Prágai Magyar Hirlap, 1932. november (11. évfolyam, 249-273 / 3062-3086. szám)

1932-11-01 / 249. (3062.) szám

1902 noTCdtníbor 1, kedd. n?RS<M-7V\AGÍ^HlMiAK A Vatikán lapja a revízió kérdéséről Vatikánváros, október 31. A Vatikán hivata­los lapja, az Osservatore Romano, érdekes cikkben kommentálja Mussolini legutóbbi be­szédét és teljes mértékben csatlakozik a beszé­dek alapgondolatához, amely abban áll, hogy az igazi és igazságos békét csak a szerződések revíziója hozhatja meg. Olaszország éppen a.z- zal tesz tanúbizonyságot őszinte békevágyáról, hogy az igazságtalan szerződések módosítását követeli. Mussolini tízéves építő munkájának eredményei mindennél jobban bizonyítják, hogy az olasz politika nem .légvárakat épít, hanem minden tekintetben fölismerte a valóság köve­telményeit. Igazi béke csak akkor lesz a vilá­gon, ha győz az igazság, ha megszűnik a népek elnyomatása és revízió alá veszik a túlélt szer­ződéseket. „Magyarország joblb lövőjét Franciaországnak is kívánnia keli" — ina egy francia lap Páris, október 31. A Correspondence Univer- seLle cimü párisi lap Gömbös Gyula magyar mi­niszterelnök programbeszédével foglalkozva, a következőket írja: Ismerve Gömbös erélyes jellemét, biztosak lehetünk, hogy mindent elkövet eszméinek megvalósítására. A revizió az a kérdés, amelyet egyetlen magyar kormány 6em mellőzhet pro­gramjában. Magyarország nem a háborút, ha­nem a szomszédokkal való megértést keresi. Nem lehet többé elítélteknek tekinteni és állan­dóan gyanúsítani nemzeteket, amelyek nem kö­vettek el bűnöket. Magyarország joggal hivat­kozhat arra a bátor küzdelemre, amellyel nem engedte azt, hogy az ellenfél csapásai a földre sújtsák, joggal hivatkozhat ama áldozatokra, amelyeket évszázadokon át hozott a civilizá­cióért, amit védelmezett a keletről jövő táma­dások ellen. Magyarország jobb jövőjét Fran­ciaországnak is kívánnia kell, Franciaországnak nyilvánvaló érdeke, hogy rendeződjék a vi­szony a dunai államok között. A csilizközi magyarság fáié sebei Pozsony, október 31. A Csallóköz egyik legkevésbé megközelíthető vidéke Csilizköz. A vasútvonal messze esik, az utak rosszak, alig járhatók. A napokban az or­szágos keresztényszocialista párt értekezletet tar­tott CeUiznváradon és Balonyban. A megjelent tagok panaszaiból megdöbbentő kép bontakozott ki, amely mindennél jobban mutatja, hogy az Lllle- tékes tényezők mily kevés megértéssel viseltetnek a határszéli magyarság bajai iránt Csilizközt 1924-ben és 26-ban rettenetes árvíz pusztította. Az elemi csapás híre eljutott Prágáig és a földművelésügyi miniszter néhány magasrangu hivatalnok kíséretében meglátogatta a vidéket. Amint már ilyenkor 6zokás, Lgértek adóelengedést, vetőmag-segélyt, a közlekedési viszonyok megjaví­tását, ám az eredmény letarolt miniden szép re­ménységet, mert az adóhivatal nem vette tudomásul ezeket az Ígéreteket. A két nagy árvíz után tavaly a szárazság bénította meg a gazdálkodást. Újabban pedig a mételykór és sertéspestis pusztítja az állat- állományt. Némelyik gazdának 30 sertése hullt el a vész kö­vetkeztében. A birtokforgalom és az adózás terén a legnagyobb zűrzavar uralkodik. A telekkönyve­ket azelőtt Győrben őrizték és csak tavaly kerül­tek vissza hiányos állapotban. Sok betétlap telje­sen hiányzik, a kataszter szintén megbízhatatlan. A 12 éven át történt adás-vételek és hagyatéki átruházások bekebelezésének nyoma sincsen. En­nek az állapotnak következménye, hogy pld. olyanoktól követelnek adót, akik már 15—20 éve a sírban nyugszanak. Némelyik darab föld az államfordulat óta már tizedszer cserél gazdát, de a tulajdonos nem írhat­ja nevére, mert még tizedik elődje szerepel tulaj­donosként, aki osztatlan állapotban hagyta a bir­tokot. A telekkönyvi számokat és telkeket össze­cserélték. Itt már talán csak a tagosítás segíthetne. Ilyen körülmények között a pénzügyi hatóságok­nak kíméletesen kellene eljárni a csilizköziekkel szemben. Ámde a csiliznyáradiak előadásából ki­derült, hogy a kisbiró a napokban száz árverési hirdetményt hordott széjjel, s így tudja meg a község, hogy a kincstár köve­telése 150.000 korona. A hátralékos adók miatt számtalan család ingóságára kitűzték a jövő hó­napban az árverést. Az érdekeltek, akik biztak a földművelési miniszter Ígéretében, most seregestül keresik föl az adóhivatalt, hogy haladékot kérje­nek. Mivel pénzük nincsen, gyalog teszik meg a 22 kilométeres utat. A párt kiküldötte, Furdanich Aladár titkár Írás­ba foglalta a panaszokat, hogy a párt segítségére lehessen a bajok tengerében vergődő embereknek. Á panaszfel vétellel egyidejűén a párt helyi szer­vezete is megtartotta a tisztujítást, amelynek so­rán a következőket választották meg: Elnök Mik­lós Gábor köze. biró, alelnök Sebő Benedek, jegyző Csicsay Dezső, pénztáros Vida István, ellenőrök Sebő .József és Szakáll Benedek. Argentínában — Csslében A búza száz év óta nem de Csiie lakosságának ni Newyork, október 31. Amikor a gabona ára a világ valamennyi tőzsdéjén elérte a legmé­lyebb pontot száz év óta és a világ valámeny- nyi gabonaarak tára ragyásig tele v&n értékesít­hetetlen gabonával, Gsile köztársaság lakos­sága veszedelmes arányú éhínség előtt áll. A búza teljesen elfogyott és a kenyérhiány oly nagy, hogy a kormány kénytelen volt draszti­kus SBükségrendszíabályO'kaí foganatosítani. Az állam látja el racionalizált mennyiségű élelmiszerrel az ország belső vidékeit. A rozs, gabonabőség éhínség volt olyan olcsó, mint ma, ius mit ennie a tengeri és a ®ab kivitelét a kormány betil­totta, mert a gabona<ne*müekkel helyettesítik a búzát. Csiie pénzügyi helyzete a kormányt a legszigorúbb gazdasági autarkiára kényszeríti s igy Argentínából nem hozható át a gabona, holott Argentínában óriási és olcsó készletek vannak felhalmozva. Newyork, október 31. A csiled köztársasági elnökválasztásokon Alessandri volt köztársa­sági elnököt a szavazatok hatvan százalékával újra megválasztották. 1 lémet tan-les ísiiffiNQkon vegleg dönt Papé: és Braun viszálykodásában i Tömeges mfn’siteri (elnevezések - Braun elégedetlen Berlin, október 31. Jelentettük hogy Pa­pon német kancellár és Braun, a lipcsei ái- lambiró'Sági döntésben rehabilitált porosz államminisztérium vezetője, Szombaton dél- bem közös audiencián jelentek meg Ilinden- burgnáj. A két államférfin az audiencián megegyezett abban, hogy Poroszországban a végrehajtó hatalmai a jövőben Papén bi­rodalmi főbiztos fogja gyakorolni, a legiszla- tiv hatalmat és Poroszország képviseletét a birodalmi tanácsban viszont Braun minisz­terelnök. A megegyezés után Papén birodalmi biz­tos nyomban számos olyan intézkedést foga­natosított, ami újból kihívta Braun állam­minisztériumának elégedetlenségét. A vég­rehajtó hatalom birtokában Papén hozzálá­tott birodalmi biztosokból álló poros® kor­mányának kiegészítéséhez és anélkül, hogy Braunt megkérdezte volna, a lipcsei döntés­re hivatkozva betöltötte a még üresen álló porosz miniszteri állásokat A poros® bizto­sok egy részét birodalmi miniszterekké ne­veztette ki e ezzel legalizálta őket, ami nőm tetszik Braun kormányának. Tárcán éíküli birodalmi miniszterekké Hindenbnrg egye­lőre Bracht dr. főpolgármestert, a poroszor­szági birodalmi biztos helyettesét és Popitz tanárt, a porosz pénzügyek intézőjét nevez­te ki. Ezekbe a kinevezésekbe Braun még beleegyezett volna, de ros&zalta, hogy Pa­pén uj birodalmi biztosokat állított az egyes porosz minisztériumok élére, igy Braun bá­rót a mezőgazdasági ügyek vezetésével bízta meg, Kaehler tanárt pedig a kultuszminisz­térium vezetésével. E kinevezések ellen Braun bejelentette tiltakozását és ha nem megy másként, nj port indít a lipcsei állam- biróságnál a birodalom ellen, mert Braun véleménye szerint a birodalmi kormány megszegte a legutóbbi lipcsei döntési Ezen­kívül Braun összehivatja a birodalmi taná­csot, amelynek jogában áll Papent dezavu- álni. Mint ismeretes, a birodalmi tanácsban csak Braun kormánya képviselheti Porosz- országot s igy nem lehetetlen, hogy Braun porosz delegátusai a bajor delegátusokkal karöltve többségbe kerülnek a birodalmi ta­nácsban ée leszavazzák Papent. Illetékes politikai körökben a legnagyobb kíváncsi­sággal néznek a birodalmi tanács ülése elé, amelyet valószínűleg csütörtökön tartanak meg. Megjelent az iif Magyar gazdavédelml rendelet Fizetési kedvezményeket és feltételes kamatmérséklést kapnak a magyarországi gardák Budapest, október 31. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Budapesti Közlöny október 30-i száma közli a 6300/1932. M. E. számú kormány- rendelet a gazdatartozásokra, továbbá a pere6 és nempereg eljárásra vonatkozó egyes jogsza­bályok módosítása és kiegészítése tárgyában. Az egyes gazdatartozásokra megállapított eddigi kedvezmények folyó évi október 31-én lejárnak. Az uj rendelet az előirt edőf élté telek teljesítése esetére a kedvezményeket most egy esztendőre, vagyis 1933. évi október 31-éig terjedőleg ál­lapítja meg, hogy ez alatt az aránylag huzamos idő alatt egyrészt az adósnak alkalma legyen kötelezett­ségeit rendezni, másrészt a hitelező is bizto­sabb számítást tehessen és ezáltal a gazdasági élet fejlődésiéhez szükséges nyugalom álljon elő. A rendelet az előfeltételeket teljesítő adósokat lehetőleg bírói eljárás és az ezzel járó költség nélkül kívánja a kedvezményekhez juttatni. Eddig csupán azok vehették igénybe a ked­vezményeket, akik az ingatlan kataszteri tiszta jövedelmének húszszorosánál nagyobb mérték­ben el voltak adósodva, ezzel szemben a ren­delet 1. paragrafusa szerint az 50 kataszteri hold vagy ennél kisebb in­gatlanok tulajdonosai már az esetben is él­vezhetik a kedvezményeket, ha ingatlanuk kataszteri tiszta jövedelmének tizenötszöröse erejéig vannak eladósodva. A 2. szakasz sorolja fel azokat a fizetéseket, amelyeknek teljesítéséhez a kedvezmények köt­ve vannak. Elsősorban szükséges, hogy az adós köztartozásaira legalább annyit fizessen, hogy mindenkori hátraléka az 1931. évi december 31-én fonnállőtt hátralékot túl no lépje. Váltótartozásoknál negyedévenként fizetni kell kamatot és mindenkor megújítási váltót is kell adni a már eddig fennálló hátralékos kamatról pedig külön váltót. Törlesztéséé köl­csön esetében az esedékes törlesztő részletek­nek megfelelő összegeket kell fizetni. Másnemű tartozásokra negyedévenként előre kell fizetni az ügyleti kamatot. A kedvezmény mindenkor csak arra az időre terjed, amelyre az adós a megszabott szolgáltatásokat teljesítette. A ked­vezményeket csupán mező-, szőlő- vagy kert­gazdasági ingatlanokra vagy az ezekkel össze­függő erdőre és a nagyobbírészben a tulajdonos használatában lévő házas beltelekre, végül az ingatlan hasznosításával összefüggő ingó dol- goikra lehet igénybe venni. A 4. szakasz azokat a tartozásokat sorolja fel, amelyekre a behajtás korlátozása nem ve­hető igénybe s ilyenek az adók és egyéb köz­tartozások, továbbá azok a tartozások, amelyek­nek teljesítése szociális okokból vagy a terme­lés fenntartása érdekéeben okvetlenül szüksé­ges- « Az 5. paragrafus határozza meg a megsza­bott fizetéseket teljesítő adós végrehajtási ked­vezményeit, a mellett arról is rendelkezik, hogy ha az adós a folyó évi október 31. napja után indított per első tárgyalási napján elismeri a követelést és kimutatja, hogy a 2. szakaszban megszabott előfeltételeknek eleget tett, a per­költségben nem lehet elmarasztalni. A 7. szakasz szerint a hitelezők kérelmére az adóst zárgondnoki tennivalókkal kell megbízni saját ingatlanán és az adós a 9. szakasz szerint számadásra kö­teles. Az adóé; a 9. szakasz szerint több alkar- lommal is számadásra köteles. Ha az ingatlan idegen zárgondnok kezelése alatt áld, azt is fel kell hatalmazni a 2. szakaszban megszabott fi­zetések teljesítésére a végből, hogy a kedvez­ményekben & zárlati kezelés alatt álló ingatlan tulajdonosa is részesülhessen. Azoknak az adósoknak, akiknek ingatlana a kataszteri tiszta jövedelem harmincszorosát meghaladó mértékben van megterhelve jelzálo- giiag és akiknek tartozásai a kataszteri tiszta jövedelem negyvenszeresét Í6 meghaladják, a 15. szakasz értelmében a bíróság az esetben is, ha a 2. paragrafusban előirt fizetéseket telje­síteni nem tudják, árverési halsztást adhat, ha valószínűvé teszik, hogy kötelezettségüket méltányos halasztás esetében rendezni tudjadr. A bíróság az adós fizetőképességének megfelelő fizetésektől teheti függővé a halasztást és bizo­nyos legfontosabb tartozások tekintetében nem is lehet halasztást adni. A 16. paragrafus szerint, ha az előbb említett mértékben eladósodott gazdák ellen az árverés megtartása már nem volna elkerülhető, az árverés helyett ennek hatályával történő eladásra lehet kötelezni az adóst, amennyiben olyan vevő jelentkezik, aki az in­gatlan kataszteri tiszta jövedelmének negyven- szeresét elérő vételi ajánlatot tesz. Az ingatlan­nak ilyen értelmű eladását az adós is kérheti. A rendelet felhatalmazást ad a bíróságnak arra, hogy elemi csapás, vagy hasonló termé­szetű egyéb súlyos károsodás esetében, tekin­tet nélkül az eladósodás mérvére, legkésőbb 1933 október 31-éig halasztást ad­hasson egyes végrehajtási cselekmények te­kintetében. Az e halasztásra jogosultak körét a 20. parag­rafus a multévi rendelethez képest erősen ki­terjeszti E kedvezményben természetszerűleg a haszonbérlők is részesülhetnek. A rendelet IV. fejezete nemcsak a gazdaadó- sokra vonatkozik, hanem mindenkire és e feje­zet rendelkezéseinek főképpen az a célja, hogy a követelések behajtása során felmerülő költ­ségek felszaporodását gátolják. így pl. a 25. paragrafus a bíróság székhelyén kivül fogana­tosított végrehajtásoknál felmerülő költség fel- szaporodását igyekszik meggátolni azzal, hogy a kiküldött a végrehajtásokat csoportosítva kö­teles foganatositani. A 26. szakasz az ingóságok kikiáltási árának megállapításához szükséges hatósági bizonyítványt költségmentessé teszi. A 28. paragrafus kimondja, hogy végrehajtás fo­ganatosításának költsége bizonyos keret-össze­get meg nem haladhat. A 34 szakasz illeték-kedvezmény eket bizto­sit a halasztást kérőnek. A 85. szakasz a föld- teherrendezési eljárás alatt állók jogviszonyait szabályozza. A 87. szakasz a mező-, szőlő- vagy kertgaz­dasági ingatlanra bejegyzett záloglevelet* köl­csönök adósai részére nyújtott fizetési kedvez­ményről szól, amennyiben a® 1932. évi október 31. napjáig terjedő egy év alatt esedékes an­nuitásra, ha a kölcsön kamata évi 7 és fél szá­zalék, az eredeti kölcsöntőke 2 és fél százalé­kával, ha pedig a kamat évi 7 százalék, az ere­deti kölcsöntőke 2 százalékával csökkentett összeget kell letenniök. Ez a kedvezmény, amely egyébiránt a követelés mennyiségét nem érinti, nincs kötve valamely terhelési határhoz. Rendelet a devszabejelentésröE A Magyar Távirati Iroda jelenti: A hivata­los lap vasárnapi száma közli a magyar kor­mány 5460/1932. M. E. számú rendeletét az 1931- évi 4950. M. E. számú rendelet alapján a devizabejelentési kötelezettség kapcsán kül­földi pénznemekben felvett belföldi állami adós­ság szolgálatának ellátásáról. E rendelet megál­lapítja, hogy az említett rendelet alapján évi 5 százalékos kamat mellett külföldi fizetési esz­közökben három évre a m. kir. államkincstár­nak nyújtott kölcsönöket a kölcsönt nyújtók ja­vára könyvadósságként kell nyilvánítani. A kölcsönök kamatait ugyanabban a pénznemben kell megállapítani, amilyenben a kölcsön befi­zetése történt és a kamatokat az illető pénz­nemnek a kamatozási év december havának 1. napját megelőzően kell pengőértékre átszámí­tani. A kölcsönök kamatait évenként utólago­san minden év január 1. napján a postataka­rékpénztár utján kell a kölcsöntnyujtó címére kiutal-ványo zni. Általános értékpapír- iwiteli tilalom Ugyancsak a Budapesti Közlöny október 30- iki száma közli a külfölddel való fizetési forga­lom ellenőrzéséről és szabályozásáról szóló ren­delet egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről szóló magyar kormányrendele­tet. A rendelet szerint tilos a Magyar Nemzeti Bank engedélye nélkül akár pénzértékre, akár külföldi értékre szóló értékpapír, kamat vagy osztalékszelvény külföldi személy vagy cég ja­vára való letét behelyezése, továbbá bármilyen értékpapír, kamat vagy osztalékszelvény kül­földi személy vagy cég letétéből való kiszolgál­tatása. A rendelet kimondja továbbá, hogy a Magyar Nemzeti Bank engedélye nélkül külföldi értékre szóló értékpapírok lejárt kamat és osz­talékszelvényeit is tilos kivinni. Ezek a szelvények eddig az általános érték­papír kiviteli tilalom ellenére engedély nélkiij voltak kivihetők. Az értékkiviteli tilalmak te­kintetében a kihágás cselekménye be van fejez­ve, ha valaki valamely tilalmazott tárgyat ki­vinni törekszik anélkül, hogy a kivitelre a Mas gyár Nemzeti Bank engedélyt adott volna. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom