Prágai Magyar Hirlap, 1932. november (11. évfolyam, 249-273 / 3062-3086. szám)

1932-11-29 / 272. (3085.) szám

'PR£w<iAW 1932 november 29. kedd. U Neumann Teréz névévéI visszaélve sok szlovenszkói hivő csapott he egy budapesti szélhámos Egy különös levélhözveiités rejtelmei — Mii ígért a furfangos szélhámos Szlovenszhó megtévesztett közönségének — Konnersreuíhi Neumann Teréz, a budapesti szerviták és a vatikáni magánkihaligatás Budapest, november 28. A. Nemzeti Újság vasárnapi számában egy olyan szélhámosságot leplez le, mely­nek áldozatai csupa szlovenszkóiak. A világ közvéleményét már évek óta foglal­koztatja a konnerstreuthi Neumann Teréz csodálatos élete- A katolikus vi-lág, mint ilyenkor mindig, tisztelő figyelemmel kiséri a megmagyarázhatatlan eseményeket és várja az egyház állásfoglalását Neumann Te­réz ügyében. A vallásos léleknek ezt a tisz­teletreméltó várakozását akarta most egy budaipesti szélhámos szokatlan és megen­gedhetetlen módon kihasználni. Egy Pozsonyban megjelenő lapban Török László aláírásával cikkek jelentek meg. Az első cikk február 6-án látott napvilágot. Eb­ben a cikkben arról számol be Török, hogy levelet irt Konnersreuthba és sok kegyel­met kért Neumann Teréztől. Kérése meg­hallgatásra is talált, Írja cikkének további részében Török László, mert a betegek, „akiknek kérését továbbítot­tam, sorra meggyógyulnak Neumann Te­réz imádságának folytán". A cildcnek óriási hatása volt. A pozsonyi lap szerkesztősége tömegével kapta az olvasók levelét, azzal, hogy Törők szerkesztő azok­nak a kérését is juttassa el Konnersreuthba. Legalább is igy állitolta be a dolgot Török László a második cikkében. írásának a vé­gén, egészen szerényen és elrejtve ama kis záradék olvasható, hogy „a szerkesztő ur“ a levelek német nyelv­re való lefordítását ugyan ingyen elvégzi, de azért kéri, hogy a fordítás és a postai szállítás költségeihez járuljon mindenki hozzá tehetsége szerint. Ötszáz jelentkező A cikknek nem vári hatása mutatkozott. Április 16-áin Török László egy újabb cikkében már öí- száz nevet sorol fel, akik arra kérték, hogy Neumann Térézhez továbbítsa a le­velekbe zárt kérésüket Ebbein a cikkben beszámol az elküldés emelkedett formaságairól is. Azt Írja, hogy április 4-én a budapesti szervitaatyák temp­lomában megáidat ta a levélicsomót és úgy adta postára. Egyben elszámolást is közöl Török szerkesztő, aki azt írja, hogy 628 levél után 1680 cseh­szlovák korona adomány érkezett be hozzá. Ennek következtében ő az egész ügyre rá­fizetett, mivel csupán vasúti költségekre 800 csehszlovák koronát költött el a sajátjából. Török nyilvánvalóan megfeledkezett arról, hogy a közvetlenül azelőtt megjelent cikké­ben azt állította, hogy a szlovcnszkóiak egy-egy levélhez leg­alább ötven koronát csatoltak, tehát nem 1680 korona gyűlt össze, hanem ennél sokkal nagyobb összeget kaparintott kezeihez a szélhámos. Török László egy másik újabb cikkében azt. irta, hogy a leveleket Rómába is elvitte s a pápa magánkiiíhallgatáson fogadta őt, amikor is megáldotta a Neumann Teréznek szóló leveleket­t Kiderül a visszaélés A Nemzeti Újság munkatársa megjelent. Páter Peregriunél, a szervita atyák rend- | házi főnökénél és megmutatta neki a pozso­nyi lap cikkeit. A páter a legnagyobb meg­döbbenéssel jelentette ki, hogy Török László cikke elejétől végig szemeii- szedett valói lanság. Az újságíró felkereste Török Telesik Lászlót is, az állítólagos szerkesztőt s ez a látogatá­sa teljesen meggyőzte arról, hogy Szlovén- szkó liilbuzgó közönségéből sokan veiszedel- i mets szélhámosságnak estek áldozatául. gyón jók. voltak Haffmann Jenő, Rák István. Be­nedek Lajos, Unten-berger József, Lipták Lajos és Konc Lajos. Az előadás után jól sikerült tánc volt. (*) A tájfun Pozsonyban. Pozsonyból jelenti szerkesztőségünk: Faragó Ödön vállalkozása teljes sikerűnek mondható. A pozsonyi színházban a téli szezónban több mint egy óv óta nem csendül fel a magyar szó, a magyar szánjátszást a téli idény­ben teljesen száműzték onnan. Faragó a maga ál­tal megszervezett kis gárdával, jórészt műkedve­lőkkel vasárnap délelőtt előadta Lengyel Menyhért világhírű színmüvét, a Tájfunt és az előadás túl­haladta a műkedvelő nivót. Szerencsés ötlete volt Faragónak, hogy a fő női szerepre sikerült meg­nyernie egy nyitrai urdasszonyt, Verő Györgynél, aki még soha sem volt színpadon és a legnagyobb meglepetésre — úgy mozgott ott. hogy alig vettük észre rajta a — műkedvelőt. Kellemes hanghordo- zásu, jémegjelenésü Kerner Ilona volt, aki a nagy- lélekzetű szerepet könnyedén, minden zökkenés 1 nélkül vitte. Sok megérdemelt tapsban volt része. Faragó Ödön Toké ram o Nitobéja mélyen átérzett, ! gondosan kidolgozott alakítás. Meghalási jelenete . j elsőrangú színészi teljesítmény volt. Élmény volt Lindner iró szerepében Földessy Sándor egykori szinigazgató alakítása. Föklessy kitűnő szinész és 1 ! Lindner szerepében ezt be is igazolta. Az éléttel l | meg,hasonlóit lelkű bohém, könnyelmű írót, ak-i- S nek azonban helyén van a száve-lelke, — életein i ; alakította. Hempel Feri szerepébe egy Faragé nö- i ! vendék: Gergely Irma tűnt fel üde fiatalságával, | szép, magyar beszédével, elegáns megjelenésével. 1 , Bérczy Gyulának nem igen vágott a japán szerep, J de azért megbirkózott vele. Igen tehetséges mű­kedvelőinek bizonyult Rakovszky Jenő és az ifjú jajpán alakítója: Erdős József. K. Harcy Niobus a törvénysz. elnök, Vida dr. a védő szerepében volt jó, de a többiek ás, mint Sárai Pali, Pougráez Jó- 1 zsftf, Radnaá Károly, Pogány Károly, Darvas Mák­SzmHAz-KauWKoiMRA A magyar színészet helyzete Ungvár, november 28. (Ruszinszkói szer­kesztőségünktől.) A legutóbbi színházi ese­mények mindinkább előtérbe tollák a ma­gyar színészet helyzetének problémáját Ru- szinsakóban. Egyre-másra jelennek meg vé­lemények pro- és kontra, de senki se akar az ügy lényegére rámutatni, mert azt hiszi, hegy a reklám injekcióival, vagy a nyilvános vi­tatkozás lármájával fel tudja ajzani a közön­ség fokozottabb érdeklődését a színház iránt. Tény az, hogy a ruszinszkói magyar szín­játszás évek óta válsággal küzd. Ennek oka elsősorban az unalomig hangoztatott gazda­sági válságon kívül nem a közönségben ke­resendő, hanem abban, hogy a szinigazgató nem tudja a közönség igényeit kielégíteni. A jelenlegi ruszinszkói magyar szintársu- , lat összeállítása ellen például az ungvári évad megnyitása után azonnal jogos panaszok hangzottak el. Különösen vonatkozott ez az operette együttesre, mert hiszen a prózai együttes minden kritikán felüli fővárosi ní­vót képvisel. Az igazgató — maga is belátván, hogy a közönségnek igaza van — igyekezett az operette együttest felfrissíteni s pár hétre, vagy pár előadásra vendégművészeket, kü­lönösen Ungvár közönsége előtt a múltból jóismert és közkedvelt színpadi erőket szer­ződtetett. A hatás azonnal jelentkezett- A közönség megtöltötte a színházat, megtapsolta a ven­dégművészeket s csak azt vette zokon, hogy egy-egy nevesebb vendégművész fellépésé­nél magasabb helyé-rakat kellett fizetnie, valamint azt, hogy a bérletszelvények rend­szerint nem voltak érvényesek ezekre az előadásokra. Ezek az injekciók azonban nem bizonyul­tak tartós hatásuaknak. A közönség pár nap alatt ismét csak a kimerülés jeleit mutatta s megörtént, hogy egy-egy előadást el kel­lett halasztani, mert nem volt elegendő szá­mú közönség. Általában azonban a jó félház minden este meg volt cs meg van, mert a közönség egy másik része — szintén csak gazdasági okokból — csupán jó benrn- latókra. vagy*vendégszereplőkre áldoz pénzt- Ez a mérsékelt érdeklődés eredményezte az­tán, hogy a közönséget sajtótámadásoik érték. sőt hivatalos helyről egyenesen a magyar szinpártoló egyesületet kezdték okolni az­ért, mert a szinház nincs minden este telve. Anélkül, hogy a támadásokra érdemben válaszolnánk, objektív szemmel állapit- juk meg a következőket: se Ungvár, se Ru- szinszkó nem bír eltartani olyan színtársu­latot, melynek havi rezsije 70—80 ezer ko­rona. A szinpártoló egyesület ezt állandóan hangoztatta és hangoztatja ma is. Még ak­kor sem képes Ungvár közönsége telt házat csinálni minden este, ha például az igaz­gató énekes bonvivánt-l h-oz, vagy az ope­rette együttes néhány tagját kvalitásosak!) erővel cseréli ki. Nem képes, mert anyagi helyzete nem engedi. A szín-pártoló egyesü­let tehát már három évvel ezelőtt arra az álláspontra helyezkedett, hogy a ruszinszkói magyar sziuikerület csak kicsi, de kiváló Ennek a Dr. Flmner-féle Juno-krémnek köszön­hetem arcom iideségét. Alig 8 napi használat után az összes pattanások, szeplők és ráncok eltűntek és arcbőröm hamvas ée üde lett. Kapható Dr Flittner Jenő gyógyszertárában és kozmetikai labo­ratóriumában, Baftská Bystrica. Egy tégely Juno- krém ára Ke 10-—, bozzáva ó szappan Kő 6.—. Juno-puder in-mden színben Ke 8.—, {4} lóé, Habn Géza, Rudasa Miklós. Dunai-Davidovies- Caesar, Sugár Titusz, Seregihy Andor, B-ugár Tiva­dar tehető égőik legjavát nyújtották. A. színház szé­pen megtelt és lelkesen tapsolt a szereplőknek. Feltűnést keltett az ügyes rendezés, amely Faragó érdeme. Kívánatos volna, -ha Faragó folytatná akcióját és több hasonló előadással jönne a. téli szezónban. R. J. (*) A budapesti színházak c heti műsora. Opera- ház: Kedd; Tristan és Jsolda. Szerda: János vitéz. Csütörtök: Turandot (Gyenge Anna vendég-fellép­tével). Péntek: Otelló. Szombat: Az álarcosbál. Va­sárnap d. u.: Pillangókisasszony; este: Tannháuser (Gyenge Anna vendégfel!óptévei). Hétfő: Háry Já­nos (Ifjúsági előadás). Kedd: A mosoly országa. Szerda: Jancsi és Juliska; A babatün-d-ér (Gyermek­előadás). — Nemzeti Szinház: Vasárnap: A vén bakancsos és fia, a huszár. Kedd: Tűz a Monosto­ron. Csütörtök: Mindég lesznek J-uliák. Péntek: Rosmershokn (Uj betanulással). Vasárnap d. u.: A bor. Hétfő: Csongor és 'Tünde (Uj betanulással). — Vígszínház: Kedd, csütörtök, péntek: A varázsige. Szerda: Erdélyi kastély (Huszonötödször). Szombat: Naplemente előtt (Először). Vasárnap d. u.: Jó házból való urileány ;este: Naplemente előtt. Hétfő: Naplemente előtt. — Magyar Szinház: Szerda, csü­törtök, szombat, vasárnap: Az asszony és a rabló. Kedd, péntek, vasárnap d. u.: Dzsimbi. — Belvárosi Szinház: Egész héten minden este: írja hadnagy. Vasárnap délután: Tűzmadár. — Kamaraszínház: Szerda-, péntek: Fanny. Kedd, csütörtök, szombat, vasárnap: Forgószél. Vasárnap délután: Huszárok. — Fővárosi Operett Szinház: Egész héten minden este: Rots-childok. Vasárnap délután: Dörmögö Dömötör (Gyermekelőadás). — Andrássy-uti Szin- ház: Egész héten minden este és vasárnap dél­után: Ecet és olaj, etb. — Labriola Szinház Varieté: Kezdete 4 és 8 órakor. — Terézköruti Színpad: Egész héten minden -este és vasárnap délután: De’n Lipinskaja, stb. — Komédia Orfeum: (Salamon) Novemberi műsor. — Modern Kabaré: Novembe i műsor. — Steinhardt Színpad: Novemberi műsor. — Bethlen-íéri Színpad: Egész héten minden este: Nász éjszak a (146 149, -gyermekelőadás 3 órakor.) — Royal Orfeum: Egész héten minden este: Uj va­rieté-műsor (145, 149). Vasárnap (3, 6, 9). A dauer törpetársulat előadása. AZ IVÁN-SZINTÁRSULAT MŰSORA RIMASZOMBATBAN: Kedd: A mosoly országa. Kondor Ibolya bu- csufellépte. Szerda: Az igazi asszony. Szerdán Tornaiján: A mosoly országa. Kondor Ibolya vendégjátéka. Csütörtök: Angyalt vettem el feleségül. Víg­játék. Péntek: Egy kis senki. Vígjáték. Sooimbat: Csókos huszárok. Operett-újdonság. A NYUGATSZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA KOMÁROMBAN: Szerda: Érik a buzakalász. Csütörtök: Érik a buzakalász Péntek: Csók a tükör előtt. Szombat: Vőlegényem, a gazember. Vasárnap: Vőlegényem, a gazember. A RUSZINSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA UNGVÁROTT: Kedd: Szomorúságának énekese. Osip Dyunov modem szinjátéka és Pathelin mester, XV-ik századbeli bohózat. Szerda: Szomorúságának énekese és Pathelin mester. Csütörtök: Éva. (Olcsó helyárakkal). Péntek: Manóiba. Harmath J-mre nagysikerű operettje. Szombat: Manolita. Vasárnap: Manolita. erőkből álló társulatot ibir el, de semmieset­re sem 45—50 tagú, két komplett: pró­zai és operette együttest, pláne havi 12 ezer K-ba kerülő olyan gyenge zenekarral, amelynél még egy falusi mozi is különbet alkalmaz Összegezésül: ha a ruszinszkói ma­gyar színészet válságban van, annak egyik oka a társulat túlméretezése, másik oka a ruszinszkói színházak csekély befogadóképessége, harmadik oka meg az, amit már nem is akarunk hangoztatni ... A közönség minden fillért jól meg-néz, amit tki­ad valamire, legfőképpen pedig — színházra. Senkise tesz tehát jó szolgálatot a magyar szinügyn-ek, ha a válságért a közönséget okolja. A közönség ezer bajijai küzd, w nem kell még jobban elkeseríteni, hanem azon kell igyekezni, hogy a társulat jót, nívósat, művészit és szórakoztatót ny-ujtson neki s ak­kor a közönség ott lesz a színházban. Arról azonban, hogy a szinigazgató túlméretezett társulatának költségeit nem bírja, se a kö­zönség, se a szinpártoló egyesület nem -téliét. A mérsékeltebb ’ érdeklődésnek az operett-e együttesben mutatkozó hiányok az okai, me­lyeket vendégszereplők-kel tartósan orvosol­ni nem lehet. (*) Ipolysági műkedvelők estje. Az Ipolysági római katolikus Legényegylet lelkes műkedvelői, amint már azt pár nappal ezelőtt jeleztük, szom­baton este Újházi György „Beleznay asszonyok" című vi-gjátekát adták elő. Az előadás úgy anyagi, mint erkölcsi tekintetben nagyon jól sikerült, amit a tehetséges szereplők elsőrendű játékán kiviil a főrendező Sárpy Bélának lehet köszönni. Balogh Annius öz-v. Beleznayn-é szerepében a forró sike­rekhez szokott ipolysági színpadon olyan teljesít­ményt nyújtott, hogy messze felülmúlja a műked­velőknél alkalmazná szokott mértéket. Már első színpadi meg jelenésekor falrengető tapssal fogadta a közönség. Pompás élethüséggel játszotta a min­dig pattogós, keménykezü, de csupasziv magyar nagyasszony szerepét. Komároimy Sa-cika, a darab Bettyje, bájos jelenség volt, a magyar földön, a magyar légkörben gyorsan asszimilálódó angol lédi szerepében. Sok tapsot kapott- Konc Marosa temperamentumos játékával ugyancsak sikert ért- el. Á többi nŐ6zerepeket Skerlecz Mária, Kapuszta Paula és Labuda. Ilus játszották nagy hozzáértés­sel. A férfi szereplők közül Kovács László, Be­leznay Bán István szerepét alakította.. Eröskezü, öntudatos magya-r férfi típus kiváló képviselője volt a darabban. Nemes Ferenc az egyébként kiváló mű­kedvelő szinész jól játszotta Beleznay Bán Ádám szerepét, bár a közönség érezte, -hogy Nemes sak­kal többet tud és hogy a neki osztott szerep nem zsanéré. Az egész estén végig Gedeon József, Fritz von Wittenberg szerepében eredményesen mulat­tatta a sokat tapsoló közönséget. Veszelák Károly öreg szolga szerepében páratlanul szép alakítást- mutatott. Kár, hogy Ladik János, ez a tehetséges s műkedvelő csak nagyon kis szerephez jutott. Rö­vid szerepében igy is hatalmas tapsot kapott. Na-

Next

/
Oldalképek
Tartalom