Prágai Magyar Hirlap, 1932. december (11. évfolyam, 274-297 / 3087-3110. szám)
1932-12-23 / 292. (3105.) szám
BELGRÁD UTÁN Irtás TARJÁN ODON A kisantant k ül ügy m i ni s z tereinek tanácskozása lezajlott. Váratlanul történt összehívása, a tanácskozások fontosságának beharangozása s az e:eüm©Ly, meiyről a nyillan dolgozó modern diplomácia módszereinek meg- fe.elően semmi konkrétumot nem közöllek, stiiszerűen igazodik a k sámánt szelleméhez. Ha már rossz ómennek vehetjük azt, hogy Titulescuit otthoni elfoglaltsága akadályozta abban, hogy a konferencián pontosan megjelenjék, a konferencia lefolyása és a befejezést követő nagy csend igazolják többszöri megállapításunkat, hogy ezt a szövetséget alapjaiban kikezdte az idő s hogy Benes és társai fontoskodásukkal hova-tovább komikus . szerepet fognak betölteni. Titulescunak a konferencia előtt tett önérzetes kijelentése, hogy ha a nagyhatalmakkal szembe kell helyezkedni, akkor nagyhatalmat kell csinálni, ti-szla blöff, mint ahogy.a rendkívüli konferencia is nem annyira az európai problémák megoldásának, mint inkább a kisantant államai között felmerült és ma már úgy külpolitikai, mint gazdasági okokból áthidalhatatlan ellentéteknek a leplezésére szolgált. Természetesnek találjuk, hogy ez a szövetség akkor repedezik, amikor az erőpróbát ki kellene állnia. Évek óta bizonyítottuk, hogy a vüágkereskedelempolitikának elzárkózásra irányu.ó törekvései mellett értéktelen minden államközi megállapodás, mely csupán a fegyverek erejére támaszkodik, de a gazdasági érdekeket elhanyagolja. Ami tiz év előtt még eredménynek látszott, azt már régen túlhaladta a viszonyok fejlődése. Az az eleiumodás és határozatlanság, amely a kisantant külügyminisztereineK egymást követő nyilatkozataiban megállapítható, csak azt eredményezi, hogy kijelentéseiket, akár békés, akár agresszív természetűek, senki sem veszi komolyan. Egyik nap a békés összefogás mellett szónokolnak, Kö- zépeurópa megszervezésére terveket készítenek, hangoztatva a megbékülés és legszorosabb gazdasági együtt működés közös érdekét a másik napon a hardcsörtetés következik. Bizonyára azért hogy a békés szándékokat a világ félre ne magyarázza és gyenge, ségnek ne tekintse. Mi hajlandók vagyunk elhinni, hogy a kiis- antant államai az A és B kasszába nem hajlandók fizetéseket teljesíteni. Azt is ehisz- szük, hogy a békeszerződések revízióját igyekeznek minden tőlük telhető módon megakadályozni, vagy legalább is hátráltatni. Csupán azt nem vagyunk hajlandók elhinni, hogy a három külügyminiszter maga is elhiszi azt, amit kifelé hirdet. Ezt annál inkább jogunk van feltételezni, mert bene3, Titulescu és Jeftits ismerik a nagyhatalmak szándékait és jól tudják, hogy a lefegyverzés kérdésébe a létrejö't öthatalmi megái apodás csak az első lépés az államok közötti teljes egyenjogúság elismerése felé. ök semmiesetre sem olyan naivak, mint az a prágai sajtó, amelyet a dolgok ilyetén fejlődése még ma is meglepetésszerűen ér, mert eddig e’.felej'ett £ háborúban vesztes népek akaratával számolni Az efé’e konferenciák,, min a most lezajlód is volt, csa hárrá'tátják a kibontakozási és a bélve megszilárdításának ügyét. Hamis színben tüntetik fel az állapotokat, nem jelölik meg őszintén sem a tanácskozások célját, még kevésbé eredményét. így azután a nagyközönség lassan megtanu'ja, 'hogy a modern diplomácia abban különbözik az oly sokszor ócsárolt régi diplomáciától, hogy amíg az utóbbi csak keveseknek tartozott felelősséggel, az előbbi kénytelen számolni az ucca hangulatával s ezért úgy cselekedeteiben, mint nyilatkozataiban kevésbé független az előbbinél. Ez' a tényt figyelembe kell venni mindenkinek, akik a konferenciák értékéről helyes képet akar alkotni. Nem nehéz kitalálni, hogy a kisantant külügyminiszterei, akik oly gyakran találkoznak egymással Géniben, nem azért tartották oly sürgősnek a belgrádi tanácskozást, hogy a nemzetközi politikát állásfoglalásukkal irányától eltérítsék- A konferencia előtt tett nagyhangú kijelentések, mint például, hogy a belgrádi konferenciától függ Középeurópa uj rendje, stb., szappanbuborékként tűntek ól és adtak helyet a józanabb, békés szándékokat hangsúlyozó külügyminiszteri nyilat koza toknak. A kisantant három állama közül Románia van a legsúlyosabb helyzetben. Franciaország pénzügyi támogatására nem számíthat, Lengyelország barátsága számára kétes értékűvé vált. Nemcsak a lengyel orosz meg nem támadási szerződés aláírása következtében. Varsói lapo1 Írják hogy ez már csak következmény volt s nem is tisztán francia kivan-! ságra történt. Pilsudski mai?'a1inak tavaszi romániai látogatása késztette Lengyelországot a Romániától való elfordulásra, a helyszínen szerzett 'tapasztalatai alapjánRománia úgy látszik nem tartja elegendőnek saját biztonsága szempontjából azt a támogatást, melyet szamára a kisantanthoz való tartozás: jelent. Ezért fontos számára az Olaszországgal megujiíandó barátsági szerződés, mely elé Mussolini gördít nehézségeket. Nem hajlandó ugyanis attól a feltételtől eltekinteni hogy Románia olasz-jugoszláv háború esetére semlegességre WRelezze magát. Viszont ha Románia ezt a feltételt elfogadja, akkor a kisantant fentartásál teszi lehetetlenné A'igha tévedünk tehát, amikor feltételezzük, hogy a belgrádi tanácskozást ez a körülmény tette sürgőssé és Sándor királynak a tanácskozás iránti érdeklődése is minden valószínűség szerint eme okra vezethető vissza. A kiisanatant, mint véd- és dacszövetség tehát kezd problematikus értékűvé válni. Hogy gazdasági 'téren és különösen csehszlovák szempontból mit ér, azt jellemzi a román kormánynak a csehszlovák érdekeket sértő ama intézkedése, hogy a behozataldaK íőbb mint 58 százalékára kontingenseket állapit meg, melyek a csehszlovák kivitel érdekeit nagyon hátrányosan érintik. Nemcsak azért, mert a kontingensek elosztását egy bizottság fogja eszközölni, amelyet Romániában rendszerint Paul-Boncour kormánynyilatkozata a (randa kamarában Paris, december 22. Paul-Boncour francia miniszterelnök ma késő délután olvassa föl a kamarában kormánynyilatkozatát. Illetékes körök szerint a nyilatkozat rövid lesz és a kamara ülése sem fog hosszúra elnyúlni. A kormány meg fogja állapítani, hogy munkáját Herriot alapelvei szerint kívánja folytatni. Az adósságkérdésben természetesen tiszteletben fogja tartani a két kamara kifejezett véleményét A kormánynyilatkozat vitájára öt szónok jelentkezett. A 615 képviselő közül körülbelül 400 képviselő föltétlenül a kormány mellett foglal állást. A szavazás előtt Paul-Boncour nagy programbeszéd et mond, amelyet kíváncsian várnak a képviselők s amely valószínűleg mint szónoki remekmű is számot tarthat az érdeklődésre. Benes villámgyors válasza Genfböl a határreviziórál szóló interpelládára Prága, december 22. A szlovák néppárti képviselők minap interpellációt nyújtottak be a kormányhoz s abban Gratz Gusztáv dr. volt magyar külügyminiszter ismert prágai tanácskozásaival kapcsolatban megjelent uj- ságközlemények alapján kérdést intéztek a külügyminiszterhez, vájjon igaz-e az, hogy a külügyminiszter Gratz Gusztáv dr-al a csehszlovák-magyar határkő iga ztiás kérdésében tárgyalt és vájjon hajlandó-e a külügyminiszter nyilvánosan is nyilatkozni a csehszlovák-magyar halárkiigazltáis tekintetében elfoglalt álláspontjáról, ahogyan azt Gratz dr.-nak Bruckban annak idején kifejtette. Hogy a külügyminiszter milyen nagy fontosságot tulajdonit annak, hogy ez az interpelláció ne maradjon egy napig sem vála- szolatlanul: kitűnik abból, hogy — Géniből küldte meg rá a választ. A válasz különben Pithiának is dicséretére válna, mert olyan általános keretekben mozog, hogy abba még azt is bele lehet magyarázni, amit a külügyminiszter akar. A válasz szószerinti fordítása a következő: ,,A külügyminiszter válasza Hlinka András és társai interpellációjára a csehszlovák köztársaság és Magyarország közti határkiiga- zi'tás kérdésében. Néhányszor fogadtam Gratz G. dr-f, mint- ahogy más külföldi komoly politikusokat és más szempontok is befolyáso’ni szoktak’ mint a szövetségi viszony. Ezzel számolnak; is Prágában, ahol nem mernek a csehszlovák kivitel számára valami különlegesen e'ő- nyösebb elbánást kérni a román kormánytól s már azt is nagy vívmánynak tekintenék, hogyha sikerülne a román és csehszlovák kü'l kereskedelmi statisztikában mutatkozó különbséget áthidalni s ezzel Csehszlovákia részére kedvezőbb kontingenseket biztosítani. Miután a kontingensek megállapítása az 1981. évi forgalom alapián fog történni, Csehszlovákia helyzete nem javul és Németország továbbra-is megtartja vezető pozícióját. így fest a katonai szövetség a kereskedelempolitika szemszögéből. Ez a bajonett és a kenyér viszonya. Tény az, hogy a kisanutant gazdasági ösz- szekö Heteseinek ki mélyítése eddig nem si került s a kereskedőim pof it i kai kapcsolatokra a fegyverbarátság semmiféle befolyást nem gyakorolt. Lagyarország földrajzi fekvésének figyelmen kivül hagyása minden ilyeu irányú törekvést már eleve sikertelenségre kárhoztatott. Igaza van Titulescunak. A nagyhatalmakkal szemben nagyhatalmat kell alkotni, mely azonban csak akkor lesz erős, hogyha abba az összes egymásra utalt államokat felveszik s a köztük fennálló ellentéteket kölcsönös engedmények árán kiküszöbölik. E nélkül a Titulescu-féle nagyhatalom csak aféle papir- massé nagyhatalom marad, melynek nem lesz befolyása a nemzetközi politika alakulására. közéleti tényezőket fogadni Szoktam. A vele lefolytatott b esze ligeteseim a csehszlovák, magyar gazdasági kapcsolatokra vonatkoztak. Gratz dr. maga közölte a nyilvánossággal ah. bán a levélben, amelyet egy prágai lap szerkesztőségének küldött és mely 1932 szeptember 28-án jelent meg, szószerint ezeket; „Különböző prágai és budapesti lap az utóbbi napokban foglalkozott azzal az állítólagos kijelentésemmel, hogy Benes külügyminiszter úrral folytatott legutóbbi beszélgetésem során politikai kérdések is szőnyegre kerüli tek, többek közt a kiét ország közti határkérdés is. Ilyen nyilatkozatot én nem tét. tem . • . Ezek a beszélgetések kizárólag a két ország közti gazdasági kérdésekre vonatkoztak/4 Ami a Lajtamenti Bruckban 1921 március 14-én és 15-én folytatott tanácskozásokat illeti, ezek célja voBt a Csehszlovákia és Magyarország közti kölcsönös kapcsolatok szabályozása a jogi, gazdasági, pénzügyi és közlekedési kérdések rendezésével. E tanácskozásokat valóban a kiét álltam közti jó szomszédi viszony létesítésére való törekvés vezette. Ez a cél különben mindig alapja volt a Magyarországgal szemben valló politikánknak és e tekintetben nem változott az egész kormánnyal egyetértésben a külügyminiszter nézete ma sem a csehszlovák-magyar viszonyra vonatkozólag. Máskülönben a határkérdés tekintetében a csehszlovák kormánynak megvolt és megvan az ismert álláspontja, amelyet a kü-ügyminiszter sokszor ■nyilvánosan is leszegezett hivatalos megnyi- lakozásaiban és ezen az állásponté nem történt változás. Géni, 1932- december 1. Benes Eduárd dr. s. k.“ Ma: RÁDIÓMELLÉKLET Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12. évre 76, havonta 26 Ki; külföldre: évente 450, SzlöVeUSzkÓi és rUSZÍjlSzkÓi ellenzéki pártok II. emelet. - Telefon: 30311. - Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K& ,. • •/ • ^ Prága Ih, Panská ulice 12. 111 emelet R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több pOlltlrCCLl TlCtpilCLpjCL Telefon : 34184. Egyes szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.-KC. SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP. PRRHfl CIPÓT ptőba nélkül vásárolhat nálunk. Ha nem is tr’Ja a pontos efp5számot, Mff jjff ünnepek után a vett cipőt kicseré Ilik, vagy pertio megtérítjük az érte adott összeget.
