Prágai Magyar Hirlap, 1932. november (11. évfolyam, 249-273 / 3062-3086. szám)

1932-11-29 / 272. (3085.) szám

JÉ%a| Q XI. évf. 272. (3035) szám ■ Kedd ■ 1932 november 29 /ÁMrtARHIRICJ) Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. fl képes melléklettel havonként 2.50 Kc-val több Egyes szám ára 1.20 Kő, vasárnap 2.—Kő. A szlovenszkói és ruszirtszkói ellenzéki pártok politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., P a n s k á ulice 12, 11, emelet, — Telefon: 30311, — Kiadóhivatal; Prága 11., Panská ulice 12. Ili emelet Telefon: 34184, SÜRGÖMYCIM: HÍRLAP. PRRHR Az érsekujvári kongresszus (fg.) Prága, november 28. Érsekújvár a csehszlovákiai magyarság és általában a szlovenszkói őslakosság autono- mista, ellenzéki politikai életében már sok nevezetes — talán történelmi jelentőségű — eseménynek volt a színhelye. Az országos keresztényiszocialista párt szerdai országos kongresszusa őslakos ellenzéki politikánk jövője szempontjából ugyancsak rendkívül fontos, sőt valósággal sorsdöntő jelentőségű és méltó folytatása az eddigi országos poli­tikai tanácskozásoknak és seregszemléknek, amelyeknek Érsekújvár volt a színhelye. Szlovemszkó és Ruszinszkó magyar, szlo­vák és német őslakosságának azok a tekin­télyes lélekszámú, nagy tömegei — amelyek politikai és világnézeti ideáljaikat az orszá­gos keresztényszocialista pártban látják megtestesülni s amelyek jóval több mint százezer szavazatukkal a képviselőházba Szülílő Gézát, Dobránszky Jánost, Fedor Miklóst, Hokky Károlyt és Jabloniozky Já­nost, a szenátusba pedig Grosschmid Gézát és Böhm Rudolfot küldték — most Pozsony­tól Rahóig s a Dunától a Tátráig egy ember­ként Érsekújvárra figyelnek és az Érsekuj- várott történő megnyilatkozásokban legben­sőbb meggyőződésüknek, célkitűzéseiknek, vágyaiknak és reményeiknek kifejezését lát­ják. S mindazok a férfiak, akiket a sok száz helyi pártszervezet a kongresszuson való képviseletével megbízott, valamennyi tuda­tában van annak, hogy kijelentéseiknek és határozataiknak mily rendkívül nagy hord- ereje lesz az ellenzéki, őslakos politika to­vábbi alakulása és sokat szenvedett és szen­vedő népeink jövője szempontjából. Hisszük és meg vagyunk győződve arról, hogy a kongresszusi kiküldöttek között egy sem fog akadni, aki akár a magán-, akár a partikuláris érdekek káros előférbehelyezé- sévet szembehelyezkedne a népi érdekek, a nemzeti jövő célkitűzései s a krisztusi és szociális eszmék legszentebb szempontjaival­Azok az egyöntetű bizalom- és hálameg­nyilatkozás ok — amelyekkel az utóbbi he­tekben a keresztényszocialista párt helyi szervezetei és körzeti választmányai való­sággal elárasztják Szüllő Gézát, a pártelnök­ségről egészségi okokból lemondott politikai vezért — a centralista saitó minde-n rossz­akaratú találgatásával és kitalálásával szem­ben igenis azt bizonyítják, hogy az országos keresztényszocialista pártban megingathatat­lanul egységes a közvélemény. Egységes a közvélemény abban, hogy a pártnak eddivi keresztény, nemzeti, autonomista és szociá­lis iránya helyes, egészséges és célirányos; s egységes a közvélemény akarata arranéz- ve, hogy a pártnak ezután is csakis ebben az irányban, ezen az utón kell tovább halad­nia, amelyen eddig sikerről sikerre haladt. A pártnak ezt az egységes közvéleményét fükrözfeti vissza az a lelkes fogadtatás is, amelvben országszerte részük volt az elmúlt betekben az ideielemes pártelnökség tagjai­nak. El Fősorban Esterházy Jánosnak, akiben büszke reménységgel látjuk a kisebbségi magyarság újabb generációjának minden jgére'ét. a sors minden megpróbáltatásával dacolni tudó szívósságát, munkakészségét, munkaakarását, európai székes látókörét és me.o'bajtiibatatlan megvár bátorságát Hiába huhogják sötét odúikból a magyar nép kisebbségi had sorainak megbontásával megbízott centralista sajtóbaglvok, hogv a magvar katolikus papság egy része a ké­részi én^szocialista párt egysége ellen fog Amerika hajthatatlan az adésilai kérdéskén Az alternatíva: fizetés vagy fizetisEté&feienség bejelentése — Belgium nyíltan megtagadta a fizetést Washington, november 28. Azokra a hí­rekre, hogy az adós államoktól csakhamar újabb jegyzékek érkeznek az Egyesült Álla­mok kormányához, benfentes politikai kö­rökben hangsúlyozzák, hogy az amerikai döntés végleges és megváltoztathatatlan. Iloover elnök nem tehet mást, mint hogy a kongresszusnak javaslatot tesz az adósságok megvizsgálására kiküldendő bizottság létesí­tésére. A kongresszus valószínűleg el fogja utasítani ezt a javaslatot. Az adós államok az elé au alternatíva elé kerültek, hogy vagy megfizetik a decemberben esedékes részle­tet vagy pedig bejelentik fizetésképtelensé­güket. London, novombor 28. Az angol kormány legnagyobb gondja most arra irányul, hogy Amerikát rábírja a december 15-én esedé­kes fizetés ügyében halasztás nyújtására- Az angol kormány számos olyan indokot kíván felhozni jegyzékében, amelyek a halasztást indokolttá teszik. A kormány tagjai vasár­nap kabinetülést tartottak, amely csaknem teljes három óra hosszat tartott. A minisz­tertanács még hétfőn este is ülésezni fog s valószínűleg ekkor történik a döntés, hogy Anglia milyen álláspontot foglal el a decem­ber 15-én esedékes részlet megfizetéséhez. London, november 28. A Daily Mail infor­mációja szeriint a kormány tagjai megegyeztek abban, hogy a decemberi részletet sem meg nem tagadják, sem megfizetését nem fogják l megígérni. A minisztertanács vasárnapi határozata alapján Hoover elnököt figyel­meztetik arra, hogy milyen komoly nehéz­ségeket és katasztrofális következménye­ket okoz Amerika magatartása. Nagybri- tanniának és az egész világnak'. Brüsszel, november 28. Belgium december 15-én nem fog fizetni, ez az eredménye a belga minisztertanács legutóbbi ülésének. A kormány teljesen egységes abban, hogy Bel­giumnak példát kell nyújtania a többi adós államnak. Belgium különbséget tesz a ma­gánadósságok és az olyan kötelezettségek között, amelyeket kormány kormánytól vesz át a háború költségeinek fedezésére. Belgium tehát december 15-én a háborús adósságok számlájára semmiféle fizetést nem fog eszközölni. Feltételezik, hogy ez az a megoldás, amelyet az Egyesült Álla­mok vezető emberei kívánnak s amely végül is a moratórium utján a háborús adósságok végleges likvidációjához vezet- Waslűngton, november 28. Varsóból olyan hírek érkeztek, hogy a lengyel kormány az Egyesült Államokhoz uj jegyzéket készül in­tézni, amelyben a decemberi részlet meg­fizetése ügyében haladékot kér. Amikor Amerika válasza az első lengyel kérésre megérkezett Varsóba, Lengyelországban úgy fogták fél ezt a feleletet, hogy a kormány még egyszer kérheti uj indokolás alapján a halasztást. A ssowiüt raiifikdSfa a lengyel-orosz megnemtámadási paktumot Küszöbön áll a francia-orosz paktum aláírása és ratifikálása is A szovjet békepolitikáját hirdeti az Isvestija Moszkva, november 28. A szovjetunió végrehajtóbizottságának elnöksége a Moszkvá­ban julius 25-én aláirt lengyel—szovjetorosz megnemtámadási paktumot és a november 25- én aláirt döntőbírósági egyezményt ratifikálta. Moszkva, november 28. Az Izvesztija mai szá­mának vezércikkében „A béke ügyének győ- zeime“ címen kommentálja a lengyel—szovjet­orosz megnemtámadási paktum ratifikálásának a tényét és azt a nézetét fejezi ki, hogy ezen paktum által egy hosszú éveken át tartó küzde­lem fejeződött be eredményesen, amely küzdel­met a szovjetkormány fönnállásának első pil­lanatától kezdve folytatta létéért. Ellenfeleink a békéért folytatott küzdelmünket gyöngesé- günk bizonyítékának tartották — állapítja meg a szovjet hivatalos lapja —, azonban csakha­mar meggyőződtek arról, hogy a békepolitika a mi erőnk egyik leglényegesebb alkotó eleme. A szovjetunió, amely minden szomszédjával a békeszerződések megkötését érte el, ajánlatot tett nekik leszerelési és megnemtámadási pak­tum létrehozására is. Az imperialista nagyha­talmak ellenállása dacára, amelyek a szomszéd­ságban lévő kis államokat a szovjetunió elleni harcuk figuráinak akarták fölhasználni, a szov­jetkormánynak sikerült ezen az utón eredményt elérnie. . ' Létrehoztuk a rappallói szerződést, aztán Berlinben megegyeztünk Németországgal, megnemtámadási paktumot kötöttünk Lett­országgal, Litvániával, Finnországgal, Tö­rökországgal, Perzsiával és Afganisztánnal. A most ratifikált lengyel—orosz megnemtá­madási szerződés nagy diplomáciai győzel­münket jelenti, mert Lengyelország a mi leg­erősebb nyugati szomszédunk. És az imperia­lista nagyhatalmak az ellenünk szőtt terveik­ben Lengyelországnak szánták a legfonto­sabb szerepet, neki kellett volna gerincnek lennie. A megnemtámadási szerződés megkötését egyrészt a világkrizis, másrészt az ötéves terv végrehajtása erősen előmozdította. A szovjet­unió indusztrializál'ása, amely az ország speci­fikus súlyát, véderőképességét megerősítette, mindenki előtt világossá tette, hogy a szovjetunió ellen megvívandó háború igen nagy háború lenne és mi ellenségeink ütésére kiméletnélküli elíenütéssel válaszolnánk. A világkapitalizmus és világszocializmus erő­viszonya a mi előnyünkre megváltozott. A Franciaországgal kötött paktum küszöbön- álló aláírása mutatja, hogy miként hatnak ezek a tényezők a nagyhatalmakra és hogy az impe­rializmus táborában végbemenő benső küzdelem miként hajt egyes polgári államokat a szovjet­unióval való viszonyuk megjavítására. Az Izvesztija cikkében megállapítja továbbá azt is, hogy a Lengyelországgal kötött paktum ratifikálása és a Franciaországgal kötött pak­tum küszöbönálló ratifikálása a sajtó egyik ré­szében olyan hireket váltott ki, amelyek a szovjetpolitikának uj orientációjáról beszélnek. Ezek a hirek egyrészt vagy Orosz­ország külpolitikai irányvonalának teljes félre­értéséről tanúskodnak, vagy pedig abból a kí­vánságból erednek, hogy még a megnemtáma­dási paktumot is egy uszító hadjárat kiindulási pontjává tegyék, amellyel az országok egymás­közti viszonyának kiéleződését akarják előmoz­dítani. A szovjetköztársaságnak nem kell poli­tikáját megváltoztatnia, mert külpolitikája egyedül saját erejének orientációján és a nép- tömegeknek a békére való őszinte törekvésén alapul. .. Békét akarunk minden állammal, tekintet nélkül arra, hogy milyen kormányrendszer uralkodik bennük s a kölcsönös előny alap­ján kívánjuk az együttmunkálkodást szol­gálni. Csupán azok ellen hirdetünk harcot, akik mi ellenünk küzdenek. A szovjetunió közvéleménye a Lengyelor­szággal való paktum ratifikálását és a Francia- országgal való paktum küszöbönálló aláírását és ratifikálását a legnagyobb megelégedéssel fogadja, mert tudja, hogy a világpolitikában befolyásos erők működ­nek, amelyek háborút készítenek elő és. éppen ezért a megnemtámadási paktumok­ban a piszkos kezek munkájának útjába gördí­tett akadályokat látja. Az Izvesztija ezen alat­tomos aknamunkának tulajdonítja a román— szovjetorosz tárgyalások eredménytelenségét. A lap rámutat arra is, hogv japán körök is erő­sen működnek a béke létrehozásának megaka­dályozásában. most törni. Az autonomista mozgalmak es­küdt ellenségeinek hiú ábrándja ez, amire fényesen rá fog cáfolni a szerdai érsekujvári kongresszus- A magyar katolikus papság — amely éppen világnézeti helytállásáért és programszilárdságáért elejétől kezdve poli­tikai ellenfeleink legélesebb pergőtűzéinek van kitéve — gerincesen' megállta mindig a helyét, maradéktalanul betöltötte katolikus és magyar misszióját és semmilyen hatalom vagy ármány nem tudta eltéríteni a kisebb­ségi magyarság nyílegyenes és becsületes útjáról. Ennek a papságnak tiszteletreméltó soraiban most sem fognak akadni az ős­I lakos, auioinomista egységei eláruló, a ke­resztényszocialista párt küzdő frontját meg- gyöngitő érsekujvári Ocskay-brigadérosok. Ezzel a meggyőződéssel: a magyar testvéri szeiretet hitével üdvözöljük a Prágai Magyar Hírlap nagy nyilvánossága nevében az ér­sekujvári kongresszust. < >' I >'f.'.M> Wíj'7i’>t»].<).♦ XW,.:>•!

Next

/
Oldalképek
Tartalom