Prágai Magyar Hirlap, 1932. november (11. évfolyam, 249-273 / 3062-3086. szám)

1932-11-09 / 255. (3068.) szám

HM umnbn ». wrrta. 'PRaXíáW v tAVi^AR n 1 UhAlt 9 KöZfijAZDASAcT1 . Az államok háborús tartozásai és követelései Prága, november 8. Vewzefdeltmeeen közeledik december lSdlktt, az a nap, amelyen az európai ál­lamok a háborúé adósságaik szokásos réMlotót az Egyesült Álamokaak miegfiae'tnii kötelesek. Bár a nagy haMroapbótt allig néhány hét választ el ben­nünket, máig még teljesem tjacstázatLam az a leérd*®, hogy a fizetés ügyét miképpen rendezik, Amgokw- szágd íelemtéfiok szerint a font sterlácg árfolyama éppen azért esett, mert az angol kormány éppen a részletfizetési batáridő közeledése miatt nagy­mennyiségű dollárt vásárolt. Bár érmék a hírnek sok alapja nincs, mégis jód vüágitja meg a háborús adósságokra yailé részletfizetések és a laiusajmei határozatok végrehajtása halogatásának káros és veszedelmes hatásait. A nagy nehézségek ellenére mégis esek remél­hető, hogy az amerikai elnökválasztás után az Egyesült Államok jövőbeli politikai irányvonala is kialakul a akkor a hadi adósságok kérdésének rö­vides megoldása is remélhető és pedig még diecwm- W 15-e előtt. Ez már esek ezért is remélhető, mert az amerikai elnökválasztás kiét jelöltje közül egyik sem kötötte le magát határozott nyilatkozat­tal semmiféle irányban s mind a két jelölt teljesen érintetlenül hagyta ezt a kérdést. Az uj amerikai elnök azonban csak jövő év április 15-én veheti ét hivatalát, ami azt jelenti, hogy Rocseveát győzelme esetén a hadiadéeságok kérdésének érdemleges megoldása újabb félévvel tolódik el. Ezért is lehet számolni azzal, hogy december 15-ig kihirdetik a moratóriumnak egy éves meghosszabbítását g ez alatt az egy év alatt sikerül esetleg találati oly meg­oldási formát, amely az Egyesült Államokat is ki­elégítené és a lausenned határozatokkal is össz­hangba hozható volna. Viszont ha december 15-én tényleges fizetésre kerülne sor, úgy ezt az európai államok költség­vetései sinylenók meg. Ma már nem titok, hogy az európai állami költségvetéseik kivétel nélkül na­gyon siralmas állapotban vannak s a deficitek na­gyon jelentősek. A haditaudőeeágokra eszközölt rész­letfizetések nincsenek fölvéve e rendes költségve­tésekben s rendkívüli, igen magas tételeket kép­viselnek. Ismét előtérbe nyomul a transzfer kompli­kált kérdése, ismét fenyeget a valntaingadozások veszélye és ismét beköszöntőnek mindazok a ne­hézségek, amelyek a lausiannei konferencia előtt annyi gondot és miunkát adtak a pénzügyi és bank- szakértőknek. A háborús adósságokról sokat iiroak az újságok, még többet beszélnek és konferenciájának a diplo­matáik, azonban nagyon kevés halandónak ven át­Magyarország gazdasági útja és szomszédai Magyar Pál előadása Pozsonyban Pozsony, november 8. (Pozsonyi szerkesztősé­günktől). A modem magyar gazdasági felelőtlen argonauták száma eggyel megszaporodott. Grata Gusztáv és Friedrich István után tegnap este Stodola Kornél szenátornak, a pozsonyi kereske­delmi és iparkamara elnökének felkérésére Magyar Pál magyar országgyűlési képviselő és a Nemzet­közi Vásár tanácsának alelnöke tartott előadást a pozsonyi kereskedelmi és iparkamara nagytermé­ben „Magyarország gazdasági útja és szomszédai" címmel. Az egyes országok közt fennálló gazdasági kap­csolatok, — mondotta Magyar Pál, — igy a ma­gyar és a csehszlovák államok közti gazdasági vi­szony is sürgős átalakításra szorul, amelynél az irányelv „több gazdaság — kevesebb politika" jel­szó kell hogy legyen. A jól felfogott gazdaságpo­litikának mindenütt csak az a célja, hogy a ter­melő és a dolgozó polgárság anyagi érvényesülését elősegítse. Sajnos, a kormányok évek óta Európa- szerte nem ezt teszik és ezért van, hogy a Ica- ; pitalista rendszer törvényei nem érvényesülhetnek egyenesen és az akut válság krónikussá lett. Ma­gyar Pál ezért a gazdasági kérdéseknek politikai : szempontoktól való mentesítését követeli, aiki a 1 kapitalisztikus rendszer mellett az összes államok 1 számára a politikai pártoktól függetlenül a tér- ■ melési feltételek biztosítását kívánja. Ezt a béke- I szerződések elmulasztották. (Az előadó képviselő 1 nyilván nem ismeri a trianoni szerződés 205. sza­kaszát. A szerk.) Még ma is lehetne erről a kö- 1 vetelményről gondoskodni, azonban ezt a vámok < akadályozzák, ami azonban nem változtathat azon, t hogy csak a nemzetek közt való helyes munka­A gyakorlati gazda jövedelmének biztosi tása, a birtokát bérbeadó gazda talaja termőképességének megőrzése céljából olvassa ei Fodor Jenő: „A trágyázás elmélete és gyakorlata" c. most megjelent k nyvét, melyet a >zer/. vét el kötelezettség nélkül k megküld bete­kintés végett azoknak, kik e végből hozzá fordulnak. Ára 25* Ke 4 ni: Aborce p. Ötrkovec. tekintése ezekről es adőetegokirőL Ezért köa&jük az alábbi táblázatot, amely a hadd adósságok átte­kintő képét adja és pedig a moratórium kihirde­tése időpontjában, amdóta az összegeik omo vál­toztak. Háborús adósságok cinné® miliő doMrokfoa® ki­fejezve Nőtte kör. ültetve Követel Tartozik nettó tart. I. Hitelező államok: Egyesült Államok 20303.7 — 20)922.7 Franciaország 13,8563 10,4074 3,358.7 Anglia 10,6853 9,764-2 9013 Belgium 1,4543 8403 605.2 Jugoszlávia 6744 3383 535.5 OUaezoTwég 4,0563 35717 4349 Japán 1005 - — 1005 Görögarseág 2101 1645 513 Portugálfia 1505 1003 4010 Románia 4473 41223 246 Hollandia 133 — 183 Kanada 13J3 — 18J2 Norvégia 6J3 , — 6J2 Svájc 43 — 46 Luxemburg 40 — 40 Svédország 1.0 — 1-0 Ausztrália * 03 —- 0.8 Dánia 0-5 0.5 II. Adós államok: Németország 03 25,6093 25,609.4 Lengyelország 4.4 6614 656.7 Csehszlovákia 14 4243 423.7 Ausztria — 116-1 1164 Bullgária 0-6 783 783 Észtország — 455 455 Lettország — 347 34.7 Magyarország 4-2 35.0 303 Finnország — 104 194 Litvánia —* 147 147 &eese*en: 52,7415 50,7415 A lausanneá konferencia legnagyobb enednnénye az, hogy eme nagyon bonyolult pénzügyi kötele­zettségek labirintusában rendet teremtett Az ép­pen bemutatott táblázat „tartozik44 rovatában sze­replő számok mindennél beszédesebbe® mutatják, hogy ezeket az összegeket az európai államoktól — mad gazdasági ée pénzügyi viszonyaik között — józan ésszel követelni neon lehet. megosztás jelenthet végleges gyógyulást Európa gazdasági életében. Igen fontos érdek, hogy nagy, a mainál racionáli­sabban termelő gazdasági egységeket teremtsenek. Erre vonatkozólag már számos terv merült fel, de egy sem hozott illetékes helyről származó javasla­tot arra vonatkozóan, hogyan oldják meg azt a kérdést, hogy a szomszédos államok egymáshoz való gazdasági viszonya miként alakuljon a jö­vőben. Magyarország ée Csehszlovákia gazdasági forgal­ma az utolsó szerződéses év 400 millió pengős értékéről 1931-ben 75 millió pengőre és 1932. első felében 25 millió pengőre szállott alá. Bizonyos, hogy ez az állapot mindkét országban sokkal na­gyobb kárt okoz, mint amily előny Magyarországon ennek az áldatlan állapotnak további fenntartásával bárki részére is származhatnék. A legkevesebb, amit mindkét oldalon el kell érni, oly vámszerzö- dés kötése, amely helyreállitja a rendes gazdasági állapotokat a két ország közt. De hogy ide elér­kezhessünk, legalább egyelőre fel kell függeszteni minden oly kényes kérdés tárgyalását, amely súr­lódásokra vezethet. Az előadó végül hangsúlyozta, hogy különösen ma nem könnyű feladat a politika mellett a gaz­dasági érdekek elsőbbségének megküzdeni, de vár­hatunk-e arra, — úgymond — hogy a netalán egy­kor esetleg bekövetkezhető világesemények hoz­zák meg a politikai kérdések megoldását. Ha ad­dig semmitevésbe merülnek, elpusztul Magyar- ország mellett Csehszlovákia is. Közös érdek tehát, hogy mindkét állam illetékes tényeződ belássák azt, hogy elsősorban a gazdasági kérdéseket kell meg­oldaná. Az előadást a nagy számban megjelent érde­keltek, akik között több magyarországi kereske­delmi és iparkamara képviselője is megjelent, tet­széssel fogadták. A Duna-tarifák csökkentése Romániában. Buka­restből jelentik: A galaci kereskedelmi kamara memorandummal fordult a kormányhoz, melybe® sürgőse® kéri a dunai hajótarifák gyökeres re­formját és csökkentését az európai dunahizotteág bevonásával. A mostani tarifákat 1928-ban álla­pították meg, amikor a gabonaárak a többszörösét tették ki a mostaninak. Kritika tárgyává teszik, hogy a Szulinában közlekedő hajók nem tényleges rakományuk, hanem befogadóképességük után kö­telesek illetéket fizetni. Végül kérik, hogy a kor­mány két jégtörőt állítson 'be a duna-deltai forga­lomba, amely a téli forgalmat bonyolítsa le, Megszűnik a búzatermelők támogatása Kanadá­ban. Ottawából érkezett kábeljelentés szerint a bu- zaufaxmerek értekezlete a kormányok képviselői­vel váratlan eredménnyel végződtek. A kanadai szövetségi kormány kijelentette ugyanis, hogy az ország pénzügyi állapota nem teszi lehetővé a bu- zofanmerek részére eddig folyósított termelési prémiumok további fizetését. A nemzetközi buza- knizis megoldására világkonferencáa összehívását ajánlották. Románia argentínai búzát vásárol? Broomhall jelentése ezerint Buenos-Airesből az „Arethusa“ nevű gőzös egy rakomány Bahia-Blanca búzával elindult Galooha Románia részére. A román búza­termés idei katasztrófája nyomán állott elő az a helyzet, hogy Románia búzát kénytelen vásárolni Argentínáiból szükséglete fedezésére, miután a szomszéd államok feleslegei is minimálisaik. A Közgazdasági Kurír legújabb száma a kö­vetkező tartalommal jelent meg: Szlovenszkón simán bonyolódott le az ultimé. — Folytatják a betéti kamatláb mérséklésére irányuló ta­nácskozásokat. — A külföldi számlák nem es­nek illeték-kötelezettség alá. — 15.000 hekto­liter magyar bor importja. — Normális közép­termés mellett jövőre buzafeleslegünk lesz. — A Bat‘a cég és az Egyesült Államok konflik­tusa. — Biztosítás: mi az oka a tömeges bizto­sítási pereknek? — Gabonapiac: még mindig nem lesz behozatok — Adóügyi kérdések: adó­vallomások szerkesztése; II. közlemény: ház­béradó. — A Közgazdasági Kurír megrendelé­se a lap kiadóhivatalához intézendő: Bratisla- va—Pozsony, Lorenzová 10. L A nehéz sertés és zsír pótkontingense novem­berben. A devizabizottság novemberben továb­bi 1000 darab nehéz sertés behozatalát engedé­lyezte. Eddig novemberre a következő meny- nyiségek behozatalát engedélyezték: a szabad piac számára 6000 darab, továbbá 10 vagon zsír helyett 1200 darab s a szalámigyárak ré­szére 3000 darab. Ezen kivül utólag engedé­lyeztek még 50 vagon zsirbehozatalt. A zsír ren­des kontingense 90 vagon, plus 20 vagon a ma­gyarországi kompenzációkra, plus további 20 vagon tartalékkontingens, amelyből 10 vagon helyett 1200 darab nehéz sertés importálható. A gabona és őrlemények vámjai november­ben. A pénzügyminisztérium az augusztus- októberi átlagárak alapján novemberre a kö­vetkező vámpótlékokat állapította meg: búza 25 (októberben 25), rozs 50 (18), árpa 36 (36), zab 34 (34), liszt és őrlemény 65 (63) korona. Különösen feltűnő a rozs pótlékvámjának 32 koronás emelése. Ezen kivül a liszt pótlékvám­ja 2 koronával emelkedett, a többi tétel válto­zatlan. Az éreekujvári lenfeldolgozó- és kötélgyár részvénytársaság Érsekujvárott a múlt napok­ban tartotta- közgyűlését, amely a múlt évi zár­számadást hagyta jóvá. A gyár gazdálkodása 242.041 korona vesztességgel zárult. A gyár két hónap óta nem dolgozik. A csehszlovákiai bőripar helyzete. A bőripari szakmunkások szövetségének statisztikai jelen­tése szerint ebben a szakmában október folyam mán jelentősen növekedett a munkanélküliség. A lábbeligyárakban általánosan csőikként a munkaalkalom. Ezek a gyárak kivitelre alig dolgoznak, mert a külföld egyre jobban elzár­kózik a csehszlovákiai cipő behozatala elől. A belföldön erősen érezhető a lakosság vásárló erejének csökkenése. A legközelebbi hónapok kilátásai nagyon rosszak és feltétlenül számol­ni kell a mai helyzet további romlásával- A bőrcserző-üzemekben általában kevesebbet dol­goznak, de újabb munkáselbocsátásokra sor nem került. Sokkal rosszabb a helyzet az autó- bőriparban, mert ősszel megrendelések hiányá­ban igen sok munkást elbocsátottak. Javulás ebben a szakmában sem várható. A bőröndös ipar foglalkoztatottsága a közeledő karácsonyi idényre való figyelemmel némileg kedvezőbb. A szövetség kimutatásai szerint az 1931. év folyamán 993 esetben kellett nyújtani munka­nélküli segélyt, mig ez év szeptember végéig 1080 segélyt számoltak el a népjóléti miniszté­riummal; ez év szeptember végéig 420 ezer ko­ronát tett ki a munkanélküli segélyek összege. Ezen kívül még 368 elszámolatlan eset van s igy összesen 1454 tag szorult eddig segélyre. A szövetség számol azzal, hogy a segélyezettek száma az év végéig kétezerre emelkedik. Hölgyeik legnagyobb gondja: arcuk szak­szerű ápolása. Ezen gondok megszűnnek, ha „JUN0“ krémet használnak, melytől ar­cuk bársonysima és üde lesz. Megrendel­hető Dt. Flittner J. gyógyszertárában Baüsbá Bystrica, l tégely „JUN0“ króm 10 K, 1 drb yJUNO" szappan 6 K, Almafa csemeték & legkiválóbb tói Lajtákból eitórangu miaóMgbei, nagyobb tótelekben if, a legjutáoyosabban aserrabetók be. Feszty Gazdaság Stará-Dala — Ogyalla (100 darabon leiül' readelóeeksó) nagy árengedmény > Árajánlat kívánatra küldetik. A nemzetközi cukortan ács december végén tort ülést A nemzetközi cukortanács legkö­zelebbi rendes ülését december 12-én kellene tartani. Figyelemmel arra, hogy időközben Kubával ée Jávával rendezni sikerült a vitás kérdéseket, a nemzetközi tanács ülését ko­rábbi időipontra akarják összehívni. Valószí­nű, hogy a tanács ülését november 29-re, Pá­riába hívják össze. A külföldi propagan dalra tok behozatali és devizaengedélyezési eljárása. A devizabizott­ság most közölte a vasút ügyi minisztérium­mal, hogy a vámtarifa 298—9. tétele alá tar­tozó s külföldi fürdők látogatását propagáló nyomtatványok behozatalához devizaengedély nem szükséges, váciig ezek a nyomtatványok jelenleg is devizaengedély nélkül imiporlát­hatók. Ellenben a csehszlovákiai fürdők kül­földön készült propagandanyomtatványainak behozatalához devizaengedélyt kell szerezni. Nem szanálnak újabb bankokat, a pénz­ügyminisztérium egyes napilapok ama híre kapcsán, hogy háromnegyed milliárd koroná­val akarnak szanálni egyes bankokat, hivata­losan közli, hogy ezek a hírek teljesen alap­talanok, amennyiben a kormány legutóbb jú­lius 28-án hozott határozatot bankszanálások ügyében s arról annakidején hivatalos jelen­tet is adott ki s azóta újabb szanálási terv egyáltalán szóba sem jött Rohamosan drágul a tojás. Az utóbbi idő­ben a tojás ára nagyban és a kiskereskede­lemben is erősen emelkedett. Prágában egy koronán alul nem kapható a tojás és ha a piaci viszonyok nem javulnak meg, úgy újabb drágulástól kell tartani. Ilyen drága már ré­gen nem volt a tojás. 1929 februárjában, a szokatlanul nagy hidegek idején a tojás ára darabonként 1-50 koronára szökött fel. A téli hónapokban a tojás ugyan minden évben drá­gulni szokott, ezidéu ez a nagyfokú drágulás azonban azért szokatlan, mert nyáron a tojás aránylag olcsó volt. A jelenlegi drágulást fő­leg az áruhiány okozza, mert a devizabizott­ság a tojás behozatalát erősen korlátozza, A tojáshiányon segítendő a devizabizottság most 10 vagon .behozatalára adott engedélyt, a be­hozatal azonban csak osereüzlet alapján tör­ténhetik s igy a behozatal perfektuálásának még sok kereskedelmi technikai nehézsége van. De ha a 10 vagon tojást be is hozták, ez olyan kis mennyiség, hogy a piac helyzetén pillanatnyilag segít ugyan, az árakat azonban aligha szorítja le. Minden gazdának erdeke, hogy talajának trágyázását okszerűen hajtsa végre. rre ad útmutatást Fodor Jenői „A trágyázás elmélete és gyakorlata" j. most megjelent könyvében. Ára 25*— lié, ">zerzr> könyvét vételkötelezettség nélkül megküldi betekintés végett azoknak, kik e végbü hozza fordulnak. (Cím: Abovce p. Strkovee. A cukorkampány befejezéséhez közeledik. A múlt napokban jelentettük, hogy egyes morva- és csehországi cukorgyárak már a múlt héten fejezték be a cukorfözési kampányt. Újabb je­lentések szerint e hét folyamán csaknem vala­mennyi csehországi cukorgyár befejezi a mun­kát- Szlovenszkón ezen a héten fejezi be mun­káját a trencsénteplici, szeredi és oroszkai cu­korgyár s november 14-e táján a eurányi cukor­gyár. A többi cukorgyár is november közepéig befejezi a munkát. A feldolgozott répa mennyi­sége pontosan még nincs megállapítva. Jugoszlávia erősen leszorította a textiláru bevitelét. A jugoszláv kormány devizarendele- tei s a behozatalt korlátozó intézkedései követ­keztében különösen erősen visszaesett a textil­áru bevitele. A múlt év első három negyedé­ben Jugoszlávia teljes 1 milliárd dinár értékű textilárut importált; ezidén ez az import 280 millió dinárra esett vissza. Fizetésképtelen a legnagyobb amerikai búza- farmer. Az Egyesült államok legnagyobb buzafar- mere, a texasi Mr. Price fizetésképtelenséget je­lentett. Mr. Price Texasba® 220.000 acren termelt búzát 31.5 millió buehelen felül. Az idei termést ugyanis a korai fagyok teljesen elpusztították. A hatalmas buzafarm a kényszeregyezségi' eljárás folytán fel fog oszlana. A szücsiparosok követelései. A szücsiparcsok a múlt napokban Prágában tartott gyűlésükön a féláru és készáru behozatala ellen tiltakoztak. A szücsiparosok azt követelik, hogy a kor­mányhatóságok csakis a nyersanyag behozata­lát engedélyezzék s továbbá, hogy a devizabi­zottság az engedélyek kiadásánál vegye figye­lembe a kisebb cégek igényléseit is. A szücs­iparosok ezen kivül azt kívánják, hogy a hiva­talok külföldi állampolgárságú egyéneknek ne adjanak szücsipari, szőrmefestői iparjogosit- ványt. A forgalmi adó átalányositását is köve­telik. Az uj ipartörvény tervezete kapcsán a ma érvényes rendelkezések oly értelmű módo­sítását követelik, hogy a szabóiparos semmiféle 6zücsipari munkát ne végezhessen.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom