Prágai Magyar Hirlap, 1932. december (11. évfolyam, 274-297 / 3087-3110. szám)
1932-12-22 / 291. (3104.) szám
Uj ember Parisban Az olasz-jugoszláv viszony egyre súlyosabbá vál Jeffk lugoszSáv küiOgyminiszier olaszellenes beszéde a belgrádi szenátusban — Harcias hangéi! (sp) Prága, deoeanbor 21. Joeerphe Paul-Bonoour, a montenegrói hercegek és más balkáni fejedelem ságek híres és hírhedt ügyvédje, soha nem volt népszerű sem hazájában, sem másutt. A párisi néphumor Paul-Ch-éri-nek nevezte el, az aranyos Palinak, ami nyilván célzás a kissé púpos, de férfiúi szépségére ennek ellenére szörnyen beképzelt, agyonápolt és kicioomázott em-ber hiúságára. Tagadhatatlaín, hogy Mirabeau gróf, a francia forradalom egyik titánja jut eszünkbe, ha az uj francia miniszterelnök fejére nézünk: ugyanaz az oroszlánsörény, ugyanaz a hideg és éles szem, ugyanaz az élveteg és erőszakos száj- De nemcsak a külső mirabeaui ebben az emberben, az életmódja, az ambíciói, talán a módszerei is. Az öreg párisiak sokat tudnak Paul-Bonoour viselt dolgairól, a „szocialista képviselő4* pezsgős vacsoráiról, költekezéseiről, a sötét balkáni pörök-beo keresett rengeteg pénzről, a "xmyolult üzletekről, a nagy ügyvédi szemfényvesztésekről és tűzijátékokról, amiket Paul-Bonooorr a Palais-bam rendezett Az élveteg szalonezocialistának ez a típusa Pórison kívül Európában jóformán ismeretlen fogalom, s mint a jelek igazaljáik, Póriéban sem túlzottan rokonszenves. Mindez külsőség és nem nyom a latban, ha a végtelen energiájú és eokihibáju ember olya*} képességeikkel rendelkezik, amelyek méltóvá teszik a leghatalmasabb kontinentális állam ügyeinek vezetésére. Paul-Ronoour ragyogó szónok, s ha hiányzik szavaiból nagy példaképének, Arist ide Briandnak szinte emberfeletti humanizmusa, meleg, igazi pátosza, mégis el tagadhatatlan, hogy a legnemesebb francia retorikának ugyanaz a nemes fémé ömlik szájából, mint Briandnál. Diplomáciai képességeit gyakran megmutatta már: minden sikerül, amit kezébe vesz, nemcsak ügyvédi irodájában, hanem a politikában is. Nem volt népszerű s elérte a legmagasabb grádicsot, amire vágyott. Ebhez tehetség kell. Jellemző, hogy miniszterelnökké való kinevezésének pillanatában osak- nem valamennyi európai lap igy kezdte beszámolóiét: „Paul-Bo neon r elérte célját." Ezész Európa tudta, hogy Paul-Bonooumak céljai vannak és tudta, mik e célok, egész Európa érezte, hogy annyi ügyesség, energia és értelem, amennyi a kis emberben egyesült, el fogja érni a célt Egyébként Paul-Boncour a régi tipusu gall vezető egyéniségek sorába tartozik, a patetikus francia ügyvédek, a dekoratív szólamok emberei, a hiu és ambiciózus franciák közé, nem a szerény és személyiségüket háttérbe szorító Poinearék, Herriot-k, vagy a tárgyilagos Tardienik, az Ügyért lángoló Cíémenceauk és Briand-ok közé. Erényei a francia forradalom erényeinek kétes értékű epigénjai, s közöttük az önkxrltusz, a jó élet kívánsága aránytalanul nagyobb szerepet játszik, mint a modern tipusu önzetlen államférfiaknál. A francia lapok maliciózus kíváncsisággal fogadták az Önérvényesülés típusát és az elvek nagy cinikusát a miniszterelnöki bársonyszékben, a németek pedig egyhangúan elutasították. Közismert tény, hogy Paul-Bon- eour Franciaország legnémetellenesebb baloldali politikusa, aki gyűlöletét számos baloldali — nem nemzeti, hanem világnézeti — frázis zavaros vizébe áztatva tálalja a világ Belgrád, december 21. Mussolini néhány nap előtt beszédet mondott a római szenátusban és erélyesen elitélte a jugoszláv lakosság eljárását Veglia és Trau szigetein, ahol olasz müértékeket megcsonkítottak és olasz nemzetiségű polgárokat megkinoztak. A jugoszláv szenátus mai ülésén Jevtic jugoszláv külügyminiszter válaszolt azokra az interpellációkra, amelyek Mussolini szerb-ellenes beszédéről 9eólottak. A politikai körök nagy érdeklődéssel várták Jevtic beszédét Az ülésen a kormány valamennyi tagja megjelent, úgyszintén valamennyi szenátor is és a képviselők nagy része. Jevtic kijelentette, hogy Mussolini szenátusi beszéde egész Jugoszláviában mély benyomást keltett. A jugoszláv kormány mindig arra törekedett, hogy a lehető legjobb Berlin, december 21. A birodalmi tauács tegnapi ülésén a bajor kormány javaslatával szemben elhatározta, hogy elfogadja a birodalmi gyűlés ammetsztiarendeletét A bajor javaslatot 44 szavazattal 19-cel szemben elvetették. A birodalmi tanács határozata után Hindenburg köztársasági elnök még tegnap este aláírta az amnesztia törvényt, amely ma jelent meg a hivatalos lapban és igy törvényerőre emelkedett. Az amnesztia által érintett politikai foglyok nagy része miég karácsony előtt kiszabadul a börtönből. Poroszországban körülbelül 15-000 politikai fogoly van s ebből 6000 ül a börtönökben. Ez a hatelé, ami jobban fáj Berlinben, mint a legvérengzőbb francia tábornok németellenes kirohanásai. Ma, amikor elvitatfaátatlanul a baloldal van uralmon Párásban, de a németfrancia viszony kétségkívül a lehető legrosz- szabb. senki nem annyira a pillanat embere, mint Paul-Bonoour, a németgyülölő baloldali politikus. Hová vezet a különös európai konstelláció? Berliniben „szocialista tábornok" merült fel a szemhatáron, Parisban „militarista szocialista", — nem hiszem, hogy ezzel a furcsa szerepcserével a német- francia kutya-macska viszony eredeti ellentéte a legcsekélyebb mértékben megváltozott volna. A németek nem szeretik Paul-Bonconrt, nem néznek rá annyi bizalommal, mint a kedélyes és jó Herriot-ra. Parisban viszont tényleg a pillanat emberének tekintik, aki eljött vasseprőjével, hogy eeperjen, amig a durcás természetű Herriot kifújja haragját és visszakéredzkedik. A németek a legutóbbi időben nagyranőttek, viszonyt tartsa föl Olaszországgal és kikerülje az incidenseket. A Jugoszláviában élő olasz op- tánsok rendkívüli jogokat élveznek, de természetesen tisztelniük kellett annak az országnak törvényeit és érzelmeit, ahol élnek. A miniszter több hivatalos dokumentumot mutatott be, amelyek a vegliai incidenssel foglalkoznak és amelyekkel a miniszter bizonyította, hogy az az olasz állampolgár, akinek halála miatt Mussolini fölháborodott, természetes halállal halt meg. A jugoszláv kormány sajnálja a traui olasz kő- oroszJán megcsonkítását, de ez az incidens nem okozott nemzeti vagy anyagi kárt Olaszországnak. Egyik incidens sem adott okot az olasz kormánynak diplomáciai interveniálásra. A jugoszláv kormány nem érti, hogy a jelentéktelen •ezer most kiszabadul. Ehhez jön a többi, Németországban lévő háromezer politikai fogoly 'és az az ezer ember, aki nem politikai természetű bűntetteit a gazdasági nyomor következtében követte el s igy ugyancsak amnesztiában részesül. A karácsony előtt kiszabaduló foglyok száma tehát körülbelül tízezer. A fegyházhatóságok már jó előre fölkészültek az amnesztiarendeletre, úgy hogy annak törvényerőre emelése után azonnal hozzákezdtek a politikai foglyok szabadon- bocsátásához. Természetesen számos vitás eset van, amikor nem tudni, vájjon alkalmamondogatják Parisban. Némileg erélyt ég haragot kell mutatni velük szemben, s erre jó Paul- Boncour, akinek előbb-utóbb egyszer amúgy is hatalomra kellett jutnia a Palais Bourbonban; ennyivel tartozik sorg a hireg ügyvéd gzomjas ambíciójának. De a tulajdonképpeni ur Herriot marad. Nem bukott meg, csak félrevonult, hogy kifújja magát. Pártja ép, híveinek száma változatlan, tekintélye csorbithatatlan Amíg a francia kamara összetétele a mai marad, senki nem ragadhatja ki „bon hőmmé" Herriot kezéből a hatalmat és a tekintélyt. Legföljebb az, akinek Herriot önként átadja, mint most Poul-Bon- cour. Hadd bíbelődjék a kitűnő ügyvéd az amerikai adósságok ügyével, — ügyvédnek való munka az! Hadd ijessze meg a németeket és békitse az angolokat, akik Paul-Boncour hideg fényben izzó természetének egyetlen tisztelői és megértői. Hadd teljesüljön ,JPaul-Chéri“ álma és mutassa meg, mit tud. Talán többet tud, igazabbat és nemesebbet, mint a világ gondolja, események miatt Olaszországban a hangulat annyira szerbellenessé vált és az olasz szenátusban szokatlanul éles beszédek hangzottak el. A jugoszláv nép tekintélye tiltja, hogy a miniszter erről a helyről polémiába bocsátkozzék az olaszokkal. Jugoszlávia továbbra is békés politikát kiván, de hangsúlyozni akarja, hogy a békés politika nem jelenti az összetett kezek és a meghajlított derék politikáját. — Jevtic beszédét a szenátus nagy helyesléssel vette tudomásul. A külügyminiszter után több szenátor szólalt föl és a jugoszláv-olasz viszonyt taglalta. Hangsúlyozták, hogy a jugoszláv nép béliében akar élni, de nem tűri el, hogy idegenek kioktassák a civilizációról. zárná ó-e az amnesztiaren delet vagy sem. Ezekben az esetekben is gyorsított eljárással dönt az illetékes bíróság. Szombat dél- előttig a legtöbb politikai foglyot szabadon- bocsátják. A tegeli fegyházból ma bocsátották szabadon Kari von Ossietzki német írót is, akit — mint ismeretes — néhány hónappal ezelőtt irodalmi utón elkövetett hazaárulás miatt elitéltek. Ossietzki az egyetlen, akit .hazaárulás miatt ítéltek el és most mégis szabadon engednek. Aláírták az osztrák-magyar kereskedelmi szerződést Becs, december 21. KállUay Miklós földmű- velésügyi miniszter ma Becsbe érkezett a n?agj ar-osztiák kereskedelmi szerződés aláírására, amely ma délben egy órakor történt meg az osztrák kancellári hivatalban. Az osztrák kormány nevében Winkler aílfkancel- lár irta alá a szmződést, amelyet még ma az osztrák parlament elé terh'aztcnek jóváhagyás végett. s tehetségének páratlanul nagy technikai pólusait eddig rejtve tartott igaz emberi tulajdonságok egészítik ki. Meglátjuk. Két probléma megoldása vár reá: az amerikai adósság ügy és a lefegyverzési kérdés. Az elsőben ott van mellette a fukar Chéron, aki vigyáz rá (az uj francia kormány szinte a „nagy népszerűtlenek kormánya", mert Chéront még kevésbé szeretik Franciaországban és egyebütt, mint Paui-Bon- court) s a végtelenül lelkiismeretes pénzügy- miniszter majd vigyáz elnökére, ha hiúságának érdekében túlzó lépésekre vetemedik, a második kérdésben mellette áll hadügyminisztere, Dala- dier, a francia baloldal egyik leghatározottabb egyénisége, a nagy németbarát, aki semmiesetre sem engedi, hogy Paul-Boncour politikája a kardesörtetés politikájává legyen. Ha egyik sem elég, a háttérből bármikor újra előléphet Herriot, akiről mindenki tudja, hogy percek alatt ismét egyesíteni tudja maga mellett a mai francia kamara többségének bizalmát és rokon- szenvét. Életbelépett a német amnesztiarendelet Kari von Ossietzki! szabadon bocsátották Tízezer politikai fogoly karácsonyi öröme NEM TUDJA MIT AJÁNDÉKOZZON? KIRAKATAINKBAN MEGTALÁLJA AH AMIT KERES. A—^—————————————— —ran—— —— ——————ii'in i mi gir■olr/ Előfizetési ár: évsnte 3009 félévre 150, negyed- ^ Szerkesztőség: Prága IL, Panská ulice 12, íx.? 7\~vonta **k*; ^főidre: évente45°, szlovenszkóí és rusziriszkói ellenzéki D ár tok H, emelet. — Telefon: 30311, — Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki ...... ./ ^ Prága II., Panská ulice 12. Ili emelet R képes melléklettel havonként 2.50 Kó-val több pOiltlKCLl nCLpiiapjCL Telefon: 34184. Egyes «»ám árm 1.20 Ké, vasárnap 2.—Ki. SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRfiHPl (3104) • Csütörtök » december 22
