Prágai Magyar Hirlap, 1932. december (11. évfolyam, 274-297 / 3087-3110. szám)

1932-12-23 / 292. (3105.) szám

1932 á ecerobw 23, péntete. 9 KjÖZGÍA ?/ PA &A<jT^ . Interpelláció a közmunkaögyi- és külügyminiszter urakhoz a Duna folyam nemzetközi medrének karbantartása ügyében Beadják: Füssy Kálmán szenátor és társai Az államforduLat évéig, 1918-ig az egyes államok gondoskodtak arról, hogy a Duna folyam medre a hajózás számára állandóan jó karban álljon s ebből a célból a magyar kormány is tavasziéi késő őszig, Dévénytől Orsováig igen sok kotrógépet tartóit üzem­ben, mely gépek a Duna közepét állandóan tisztogatták­A békeszerződések a Duna közepét nem­zetközi vmutnak nyilván!tolták s a folyam, m ni viziut gondozására megalakult az úgy­nevezett nemzetközi Duna bizottság, amely egyszer.kétszer illést .tart, az egyes államok­tól átveszi a nemcsekély összegű tagsági dija­kat, gyako.’iati hasznát azonban nem nagyon látni .sehol sem. Legalább is annyi kétség- te'en, hogy a Duna csallóközi szakaszán em­beremlékezet óta kotrógép nem dolgozott, legfel jobb a partok mentén s akkor is annyi­ban, amennyi**© a kikolort homokra, kavics­ra szükség volt épá t kezesek nék illetve mén ny­íl yi ben ezt az anyagot értékesíteni lehetett. A Duna folyam medrének nemzetközi köze­pével azonban, amely a hajózás szempontjá­ból a legfontosabb, senki sem törődik. Igaz, ugyan, hogy ez az állapot a hajózás­ban eddig nagyobb bajokat, zavarokat nem okozott, azonban a hajózás érdeked csak má­sodsorban említjük, amidőn ezt az ügyet fed- veljük. Ami ennek kapcsán a Csallóköz és a Csilizköz lakosságát elsősorban érdekli, ez a következő. Köztudomású és pontos mérésekkel is meg­állapítható lény, hogy a Csallóköz és a Csiliz- köz jelentős része a Duna normális vízállá­sánál alacsonyabban fekszik. Ennek tulajdo­nítható, hogy itt igen sok terület állandóan nedves az ár mentesítő társaságok költséges munkálatai e'lenére s elég egy kis áradás, hogy a Csallóköp belsejét hétszámra ellepte a vad víz. Ha a Duna medre kellőiképpen van karban tanva. kolorva, úgy a viznek szabad útja van, folyása gyorsabb s igy a belvizek vé­szedé' me úgyszólván teljesen kiküszöböl­hető. így volt ez az államlordulatig. A kar­bantartási munkálatok elhanyagolása után azonban a Duna medrét behordta a homok és iszap, egymás mellett sorakoznak a hajó­zásnak is veszedelmes homokzátonyok, de ] ami reánk sokkal fájdalmasabb, előállott az a helyzet, hogy most már a Csallóköz és a Csilizköz egyes mélyíekvésü pontjai alacso­nyabban fekszenek, mint a Duna medre. A zátonyok a víztömeget akadályozzák szabad folyásában s a két part felé szorítják azt. Ennek következtében a Csal tóköz s Csilizköz leglöbb részén állandóvá vált a vadvizvesze- delem, ami ellen hiábavaló minden csatorná- zás. Hogy milyen bajok származhatnak a Du­na medrének elhanyagolásából, azt megmu­tatta az 1926. esztendő, amikor a Duna víz­állása tartósan a normálisnál magasabb volt, bár kimondott áradások nem vo’tak, a Csalló­közben és Csilizközben sok tízezer hold ki­tűnő termőfö’d víz alá került s bizony na­gyon szomorú volt az aratás, vagy egyálta­lán nem is volt, mert a vadvizek elpusztí­tották a termést- A vadvíz-veszedelem azon­ban azóta is — bár kisebb mértékben — ál­landóan megismétlődik, de elég vo'na a Du­nának egy kisebb mértékű megáradása, hogy a katasztrófa teljesen megismétlődjék, ami ko’dussá tenné az egész sziget lakóit. Mindezeknek a tartós bajoknak az oka, mint már mondottuk, a Duna medrének a gondozatlansága s viszont az egyetlen orvos­szer: a meder rendbehozása állandó, rend­szeres kotrások kai. A előadottak alapján aluli róttak kérdezik a közmunkaügyi és külügyminiszter urakat: Van-e tudomásuk a írói, hogy a Duna fo­lyam csehszlovák i • szakaszán a nemzetközi medrei az államifordulat óta senki sem ke­zek? Van-e tudomásuk arról, hogy ennek kö­vetkeztében a Csallóköz és (V izköz ala- oony fekvőé- vidékein állandósult az árvíz és vadvíz veszedelem*? Hajlandók-e haladéktalanul intézkedni aká- saját hatáskörükben akár a nemzetkö­zi Dunabizottság utján, hogy a Duna med­rének tisztogatása, kotrása a jövőben, de mi- Dél előbb va ó megkezdéssel, a csehsz’ová- kiai szakaszon állandóan, rendszeresen meg­tör ténjék ? Prága, 1932. december 17. (Aláírások.) Térnél birek mindenfelől Róma, december 22. A Nemzetközi Mezőgaz­dasági Intézet az egyes országokból beérkezett távirati helyzetjelentések alapján a következő terméshelyzetről számol be: Argentínában a sá&kakárok és az érési idő­szak alatti kedvezőtlen időjárás ellenére a bú­zatermést hivatalosan 63 millió q-ra becsülik a múlt évi 61.5 és az öt éves átlag 68.4 milliójá­val szemben. A múlt évvel szemben mutatkozó 2.5 százalékos emelkedés a 14.4 százalékos ve­tésterületi nagyobbodás eredménye. A lenter- mée becslése 13.5 millió q, a múlt évi 21.7 és az öt éves átlag 18.8 millió q-jával szemben. A lentermésnél már erőteljesen mutatkozik a ki­terjedt sáskakár, melye különösen Rió és Sán­táié tartományokban okozott nagy pusztításo­kat, vagyis a lentermelés legfontosabb cent­rumaiban. Az árpa, zab és roz6termés az előző évekkel szemben rekorderedményeket mutat, amennyiben az árpatermés 7 millió q a múlt évi 4-8 és az öt éves átlag 3.5 milliójával szem­ben; a zabtermós 12.5 millió q a múlt évi 10.1 és az öt éves átlag 8.8 milliójával szemben, vé­gül a rozstermós becslése 3.5 millió q a múlt évi 2.5 és az öt éves átlag 1.5 milliójával szem­ben. Az Egyesült Államokban az őszi vetések ál­lása nem kielégítő, különösen délnyugaton sza­porodnak a panaszok a szárazság miatt. A hi­deg időjárás egyre jobban veszélyezteti a ve­téseket. Ausztriában a novemberi időjárás kedvező volt az őszi vetésekre, melyeknek állása általá­ban jó. A búza még rövid, különösen a késői vetéseké, a rozs ellenben szépen bokrosodott és eürü. Az Ő6zi árpa szintén siirü és emiatt ned­ves fekvésekben sárgul. A cukorrépa szedése november közepéig befejeződött, a burgonyater­més állóképessége nagyon gyenge. A téli gyü­mölcsök elég jól tartanak. Az idei borok tisztu­lása lassú, de minőségük kitűnő. A brit-indiai mezőgazdasági departement egy miniatűr cukorgyárat állított fel, amely csekély beszerzési költségénél fogva már olyan gazdák részére is felállitható, akik 15—20 acre cukor­nádat termőinek. A cukornádat kis présben pré­selik, amelyet egy 12 lóerős motor bajt. A cu­kornád nedve azután egy különlegesen kon­struált és öt üstből álló berendezésbe folyik, aimy a cukornád hulladékával lesz fűtve és a cukomedv ott megfő. Különböző tisztítószerek hozzáadásával a megfőzött levet 7—10 napig állni hagyják, azután 15—20 percig egy centri­fugál gépbe kerül, mely percenként 2000 for- 1 dulatot tesz, ez választja szét a fehér cukrot a melasztól. Ez a miniatűr cukorüzem benszülöt- tek találmánya és az egész cukornádtermelés át­alakulást várják ennek általánosításától. A csehszlovák-magyar kereskedelmi kamara a szerződés megkötését sürgeti. A csehszlovák- magyar kereskedelmi kamara csehszlovák tago­zata tegnap tartott ülésén Votruba elnök elő­adása alapján behatóan foglalkozott a két ál­lam kereskedelmi kapcsolatainak kérdésével. Megállapítást nyert, hogy a tavalyi és idei fej­lődési irány alapul nem vehető, mert a szerző­désnélküli állapot mellett a kapcsolatok nem fejlődhettek ki. Éppen a mai nehéz gazdasági időkben azonban egyre élesebben tűnik ki az, hogy mennyire kívánatos, hogy a két állam kö­zött normális gazdasági érintkezés legyen és hogy Csehszlovákia és Magyarország megértse egymást. Kruis dr. kamarai előadó jelentést tett a két ország között folyamatban levő kereske­delmi tárgyalások mai állapotáról e a régebbi tárgyalásokról ie beszámolt. Megállapította, hogy a kontingens részletszerződések nem pó­tolják a rendes kereskedelmi szerződést A bu­dapesti magyar-csehszlovák kereskedelmi ka­mara részéről Fricdmann dr. kormánytanácsos szólalt föl, aki azt a tervet vetette föl, hogy mindkét ország gazdasági miniszterei hatalmaz- taesanak fel a kontingensek megállapítására. — A közgyűlés végül határozati javaslatot foga­dott el, amellyel a kormányt figyelmezteti a két éves szerződésnólküli állapot mérhetetlen gazdasági hátrányaira s felhívja a rendes ke­reskedelmi szerződés megkötésére annál Is in­kább, mert a kontingens részletszerződések nem helyettesíthetik a rendes és állandó kereskedel­mi szerződést. Csehszlovák-osztrák kereskedelmi tárgyalá­sok. A prágai külügyminisztériumban tegnap kezdődtek meg az osztrák kereskedelmi delegá­cióval való tárgyalások. Friedmann dr., a cseh­szlovák kereskedelmi delegáció vezetője tegnap este érkezett haza, Prágába e a tegnapi beve­zető megbeszélések után ma érdemi tárgyalá­sokat is folytattak. Bizonyos az, hogy a kará­csonyi ünnepek előtt nagyobb eredmények már nem várhatók, mert a tárgyalásokat holnap fél­be js kell szakítani. üzérkedés a behozatali engedélyekkel. A mai oserekereekedelmi vüágbam a legjövedelmezőbb üz­letnek bizonyul a — behozatali engedélyekkel va.ó kereskedés. Alig néhány hete annak, hogy a pozso­nyi gabonatőzsdén a ruszinszkói éhezők számára behozni engedélyezett kukorica behozatali engedé­lyei egészen más helyre jutottak s nem Ruszicszkó- ra. Az a befolyásos egyén, aki az engedélyeket szerezte, jó pénzen érté kési tét te azokat. A pozso­nyi kereskedők csoportja decemberre 600 vágón Manitoba-buza behozatalára kapott engedélyt. Eb­ből tényleg mindössze 250 vágónt szállítóitok Po zsonyba, míg 350 vágón Manitoba-buza behozatali engedélyét a kereskedők prágai érdekeltségeknek adták el vagónonkint 2000 koronáért. Hasonló eset történt a decemberi 150 vágón kukorica behozatali engedélyével is. Ily módon a néhány befolyása agyént tömörítő kereskedőim tásaság az engedé­lyeikkel nagyszerű üzleteket köt s vajmi keveset törődik azzal, hogy a szlovenszkói malmoknak nincs őrölnivalójuk s a malmok eredmény te len ül kémek behozatali engedélyt. Ez az eljárás a pozso­nyi gabonakereskedők többségében nagy v esza- tetszéet szült s ezek egyenesen a kereskedelmi mi­nisztertől kérnek orvoslást. Ezzel egyidejűleg azt is akarják kérni, hogy a kormány, illetve a behoza­tali szindikátus engedje meg a korlátlan búzab:ho­zatalt legalább azokból az államokból, amelyekben jelentős csehszlovák befagyott követelések vannak. Ily intézkedéssel sok panasz volna egyszerre meg­szüntethető s ezenkívül a csehszlovákiai követelé­sek felolvasztása is hatékonyan volna előmozdítva. Ilyen megoldás ellen azonban kézzel-lábbal tilta­koznak éppen a befolyásos és pártfogolt kereske­dők, bár a többivel szemben elenyésző kisebbség­ben vannak. A nyugatszlovenszkóí yiHamosmüvek tárgyalásba bocsátkoznak a villanyáram árleszállítása ügyében. Hónapok óta tant a harc Ga'igóc, Nagytapoiosány, Ga'ánta és Vágszered elöljáróságai meg a nyugat- szlove-ruszkóá v Lillám csőri öveik között a villanyáram árának leszállítása kérdésében. A vállalat ugyanis nem törődve a jelen.ős áresésekkel, különösen a nyersolaj árának lényeges redukálódásával, a köz­társaság legmagasabb villanyárait számítja fogyasz­tóinak. Az egységes áraik a konjunkturális idők egységára Kői alig különböznek. Miután az érdekelt városok tárgyalásai a nyugatszlovenszkóival nem vezetett eredményre, peres ultra tértek át, azon­ban mindent elkövetitek, h-ogy a peren kivüil sike­rüljön megegyezésre jmtni'ok. A lakosság maga is akcióba lépett, a fogyasztók egy része lámpáit ki­sebb watt-erejű égőre cserélte be ás sokán egy­szerűen petróleum világításra tértek át. Ennek az ak ólénak meg is volt a hatása. Ma Galgóc elöljáró­sága átiratot kapott a vállallattéd, amelyben az ki­fejezi hajlandóságát, hogy a várossal az áramár- ]eszáiMiitá6 ügyében tárgyalásokba bocsátkozzon. Ja­nuár elején lesz a megbeszélés, amelyen az összes érdekelt községek résztvesznek. Minthogy a válla­lat ellen beadott per tárgyalása napja a galgóci járásbíróságon már ka van tűzve, a község elöljáró­sága most nem kaj’andó a pert visszavonni, hanem annak szabad folyást enged. Galgóc váro6 bevárja a tárgyalás lefolyását és azután hívja egybe az ér­dekéit városokat megbeszélésre, hogy megállapod­janak egy közös álláspontban. A csehszlovákiai tejszövetkezetek forgalma. A csehszlovákiai tejszövetkezetek kiállításával kapcsolatiban érdekes összeállításokat közölnek a csehszlovákiai tejszövetkezeti mozgalomról. 1931-ben 400 tejszövetkezet működött Cseh­szlovákiában, összesen 79.639 üzemmel. A tej­szövetkezetek a múlt évben 310 millió liter tejet vettek át. Épnek ellenére azonban a cseh­szlovákiai tejüzemeknek csak 5 százaléka tarto­zik a szövetkezetek kötelékébe ég a tejterme­lésnek pedig 7.75 százalékát értékesítik a szö­vetkezetek, míg Németországban az üzemek 30 százaléka, Dániában 91.9 százaléka, Hollandiá­ban 58 százaléka, Finnországban 40 százalékát a tejtermelésnek a szövetkezetek dolgozzák fel. A fogyasztási tej a múlt évben 86 millió liter volt, a vajtermelés 9 millió kg, a sajtgyártás mennyisége 1.1 millió kg. Végül 11.8 millió kg pogácsasajtot állítottak elő. A szövetkezetek pénztári forgalma 2 milliárd koronát tett ki. ÉRTÉKTŐZSDE Csöndes a prágai értéktőzsde Prága, december 22. A küszöbön álló kará­csonyi szünetre való tekintettel az üzlet rend­kívül vontatott volt. Csak szórványosan ke­rült sor kötésekre, amelyek folyamán a forga­lomba került papirok kissé legyengültek. A be­ruházási piacon az üzlet még inkább lemorzso­lódott. Az alapirányzat ugyan barátságos ma­radt, de egyes kategóriák, amelyekben ultimó- kinálat volt észlelhető, nem tudtak jegyzésre találni. A részvénypiacon az árfolyamalakulás nem volt egységes. Prágai Vas 10, Bánya és Kohó, Cseh Morva, Sohöller 5, Rézmüvek 4, Olleschaui 3 koronával javult, Dux-Bodenbachi 8, Nyugatcseh Szén 7, Königsbofi 6, Északi Vasút, Cseh Cukor, Nestomitzi, Solo 5, Koliai Kávé 5, Aussigi vegyi, Rothau 3 koronával gyengült. Nemzeti Bank 60 koronával emelke­dett. Az exótapiacon Caisse-Commune tovább javult. Prága, dec. 22. Valuták: Holland 1350, jugo­szláv 44.55. német 802.50, belga 464 magyar 482.50. román 18.10, svájci 648,50. dán 553, angol 111.50, spanyol 268 50, oloez 172.15, északaimorikai 33.63, norvég 579, francia 131.45. bolgár 21.15. svéd 603, Lengyel 377-75, osztrák 410.25. mm tnutóií (Kidaímaa I /„Gamma “-iszapkom­pressz idejében való házi id/Po Sx' alkalmazásával. (Tiszta, egyszerű kezelés, 30-szor íjI p=g3 használható.) VöótyémLógóéi Kapható minden gyógyszertárban-f- A prágai devizapiacon London 0.20, Stock­holm 4, Nevvyork 0.01, Amszterdam 0.385, Knu- nas 1.75, Milánó 0.25 koronával szilárdult, Ko- penhága és Oslo 2, Alexandria 1.50. Berlin 0.875. Zürioh 1.125, Páré 0.025, Varsó 0.50 koronával gyengült. A kötött devizák közül Budapest 7.50, Riga 7 koronával szilárdult, Bécs 2 koro­nával gyengült, + A bécsi értéktőzsdén a nyitás tartózkodó volt s ami kevés kötés történt, az a napi spe­kuláció függő kötelezettségeinek elintézésére szorítkozott a holnapi heti zárlat alkalmából. Később teljes üzlettelenség mutatkozott. Zárlat felé a kuliszban fedezések folytán szilárdulás állott be, különösen Állami Vasút és Rima emel­kedett. Korlátban az árfolyamalakulás nem volt egységes. 4* A budapesti értéktőzsdén külföldi ösztön­ző momentumok hiányában az irányzat nyugodt volt, az árfolyamalakulás egyenetlen. Szénpa- pirokban kínálat volt túlsúlyban, úgyhogy ezek­ben lemorzsolódás állott elő. Ezzel szemben Ma­gyar Nemzeti Bank 2 pengővel emelkedett. A többi piacon üzlettelenség uralkodott.-f- A berlini értéktőzsdén az irányzat barátsá­gos volt, de az árfolyamalakulás egyenetlen. A bankokhoz főképpen montánpapirok vásárlására érkeztek megbízások és különböző villamossági értékek iránt is mutatkozott érdeklődés, viszont az ünnepnapokkal kapcsolatban realizációkat is lehetett észlelői. Később háromnegyed százalé­kig terjedő árfolyamjavulások mutatkoztak, de zárlat felé nem lehetett teljes egészében megtar­tani a nyereséget. ÁRUTŐZSDE 4~ A.prágai cukorpiac nyugodt volt. Nyers­áru prompt Auesig loko 55.50—56. + A prágai sertéspiacra ma felhajtottak 68 szlovenszkói hízót, amelyek 7.20, 87 romániai ártányt, amelyek 7.75 koronás áron keltek el és 45 lengyelországi nehézsertést, amelyek nem keltek el. A vásár lefolyása lanyha volt. 4* A mai budapesti gabonatőzsdén, amint bu­dapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irány­zat csendes volt. A következő árfolyamokat je­gyezték: tiszavidéki búza 12.15—12.65, felsőti­szai 11.60—11.80, jászsági 11.85—11.95, egyéb 11.60—11.80, zt? 5.50—5.65, tengeri 5.70—­5.90, zab 8.15—8.80 pengő.-{- A berlini terménytőzsdén szilárd irányzat mellett a következő árakat jegyezték: búza 186—88, rozs 153—55, sörárpa 166—75, takar­mányárpa 158—56, zab 114—19, búzaliszt 23.25 —26.25, rozsliszt 19—21.40, buzakorpa 8.S0— 9.20, rozskorpa 8.70—9, viktóriaboreó 21—26, kis ehető borsó 20—22, takarmányborsó 13— 15, peluska 13—14.50. lóbab 13.50—15.50, bük­köny 14—16, lenpogácsa 10, szárazszelet 8.80; burgonyareszelók 13.40. A budapesti ériéhtózsde árfolyamai: ma tegnap Anglo-magvaT bank • ■ * • ~ H" _ Hazai Bank ..>*■•» _ * _ _ Ma gvar Hitel _*_ _ Je lzálog .*»••»•• _ Le számítoló ' Magyar olart •!»•«•« _'_ _ Os ztrák Hitel ••••■» ” ‘ Ipitrhank .»■•»••• __ forgalmi «ie _ 11253 Magyar Hnmzetl Bank » • • *_’ __ _ K« re«iip<i-lmt Bank . . * » * — Magyar Általános Takarék* '_ _'_ Ha zai Takarékpénztár . • . *_ ______ El *ő Magyar Biztosító . « » —, El*# Budapesti Gőzmalom » • 32 50 33 50 Banxlt .................................................. Hn ngárla Malom .»••*• 127 50 126 50 Beoerin . ..#■<•••_________ _ Draícha Magnóéit .<..*<•• „19 75 «17‘ — Magyar Altalánoi Kőszén • • ^33'8Q L24’10 ............................ • 35 — 35.— ör ikány ..'•••*«> __ _ — Franklin ..»••••»• _ _ — Otáky » Mezőgazdasági Gépek • * * • eo cn 72 — Magvar Fegyyer ...«■• ^ ío m Gan* Danabiw _*_ _*— Hoíherr . .«•••••> . Láng . .»*•••<« Magyar Aeé! . Magyar Lámpák ,»»••• Vagóngvár . .««•••• ' _'— Ooburg .«••■•••• ia'_ 1725 Rima ..«•••••• *2'Z Hazai Fa «»•*••••________ óf a faipar ••••••«* *4 _ 55 75 Leyante . •■•••••• __ 17' — Hova • 1 *»•••* _ ■ _• Si r*'*: g.- 32 "sk..0*4" *&­RAizyAnvsőr .*•»»•» • - ~ FTnngárla műtrágya • » • • • •— •*"* Szikra ..................... « • Pa nirloar ,»»«•••■ Faltén »»•••••*• - ­Onmmt »«•••••»* Z1-— Zü — Hokiig 1 1 •••'*' ‘ —

Next

/
Oldalképek
Tartalom