Prágai Magyar Hirlap, 1932. november (11. évfolyam, 249-273 / 3062-3086. szám)
1932-11-30 / 273. (3086.) szám
273. (3086) szám • Szerda ■ 1932 november 30 Elftflzetésl ér: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 K£; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. A képes melléklettel havonként 2.50 Kö-val több Egyes szám ára 1.20 K2, vasárnap 2.—Ki A szlovenszköi és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja Szerkesztőség: Prága ü„ Panská ulice 12, 11, emelet, — Telefon: 30311, — Kiadóhivatal; Prága 11., Panská ulice 12. Ili emelet Telefon: 34134. SÜRGÖNYCIM: HIRLAP, PRflHfl Ki a hibás? (sp) Prága, november 29. Az óriás vergődik, az óriás tovább szenved, mint a lelánoolt Prométheusz, akinek sas vájja máját, a német óriás nem tud megnyugodni s az európai né- pej£ lassan-lassan szinte szánalommal tekintenek a birodalomra s azokra a belső küzdelmekre, melyek kicsinyességükben valóban nem méltóak Nyugateurópa legnagyobb népéhez Ami a Papen-kormány lemondása óta Berliniben történik, sötét tragikomédia, amelynek minden fonáksága éllenére végzetszaga van s igy örök memenló maradhat a kontinens számára. Ki a hibás az áldatlan helyzetért és a kilátástalan küzdelemért Németországban? Ki okozta, hogy ma rá kell mondanunk a berlini állapotokra a „megoldhatatlan" és a ,.lehetetlen“ szót, mintha egy újabb Fermán tétel előtt állanánk és elveszítettük volna a megoldás kulcsát? Hindenburg a hibás és csatlósai, a Papenetk, a Schléicherek, mert a demokrácia szent alapél, veit nem tisztelve önkényesen, a parlament nélkül kivannak kormányozni? A parlament a .hibás, amely ellene szegül ennek a megoldási módnak, ámbár önmaga a felkínált alkalmak ellenére sem tud teherbíró kormányt alákitani? Tudjuk: a legszomorubb az, hogy egyik sem hibás, vagy mindakettő. Hindenburg kénytelen az állam demokratikus és parlamentáris berendezése ellen intézkedéseket foganatosítani, ha látja, hogy a parlament egytlen végtelen civódás és sohasem fog a sürgős, nehéz problémák megoldásához nyúló kormányt alakítani tudni. A birodalmi gyűlés kénytelen a nép szent jogait védeni, ha látja, hogy a birodalom nyakára olyan kormány ül, melyet a nép kilencvenkilenc százaléka elutasít. Egyrészt Hindenburg kénytelen cselekedni és kormányt kinevezni, mert különben a nemzetet elsöpri a fejetlenség, másrészt az egyébként tehetetlen és kormány- képtelen parlament kénytelen a nép veszélyeztetett jogai védelmére felvonulni, mert különben egyszer s mindenkorra eljátszotta szerepét. Egyik fél sem tehet máskép, mint ahogy tesz, de egyik fél sem cselekszik helyesen. A végzet és a szerencsétlenség ördöge incselkedik a németekkel, az emberek logikus folyamatok rabszolgái, nem tudnak kibújni saját logikájukból, érzik, hogy rosszul cselekszenek, mégsem cselekedhetnek másként. Ez az, amit a régi görög sorstragédiák moirának, a fátumnak öveztek. . A diktatúra ellenségei most nem hivatkozhatnak arra, hogy „meg kell adni a jogot a népnek saját sorsa irányitására". Az ősz Hindenburg a tisztesség és a becsület, a kötelességtudás és a hazaszeretet legnagyobb mintaképe, lojálisán megadta. Kétszer feloszlatta a parlamentet, hogy alkalmat nyújtson a kormányképes többség megteremtésére. A nép kitartott a civódás szelleme mellett. Az elnök kétszer elküldte azokat az államférfiakat, akikben megbízott — azt mondják, könnyes szemmel küldte el őket csak hogy helyt adjon a nép akaratának: egyszer a balrább álló Brün inget küldte el, mert a helyzet és a néphangulat a nemzeti szocialisták előtörése folytán jobboldalibb egyéniséget látszott követelni, máskor elküldte Papent, aki izig-vérig Hindenburg- nak megfelelő politikus volt és technikai eredményeivel igazolta a belé helyezett bizalmat. Béke jobbot nyújtott az elnököt halálig megsértő Hitlernek, kancellárrá jelölte, hátha eredményt ér el. Ez sem ment. Kaas> sem ment, Schleicher sem ment — Breit- echeid, sőt Thaelmann sem menne, annyi bizonyos. Hát ki? riadhat föl sötéten az elnök, mert 6 parlament önmagától nem tudja kikristáDinernek Schleicher sem kell Isméi Papén került előtérte — Harci kabinet a parlament ellen — Hindenburg rádióbeszéde a német néphez — Berlin, november 29. Schleicher tábornok és Gregor Strasser nemzeti szocialista képviselő mára várt tanácskozása elmaradt. Hitler nem engedte meg Strassernek, hogy a kormányalakítás kérdésében Schleicherrel, a kilátásba vett kancellárral tárgyaljon. Frick, a nemzeti szocialista párt frakcióvezetője, Schleichert ma értesítette, bogy a nemzeti szocialisták nem fogadják el a politikai fegyverszünetre vonatkozó ajánlatot, amely — mint ismeretes — a Schleicher vezetése alatt működő kormánynak előföltétele lett volna. E bejelentés után Schleicher tábornok elhatározta, hogy föladja a kabinet megalakítására irányuló törekvéseit. Ezek után Papén újabb megbízatásával kell számolni. A B. Z. a. M. véleménye 'szerint Papent még ma megbízzák a kormány megalakításával. Papén uj kormánya kétségtelenül harci kabinet volna, amely fölvenné a küzdelmet a birodalmi gyűlés túlnyomó többsége ellen, összetétele megváltozna, mert Gayl báró nem venné újra át a belügyminiszteri tárcát, ami egyet jelentene azzal, hogy a kormány föladná az alkotmányreformra és a birodalom reformjára irányuló törekvéseket. Ezzel szemben a birodalom és a poroszországi végrehajtó hatalom újabb szoros összekapcsolására kerülne sor, amennyiben Bracht poroszországi belügyi kormánybiztost belügyminiszterré neveznék ki. Az élelmezésügyi és a munkaügyi minisztériumot is uj személyekkel töltenék be. A déli lap úgy tudja, hogy Papén még ma bemutatja kormánylistáját Hindenburg köztársasági elnöknek. Az uj kormányt a birodalmi gyűlésen még a centrum sem tolerálná. A kormány kénytelen volna a lehető legharciasabb magatartást fölvenni a parlamenttel szemben és az alkotmány 48. cikkelye alapján a birodalmi gyűlés üléseit elnapolni. Hindenburg a parlamentnek állitólag megadja a lehetőséget arra, hogy összegyűljön és megválassza tisztikarát. Az elnapolás csak akkor következik be. Bizonyos, hogy a parlament nem fogja szó nélkül tűrni az elnapolást és valószinüleg bepörli a kormányt az állam- biróságnál. Mig azonban tárgyalásra kerül a sor, a Papen-kormány időt nyer és kihúzza a döntő jelentőségű téli hónapokat. A kabinet egyébként mindent el akar kerülni a konfliktus további kiélezésére. Egyetlen célja áz, hogy az áliami hatalmi eszközök iatoaveté- sével a telet kihúzza és úrrá legyen a hihetetlenül nehéz gazdasági problémák fölött. A súlyos helyzetre való tekintettel Hindenburg köz- társasági elnök valószinüleg közvetlen rádióbeszédet intéz a német néphez és kérni fogja a lakosság támogatását a kormány céljainak megvalósítása érdekében. Jólértesült körök szerint a kormány és a parlament konfliktusa esetén aligha kerül sor elnapolásra, hanem Hindenburg újra föloszlatja a birodalmi gyűlést, utána pedig az alkotmány 48. paragrafusa értelmében a rendkívül súlyos és megoldhatatlan helyzetre utalva, hosszú ideig nem ir ki uj választásokat. Papén sem biztosi Berlin, november 29. Illetékes körök hangsúlyozzák, hogy a Papén megbízatásáról szóló hirek egyelőre koraiak. A Conti-ügynökség úgy tudja, hogy a döntés Hindenburgnál van. A köztársasági elnök ma aligha hozza meg a szükséges intézkedéseket és holnapig vár, hátha sikerül mégis Schleicher és Hitler közvetlen érintkezésbelépését megvalósítani. Schleicher egyelőre folytatja a tárgyalásokat és Hindenburg kérésére nem adta vissza megbízatását Hitier állitólag Berlinbe jön a tárgyalásokra. Egyébként Papén kijelentette, hogy nem szívesen vállalná az uj kormányalakitást. Szombaton közölte Hindenburggal, hogy személyétől minden körülmények között tekintsen el. Papén a helyzetet csaknem megoldhatatlannak látja s igy nem vállalkozhat a lehetetlen föladatok elvégzésére. Ennek ellenére barátai úgy tudják, hogy Hindenburg rábeszélésére Papén vállalni fogja a kormányalakitást. A szenátus is megszavazta a 13.-ik havi fizetés eltörlését A Ifsztkeverési törvény visszaállításáról szóló javaslat elfogadása után a szenátus hozzájárult Lokota szenátor további fogvatartásához Prága, november 29- A szenátus maii ülésén gyorsított eljárással letárgyalta az állami tisztviselők 13. havi fizetésének beszüntetéséről szóló törvényjavaslatot, úgy hogy ez a törvény december 1-én már érvénybe lép, továbbá a kenyérhez! keveréséről szóló törvényt. Az ülést Soukup elnök délelőtt fél 11 órakor nyitotta meg. A 13. havi fizetés beszüntetéséről szóló törvényjavaslat előadói voltak Johanis cseh szociáldemokrata és Krejci cseh néppárti szenátorok. Ez utóbbi hangsúlyozta, hogy ma nem kellene foglalkozni e népszerűtlen törvényjavaslattal, ha két év előtt a törvényhozás a 13- havi fizetést meg nem szavazta volna. Akkoriban abban a hitben éltek, hogy az államháztartás jövedelmei és tartalékai továbbra is sértetlenek maradnak, ma azonban nem marad más hátra, mint e tévhit következményének eltüntetése. A vitában felszólalt Bohr német keresz- tényszocial'ista, aki az állami tisztviselők fizetéseit összehasonli tóttá más államok tisztviselőinek fizetésiével 'és arra a következtetésre jutott, hogy Csehszlovákiában még alacsonyabbak a fizetések, mint másutt. Kin dl kommunista után Tichy német ipa- rospárti megállapítja, hogy ezzel a javaslattal nemcsak az állami tisztviselőket sújtják, hanem a kereskedőket és iparosokat is, akiknek egyetlen reménységük a karácsonyi vásár volt. Ettől most elesnek, mert ma egyetlen készpénz- fizető vevő csak az állami tisztviselő. ' Ugyancsak a javaslat ellen szólalt fel Köhler német nemzeti szocialista, majd a szenátus gyorsított eljárással első és második olvasásban elfogadta a javaslatot A napirend következő pontja volt a kötelező lisztkeverésről szóló törvény újból hatályba helyezéséről szóló törvényjavaslat. Strzl cseh agrárius előadó és Bohr német keresztény szocialista felszólalása után ezt a javaslatot is első és második olvasásban elfogadták. Végül a kommunisták állandó közbeszólásai és lármája közben a szenátus többsége elfogadta a mentelmi bizottság ama indítványát, hogy a szenátus adja hozzájárulását Lokota kommunista szenátor további fogvatartásához, azonkívül egy esetiben fél is függesztették Lokota mentelmi jogát. E pont tárgyalásánál Fidlik kommunista szenátor Ruszinszkó nyomoráról beszélt, majd a csendőrségről olyan kijelentéseket tett, hogy az elnök rend ront ásította. A szenátus legközelebbi ülését írásban vagy táviratilag fogják egybehívniA képvise’őház ülése Prága, november 29. A képviselőház ma rövid ülést tartott, miután a kormány a takarékossági javaslatok kérdésében még lyositani vezérét. Csődöt mondott- Vége. Az uj kormány önkényes kinevezése viszont oly ellen állásra találhat a felfegyverzett pártok körében, hogy a polgárháború lehetősége újból fölmerült a német láthatáron. Ismételjük: ki a felelős ezért a helyzetért? Hiába keresünk, más feleletet nem adhatunk erre a kérdésre, mint azt, hogy: 1918. Ez az év egyrészt olyan politikai formát erőszakolt a birodalomra, melyről az elmúlt tizennégy év nap nap után bebizonyította, hogy nem való neki s a legborzalmasabb örvénybe taszította a német nemzetet, másrészt kiszabta annak a lehetetlen fejlődésnek útját, mely végzetes önmarcangolásra Ítélte az erőtől és energiától duzzadó németeket, tétlenségre a legszorgaimasabbakat, meddőségre a legtermékenyebbeket, éhezésre a legproduktivabbakat. így nem maradhat örökké. A mai német moira, a mai német sors nem természet adta jelenség, hanem olyasvalami, aminek szálait Pár is tartja kezében. Paris játszotta ez alkalommal a felsőbb hatalmak szerepét és úgy büntette a németeket, mint hajdan az Isten Bábelt: intézkedéseivel összezavarta a nyelvüket és egymásra uszította a- megzavarodottakat. Sokáig Paris sem tetszeleghet a „felsőbb hatalom" szerepében. El kell tüntetni a német végzetesség, a német nyelvzavar alapfeltételeit s ha eltűnnek, bizonyos, hogy a test-’ vérek ismét kibékülnek, a sorstársak megtalálják egymást, az emberek egy irányba kezdenek haladná s megszűnik az a megfejthetetlen egymásra acsarkodás, mely most. szinte mániákus sereghez, ördögtől megszállott tömeghez hasonlóvá torzítja a különben egészséges és okos német nemzet politikai viselkedését.
