Prágai Magyar Hirlap, 1932. november (11. évfolyam, 249-273 / 3062-3086. szám)
1932-11-09 / 255. (3068.) szám
<PRALGAW» UV&VARHlíÜiAÖ iüö2 november y. KBegnda. és válási tóim is, siklik engem idekiildtek, magyarok. Mi aztoveiuszkói magyarok a Donna álltai vagyunk elválasztva a magyarországi magyaroktól s mi komplex egészben többet teszünk ki itten 700.000 magyarnál. Nekünk tehát létéin!ekünk a*, hogy a két s ország között békés, harmonikus élet legyen* Természetes, m igazi hia/rménia az lenne, hogyha azok az elvek, amelyeket a népszövetség propagált, valóra váltak volna és ha megvalósult volna az a gondolat, amely Wijson elnököt befolyásolta. Az, hogy a kevert nemzetiségű Ansztria-iRlagyarország felosztandó, etnográfiai államok alkotandók és ezek között a harmónia megkeresendő Ez azonban nem történt meg, mert nem etnográfiai államokat alkottak, hanem imperialista célokat szolgáié eta4- áHamokat teremtettek. Ha etnográfiai államokat alkottak volna, akkor természete* *en ezek a magyar területek 0»efc«zkfrár kiáltoz nem eáatoltattak volna, • ha végrehajtották volna a witeend programot, akkor népszavazás állapította volna meg, hogy a népfa|ak hova akarnak tartozni. Ez azonban a módié, ezen rooet nem tárgyalhatunk. A köztársasági elnök revíziós nyilatkozatai De ez a gondolat benne rezeg a levegőben. Ezt a gondolatot támogatja az is, hogy minduntalan íebMtünik a sajtóban egy -egy interjú, egy-egy megnyilatkozás, amely nem hagy nyugalmat — s ez az, hogy mind a kőrtáiBiaeági elnök, mind a külügyminiszter u<r állítólag hajlandónak mutatkozott bizonyos területi engedmények adására bizonyos gazdasági megegyezés céljából. Alkotmányosan vezetett államokban az államifőnek és a külügyminiszternek a nyilatkozatáért a kormányéin,ök a felelős. Nálunk ez sohasem történt meg- Nem akarom ezt ugyan tovább feszegetni, de arranézve szeretnék megnyugtató választ kapni, vájjon ebben az államban van^e alkotmányosság olyan értelemben, hogy sem az államfő, sem a küMgymánisiater nem nyilatkozhatik másképpen, csak a kormány teljes felelősségével. , Ha van alkotmányosság, akkor ez esetben, amit az elnök mond s amit a külügyminiszter mond. azt fedi a kormány is és ebből azt kell következtetni, hogy a kormány is hajlandó területi engedmények adására. Ha pedig ezek a nyilatkozatok nem fedik a kormány véleményét, akkor itt nincs alkotmányosság. Az expozé tisztán magán viseli a külügymii- uiszteir urnák a bélyegét. Doktrinér módon tulajdoniképpen konkrétumot nem mond, de ügyes lavirozással akarja megnyerni a kül- fényét a konszolidációnak, ami azonban moet nem megy. Mi van a modus vívendivel és a csehszlovák-magyar kereskedelmi szerződéssel? Nem akarok részletekbe belemenni — hisz erre a parlament való és nem a bizottság — itt csak két konkrét kérdést teszek a miniszter úrhoz: Az egyik az, hogy mi van a római Szentszék és a csehszlovák köztársaság között lévő modus viven- di végrehajtásával és állja-e a miniszter ur még mindig azt a tételt, amit egy alkalommal itt ebben a bizottságiban az én kérdésemre konkrétül adott, hogy a csehszlovák republikában az egyházi vagyonnak a tulajdonosa az állam és csak a haszonélvezet, az usus fructus illeti meg az egyházat? A második kérdéseim pedig az, hogy mi van a Magyarországgal kötendő gazdasági szerződéssel? Hajlandó-e a miniszter ur a bizottságot tájékoztatni a nehézségekről s hajlandó-e mindent megtenni, hogy ez a Szlovénszkó és Ruszinsziké létalapját jelentő szerződés mielőbb létrejöjjön úgy, ahogy az a közérdeknek megfelel? Benes objektivitása Mielőtt befejezném beszédemet, gratulálni akarok a miniszter urnák azért az objektivitásért, amelyet Magyarországgal szemben gyakorolt, amikor expozéja 17. oldalán azt mondja, hogy Magyarországra nézve Is a biztonság és a béke garanciája nem frázisok, hanem ez Magyarország részére is jelenti 1 egri tál isabb érdekeinek megvédelmezését, s gratulálok ahhoz az objektivitásához is, amikor belátja azt, hogy a mai helyzet tarthatatlan, mert világosan kifejezi azt, hogy — ha az 1938. évet túléli ez a republika, úgy ahogy most van, akkor ez egy nagy csatának a megnyerésével egyenlő. Vagyis: nagy dolgokat rejt méihében a jövő! A külügyi bizottság keddi ülése De Witte német szociáldemokrata képviselő hangsúlyozta, hogy az általános béke alapfeltétele a német—francia megegyezés és ■sajnálja, hogy ez eddig nem sikerült. A külügyminiszter megkülönböztet barátságos államokat és szomszéd államokat, de a biztonság kérdésében Franciaország mellé áll. Ma azonban annak, aki békét ®-k&r, nem szabadi a francia politika szolgálatába állni. Követeli, hogy a köztársaság kimondottan egy államhoz se szegődjék, de tegyen meg mindent a háború megakadályozására. A világbéke legnagyobb veszedelme... Káli na német nemzeti párti ugyancsak kifogásolja, hogy a külügyminiszter expozéjában a francia politika mellé szegődik és a népszövetségi politikát támogatja, amely tehetetlenségét már régen bebizonyította. A világbéke legnagyobb veszedelme a kisebbségi kérdés megoldatlansága, a külügyminiszter pedig ennek megoldásáról hajlani sem akar. Hrusovsky cseh nemzeti szocialista képviselő, Benes külügyminiszter szlovenszkói lelkes bive természetesen mindenben védelmiére kel a külügyi politikának és követeli a kisebbségi kötelezettségek kiterjesztését mindazokra az országokra, amelvekre eddig a kisebbségvédelem nem vonatkozott. Sii?ák képviselő beszéde Sivák szlovák néppárti képviselő szintén helyesli Benes külpolitikáját, de nagy óvatosságra int, mert az utóbbi időben Szlovenszkón minid nyíltabban beszélnek arról, hogy a területi kérdésekben már megtörtént az elvi megegyezés Magyarország és Csehszlovákia között, még pedig Benes külügyminiszter beleegyezésével. Benes (Izgatottan közbeszól): Ez nem igaz. Sivák: Szlovenszkót ezek a hírek nagy izgalomban tartják. Az utóbbi időben úgynevezett re- pillőbizottságok járják végig Szlovenszkót és ezt sokan azzal magyarázzák, hogy veszélyben van Szlovenszkó integritása, a csehek beszedik az adókat, amíg arra idejük van. Előfordult — úgymond — az a szomorú eset Is, hogy egy magasrangu adóhivatalnok hasonló értelemben nyilatkozott. Ilyen megnyilatkozásoknak nem volna szabad történniük, mert bizalmatlanságot és izgalmat okoznak. A szónok ezután fölvilágositást kér a külügyminisztertől arra vonatkozólag, mi igaz Gratz Gusztáv volt magyar külügyminiszter azon állításából, hogy Benes hajlandó a Magyarországgal való területi megegyezésre és igaz-o az, hogy Benes külügyminiszter Háziasnak azt mondotta, hogy a szlovákoknak nincsen hová menniük, de a németeket meg kell nyerni. Az eltemetett Duna-konfőieráciő Hajn cseh nemzeti demokrata u/tail arra., hogy ('//. az expozó már szinte semmit som mond a dunai föderációról, holott a külügyminiszter legutóbbi expozéja csaknem teljes egészében ekörül forgott. Ennek az-e m oka, hogy ez a kérdés mér véglegese®, vagy csak ideiglenesen nem játszik szerepet, — kérdi a szónok. Majd élesen kikel Németország ellen és szorosabb csehszlovák-lengyel barátságot kíván. Zsilka cseh agrárius az agrár vjlágkrtzásről beszól Ezután Benes külügyminiszter reflektált röviden az elibanjgaot/t föliszólailásokra, majd az ülést félbeszakították és annak folytatását szerda délelőtt kiilenc óráim tűzték ki. Füssy szenátor felszálait a kormánynyilatkozat fölötti vitában Prága, november 8. A szenátus ma délután ülést tartott, amelyen megkezdték a kormánynyilatkozat fölötti vitái. A vitában többek között fölszólalt Füssy Kálmán magyar neinieti párti szenátor, aki ttok beszédéit lapunk legközelebbi számában fogjuk ismertetni A kormánynyilatkj©- zat fölötti vitát a szenátusban ma félbeszakítják és azt csütörtökön folytatják. A szer- dni napot, ugyanis a szenátus külügyi bizottságának tartják fenn, ahol a Benes expozéja feletti vitát folytatják le. - ' Herrlot elismeri, hogy a franciák a háború után igazságtalanul ítélték meg az olaszokat A megegyezés ntiai — Minisztertanács Párisban P á r i s, november 8. Herriot miniszterelnök hétfőn ismét Párisba érkezett és részt vett a kabinettanácson. Papiroson sikerült a költség- vetést egyensúlyba hozni. A miniszterek egyébként meghallgatták Paul Boncourt, aki beszámolt a francia lefegyverzési terv kedvező genfi fogadtatásáról. Herriot a kabinettülés után a sajtó képviselőinek kijelentette, hogy Francia- ország helyzete Genfben a francia terv bemutatása után lényegesen megjavult. A francia— olasz viszonyról a miniszterelnök sok jót mondott. A tüszurások politikájának véget kell vetéT11" 111 nátha elten. Hatása meglepő! ni. A háború után Franciaország erkölcsileg igazságtalan volt Olaszországgal szemben. Netn szabad megfeledkezni arról, hogy Olaszország semleges maradhatott volna, de az olasz nép akkor lépett be a háborúba, amikor már nyilvánvaló volt, hogy a világtörténelem egyik legborzalmasabb háborúja tört ki. „Kaotikus időket élünk” A prágai sajtó reagál Benes expozéjának komoly hangiara Prága, uovember 8. Benes expozéjának pesszimisztikus hangja meglepte a prágai sajtót. A szociáldemokrata Právo Lidu kommentárjában azt írja, hogy Benes már több mint másfél évtizede vezeti az állam külpolitikáját és így bizonyára meg vannak a komoly indokai arra, hogy úgy beszéljen, ahogy tegnap beszélt a parlament külügyi bizottságaiban. Kritikus időket élünk, melyről a történetírók esztendők múltával azt fogják mondani, hogy „nagy idök“ voltak — jegyzi meg a lap. Benes pártjának a lapja, a Ceské Slovo arra mutat rá, hogy a külügyminiszter expozéja végén komoly fölhívást intézett a közvéleményhez, hogy ébredjen tudatára a pillanat komolyságának és készüljön föl a nehéz időszakra, mely úgy Európára, mint a köztársaságra rá fog köszöntein. A Prager Tagiblatt szerint már Malypetr belpolitikai expozéjának a komoly tónusa is meglepő volt s ezt egészíti ki most Benes külpolitikai expozéja. A lap leszögezi, hogy Benes fleadta azt az előbbi álláspontját, mely szerint Németországnak a leszerelési konferenciáról való kivonulása semmit sem jelentene. „Sőt tovább megy — Írja a lap — s háborús veszedelmet helyez kilátásba, ha az államok között fönnálló jelenlegi anarchia nem szűnt meg. Nem meglepő, hogy Benes a kibontakozásra legalkalamsabb módúak a francia békepaktumot látja. Megjegyzésre méltó emellett Bencének az a taktikai fogása, hogy átveszi Németország érvét, hogy tudniillik Németország is igényelhet biztonsági garanciákat s a berlini s különös hangisullyal a budapesti politikát is ugyanezzel az érvvel igyekszik megnyerni a biztonsági tézisnek- Mérlegeléseinek előterében a biztonsági kérdés áll, mely mennél több államnak kölcsönös békegarantálasában oldódna meg. A jelen pillanatban elért stádiumnak az a legjellemzőbb ismérve, hogy Benes már nem reménykedik az angolszász államok katonai beavatkozásában. Továbbá lemond a genfi jegyzőkönyv vas szántóiról és ehelyett &x egész kontinentális Európára kiterjedően bizonyosfajta Locarnót ajánl azzal a kimondott szabadalommal a legyőzött államok részére, hogy a szerződés megváltoztatásáért politikai utón törekedhetnek. Észrevehető, hogy ez a francia terv, mely az előzőleg felállított föltételek közül számosat meglazít, alapul szolgálhat diazkuss- síd ókra, melyen további tárgyalások Indulhatnak meg a két európai batjedoaiuosopon között." A Bohemia szerint Benea igen nyűt szavakkal mutat a diplomácia helyzet rendkívüli komolyságára. A külügyminiszter elérkezettnek látja az időpontot, hogy fölemelje intő szavát a hadi viszályokat illetően. „Üdvözölni kell, — mondja a lap — hogy Benes Latens háborús veszedelemről beszél, ezt elhallgatni főbenjáró bűn lenne. De a veszély kizárólagos forrását nem szabad Németországban látni, ahogy azt Benes teszi." A képviselőház csekély érdeklődés mellett tárgyalja a kormánynyilatkozatot Prága, november 8. A képviselő'házban ma ismét megélénkült az élet, amennyiben a délelőtt folyamán az alkotmányjogi, mentelmi, hadügyi és külügyi bizottságok tartottak ülést, délután pedig a képviselőház plénuma ülésezett. A képviselőház plenáris ülése előtt a 'házéi- nökség tartott ülést s elhatározta, hogy a mai ülés este nyolc óráig fog tartani és ha addig kimerül a szónokok száma, akkor még ma sor kerül a kormánynyilatkozat fölötti szavazásra is, ellenkező esetben a kormánynyilatkozat fölötti vitát a képviselő-ház holnap délután folytatná. A házelnökség döntése szerint a képviselő-ház csütörtökön is tart ülést s annak tárgysorozatán egyes nemzetközi szerződésekről szóló javaslatok szerepelnek. A Ház ülése A plenáris1 ülést ma délután két órakor nyitotta meg Stanek elnök. Az ülés elején a. Ház a külügyi és kereskedelempolitikai bizottsághoz utalta a csehszlovák-német gazdasági egyezmény pótjegyzökönyvéről szóló javaslatot, a mentelmi bizottsághoz pedig a prágai országos bíróság kérelmét Schubert, Krebs, Knirsch, Jung és Kaspar német nemzeti szocialista párti képviselők mentelmi jogának felfüggesztése iránt. A képviselőház ezután folytatta a kormánynyilatkozat feletti vitát, amelynek első szónoka Stefinek szlovenszkó! cseh agrárius képviselő volt. Stefánek fölpanaszolja, hogy a kormánynyilatkozat nem nagy örömre hangol. Kiérzik belőle, hogy az állam nemcsak gazdasági válságot 61 át, hanem nemzeti ét, erkölcsi krízist is. Majd reflektál Hlinka és Rázus legutóbbi parlamenti beszédére és örömmel állapítja megj hogy ezek nem támadták különösképpen a cseh nemzetet. Ha ezek az urak — úgymond — a szlovenszkói népgy ülés eken és sajtójukban i« ilyen mérsékelten beszélnének, mint a parlamentben, akkor ennek csak örülni lehetne. Mint hü csehszlovák, Szlovenszkó autonómiáját, ahogyan azt Sziiillő képviselő parlamenti beszédében követelte, károsnak tartja. Ez a köztársaság a csehszlovák nemzeti eszme alapján alakult és amint erről letér, bekövetkezik a bomlás. Idézi egyes autonómiát,a szlovák lapok cikkeit, amelyekben arról van szó, hogy a cseh és szlovák nemzeti egységet csupán a külföld felé dokumentálták, hogy a békekonferencián résztvevő delegátusok munkáját megkönnyítsék, de a valóságban ez -nem létezett. Ez annyit jelent — mondja a szónok — hogy a nemzeti ügy munkásai hazudtak és becsapták a világot... így Írni szerinte égbekiáltó bűn. Hassold dr. német nemzeti párti a kormánynyilatkozat felületes voltát kifogásolja- Hódina német agrárius a kormánynyilatkozat nyíltságát dicséri és reméli, hogy lesz- bátorságuk az illetékes köröknek a kisebbségi kérdést is ilyeu nyíltan megtárgyalni. Felszólaltak még Kopeeky és Iladok kommunista, Cteurik cseh keresztényszocialista képviselő, Csemy dr. cseh agrárius és Hru- sovsky cseh nemzeti szocialista képviselők- Lapzártakor az ülés tart és miután a vita iránt oly csekély az érdeklődés, hogy alig tud ják összehozni az ülésteremben a szavazás lioz szükséges szánm képviselőket, valószínű, bogi a vitát holnap folytatják. Erre vall az a körülmény is, hogy a későesti órákban a házelnökséget ho-Inao délelőtt fél tizenegy órára összehívták. - - * i
