Prágai Magyar Hirlap, 1932. december (11. évfolyam, 274-297 / 3087-3110. szám)

1932-12-23 / 292. (3105.) szám

BELGRÁD UTÁN Irtás TARJÁN ODON A kisantant k ül ügy m i ni s z tereinek tanács­kozása lezajlott. Váratlanul történt összehívá­sa, a tanácskozások fontosságának beharan­gozása s az e:eüm©Ly, meiyről a nyillan dol­gozó modern diplomácia módszereinek meg- fe.elően semmi konkrétumot nem közöllek, stiiszerűen igazodik a k sámánt szelleméhez. Ha már rossz ómennek vehetjük azt, hogy Titulescuit otthoni elfoglaltsága akadályozta abban, hogy a konferencián pontosan meg­jelenjék, a konferencia lefolyása és a befeje­zést követő nagy csend igazolják többszöri megállapításunkat, hogy ezt a szövetséget alapjaiban kikezdte az idő s hogy Benes és társai fontoskodásukkal hova-tovább komi­kus . szerepet fognak betölteni. Titulescunak a konferencia előtt tett önér­zetes kijelentése, hogy ha a nagyhatalmak­kal szembe kell helyezkedni, akkor nagyha­talmat kell csinálni, ti-szla blöff, mint ahogy.a rendkívüli konferencia is nem annyira az európai problémák megoldásának, mint in­kább a kisantant államai között felmerült és ma már úgy külpolitikai, mint gazdasági okokból áthidalhatatlan ellentéteknek a lep­lezésére szolgált. Természetesnek találjuk, hogy ez a szövet­ség akkor repedezik, amikor az erőpróbát ki kellene állnia. Évek óta bizonyítottuk, hogy a vüágkereskedelempolitikának elzárkózásra irányu.ó törekvései mellett értéktelen min­den államközi megállapodás, mely csupán a fegyverek erejére támaszkodik, de a gazda­sági érdekeket elhanyagolja. Ami tiz év előtt még eredménynek látszott, azt már régen túl­haladta a viszonyok fejlődése. Az az eleiumodás és határozatlanság, amely a kisantant külügyminisztereineK egymást követő nyilatkozataiban megállapít­ható, csak azt eredményezi, hogy kijelenté­seiket, akár békés, akár agresszív természe­tűek, senki sem veszi komolyan. Egyik nap a békés összefogás mellett szónokolnak, Kö- zépeurópa megszervezésére terveket készíte­nek, hangoztatva a megbékülés és legszoro­sabb gazdasági együtt működés közös érde­két a másik napon a hardcsörtetés követke­zik. Bizonyára azért hogy a békés szándéko­kat a világ félre ne magyarázza és gyenge, ségnek ne tekintse. Mi hajlandók vagyunk elhinni, hogy a kiis- antant államai az A és B kasszába nem haj­landók fizetéseket teljesíteni. Azt is ehisz- szük, hogy a békeszerződések revízióját igye­keznek minden tőlük telhető módon megaka­dályozni, vagy legalább is hátráltatni. Csupán azt nem vagyunk hajlandók elhinni, hogy a három külügyminiszter maga is elhiszi azt, amit kifelé hirdet. Ezt annál inkább jogunk van feltételezni, mert bene3, Titulescu és Jeftits ismerik a nagyhatalmak szándékait és jól tudják, hogy a lefegyverzés kérdésé­be a létrejö't öthatalmi megái apodás csak az első lépés az államok közötti teljes egyenjo­gúság elismerése felé. ök semmiesetre sem olyan naivak, mint az a prágai sajtó, amelyet a dolgok ilyetén fej­lődése még ma is meglepetésszerűen ér, mert eddig e’.felej'ett £ háborúban vesztes népek akaratával számolni Az efé’e konferenciák,, min a most lezaj­lód is volt, csa hárrá'tátják a kibontakozási és a bélve megszilárdításának ügyét. Hamis színben tüntetik fel az állapotokat, nem je­lölik meg őszintén sem a tanácskozások cél­ját, még kevésbé eredményét. így azután a nagyközönség lassan megtanu'ja, 'hogy a mo­dern diplomácia abban különbözik az oly sokszor ócsárolt régi diplomáciától, hogy amíg az utóbbi csak keveseknek tartozott fe­lelősséggel, az előbbi kénytelen számolni az ucca hangulatával s ezért úgy cseleke­deteiben, mint nyilatkozataiban kevésbé füg­getlen az előbbinél. Ez' a tényt figyelembe kell venni minden­kinek, akik a konferenciák értékéről helyes képet akar alkotni. Nem nehéz kitalálni, hogy a kisantant külügyminiszterei, akik oly gyakran találkoznak egymással Géniben, nem azért tartották oly sürgősnek a belgrádi ta­nácskozást, hogy a nemzetközi politikát ál­lásfoglalásukkal irányától eltérítsék- A kon­ferencia előtt tett nagyhangú kijelentések, mint például, hogy a belgrádi konferenciától függ Középeurópa uj rendje, stb., szappan­buborékként tűntek ól és adtak helyet a jó­zanabb, békés szándékokat hangsúlyozó kül­ügyminiszteri nyilat koza toknak. A kisantant három állama közül Románia van a legsúlyosabb helyzetben. Franciaor­szág pénzügyi támogatására nem számíthat, Lengyelország barátsága számára kétes érté­kűvé vált. Nemcsak a lengyel orosz meg nem támadási szerződés aláírása következtében. Varsói lapo1 Írják hogy ez már csak követ­kezmény volt s nem is tisztán francia kivan-! ságra történt. Pilsudski mai?'a1inak tavaszi romániai látogatása késztette Lengyelorszá­got a Romániától való elfordulásra, a hely­színen szerzett 'tapasztalatai alapján­Románia úgy látszik nem tartja elegen­dőnek saját biztonsága szempontjából azt a támogatást, melyet szamára a kisantanthoz való tartozás: jelent. Ezért fontos számára az Olaszországgal megujiíandó barátsági szerző­dés, mely elé Mussolini gördít nehézségeket. Nem hajlandó ugyanis attól a feltételtől elte­kinteni hogy Románia olasz-jugoszláv hábo­rú esetére semlegességre WRelezze magát. Viszont ha Románia ezt a feltételt elfogadja, akkor a kisantant fentartásál teszi lehetet­lenné A'igha tévedünk tehát, amikor feltételez­zük, hogy a belgrádi tanácskozást ez a körül­mény tette sürgőssé és Sándor királynak a tanácskozás iránti érdeklődése is minden va­lószínűség szerint eme okra vezethető vissza. A kiisanatant, mint véd- és dacszövetség te­hát kezd problematikus értékűvé válni. Hogy gazdasági 'téren és különösen csehszlovák szempontból mit ér, azt jellemzi a román kor­mánynak a csehszlovák érdekeket sértő ama intézkedése, hogy a behozataldaK íőbb mint 58 százalékára kontingenseket állapit meg, melyek a csehszlovák kivitel érdekeit nagyon hátrányosan érintik. Nemcsak azért, mert a kontingensek elosztását egy bizottság fogja eszközölni, amelyet Romániában rendszerint Paul-Boncour kormánynyilatkozata a (randa kamarában Paris, december 22. Paul-Boncour francia miniszterelnök ma késő délután olvassa föl a kamarában kormánynyilatkozatát. Illetékes körök szerint a nyilatkozat rövid lesz és a kamara ülése sem fog hosszúra elnyúlni. A kormány meg fogja állapítani, hogy munká­ját Herriot alapelvei szerint kívánja folytat­ni. Az adósságkérdésben természetesen tisz­teletben fogja tartani a két kamara kifeje­zett véleményét A kormánynyilatkozat vitá­jára öt szónok jelentkezett. A 615 képviselő közül körülbelül 400 képviselő föltétlenül a kormány mellett foglal állást. A szavazás előtt Paul-Boncour nagy programbeszéd et mond, amelyet kíváncsian várnak a képvise­lők s amely valószínűleg mint szónoki re­mekmű is számot tarthat az érdeklődésre. Benes villámgyors válasza Genfböl a határreviziórál szóló interpelládára Prága, december 22. A szlovák néppárti képviselők minap interpellációt nyújtottak be a kormányhoz s abban Gratz Gusztáv dr. volt magyar külügyminiszter ismert prágai tanácskozásaival kapcsolatban megjelent uj- ságközlemények alapján kérdést intéztek a külügyminiszterhez, vájjon igaz-e az, hogy a külügyminiszter Gratz Gusztáv dr-al a csehszlovák-magyar határkő iga ztiás kérdésé­ben tárgyalt és vájjon hajlandó-e a külügy­miniszter nyilvánosan is nyilatkozni a cseh­szlovák-magyar halárkiigazltáis tekintetében elfoglalt álláspontjáról, ahogyan azt Gratz dr.-nak Bruckban annak idején kifejtette. Hogy a külügyminiszter milyen nagy fon­tosságot tulajdonit annak, hogy ez az inter­pelláció ne maradjon egy napig sem vála- szolatlanul: kitűnik abból, hogy — Géniből küldte meg rá a választ. A válasz különben Pithiának is dicséretére válna, mert olyan általános keretekben mozog, hogy abba még azt is bele lehet magyarázni, amit a külügy­miniszter akar. A válasz szószerinti fordítá­sa a következő: ,,A külügyminiszter válasza Hlinka András és társai interpellációjára a csehszlovák köz­társaság és Magyarország közti határkiiga- zi'tás kérdésében. Néhányszor fogadtam Gratz G. dr-f, mint- ahogy más külföldi komoly politikusokat és más szempontok is befolyáso’ni szoktak’ mint a szövetségi viszony. Ezzel számolnak; is Prágában, ahol nem mernek a csehszlovák kivitel számára valami különlegesen e'ő- nyösebb elbánást kérni a román kormánytól s már azt is nagy vívmánynak tekintenék, hogyha sikerülne a román és csehszlovák kü'l kereskedelmi statisztikában mutatkozó különbséget áthidalni s ezzel Csehszlovákia részére kedvezőbb kontingenseket biztosí­tani. Miután a kontingensek megállapítása az 1981. évi forgalom alapián fog történni, Csehszlovákia helyzete nem javul és Német­ország továbbra-is megtartja vezető pozíció­ját. így fest a katonai szövetség a kereskede­lempolitika szemszögéből. Ez a bajonett és a kenyér viszonya. Tény az, hogy a kisanutant gazdasági ösz- szekö Heteseinek ki mélyítése eddig nem si ­került s a kereskedőim pof it i kai kapcsolatok­ra a fegyverbarátság semmiféle befolyást nem gyakorolt. Lagyarország földrajzi fekvé­sének figyelmen kivül hagyása minden ilyeu irányú törekvést már eleve sikertelenségre kárhoztatott. Igaza van Titulescunak. A nagyhatalmak­kal szemben nagyhatalmat kell alkotni, mely azonban csak akkor lesz erős, hogyha abba az összes egymásra utalt államokat felveszik s a köztük fennálló ellentéteket kölcsönös engedmények árán kiküszöbölik. E nélkül a Titulescu-féle nagyhatalom csak aféle papir- massé nagyhatalom marad, melynek nem lesz befolyása a nemzetközi politika alaku­lására. közéleti tényezőket fogadni Szoktam. A vele lefolytatott b esze ligeteseim a csehszlovák, magyar gazdasági kapcsolatokra vonatkoztak. Gratz dr. maga közölte a nyilvánossággal ah. bán a levélben, amelyet egy prágai lap szer­kesztőségének küldött és mely 1932 szeptem­ber 28-án jelent meg, szószerint ezeket; „Különböző prágai és budapesti lap az utób­bi napokban foglalkozott azzal az állítólagos kijelentésemmel, hogy Benes külügyminisz­ter úrral folytatott legutóbbi beszélgetésem során politikai kérdések is szőnyegre kerüli tek, többek közt a kiét ország közti határ­kérdés is. Ilyen nyilatkozatot én nem tét. tem . • . Ezek a beszélgetések kizárólag a két ország közti gazdasági kérdésekre vonat­koztak/4 Ami a Lajtamenti Bruckban 1921 március 14-én és 15-én folytatott tanácskozásokat il­leti, ezek célja voBt a Csehszlovákia és Ma­gyarország közti kölcsönös kapcsolatok sza­bályozása a jogi, gazdasági, pénzügyi és köz­lekedési kérdések rendezésével. E tanácsko­zásokat valóban a kiét álltam közti jó szom­szédi viszony létesítésére való törekvés ve­zette. Ez a cél különben mindig alapja volt a Magyarországgal szemben valló politikánk­nak és e tekintetben nem változott az egész kormánnyal egyetértésben a külügyminiszter nézete ma sem a csehszlovák-magyar vi­szonyra vonatkozólag. Máskülönben a ha­tárkérdés tekintetében a csehszlovák kor­mánynak megvolt és megvan az ismert ál­láspontja, amelyet a kü-ügyminiszter sokszor ■nyilvánosan is leszegezett hivatalos megnyi- lakozásaiban és ezen az állásponté nem történt változás. Géni, 1932- december 1. Benes Eduárd dr. s. k.“ Ma: RÁDIÓMELLÉKLET Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12. évre 76, havonta 26 Ki; külföldre: évente 450, SzlöVeUSzkÓi és rUSZÍjlSzkÓi ellenzéki pártok II. emelet. - Telefon: 30311. - Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K& ,. • •/ • ^ Prága Ih, Panská ulice 12. 111 emelet R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több pOlltlrCCLl TlCtpilCLpjCL Telefon : 34184. Egyes szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.-KC. SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP. PRRHfl CIPÓT ptőba nélkül vásárolhat nálunk. Ha nem is tr’Ja a pontos efp5számot, Mff jjff ünnepek után a vett cipőt kicseré Ilik, vagy pertio megtérítjük az érte adott összeget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom