Prágai Magyar Hirlap, 1932. november (11. évfolyam, 249-273 / 3062-3086. szám)

1932-11-06 / 253. (3066.) szám

1982 november 6 vasárnap. 9 Síadek József dr. ismert pozsonyi ügyvéd Nézzen és egy volt országos hivatali tisztviselő gyönyörű a vádlottak padján dfánySZŐkG Az ügyészség négyrendbeli csalással vádolja őket — Olyan földeket adtak i ■ I el és vettek fel ezekért jelentékeny összegeket, amelyek nem is voltak eladók maiamra! Pozsony, november 5. (Pozsonyi szerkesztő- légiink telefonjelentése.) A pozsonyi kerületi bíróság Pollák-tanácsa ma délelőtt tárgyalta Sladek József dr. pozsonyi ügyvédnek és tár­sának, Simon Géza volt országos hivatali tisztviselőnek csalási bünpörét. A múlt év márciusában nagy föltünést keltett, hogy a rendőrség Sladek József dr. ismert pozso­nyi ügyvédet letartóztatta. Sladek József dr. az összeomlás után Kassán volt állami tisztviselő és ő szervezte meg a kassai államrendőrséget. Később Pozsonyba került és ügyvédi irodát nyitott, amely csakhamar elég tekintélyes iro­dává nőtte ki magát. • A múlt évben Nagy Lajos és Zubonyai József gutái gazdák bűnvádi följelentést tettek az ügyvéd ellen, hogy földvásárlás ürügyével összesen 62.000 koronát csalt ki tőlük. Sladek dr. Simon Géza utján összeköttetésbe lépett velük és azon a címen, hogy a Pucher József-féle várkonyi uradalomból 105 hold hol­danként 2500 koronás áron eladó, Nagy Lajostól 37.000 koronát, Zubonyai Jó­zseftől pedig 25.000 koronát vett föl. A további nyomozás 6orán azután kiderült, hogy a két vádlott 1927 augusztusában Sós Eszter kürti lakost is földvásárlás ürügye alatt hasonló módon csapta be. Neki azt mondották, hogy a felsőjányoki Pálffynféle birtokból tud­nak földet szerezni. Sós Eszter, aki e földek bérlője volt, örült annak, hogy örökös áron megkapja a földet és lassanként 103.000 koronát fizetett le az ügyvéd kezei­hez. A múlt év márciusában pedig a vádlottak Za- leczky Ferenc hősi gazdálkodónak ígértek föl­det és tőle 20.000 koronát csaltak ki, 1928-ban pedig a vádlottak megkörnyékezték Zita Fló­rián leihotai gazdálkodót, akinek szintén a bősi földekből ígértek földet. Zita Flóriántól 10.000 koronát, fivérétől pedig 6000 koronát csal­tak ki. E négy rendbeli csalás büntette miatt került Sladek József dr. és Simon Géza a bíróság elé. Amai tárgyaláson a vádhatóságot Kral állam­ügyész képviselte. Sladek József dr. az elnök kérdésére kijelen­ti, hogy az ügyek polgári részében bűnösnek érzi ma­gát, mert tudja, hogy kicsit könnyelműen járt el, de büntetőjogilag nem érzi magát bű­nösnek. Vallomása további során mégis el­ismeri, hogy Nagy Lajos és Zubonyai József gutái gazdák ügyében bűnös, mig a többi ügyekben a felektől • megbizatása volt, hogy a földhivataltól bármilyen áron sze­rezzen földet. Simon Géza vallomásában Sladek dr. ügy­védre igyekszik tolni a bűnösséget és azt mond­ja, hogy ő az ügyvédtől megbízatást kapott és annak alapján járt el. A tanúvallomások közöli érdekes volt a két gutái gazda kihallgatása, akik elmondották a csalás részleteit. A múlt év folyamán a községi bíróhoz Simon Gézától bizalmas levél érkezett, aki azt irta, hogy a Pucher-féle uradalomból holdankint 2500 koronáért tud a gazdáknak föl­det szerezni. Nagy Lajos és Zubonyai József jelentkezett, lefizették a pénzt Sladek dr. kezéhez és több­ször elmentek Várkony községbe, hogy meg­nézzék a megvásárolt földet. Az uradalmi is­pán nagyot nézett, amikor előtte megjelentek s azt mondotta: hiszen ez a föld nem eladó. Többször keresték Pucher földbirtokost, aki, amikor a két gutái gazdával találkozott, kije­lentette, hogy Sladek József dr.-t nem is ismeri. Erről Pucher földbirtokostól Írást kértek, majd bejöttek Pozsonyba, hogy a bűnvádi följelen­tést megtegyék az ügyvéd ellen. Egyikük a rendőrségre ment, a másik pedig Sladek dr.-hoz. Az ügyvéd váltókat adott a követelés összegé­ről és a gutái gazdálkodó már éppen zsebre- vágta a váltót, amikor az ügyvédet fölhívták a rendőrségre és a délután folyamán le is tartóz­tatták. Déli egy órakor az elnök a tárgyalás foly­tatását délután félnégy órára tűzte ki. Barlow amerikai mérnök, a halálgép feltalálója az orosz vezérkar után a német vezérkarral ismerteti meg borzalmas harci fegyverét A mérnök döntő fegyvert ad a leszerelésért küzdő hatalmak kezébe — Valóság vagy fantazmagória a halálgép, amely hétezer kilométeres kör­zetben mindent elpusztít? fakult s ez nagyon bántott engem. Barátnőim a múltkoriban a SYS ehampoot ajánlotta nekem, melyet nagyon dicséri. Vettem egy csomaggal és senki sem hinné, hogy egyszerű shampoioval mi­lyen nagyszerű eredményeket ériem el. Hajam, mintha felujult volna. Egész tiszta lett és gyönyö­rű arany színekben játszik. Mindenki megcsodál engem. Most minden szombaton SYS shampooval ápolom hajamat és ezt minden szőkének a legme­legebben ajánlhatom. Figyelmeztetés: SYS szőke leányokat keres film­hez. Közelebbi a SYS filmprospektusából tudható meg, amely minden parfümériában kapható. föld színével egyenlővé tudom tenni- An­gliáiból megsemmisíthetem Németországot és Olaszországot. Oroszországból megsemmi­síthetem Tokiót. Ez nem üres szóbeszéd. Er­ről mind meg fognak győződni. — Vájjon az oroszok megépít ik-e gépü­ket? — Nem. Az oroszok becsületesen le akar­nak szerelni. Éppen azért utaztam hozzájuk, hogy 'támogatásomról bizt osi team őket. Meg sem építhetik a gépet, mert ebhez két millió dollárra van szükségük és tizen­nyolc hónapi időre. Amerika és Németor­szág jobb technikájukkal egy év alatt megépíthetnék. Én azonban nem akarom, hogy ezt a. géipef megépítsék. Most tárgyalok Roosevelt kor­mányzóval. Ha ő lesz az elnök, biztos va­gyok benne, hogy a leszerelési konferencián, résztvevő amerikai delegátusokat utasítani fogja, hogy együtt dolgozzanak az oir/iszok- kiaiL A legrövidebb időn belül Németország­ba utazom, hogy terveimet a német vezér­karral is megvizsgáltassam. Menjenek rajta végig német alapossággal és német techni­kai ésszel- Ha azután februárban Amerika, Németország és Oroszország a leszerelési konferencián kijelentik, hogy: id© nézzetek, minden fegyveretek értelmetlen és esztelen, ez ellen egyáltalán nincs védelem, ez mind­nyájunkat megsemmisüléssel fenyeget, ak­kor egészen bizonyosan be fog következni a leszerelés.-Prága, november 4. A Prágai Magyar Hír­lap néhány héttel ezelőtt Douglas Mac Ai- lannek, az amerikai vezérkari főnöknek európai utazása alkalmával, illetőleg ezzel az úttal kapcsolatban beszámolt azokról az Amerikából származó szenzációs hírekről, amelyek szerint egy Barlow nevű mérnök a haditeohniká terén döntő fontosságú felfe­dezést tett, elméletileg egy olyan hadigépet konstruált, amely egyszerűen lehetetlenné teszi a hadviselést. A világsajtó elnevezte Barlow gépét halálgépnek, mert ennek a borzalmas harci eszköznek olyan képessége lesz. hogy kétezerkilo-méteres körzetben néhány perc alatt metropolisokat és erődöket rombol szét és tesz a földdel egyenlővé. Hogy őszinte legyek, rögtön be kell valla­nom, hogy a halálgépet nem láttam és hogy ne ébresszek hamis várakozásokat, ki keli jelentenem, hogy a halálgép most még egy­általán nincs is meg. Mégis amióta Barlow dr.-ral. ennek a borzalmas masinának kon­struktőrjével beszéltem, félek ettől a géptől, egyúttal azonban kívánom is a létezését. — Adjon nekem kétezer millió dollárt, akkor én rövid néhány napon belül több embert pusztítok el, mint amennyi elesett a, világháborúban — mondotta nekem szó sze­rint Bairlow' s emellett olyan tárgyilagosan nevetett, mintha egy X-ismerettenü kalku­lálóról lett volna szó. S azután maga elé számokat vetve hozzátette: Ez racionális és olcsó, a világháború tízszer annyiba került és több mint, négy éven át tartott. Mister Bartow Mister Barlow Németországot szemelte ki legközelebbi operációs mezejének azon há­borúja számára, amelyet a valódi leszerelés érdekében indított meg. Az első benyomás amelyet róla szereztem, tárgyalásunk to­A világsajtó akkor hirt adott arról is, hogy Barlow mérnök terveit bemutatta az oro­szoknak. Újabban olyan hírek keltek szárnyra, hogy Barlow most a német had vezetőséggel is­merteti meg terveit, mert az a célja, hogy Oroszországot és Németországot tökélete­sen meggyőzze az uj háború borzalmassá­gáról s igy ennek a két országnak fegyvert adjon a kezébe a genfi leszerelési konfe­rencián megindítandó döntő offenziváboz. Ebből az alkalomból egy vezető berlini új­ságnak Ring H. nevű munkatársa látogatást tett Stamfordban a feltaláló mérnöknél és benyomásait az alábbi érdekes cikkben is­merteti­vábbi folyamán csak megerősödött. Ez az ember talán tudós, azonban inkább egy kul- tivált ujangliai farmer benyomását teszi rám. Sűrű, hátrafelé fésült hajú, ovális fejti, igém egészséges szinü. Kékesszürke szemei élénken csillognak. Nyoma sincs rajta a szo­bai levegőnek. Arcán nincs egyetlen egy olyan ránc sem, aminőt gyakran lehet látni tudósokon és filozófusokon. Egyetlen voná­sa sem árulja el, mintha valami probléma foglalkoztatná állandóan. Egészséges, szinte azt mondhatnám, hogy szerencsés ember© a reali fásnak. — Well. voltam Szovjetoroszországban és átadtam terveimet a vörös hadseregnek- Honfitársaimtól ezért naponta százával ka­pom a szemrehányó leveleket s egyike-mási- ka súlyos gyalázasokat is tartalmaz — Mit jelent az. hogy átadta a vörös had­seregnek? A konstrukció is készen vau? — Teljesen kész. Az oroszok behatóan ta nulmányozták terveimet és ugyanarra az eredménvTe jutottak, mint amire én: az én fegyverem ellen nincs védelem. — Idáig még minden fegyver ellen talál­tak ellenfegyvert. — Az enyém ellen azonban nem fognak találni. — Igazié az a híresztelés, hogy az oroszok kipróbálták az ön harci eszközét Szibériá­ban? — Hogy kipróbálták volna? Nem! Hiszen még csak tervekről van szó. Nem rejthetem el bizonyos mértékű csa­lódásomat. A papirostól a valóságig méig bi­zony hosszú az ut. Mr. Barlow kitalálja, hogy mire gondolok. Ez azonban őt a legkevésbé sem zavarja. — Ha Ön egy felhőkarcolót akar építeni, akkor először a terveket csinálja meg és csak azután lát az építésihez. Éppen igy van ez az én gépemmel is. Semmi ismeretlen nincs benne- Minden elem, amit alkalmazok, már régóta kipróbált. Ezeknek az elemek­nek a kombinációja csupán fokozást jelent és ez úgy számitásilag, mint konstruktiven már a kezünkben van. Az oroszok először szintén kételkedtek a dologban, azután be­látták, hogy igazam van. „Meg akarom szüntetni a háborút“ — És Hoover? — Hoover azt akarta, hogy adjam el talál­mányomat az amerikai hadügyminiszté­riumnak. Ekkor ón azonban kereken kije­lentettem, hogy ez egyáltalán nincs szándé­komban. Én meg akarom szüntetni a hábo­rút, nem pedig előmozdítani azt. — Hogy érheti el ezt a halálgép segítsé­gével? — Olyan pokolivá kell tenni a háborút, amilyen pokolivá csak tenni lehet, hogy az emberek valóban féljenek még az elgondo­lásától is, akkor azután le is fognak szerelni­Erre azonban csak akkor fogjuk rábírni őket, ha belátják, hogy fegyvereik, bomba­vető repülőrajaik, tankjaik és hadihajóik fabatkát sem érnek. Parist bárom óra lefo­lyása alatt kétezer kilométer távolságból a — Egyelőre sehol sincs pénz az Ön gépé­nek megépítésére. — Racionális és jutányos, ahogy mondot­tam. A világháború a többszörösébe került. — Hogyan jött rá egyáltalán találmá­nyára ? — Ma negyvenhat éves vagyok és tizen­hét éves koromtól kezdve állandóan a hadi­iparral kellett foglalkoznom- Akkor léptem be a hadseregbe és hamarosan katonai mér­nök lettem- Minden modern fegyver meg­konstruálásában részt vettem- Japánban én szereltem fel az első rádiót. Tizenhét éve dolgozom ezen a fegyveren. — Senki sem tett Önnek ajánlatot, hogy adja el a terveit? — Hiábavaló volna, nem adom el, mert a háborút akarom megszüntetni! Egész jól megélek különböző kisebb találmányom jö­vedelméből. Gépemen, amelyet halálgép­nek neveznek, nem kell többé dolgoznom. Talán nehezebb lesz ezt a gépet felhasz­nálni az általam óhajtott célra, mint ami­lyen nehéz volt a gépet magát megalkotni­Én azonban nem engedek. Ha az államfér­fiakban az értelemnek csak egy szikrája is van, csupán a géppel való fenyegetésnek elegendőnek kell lennie arra, hogy a lesze­relést kierőszakolja. Ritkán keltett bennem beszélgetés ilyen vegyes érzelmeket — fejezi be érdekes cik­két a német újságíró. — Ezt a különös érzést talán az olvasó is ugyanúgy fogja érezni cikkem átolvasása után. Nem marad .más hátra, mint bevárni, mit mondanak a német technikusok és a német kormány Barlow terveihez. Talán ezek a tervek a leszerelési konferencián tényleg mint utolsó és haté­kony bomba robbannak fel. vagy talán — többé egyáltalán nem is hallunk róluk. _ Vasutasbaleset Pozsonyban. Pozsonyi szer­ke esztőségünik telefonálja; Tegnap este az uj fütő- házmáil egy betonárokba zuhant CWtrwbal János vasutas. Belső sérüiiéséMkel és agyrázkódással (szál­lították be az állami kórházba. „Rövid néhány nap alatt több embert pusztítok e% mint ahány éléséit a világháborúban“

Next

/
Oldalképek
Tartalom