Prágai Magyar Hirlap, 1932. november (11. évfolyam, 249-273 / 3062-3086. szám)

1932-11-26 / 270. (3083.) szám

^I^GAI*A\AGtAR*Hl RLAI> 1932 november 26 szombat. BaaBnHBMwaBT'Ji nyék a tudatos elhallgatása is büntetendő. Kreysa azonban m ég a p rágai fő tárgyaláson sem tett erről a milliós provízióról említést és amikor ezért a tanuk felelősségre vonták, hivatkozott arra, hogy a Rotary klubban egy ügyvéd ismerőse lebeszélte erről- A tanuk a mai kihallgatás folyamán az el­nök, az ügyész és Stri'brny vádlott* kérdésére még említést tesznek arról, hogy Kreysa előttük hansulyozta, hogy annakidején a mil­liós provizióajánlatról jelentést telt Rurg r államtitkárnak, Burger azonban, Kreysa ki­jelentése szerint, azt mondotta, hogy Zama- zal szószátyár ember és ő az egész ügyet el­intézi vele. A tanuk Bnígért elsőrendű, fe­gyelmezett tisztviselőnek ismerték és kizárt­nak tartják azt is, hogy ő is részes lett volna ezekben a proviziós dolgokban. Brunz dr. egy alkalommal határozott kér­dést intézett Kreysához. hogy megkapta-e a millió koronát? Kreysa a kérdésen meg­hökkent és csak néhány pillanat múlva adott tagadó választ, A tanúkihallgatásokból kitűnik az is, hogy a Stribrny-pör megindítása előtt Kreysa ellen ebben az ügyben semmiféle fegyelmi eljárást nem indítottak. Brunz dr. még azt is vallja, hogy a vagon- szállításokról ugyan tudomása nem volt, de azt tudja, hogy S'ichrovsky a vasutügyi mi­nisztériumban járt és egy alkalommal látta, amint az ő szobáján keresztül két más férfi­vel Krouzsilka miniszteri tanácsoshoz ment. lengi liiip eleiét leid e magyarországi szlovák­ság ügyében? Prága, november 25. A csehszlovák kül­ügyi intézet és a csehszlovák nemzeti tanács kezdeményezésére csütörtökön este a prágai cseh egyetem filozófiai fakultásának nagy csarnokában népgyülés volt a magyarországi szlovák kisebbség ügyében. A gyűlésen — m.nt a cseh lapok Írják — Auerhahn dr., az á'iami statisztikai hivatal elnöke mondotta a megnyíló beszédet. A tiltakozó gyűlés ösz- szehivását szerinte Kvasz dr. békéscsabai ügyvéd esete tette indokolttá. Különben azt hangoztatta, hogy a kisebbségeknek lojálisak­nak kell lenniök államukkal szemben- Sze­rinte valamennyi csehszlovák kisebbség, akár ho, is él, lojális polgára akar lenni országá­nak. Granatier, a csehszlovák nemzeti tanács szlovák tagozatának titkára a magyrországi szlovákok politikai, kulturális és szociális helyzetéről beszélt, kiemelve azt,.hogy a leg­utolsó magyarországi népszám'álás eredmé­nyei szerint az oltani szlovák kisebbség 55 OOC lélekkel csökkent. Hevesen kritizálta a magyar kormányzatot Hmsovsky Igor cseh nemzeti szocialista és Ivánka Milán cseh nemzeti demokrata képviselő. Az utóbbi a magyar revizionista mozgalommal szemben hangsúlyozta, hogy a szlovákok egy talp- alattoyi földet sem engednek át Magyaror­szágnak. Slávik György volt belügyminiszter, cseh agrárpárti képviselő összehasonlította a csehszlovvákiai magyar kisebbség helyzetét a magyarországi szlovákokéval. Hivatko­zott a köztársasági elnök szavaira, amelyek szerint az itteni magyarságnak a Magyaror­szággal való megegyezéshez a híd szerepét kellene játszania. Minden hidnak azonban két pillére van. Csehszlovákiában ez a ma­gyar kisebbség, Magyarországon pedig a szlo­vák kisebbségnek kell ezt a szerepet betöl­tenie Sím kúp dr. szenátusi elnök élesen támadta a magyar arisztokráciát. Kijelentette, hogy a csehszlovák kormány tudatában van a ma- gyarois-.agi szlovák kisebbség iránti köteles­ségének és Benes eredményes külföldi pro­pagandát fejt ki a magyar arisztokráciával szemben. A szlovenszkói magyarokhoz való viszonyunkban — mondotta Soukup — követ­kezetesen demokratikusak és igazságosak maradunk, amint arra bennünket az alkot­mány kötelez. A magyarországi szlovák ki­sebbség kérdéséből aktuális nemzetközi kér­dést kell csinálnunk, mert csakis ilyen módon oldható meg. Az elfogadott határozatok közül minimális programként állították föl azt a követelést, hogy Magyarország mindazokat, a rendelete­ket és törvényeket, amelyek ellentétben áll­nak a kisebbségi védelemmel, törölje el, te­gyék lehetővé a magyarországi szlovák ki­sebbségnek, hogy újságot adhasson ki, továb­bá minden szlovák kisebbségi községi elemi, polgári, és középiskolájában vezessék be a szlovák tanítási nyelvet. Kulturális téren nyújtsanak engedményeket az ottani szlová­koknak és szüntessék be a magyarországi szlovák kisebbség vezéreinek üldözését. * A gyűlés szónokainak, elsősorban Slávik György dr.-nak a csehszlovákiai magyar ki­sebbség .,nagyszerű" helyzetéről szóló meg­állapításaira még visszatérünk. 1 kmíírn Mim bizottsága elliésiillt a kSSfségv efési előirányzat revíziójával lözel egymilliárdnyi kiadást tarolt - Trspl meg van elégedve és u! bévé:éli forrásokat keres Prága, november 25- A koalíció hetes bi­zottsága tegnap befejezte munkáját a költ­ségvetés leszállítása kérdésében. A kor­mánysajtó jelentései szerint a hetes bizottságnak közel egynliéliárdnyi törlést sikerült eszközölnie. A törlések el­len egyes minisztériumok valósággal föl- zuduitak s egyes tételeknél a törlés elérte a 80, sőt 50 százalékot is. A nemzetgyűlés két házának költségvetését 1.8 millió ko­ronával szállították le. A heles bizottság munkájának eredményé­ről még az elmúlt éjszaka értesítették a pénzügyminisztert, aki nagyon meg van elégedve a hetes bizottság munkájával és egy parlamenti beszélgetés folyamán ki­je’en tét te, hogy ilyen mérvű törlésekt még a pénzügymi­nisztérium sem vihetett volna keresztül. A törlések erősen érintik a passzív mérleggel gazdálkodó állami erdőket, birtokokat és fű­résztelepeket, ' igen erős megtakarításokat eszközöltek a vasutügyi minisztériumnál is, amelynek deficitje több mint 700 millió korona lesz. a postaügyi minisztériumé pedig közel 100 iniíjió korona. Ezek a tárgyi megtakarítások, ha egy mil­liárd koro nái is ki tesznek, nem elegendők a költségvetési deficit fedezésére, mivel egye­dül a vasút és posta deficitje majdnem egy- miliiárd koronát tesz ki. Ennek következté­ben elkerülhetetlen az állami tisztviselők fi­zetésének leszállítása. A kö’tségveíéssel ma a minisztertanács is foglalkozott és a taka­rékossági javaslatokat s a fizetésieszálliiásí javaslatot már a jövő hét elején benyújtják a parlamentnek- Valószínű, hogy december 7-én a parlament asztalára teszik a jövő évi költségvetést és az egy-két havi költségvetési provizóriumot. Hogy a fezetésleszállilás milyen mérvű lesz, még nem bizonyos, azonban ettől a takaré­kossági intézkedéstől több mint 600 miTió korona megtakarítást remélnek. Ebből a számból azt lehet következtetni, hogy a fi­zetés leszállítás az eredeti tervnek megfele­lően az évi 9000 koronás alapfizetésnél fog kezdődni. A 9000 koronán aluliaknál csupán a nyugdijjárulékot emelik fel két százalék­kal. A legmagasabb fizetési osztályokban lé­vő osztályfőnökök fizetését a nyugdíj járulék­kal együtt legalább 12 százalékkal fogják redukálni. De még a törlések és fizetésleszállitátsok sem elegendők a költségvetési egyensúly biztosítására, miért is a kormány újabb be­vételi forrásokat keres és pedig a gyarmat- árucikkek vámjának a föleme’éséveL, továb­bá a söradó felemelésével és az építkezések állami segélyezésének csökkentésével. Azaz azon háztulajdonosok, akik állami hozzájáru­lással építettek házakat, kötelesek lesznek az állami hozzájárulás bizonyos részét rövidesen visszafizetni. Ebből a forrásból körülbelül 2000 millió korona bevételt remél a kormány. Ezzel természetesen ismét előtérbe jutott a lakásprobléma végleges rendezése s mint ér­tesülünk, a koalíció hetes bizottsága rövide­sen megkezdi a népjóléti minisztérium által kidolgozott törvény tervezet részletes vitáját. Hivatalos jelentés szerint a kormánypár­tok hetes bizottsága befejezte költségvetési tárgyalásait és a hivatalos jelentés szeirint a jövő évi költségvetési tervezeten több mint kilencszáz millió koronás törléseket eszkö­zölt. Az egyes reszortok előadóinak jelenté­séiből azonban kitűnik, hogy a vasutügyi mi­nisztérium bevétele az eredeti tervtől elté­rően további 500 millió koronával, a postáé pedig 69 millióval fog csökkenni. Ez a tény növeli a várt deficitet és további takarékos­sági intézkedések végrehajtását teszi szük­ségessé. A hetes bizottság javasolja a kor­mánynak, hogy további redukciók felöl ha­tározzon s a maga részéről hajlandónak mu­tatkozik e törlések eszközlésénél közremű­ködni. Tudatában van annak is, hogy azon­nal hozzá kell fogni az állami közigazgatás átszervezéséhez, mellyel az állami adminisz­trációban nagyobb megtakarításokat lehet biztosítani, de ezek csakis később jutnának kifejezésre. A bizottság által eszközölt törlé­sek azonban már 1983 január elsejével élet­be léphetnek. .4 Horhát-völgyie véres éjszakájának bünperében 26 évi legyházat osztott ki az esküdtbíróság fiz év után juttatta törvény elé a bűnösöket egy haldokló asszony vallomása — Kézi gránátos ostrom az erdészlah ellen Besztercebánya, november 25. (Saját tu­dósitónktól.) 1921. február 27-én éjszaka a Hordát község felé vezető völgyben egy ma­gányosan álló erdészlak véres bünteti szín­helye volt. A házban Spondik György állami erdőőr lakott a családjával és legényével, Ostrihon Józseffel. Az erdőőrről az a hír jár­ta, hogy vagyonos ember, de pénzét nem a takarékpénztárban tartja, hanem odahaza, a ládafiában. Valahogyan tudomást szerzett erről Juclia Pál s beavatta titkába barátait: Panica Pált, Zvara Györgyöt, Uihrin Györgyöt és Danes Istvánt. Tanácskozásra ültek össze s elhatározták, hogy puskával felfegyverkez­ve szerencsét próbálnak az erdészlakban. Hosszas haditanács után megállapodtak az alkalms idöponbbn és február 27-én éjszaka puskává 1 és kójji- gránátíal felfegyverkezve vonultak ki a ma­gányos erdészlakhoz. Két bandita bekopogtatott az ajtón. — Mi járatban vannak? — hangzott az aj­tón át az óvatos kérdés. — Tehenet akarunk vásárolni, útban va­gyunk a város felé és itt ránk esteledett — mondották a banditák, mialatt harmadik társuk mintegy kétszáz lépésniyre az erdész- laktól lövésre emelt puskával várakozott egy fa mögött. Az erdőőr legénye valamit megszimatoliha- tott, mert leakasztotta a szegről vadászpus­káját, lövésre emelte és úgy nyitotta ki az ajtót. Amint azonban az .ajtónyitásban üregje lent, eldördült az egyik bandita fegyvere és Ostrihon súlyosan megsebesült a golyótól. Még csak annyi ereje maradt, hogy Jucha Pál puskájának csövét félrelökje. Ezzel az éle­tét mentette meg, mert Jucha is lőtt, de a golyó a falba fúródott. A bandavezér és négy társa ekkor bevonult a lakásoa, puskatusokkal estek noki az erdőőrnek és halálrareiniilt, sikoltozó családjának. Az erdőő.r feleségét, ötéves kisfiúkat, Kocsál Anna oselédleányt és az erősen vérző er­dészlegényt betaszigálták a szomszéd szobá­ba, olt botokkal estek nekik s embertelen ke­gyetlenséggel addig verték a szerencsétlene- ket, amig valamennyien eszméletüket veszít­ve véresen el nem nyúltak a földön. A rablók az egyik lezárt fiókot felles Eset­ték, az ott talált 21.390 koronát magukhoz vették, elvették az erdészlegény 1100 koro­náját, összeszedtek mintegy 15 0000 korona értékű ruhaneműt és háztartási tárgyat és kivonultak a kifosztott erdészlak bél.. Bú­csúzóul Jucha Pál kézigránátot hajított a házra, de a gránát szerencsére nem robbant fel. Jóval a távozásuk után tért magához az erdő­őr, értesítette a csendőrséget és orvost hí­vott a sebesültekhez. Az erdészlegényt súlyos ■sebével a losonci kórházba szállították, ahol hetekig élet-halál közt lebegett, az orvosok azonban megmentették az életnek. Több mint tiz évig felderítetlenül maradt a gálád bűntett, s ez év nyarán egy haldok­ló asszony pattanMta ki vallomásával a tit­kot, megnevezve a tetteseket A besztercebányai esküdtbiróság tegnapi főtárgy adásán a tanuk vallomása nyomán le­pergett még egyszer az erdészlak izgalmas véres éjszakájának története. Az esküdtek verdiktje alapján a bíróság Jucha Pált hat évi, társait öt-öt évi fegyházbüntetésre Ítélte. Jabíooitzky képviselő mondotta az ünnepi beszé­det az udvardi keresztény- szocialisták iubieumán Udvaírd, november 25. Az udvardi keresztény szocialista egyesü­let most ünnepelt© fennállásának 25 éves ju­bileumát. A jubileumi ünnepségen az orszá­gos keresztényszocialista párt vezetősége ré­széről jelen volt Jabloniczky János dr. nem­zetgyűlési képviselő, Turchányi Imre dr., az érsekujvári párt körzet elnöke és Mészáros László érsekujvári közeii pártlitkár. Az udvardi keresztényszooiaListák délután 3 órakor negyedszázados zászlójuk alatt vo­nultak be a tágas népházba, amelyet zsúfo­lásig töltött meg az ünneplő közönség. Nagy Mátyás helyi elnök nyitotta meg az ünnepi gyűlést, felolvasta Szüllő Géza dr. képviselő, volt országos pártelnök köszönő és üdvözlő levelét, majd a magyar nemzeti párt igazga­tójának üdvözlő sorait, azután átadta a szót Dinnyés Károly igazgató-tanítónak, aki nagyszerű szabadelőadást, tartott a szocializ­musról. Az előadás végén a hallgatóság tet­szését szűnni nem akaró éljenzéssel nyilvá­nította. Utána Jabloniczky János dr. nemzetgyűlé­si képviselő üdvözölte a jubiláló helyi szer­vezetet. Általános figyelemmel hallgatott beszédében többek között a következőket mondotta: — Ha elindult egy élet, nem tudni, hol, mikor áll meg, mit rejteget méhében? A magyar nép életének elindulása ködbe, ho­mályba vész, de európai életének ezeréves múltja már ismeretes. Ez az élet telve volt sok bánattal, sok keserűséggel, sok veszede­lemmel, de mindennel szemben mindig meg­védte magát 1918 végén majdnem megállt ennek a nemzetnek az élete De most is megtörtént a csoda: a magyarok Istene is­mét megsegítette nemzetét s a többfelé osz­tott nemzetrészek mindenütt életerőseknek bizonyulnak. Hogy ez ilyen szerencsésen megtörténhetett, az annak az életösztönnek és kitartásnak is érdeme, amelynek szimbó­luma az udvardi keresztényszocialista egye­sület 25 éves fennállásának mostani ünne­pe is. — örömmel állapíthatjuk meg, hogy eb­ben a 25 éves keresztény-szocialista egyesü­letben úgy a vallási, mint a magyar nemzeti érzés ma is változatlanul lobog és ez a ma­gyar egyesületi élet messze világító fáklyája a magyar nyelvhez és a magyar kultúrához való ragaszkodás • érzésének. Ha voltak kis­hitű magyarok, akik akár jellemgyengeség­ből, akár haszonlesésből feladták magyarsá­gukat, ezekkel szemben az udvardi keresz­tény szocialisták példája ékesen bizonyítja, hogy öldöklő fegyverek, géppuskák, ágyúik és mérges gázak nélkül is lehet győzelmet aratni a kultúra és a nemzeti érzés terén, ha megvan a szent hit, az elszánt akarat és a jövőben való bizalom. — Hála és köszönet ennek az egyesület­nek, hogy 25 éven át nagyszerű példával járt elől. Tartsanak ki a jövőben is eddigi ma­gyar erényeik mellett, hogy, ha majd 25 év múlva 50 éves jubileumát fogja ünnepelni az egyesület s közülünk sokan már nem lesznek az ünneplők között, — a késő utó­dok szeretettel és elismeréssel gondolhassa­nak a harcos elődökre, akik példájukkal megtanították őket a magyar nyelvhez és kultúrához minden áron való kitartó és ál­dozatkész hűségre. A lelkes helyesléssel és tapssal fogadott ünnepi beszéd után Turchányi Imre dr. tar­totta meg beszámolóját az aktuális politikai és pártkérdésekről. Találó hasonlataival tel­jesen lekötötte a hallgatóság figyelmét. Be­számolója végtán nagy ovációban volt része. Majd Salgó István egy monológot adott elő kifogástalanul, utána Salgó Etel hatásos szavalata következett- Gergely Sándor párt- vezetőségi tag buzditó szavai után az ünnepi közgyűlés Szundi Lajos zárószavaival ért véget. Végiül a fehér asztalnál találkoztak az ün­neplők, ahol számos felköszöntő hangzott el. Az ünnepségen a magyar nemzeti pájd ud­vardi szervezete is képviselve volt több híg­gal 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom