Prágai Magyar Hirlap, 1932. december (11. évfolyam, 274-297 / 3087-3110. szám)

1932-12-03 / 276. (3089.) szám

4 1932 december 8, szombat. Dérer a Bjjgrnson-Qiinepeii támadta a régi magyar rezsimet Prága, december 2. A csehszlovák nem­zeti tanács tegnap Björnstern© Bjormsoin ün­nepséget tartott s ezen Dérer Iván iskola- ügyi miniSEtor hosszabb beszédet mondott- Az iskolaügyi miniszter fogilailkozott Björn- son háború-előtti magva rellenes propagandá­jával, majd rátért a magyarországi szlovák kisebbség kérdésére. — Hangsúlyoznunk kell azt a tényt — mondotta egyebek között — hogy a kisebb­ségvédelem r öl szóló nemzetközi kötelem da­cára nemzetünk ottani rész© rohamosan asz- szimilálódik, olyannyira, hogy eltűnése már csak rövid idő kérdése. Egy ismert befolyá­sos magyar államférfin, aki most nem fejt ki politikai aktivitást, ezekben a napokban politikai nyilatkozatainak gyűjteményes ki­adása elé kiemelkedő érdekeeségii előszót irt. Ebben hangsúlyozza, hogy szükség van annak a nemzetiségi politikának a további folytatására, amelyet Björmson oly hevesen támadt, s szemére veti a hábomelőtti ma­gyar politikának, hogy a magyarosítás szem­pontjából nem volt eléggé intenzív -és végze­tesen elmulasztotta a szláv- és románellenes magyar pozíciók kiépítését az e népek által lakott területen- A magyar nemzet további fönnmaradását csak agy látja biztosítottnak, ha az elvesztett területek fölött újból az a kormányzat lép életbe, amelynek erkölcsi jéHesrét Björnson oly könyörtelenséggel lep­lezte le az egész világ előtt. Hivatkozva a Szob és Szabadka közötti kis távolságra, at­tól tart, hogy a szlávságnak két ága, a cseh­szlovák és a jugoszláv, összeérhet és Ma­gyarországot elnyelik, ha nem fog agresszí­ve föllépni, mert a magyar hatalmi ideológia eme reprezentánsa szerint, mely ideológia a múltban annyi sok . szerencsétlenséget oko­zott a nemzeteknek, Magyarország állandó háborúban áll szomszédaival és a létharc utolsó stádiumában van. Hogy mily idege­nek és érthetetlenek ezek a gondolatok szá­munkra, a mi demokratikus nemzetünk szá­mára, akik minden erőszaktól legtávolabb eső tradíciók között nőttünk föl: soha senkinek eszébe nem jutott, hogy a legcsekélyebb mértékben is érintse a ma­gyar nemzet bárhol levő etnikai, kulturá­lis és igazságos politikai pozícióit. Több mini ezer esztendeje ugyanaz a távolság ál! fönn köztünk és a jugoszláv ok között, mint ma, s a magyar nemzet mégsem pusztult el. A csehszlovákok geográfiai helyzete semmi - ve-1 sem kedvezőbb, a mi os-eh testvérágun- kart ugyanúgy fogják körül minden irányból a németek, azonban senkinek sem jutna eszébe riadói verni, a németektől elvenni a nekik járó iskoláikat, hóditó politikát hir­detni ellenük és ennek sikerétől tenni füg­gővé a csehszlovák nemzet lété! vagy nem­i-étét. Csak azoknak a rossz lelki ismerete, akiket Björn&o-n oly könyörtelenül ostorozott s akik évszázadokon át gyötörték a hatal­muk alatt ál-ló nemzeteket, aggódóatik a volt alattvalóik természetes és megérdemelt szabadsága és az eddigi brutális hegemónia lehetetlenné válása miatt- A magyar népnek nem kell ilyen aggodalmakat táplálnia. A népeknek nincsenek olyan vágyaik, hogy in,ás népekéi hegem-onizáljanak és asszimi­láljanak. Csak békét és barátságos együtt­élést kivannak­Déren beszédét a cseh szociáldemokraták lapja, a Právo Lidii e címen hozta: „Déren válaszol-t H©thteouek“. MILYEN ÍDŰ VARHATÓ A változékony, ködös időjárás tart. A hőmérsék­let maximuma átlagosan 8—10 fok. ídőprognó- ■ix:. Változatlan, helyenként kisehh-nagyobh esa padékkal­A Slovenská Liga „repatrlációs Éfenzivája a magyar községekben n. ,~\ i ■* * , - - • - * Több mint száz magyar helységben van már fiókja A Slovenská Liga 1920 október 22-én alakult meg Pozsonyban. Megalakulása körülbelül ösz- szeesik a híres Propagacná Kanceláriának a politikai színtérről való letűnésével... A Slovenská Ligát tipikus hurrá-hazafiak hívták életre. A túlfűtött nacionalizmuá- kon- -junktura-hullám vetette fölszinre s azóta a hi­vatalos körök nyílt támogatása mellett nagy­hatalommá lett. Alapítói: Srobár Lőrinc, Blaho Pál és Gessay Ignác, az amerikai szlovák újság­író voltak. Gessay az amerikai szlovákok ligá­ját akarta lekopirozni, amikor az amerikaihoz -hasonló nemzeti szövetség eszméjét fölvetette és propagálta. Naivitására jellemző volt az, hogy esztendőkig Amerikában megjelenő lapját tétette meg a Pozsonyban székelő Slovenská Liga hivatalos lapjának... Persze Srobár, Btaho és Gessay mellett a negyedik bába nem Lehetett senki más, mint — Ivanka Milán, aki első pénztárosa volt. Az az Iva-nka, aki a köz­társaság 14-ik évében is os-ak per „gyilkosaink” nyilatkozott a magyarokról. A liga alapszabá­lyait Gessay és Botto János dolgozták ki. Az országos szervezet formális megalakulása után a liga tulajdonképpeni sejtélet-ót szervezték meg s a helyi szervezetek életrehivására fordí­tották főigyekezetüket. Az első számú helyi ta­gozatot 1920 október 25-én Pozsonyban alakí­tották meg s tiz év alatt 263 ilyen sejtet hívtak életre Szlovenszkó különböző falvaiban és vá­rosaiban. Az első négy évben (1920—24-ig) a liga túl­nyomórészt szlovákajk-u helységekben terjedt. Ez alatt 66 helyi szervezet alakult, közülük csak 13 magyar községben. 1925-ben uj éra kezdődött: ettől kezdve a liga agresszívé válik, elhanyagolja a szinszlovák vidékeket s teljesen a magyar és német falvakra s a nyelvhatár szlovák községeire veti ki hálóját. A szinszlo­vák vidéken lévő szervezetei el is sorvadnak. 1930-ig összesen 25 szervezet szűnt meg, egy kivételével mind szlovák településeken, mig a magyar falvakban működő ligafiókok mind mű­ködnek. így megszűnt a kiszuoaujhelyi (Tren- csén), hertneki, bolgárt (Sáros), nagybobróci, oszodai, szmrecsányi (Liptó), konyhai, selpőci, jánostelki (Pozsony), hódi, somszegi (Nyitra), felsőterényi, aJsósipéki, hontbagonyai, lissói (Hont), murányhutai, varannói (Zemplén—Gö- mör), tálgi (Ung) fiókszervezet, sőt a leg- csattanósabb a dologban az, hogy Steíánik tá­bornok szülőfalujában, Kosariszkóban is vég- elgyöngülésben múlt ki a liga fiókja. Még a te­lepesek kolóniáján létesített fiókok közül is el­hullott kettő: a sándorhalmai és az aradi. An­nál szivósabban tartották életben a magyar községekben életrehivott ligasejteket. Magyar vidéken 1922-be® egyedül az elszlo­vákosödó Derzsenyen . és Dunaszerdahelyen alakult ilyen fiók. 1923-ban Kiskálnán és Felsőalmáson. I 1924-ben Horkán, Németgurabon, Terényben, Teszéren, Csallóközaranyoson, Somorján, Ko­máromban, Galántán, Szencen, Kisfaj-kürtön, Imelyen. 1925jben a következő magyar községek jöt­tek sorra: Nagydtószeg, Cseklész, a német Li­getfalu, Ótura, Párkány, Pedsuc, Felsőszeli, 'Lőcse, J.tóva, Bodrogszerdahely, Királyhelmec, Csap, Poprádfelka, Buzinka. 1926- ban: Süly, Szaláncujhely, Cselnek, Zsar- nóca, Bártfa, Rimaezéos, Kassa, Erzsébetudvar, Kápolna, Vágvécse, Nagyida, Hosszuszó, Szo- molnok, Tallós. 1927- ben: Királyfa, Fülek, Érsekújvár. Felső­rév, Felsögyőröd, Pozsonypíispöki, Vágsellye, Sándorhalma, MezŐkeszi, Várgede, Nagymihály, Tornóc, Eperjes. 1928- ban: Szina, Dernénd, Szered, Nagyka­pué, Loson-c, Gálszécs, Ungvár, Szlovákujhely, Zsitvaujfalu, Szepsi, Köbölkút, Magyarbél, Farnad, Palóc, Vadászlak, Ógyalla, Alsómihá- lvi, Máíca, Béd, Magyarsók, Vágfarkasd, Nagy- megyer, Igló, Pályi, Kolt-a. 1929- ben: Alsózsadány, Tardoskedd, Jánosi, TJzapanyit, Dúsa, Felsőhutka, Szögyén-Hajmás, ■Mucsény, Sátoros, Feled, Bakta, Palást, Bát-or- keszi. Kurtakeszi, Karva, Szemere, Tornaija, Ipolyszalka, Újlak, Füss, Ipolypásztó, Torna, Alsópélv, Nagygéres, Perbenyik, Bény. 1930- ban: Nadabula. Ujgyalla, Várkony, Barsbaracska, Nagyfa jkürt, Csal lóköz csütörtök, Helemba, Ipolybél, Udvarnok, Gimes, Dunarad- vány, Rimaszombat. A magyar falvakban és városokban működő ligas-ejtek száma 1930-ban tehát fölülmúlta a százat. Az 1930 óta alakult ligaszervezetekről nin­csenek közelebbi adataink. De a fölsoroltakból látni, mennyire nagy súlyt helyez a liga arra, hoev éppen a magyar városokban és falvak­ban legyenek sejtjei. A sejtek nem mindenütt működnék egyforma eréllyel és sikerrel. Vannak olyanok, amelyek csak papiroson léteznek. A liga 1930-as jubilá- ris beszámolója (a „Za tú naéú slovencmuM című könyv) szerint megszűnt 24 (egy újból megalakult), „semmi tevékenységet nem muta­tott” 8, „nem működött” 15, „gyengén tevé­kenykedett” 17, „igen gyengén” 1, „soha nem kezdett munkába” 2, „vegetál” 1, „hanyatlik” 3, „megszűnőben van” 2, „csaknem semmi mun­kát nem végzett” 1, „visszhangot nem kelt” 1 és „reorganizálásra szorul” 20 helyi fiók. (d) (Folytatjuk) n ii—miii ...'IIHITIM A szovjet halálsugarai csak reklámjai a vörös hadseregnek Van-e egyáltalán halálsugár? — Nincs értelme a költ­séges és titokzatos kísérleteknekf mert az amerikai kivégzést módszer a leghatásosabb halálsugár Berlin, november vége. Az elmúlt héten jelentettük, hogy egy német tudós a szovjet­nek adta el az általa feltalált halálsugarakat, amelyeket nemrég próbáltak ki O.ranien- bauraiban, a Finn öböl kikötőjében- A Lon­donból keltezett távirat beszámolt arról, hogy a kísérlet során milyen meglepő hatá­sokat értek el ezekkel az úgynevezett halál- sugaraikkal. Az egyik kísérlet szerint a halálsugarak 60 yard távolságból átlyu­kasztottak negyed hüvelyk vastag páncél- lapot, majd nagyobb távolságból robogó autóra irányitotíák a sugarakat és az autó romhalmazzá hullott szét. Ez a londoni távira! megjárta a világsajtót s mindenfelé nagy feltűnést kelteti. A kérdés­nek különös érdekességet adott az a körül­mény, hogy a szovjet vásárolta meg ezeket a bizonyos halálsugarakat, igy tehát laikus körökben nyomban felme­rült a gondolat: vájjon mire fogja a szovjet felhasználni ezt a végzetes találmányi. Előre elárulhatjuk: semmire. Amennyiben a szov­jet valóban megvásárolta a halálöuga,rakat, egyéb céljai aligha lehettek, min! hogy világgá roklamiiw/a hadi tudományának ijesztő gyarapodását, a legjobb esetben azonban áriról lehet szó. hogy érdekes és belátható időn belül csak tudományos szempontból fontos kísérleteket folytathassanak­A halálsugarak néven ismeretes elektro­mos rezgésekről ugyanis éppen a napokban jelent meg részletes tudományos ismertetés a rövidhullámú rádióamatőr öli: berlini szak­lapjában, amely a következő felvilágosítást adja: Amikor halálsugarakról beszélünk, kétféle természetű elektromos rezgésfajtát kell meg­különböztetnünk. Ax egyik csoportba tartoznak azok a halál- sugarak, amelyek valóban halált idéznek elő, vagyis az életet oltják ki. A másik csoportba azok a rezgések sorolha­tók, amelyek az életre közömbösek, de va­lamilyen fizikai, vagy kémiai hatásuknál fogva fel lehet őket használni élettelen tárgyak, technikai berendezések szétromboMsára. Villámcsapás: a leghatásosabb kalálsugár A laikus közönség samponjából feltétle­nül az élettani halált előidéző halálsugarak az érdekesek. Ezekkel az egészen rövid hullámú rezgések­kel E&au professzor, a jénai egyetem fizikai intézetének világhírű vezetője foglalkozik már évek óta. Esau professzornak sikerült néhány olyan rezgést előállítani, amelyek bizonyos élő organizmusra végzetes hatással vannak- Éhek az organizmusok azonban sze­rencsére nem emberek, állatok, általában többsejtű lónyeli, hanem mikrobák, bakté­riumok, főleg az emberi szervezetre ártal­mas kórokozók. A mikroszkóp alatt egész csodálatos jele­netek zajlottak le. A mikrobák, amikor a halálsugarak bűv­körébe kerültek, úgy robbantak szét, mintha villám sújtotta volna őket. Mindebből azonban az 'következik, hogy ezeket a halálsugarakat legfeljebb sterili­zálásra lehet felhasználni, de semmi szin alatt sem az állati vagy az emberi szerve­zet elpusztítására. Tudni kell ugyanis, hogy a rengeteg sokféle lehetséges rezgés között nyilván vannak olyan sugarak, amelyek önmagukban meg­ölik az embert, a természet bölcsessége azonban gondoskodott arról, hogy minden kártékony sugárnak meglegyen az antagonista sugara is, vagyis az a rezgés, amely mellett a halálsugár elveszti haté­konyságát. Sőt, egész bizonyos, hogy a jótékony hatású sugarak vannak többségben: ezt mutatja az egész föld kerekségén az élet rendkívüli bősége­Már most arról lehetne szó, hogy az embe­ri szervezet elpusztítására a kártékony su­garakat igen nagy mennyiségben állítanánk elő, koncentráltan zúdítanánk az elpusztí­tandó szervezetre, hogy ily módon semmivé tegyük a természetben önmagától létrejött és meglévő jótékony sugarak hatását. E tekintetben azonban semmi szükség nincs rejtélyes kísérletekre és hadititok- számba menő izgalmas találmányokra. Mert ne felejtsük el, hogy a villámcsapás maga is egy fajtája a rez­géseknek és a villámcsapás nyilvánvalóan a leghatáso­sabb haláiisugár. A villámcsapást pedig ma­gasfeszültségű elektromos árammal nagyon kitünően tudjuk utánozni, amint ezt minden­ki nagyon jól tudja és aminek megfelelően Amerikában például ©z®el a halálsugár- fajtával végzik ki a halálraítélt gonosz­tevőket. Az autó etpusztiiása A halálsugarak másik fajtája, amelynek egyikét a londoni távirat szerint a szovjet vásárolta meg, kevésbé érdekes. Ezek ugyanis a valóságban nem halálsu­garak és közvetlenül a legtöbbnek nincs is romboló hatása* A táviratnak az a része, amely a páncéliap átlyukasztására vonatkozik, teljesen homá­lyos és e pillanatban még nem lehet megál­lapítani, hogy ez a roncsolás mily módon történik. Nagyon valószínű azonban, hogy a kísér­leti pánoöliapra helyezték el a robbantó- arnyagot, továbbá azt a készüléket, amely nagy távolságból is reagál a halálsugarak érintésére. így aztán, amikor az egyáltalán nem rejtélyes sugarakat ráboosátották a páncéllá pra, abban a reagálókészülék fel­robbantotta a lőport. Itt persze szó sincs uj találmányról, leg­feljebb meglévő ismeretek ügyes alkalmazá­sáról. Természetesen ezzel a módszerrel az ellenség haderejét nem lehet gyengíteni. Ehhez az kellene ugyanis, hogy az ellenség saját tankjaiban és erődjei ben szerelje fel azt a robbantókészüléket, amely a szovjet su­garadra reagál­Alkalmas azonban ez a módszer arra, hogy elhagyott erődöket, amelyeket nem akarnak az ellenség kezére szolgáltatni, fel­robbantsanak. Különösen akkor, amikor ez az erőd tele'van a megszálló katonákkal. Anni pedig az automobil elpusztítását illeti, ez közismert dolog. Egész egyszerűen elektromos sugarakat bocsátanak az automo­bilra, amelynek mágnese ezáltal elveszti gyüjtőképességét, úgy hogy a motor leáll. Ettől persze még nem kell az autónak dara­bokra hullani, bár ha lejtőn megy, ez is megtörténhetik. A legfontosabb: hogy nem érdemes autót ilyen módon elpusztítani- Végre is a távirat szerint hatvan vardos tá­volságról van szó, arad még hatvan méter sincs. Már pedig mindenféle titokzatos ké­szülőknél hatásosabb egy kis ágyai, amely nem hatvan inéter, hanem hatszáz méter távolságról is igen könnyen végez egy autó­val. Mindebből tehát az következik, hogy az emberiségnek egyelőre nem kell tartania a szovjet által megvásárolt halálsugarak vég­zetes következményétől

Next

/
Oldalképek
Tartalom