határig használhatja fel az író olyan személyes emlékeit irodalmi miiben, amelyek mások érzékenységét sér­tik? De az meg tény, hogy Arany János megírta A honvéd özvegyét, amelytől nem lehetett elragad­tatva Szendrey Júlia rokonsága s D‘Animnzio sem átallott® megírni Dúséval való szerelmét a bot­rányosan híres Fuocohan. Hol az igazság?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom