Prágai Magyar Hirlap, 1932. december (11. évfolyam, 274-297 / 3087-3110. szám)

1932-12-21 / 290. (3103.) szám

1932 deeember 21, srorifa. T>TWGAI-MAOtMiHTRLAr» 9 A lövö évi Nagy Képes Naptárunk imn expsdiclős és porlőkölfsége fejében 5.— (§b körösit igen tiszteli előfizetőm bélyegekben is beküldhetik kiadáhivaSalunkhoz, Praha, Panská 12. hrtemenátíó az összkormányhoz a munkára Jelentkező személyek állampolgárságának ok nélkül valő firtatása tárgyában Beadják Flissy Kálmán és társai Az utóbbi időben egyes szlovén szkói álla­mi üzemek s az állammal üzleti összekötte­tésben álló. továbbá az állammal egyéb szer­ződéses viszonyban álló vállalatok vezetősé­gei az alkalmi, idény, vagy szükségmunkák- ra jelentkező személyektől felsőbb rendelet­re való hivatkozással állampolgársági tanú­sítvány felmutatását, követelik meg s ha a munkára jelentkező egyén ilyen tanúsít­ványt nem tud felmutatni, úgy mrunkát nem kap. így van ez különösen a dohánybeváltó hivataloknál, a szlovenszkói egyetlen hajó­gyárnál és más üzemekben is Akár felsőbb utasításra, akár saját kezdeményezésükre járnak el az üzemek felelős vezetői, valószi- nünek látszik, hogy itt a belföldi munkapiac védelméről szó’ó törvény félremagyarázásá­ról lehet szó. Előfordultak ugyanis oly rikító esetek, hogy oly munkást utasítottak el ál­lampolgársági tanúsítvány hiányában, aki mint Igazol! csehszlovák állampolgárnak a mai csehszlovákiai területen született gyer­meke már a köztársaság fennállása idején dolgozott ezekben az üzemekben, majd üzemkorlátozás miatt elbocsátották, közben felserdült, nagykorú lett s most, hogy nagy­korú, nem elégszenek meg atyja állampol­gársági tanúsítványával. Más esetekben vi­szont a járási hivatal által láttamozott ille­tőségi bizonyítványt sem fogadják el az ál­lampolgárság igazolásául, bár a munkás ira­tai alapján a járási hivatal minden további nélkül kiállítaná az állampolgársági tanúsít­ványt, de a hónapok, esetleg évek sora óba munka nélkül tengődő munkásnak nincs még annyi pénze sem, hogy a kérvénybélye­get megvehesse, nem is szólva arról, hogy mikorára a tanúsítványt megkapta, akkorra az idéuy, vagy alkalmi munkának már ré­gen vége. Vannak végül oly munkások, akik harmad, negyed iziglen visszamenőleg igazol­ni tudják szü'etéei anyakönyvi kivonatokkal, hogy a mai Csehszlovákia területén élt aty­A csehszlovák—magyar kereskedelmi tár­gyalások sovány eredménye. Friedmann dr. meghatalmazott miniszter, a csehszlovák ke­reskedelmi delegáció vezetője a budapesti „A Reggel1* című lap munkatársának nyilat­kozatot adott a folyamatban levő csehszlovák —magyar kereskedelmi tárgyalásokról. Fried- man.n dr. szerint a tárgyalások hosszadalmas­ságának oka az, hogy a két delegáció már hosszabb idő óta nem találkozott s azóta & helyzet sokban megváltozott. A két álláspont között tagadhatatlanul jelentős eltérések van­nak s hosszabb időre van szükség, hogy ezek a különbözőségek kiküszöbölhetők legyenek. A jelen tárgyalások főfeladata az augusztusi kompenzációs egyezmény felszámolása. Ez az augusztusi egyezmény ugyanis 11 millió koro­na értékű áru kicserélését tette lehetővé, eb­ből kifolyólag azonban Magyarország javára mintegy 4-5 millió korona aktívum mutatko­zik. Hogy ez az összeg is kihasználható le­gyen. ebből a célból a kompenzációs ügyle­teknek más árukra való kiterjesztése szük­séges. Magyarország ezért a pénzért bort, zsírt, tojást, mézet, szalámit és halat szállí­tana. Ebijén a kérdésben meg van már az elvi megegyezés, csak a részleteket kell ki­dolgozni. A legnagyobb nehézségek vannak azzal a kérdéssel, amit a magyar közvéle­mény a lapok hangja szerint már elint érett­nek tartól! s ez a 20 ezer vagon fa és 29 ezer nehézsertés kicserélése. Friedmann dr. sze­rint a magyar delegáció ezt a részletegyez­ményt ilyen formájában elutasította, miután az osztrák kereskedelmi szerződés a magyar gazdasági helyzet javulását hozta s bizonyos hocry ezt csehszlovák részről méltányolni kell ehhez azonban a csehszlovák kormány újabb utasításait kell kikérni. Elvben ugyan­csak meg van a megegyezés a magyar országi utasok tátrai látogatására nézve 2 millió ko­rona összegben, mely pénzen sertést, zsírt és iirüt vásárol Csehszlovákia. Friedmann mi­niszter nyilatkozatának végén azt hangsúlyoz­ta, hogy a meglevő ellentétek és nézetei féré­sek nem elviek hanem részletekre vonatkoz­nak s mindkét tárgyaló félben megvan a jó­akarat. Friedmann dr. egyébként ama remé­nyét is kifene-zétsre juttatta, hogy a jövő év elején sikerül végleges kereskedelmi szerző­dést kötni, mert csak ez fejezheti bé a két év óta tartó vámübáborut. juk, nagyatyjuk, dédanyjuk s ők magük Is itt születtek és igy az 1920. évi 236. számú al­kotmánytörvény 2. paragrafusa szerint is csehszlovák állampolgároknak tekintendők, ennek alaki elismertetése azonban pláne költséges és hosszadalmas. Ilyen körülmények között az állampolgár­sági tanúsítvány megkövete'ésének oka csak az lehet, hogy az üzem a magyar nemzetisé­gű munkást elutasíthassa, amikor az mun­káért jelentkezik, vagy az, hogy a koldus­szegény embereket az állampolgársági tanú­sítvány beszerzésére s ezzel az állam javára való teljesen fölösleges, különösen a mai időkben nehezen elviselhető költekezésre kényszerítse- Más ok nem lehet. Az említett két ok pedig egyáltalán nem egyeztethető össze az állami üzemektől elvárható komoly magatartással. Az előadottak alapján kérdezzük az össz- kor mányiéi: Van-e tudomása arról, hogy egyes szlovén- szkói állami üzemek és az állammal össze­köttetésben álló vállalatok a munkába jelent­kező személyektől — akinek állampolgársá­ga egyébként kétségtelen —• állampolgársági tanúsítvány felmutatását követelik meg? Hajlandó-e a kormány megvizsgálni s kö­zölni azt, hogy milyen rendelkezésre, vagy kezdeményezésre történik ez az eljárás? Hajlandó-e a kormány utasítást kiadni az illetékes hivataloknak és állami vállalatok­nak, hogy amennyiben a munkások felvé­telénél aggályaik volnának a belföldi munka­piac védelméről szóié törvény végrehajtását Illetőleg, úgy a csehszlovák állampolgárság igazolásául elfogadhatják az érvényes illető­ségi bizonyítványt, a szülők állampo1 gársági tanúsítványát, esetleg más, hitelt érdemlő okmányokat? Prága, 1032 december 18. (Aláírások.) A vajbehozatal decemberben. A karácsonyi vásár szükségleteire való figyelemmel a de­viza bizottság engedélyt adott 4 és fél vagon vaj soronkívüli behozatalára. Ebből két és fél vagon Dániából importálható csehszlová­kiai textilipari cikkekért s két vagon Észt­országból cukor ellenében. Az importtojás forgalmi adóátalány®. A íroppaui kereskedelmi és iparkamara véle­ményező jelentésében amellett az álláspont mellett foglal állást, hogy az kniporttojás mindkét fajtája, a friss és szárított tojás után is fizettessék forgalmi adóátalány. A forgal­mi adó átalánya a tizenkétszer 60 darab to­jást tartalmazó ládáknál 6 korona, a .kétszer ilyen, nagy dupla ládák után 12 korona vol­na. A kamarai véleményezés egyébként ál­lást foglal az ellen, hogy a forgalmi adó áta­lányt oly összegben vezessék be, hogy az a belföldi tojás termel és védőeszköze legyen, miután a belföldi termelés nem képes 'bizto­sítani a szükségletet. Német—jugoszláv árucsereintézet Belgrád- ban. Belgrádból Írják: Az áruforgalom külön­böző nehézségei arra indították az érdekelt kö­röket, hogy Belgrádban egy német—jugoszláv árucsereintézetet hívjanak életre, amelynek föl­adata elsősorban a befagyott német követelé­sek árukivitel utján való kiegyenlítése lesz. To­vábbi árucsereüzletek csak ezen követelések föloldása, illetve kiegyenlítése után jöhetnek számításba. A Farmboard veszteségei. A Farmboard veze­tősége a következő évre is kéri a kormánynak újabb intervenciós alap rendelkezésére bocsá­tását. Hírek szerint a Farmboard 500 milliós alapjából 360 millió veszett el. A Steuerscbutz — Adóvédelem legújabb, 23. száma most jelent meg. A lap gazdag tartalmá­ból kiemeljük a kővetkezőket: A forgalmi és fényűzés! adó, a fogyasztási adók és az illeté­kek az 1931. évi zárszámadásban. — A feleség kezessége az adókért. — A kislakásos házak adómentessége s az egyenes adókról szóló tör­vény. — Az illetékegyenérték további kiter­jesztése a nyitott kereskedelmi társaságokra. — A legfelső közigazgatási bíróság adóügyi döntvényei. — A gyakorlatból. — A csereke­reskedés félreismert lényege. — Csehszlovákiai gazdasági levél. — A lap megrendelhető a ki­adójánál: Stiepel testvérek, Reichenberg, cimcn. A kereskedelmi nt**ók téléri vasúti jegye. A kassai kereskededtmú és iparkamara figyelni esteti • kereekjedelmi utazókat és Ügynököket a vas út­ügyi miodsBtóriuni rendeletére a iákévá vasúti je­gyeket flklefcöleg. Ennek árteknóbeti a iáiévá vasúti jegy iránti kérvényhez egy 1933 január 14 étrvény- nyeí kiáJiiitott, sajáitkeaü aláírással elilóloU nyüüait- kocnaft melMkiesidó arról, hogy az utazó vagy ügy­nök, add provízióé viasonyletbcui áiW alkalmazójá­hoz. nem bár más önálló ipar jogosultsággal. A nyi­latkozatban fed kell tüntetni azt a kikötést is, hogy amennyiben a provízióé utazó vagy ügynök a fél­évi vasútjegy kiéilfliitáBa után más önálló ipart jelen­ten* be, a vasúti jegyét vissza kell adnila s a va­sút-igazgatóságnak a keredkedölimii utazókra vonat­kozó vasúti tarifa aJapszabáilyai értelmében meg kell tértitesnie a differenciát az 50 százalékos és 60 százalékos ár között. Közelebbi felvilágosítás a kamaránál nyerhető. Európa borkivitele az Egyesült Államokba a háború előtt A francia borpiac legaktuálisabb témája változatlanul az amerikai borbevitel kö­zeli lehetősége. Ezzel kapcsolatban egyik bor­szaklap kimutatást közölt az Egyesült Államok háboruelőtti 'borbeviteléről az 1900—1913. években. Ebben az időszakban az USA borbe­vitele Európából 250—380.000 hl. között inga­dozott. A szállító államok között első helyen szerepelt Olaszország évi 100—150.000 hl.-el, második helyen Spanyolország évi 60—90.000 hl.-el, a harmadik volt Franciaország évi 50.000 hl .-el, végül Német ország évi 30—40.000 hl.-el. Dohányszá’litási pályázat. A dohány jövedék köz­ponti igazgatósága Prágaiban pályázatot hirdet 500 vagon dohány számítására Triesztből a köztársaság­ba s egyúttal ezen dohány bebiztosihásána a szál­lítás időtartamára. Ajánlati határidő 1933 január 10. Közelebbi információ a kassai kamaránál kapható. (27180—32). Újabb földbirtokreform Bulgáriában. A bol­gár kormány újabb nagyszabású földreformterv keresztülvitelével foglalkozik. Az 1926. évi statisztika szerint Bulgáriában 86.000 olyan gazda van, akinek 1 hektárnál kisebb a 'birtoka és 90.000 a 2 hektárnál kisebb birtokosok szá­ma. Ha ezekhez hozzászámítjuk a teljesen föld- nélküli mezőgazdasági munkásokat, akkor nyil­vánvaló, hogy a 250.000-et is meghaladja a mezőgazdasági többé-kevésbé ellátatlanok szá­ma. Ez a helyzet készteti a bolgár kormányt arra, hogy nagyszabású újabb föld reform tervet dolgozzon ki Az ezen célra szükséges földterü­letet az emigrált török és görög lakosság visz- szamaradt és most állami birtokot képező föld­területéből fogják rendelkezésre bocsátani A megváltási árat nagyon alacsonyan fogják meg­állapítani és 20 éves törlesztést engedélyeznek. — Bulgária megművelt területe 4.5 millió hek­tárt tesz ki, amelyen 734.000 üzem gazdálko­dik. Ebből 28.1% esik az 5—10 hektáros gaz­daságokra, 20% a 2—3 hektárosra és mind­össze 0.6 % a 30 hektárnál nagyobb gazdasá­gokra. Kedvezményes s®éna«záintás Ruszinokéból a történelmi országokba. A vasút ügyi minisztérium szénára Kőró mező, Rakó. Nagybocskő és Zenbe áldomásokról 20 százalékos szállá.ási kedvezményt engedélyezett. Ezen kedvezmény e történelmi or­szágok állomásaira eeől és 1933 július 31-ig ér­vényes. Fizetésképtelenségek. A hitelezők védő­egyesül-© leinek jelentésé szerint újabban a kö­vetkező cégek jelentetlek be fizetésképtelen­séget: Nemec Gerő és neje maradékbírtokos, Tasov; passzíva 1 millió 155.296 korona, ak­tíva 713.250 korona. — Ja-ndl Kamill mérnök, építész, Mahrisdh-Ostrau; passzíva 753.734 korona, aktíva 296.096 korona. — Dvorák Fe­renc nagyibirtokos, Ostrovacsioe; passzíva 512.000 korona, aktíva 177.000 korona. — Holy Vencel textilkereskedő, Kamiggrátz; passzíva 528 ezer korona, aktíva 293 ezer ko­rona. — Jelinek János'és társa fehórnemü- gyár, Nosálovica; passzíva 317.000 korona, ak­tíva 147.000 korona. — Szon'tagh Zoltán föld- birtokos, Sajógámon passzíva 2 millió 193 ezer korona, aktíva 3 millió 634 ezer korona. — Poippera Antal építési vállalkozó. Prerau; passzíva 652.000 korona, aktíva 389-000 ko­rona. Cseh Kereskedelmi 15, Skoda 11, Tejipari, Északi Vasút 10, Aussigi Vegyi 8, Cseh Cu­kor, Rézmüvek 6, Poldi 4, Rothau, Ringhof- far 3, OLleschaui 2 koronával javult, Bud- weisi Sör 35, Nestomitzi 20, Rothau 15 koro­nával gyengült. Az exótapiaoon a Cais.se Commune járadékok kiesé javullak. Szilárdult a prágai értéktőzsde Prága, december 20. A külföldi tőzsdék baráíságoe -irányzata a prágai tőzsdén is irányzatváltozást idézel! elő. A spekuláció szórványos tájékozódási vásárlásai és a kon- tremin fedezései üres piacra találtak, úgy hogy aránylag jelentéktelen kölesek melleit részben jelen les javulások adódtak elő- A legerőteljesebben a kontremin által favori­zált papírok emelkedtek, igy a Königshofi, Bánya és Kohó és Skoda. A barátságos irányzat; végig tartott, anélkül, hogy ez a forgalom megnövekedését is maga után von­ta volna. A beruházási piac változatlan irányzatú volt, bizakodó alapirányzat mellett az árfolyamok jól tartottak maradtak. A részvénypiacon Bánya és Kohó 25, Cseb- Morva, Königshofi, Sehol ler 20, Solo 17, Prága, dec. 20. Valuták: Halfajd 1350, jugo­szláv 45.30, német 803, belga 464, magyar 482.50, romáin 18.85. svájci 647.50, dán 553, angol 110, spanyol 268.50, otaaz 171.90, ésrakaimerifkai 33.67, norvég 553, francia 13120, bolgár 20.65, svéd 588. lengyel 377.75, oeelirálk 410.37%.-f- A prágai devizapiacon London 0.45, Oslo 3, KopeDhága 2, Stockholm, Zürich 0.50 koro­nával szilárdult, Newyoik 0.015, Amszterdam 2, Berlin, Varsó- 0.50, Brüsszel 0.125, Madrid 2, Milánó 0.25, Pária 0.10 koronával gyengült.-f- A budapesti értéktőzsdén egyenetlen volt az irányzat. Az árfolyamváltozások mindkét irányban csekélyek voltak. A forgalom csekély volt, csak Magyar Általános Kőszén örvendett ólénkebb forgalomnak, ez a papír azonban a tegnapi nívón maradt. A záróárfolyamok teg­naphoz képest általában nem változtak csak Magyar Nemzeti Bank javult 3 pengővel.-j- A bécsi értéktőzsdén az irányzat valami­vel barátságosabb volt, részben egyes külföldi piacok szílárdulása, részben pedig a napi spe­kuláció fedezései folytán. Az üzlet azonban csak kevés kötésre szorítkozott. Később némi keres­let mutatkozott, úgyhogy néhány papír emel­kedett. A záróárfolyamok tegnaphoz képest magasabbak voltak.-j- A berlini értéktőzsdén nyitáskor az irány­zat meglehetősen bizonytalan volt. A bankok­hoz csak kevés megbizás érkezett s a spekulá­ció is tartózkodó volt. Kedvezőtlenül hatott, hogy AEG-foen, imüselyempapirokban és több más értékben áru került a piacra, amely való­színűleg külföldről ered. Számos papir gyengült, mig egyes villamossági papírok szilárdultak. Később az üzlet rendkívül nyugodt lett és az árfolyamok jobbára egynegyed-egyfél százalék­kal gyengültek, szórványos esetekben egy fél százalékkal is. ÁRUTŐZSDE ’-f- A prágai cukorpiac nyugodt volt. Nyers- áru prompt Aussig k>ko 55.50—56.-f- A mai budapesti gabonatőzsdén, amint bu­dapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irány­zat gyengébb volt. A következő árfolyamokat jegyezték: tiszavidóki búza 12.40—12.85, felső­tiszai 11.70—11.90, jászsági 11.95—12.05, egyéb 11.70—11.90, rozs 5.75—5.85, tengeri 5.75— 5.85, zab 8.40-8.90 pengő. 4- A berlini terménytőzsdén lanyha irányzat mellett a következő árakat jegyezték, búza 185—87, rozs 152—54, sörárpa Í53—59, takar­mányárpa—.—, zab 121, búzaliszt 23.25—26.25, rozsliszt 19—21.40, buzakorpa 8.90—925, rozs­korpa 8.70—9, viktóriaborsó 21—26, kié.ehető borsó 20—22, takarmányborsó 13—15, peluska 13—14.50, lóbab 13.50—15.50, bükköny 14—16, lenpogácsa 10, szárazszelet 8.80, burgonya.ro- szelék 13.60—13.80. a urásai irlüslizsie ar;«ka*8ii pénz áru pénz áru tegnap ma ífyerejnénvkölcsön . . < . c5.50 98.— 95.25 95.75 6% os beruházási kóle.Bn . 93.50 94.— 93.50 94. 3%-ős beruházási kölcsön 1923 93.— S3.5C 93.- 93.50 Lisztkólo.-ön £1.45 91.95 5%-os konvertálható kölcsön 94.35 94,85 94.10 94.60 6%-o« lv államkóloiön . . — —.— —— .— 5%-o» illamkftlcsbn 1928 . . 86.— 86.50 86.— 86 50 l%-o# Kaaea O'terbergl , . 70 25 70,75 70.— 70,50 4Wv-o* pótjáradék , • > 74.50 — j — 74.50 — .— t.2%-o* oótjáradék , » » « 65 75 66j25 66.55 66.55 4%-os pótjáradék . > t » —j— — j— 62.75 63.25 J.60% os pót járadék . » • —'— —‘— —.— —.— nadikfllesftnkáuaianitás • * 50j75 51j25 — 5%-o» murva országú* kölcsOn 83'— 84 — 83.— 84.— ]% -os háború előtti adósság 60 — 60 e;n 66.25 —.— 5% os <web telzálog bank 1Ő2’75 1Ö3 7, 102.75 103.75 >%-o» morva íelzálos é* orezágo. bank • — _ — _ —— —.— 4%­os Kassa oderbergí 1889 —‘_ —’_ 68._ —.— ls ehszi Nemzet' Hűnk 4450 _ 4600 _ 4400 — 4600.— Cs eh Agrár Bank • * • ' —j_ —'— —.— —.— Lf lnder Bank • » • » » —.— —.— —.— —.— Cseh Coio ...... —.— —■• Cseh Esikomt 1 • 1 1 ■ —._ —. — —.— —.— Cs eh IparHank 1 • • t > .— —,— —,— —,— 3zlovlk Bank ...... —,— —.— —,— —.— t.ivno-fen'Ué ...»»» —,— —,— — — —.— C^ztráb Rite) . 1 * s • —.— — — —.— Wtener Bankverein . t • • _ —'— — — _— — —.— ‘Jordtiahn * s • > 3550 __ 3o70 — 3530 — 3550,— 'fordhahn Bonnok • , 1 • — — — ’— —j— — Jseh Cukoripar , • • • . 460 _ 465 — 436 — 440 — Jehnller . , . s . 885;_ 895;_ 845j— 855]­torvát Ónkor . • • • • — — 112— — — 122.— áussisret Finomító , • • . 560 — 570 — —— —.— Srizik . • « • • 48j._ 500 — 470.— —.— Prágát Malmok » • ■ • • —.— —.— — — —.— <olint Mütrásrya .••••„— — — — — — — .— Kolinl Kávé................... 143.- 145j- 140— U\ — to lim Szee* . • • • • 1140 — 1145.— 1120 — D30.— l'ejipai «•»••• 845 — 850 — 840 — ®50.— \useitrl V«(rvl ...............?C2- 506'- 496 - 800.­3u' lwp|sat Sflr ............ 2270.- 2320.- 2300!- 2330.­íó nisrshofer Cement . 1000 — 1010.— 978.— 988.— leeh Morva Rőtben DanSk 1435.— 1440.— MlO.— 1420. trílnni Gépek . • • • * 76.— 78.— 74.— 76. Rmirhoffer 415.— 425.— 416 — 420.— íviorateeeb Szén • • » • 273.— 275.— 274 — 276. Alpine • • * • ♦ .48.— 49 — 46.— 47.— 3era és Rütten , • • » • 1120.— 1130.— 1110 — 1—20. Poldi ••«*** 312.— 314.— 308.— »5l0. •ráírat Va* ...... 705.- 715.- 66''.- 675.­:koda ....... 438.— 442.— 431 — 435.— Vzsonvl Kábel ..... ——.— —.— — nwald ...» 82.— 83.50 82.— 83.— DUodchaiu Papír . 1 . • 430.— 440.- 431.- 432.—

Next

/
Oldalképek
Tartalom