Prágai Magyar Hirlap, 1932. november (11. évfolyam, 249-273 / 3062-3086. szám)
1932-11-27 / 271. (3084.) szám
1932 november 27, vasárnap. *MWGAlMAfi^ARHna»A^ Az orsz. keresztényszocialista párt kongresszusának programja Változtatható ruhák Vasárnapi divatlevél Ama jó időkben, amikor még az anyagiak és a hangulat egyenlő mértékben meg voltaik, igy november végével kezdődött az úgy neve-, zett „szezon", ünnepélyes társadalmi összejövetelek, izgalmas premierek, operaibemutatók, koncertek és kisebb házimuíatságok forrná jóiban. Vidéken lakó szülők felnőtt leányaikkal be-berándultak a városokba. A gond tálán környezetben csöndes bosztonozás közben tartós szerelmek fejlődtek ki, melyeket azután a vidám farsang házassággá fejAz országos kereszrtéuyszocialista párt V. országos kongresszusát Érsek ujvárott 1932 november 30-án, szerdám rendezi az Arany Oroszlán szálló nagytermében. A kongresszus lefolyása a következő: I. X 9. Gyülekezés a pártihelyiségben- II- %9. átvonulás a plébániatemplomba. III. 9—X10- Szentmisét mond Dobránszky János esperes-plébános, nemzetgyűlési képviselő. IV. y? 10. Felvonulás az Arany Oroszlánhoz. V- 10 órakor a nagyteremben megkezdődik a kongresszus. lesztett ki. A szezonnak ez a változata ma, sajnos, már ismeretlen. A premierek, operabemutatók és koncertek nem ébresztenek nagyobb érdeklődést az elfásult közönség körében. Izgalmakat illetően az idegek különben is annyira közömböződtek, hogy csak valóban világhírű márka attrakció: Tauber, Kiepura, Jeritza képesek némi hatást és érdeklődést kiváltani. Csodálatos, hogy a pénzszűke mellett az igények mennyire megnövekedtek és ma valóban a maximumot kell nyújtani minden téren, hogy a válogatóssá és nehezen kielégíthetővé vált közönség leadja obuliisait. Társadalmi összejövetelek és házi mulatságok szerény ötórai teákká és bridgepartikká zsugorodtak össze, ahol házilag készített édességeket rágva aktuális témákról és politikusok szomorú sorsáról beszélgetnek. A legédesebb slágerzene, a legrózsaszinübb világítás sem képes már a foglalás előtt álló apák leányai iránt komolyabb érzelmeket ébreszteni a szegény, nősülendő kora fiatalemberekben, akik még a tangó támogatása közben is a rettegett január 1-i fizetésleszállitásra, vagy a teljes leépités veszélyére gondolnak. A múltból nem maradt vissza más, mint a szezon-elnevezés sovány lehetőségeivel az ünnepélyesség hangulatát keltő délutáni ruhák viselése. Ez a kötelesség megmaradt számunkra s nem lennénk igazi nők, ha ennek a kötelességnek eleget nem tennénk, némi kis illúziót keltve magunkban és környezetünkben. Mindannyiunkra ráfér! A toalett-kérdések tehát egy ponttal megnövekedtek, viszont a ruházkodásra fordítható összeg nem. Praktikus lehetőségek sorozata segíthet a problémán, szerencsére, ha már más nem, de tanácsok mindig akadnak, így. az idei. őszi és téli divat favorizálta szülés anyagkomibinálások révén hány nyugalomba helyezett régi selyem- vagy szövetruhát lehet újra divatossá és viselhet övé varázsolni! Sötétet színessel, szövetet selyemmel vagy bársonnyal, sima anyagot mintással lehet átalakítani. Egész felsőrészek, főleg ujjak készülnek idegen, elütő kelmékből, esetleges toldásokat áttört madeira-vagy színes pamut- himzessel, applikációval és gyöngyözéssed takarva. Kevés hozzávaló, Ízléssel kiválasztott modell és a délutáni ruhakérdést egy olcsó házivarrónő, sőt az ügyeskezü háziasszony egymaga is megoldhatja. Ha átalakításra alkalmas régi ruhadanbok nincsenek, kéznél, az aránylag boldogabb tavalyról biztosan maradt egy diszkrét, sötét- szinü és anyagú estélyi toalett. A délutáni ruhákhoz megkívánt, bokáig érő hossza megvan s mert tavaly is már az egyszerű, cipf- ós fodrok nélküli estélyi öltözékek voltak divatosak, most is könnyen viselhetővé válik, ha egy hosszuujjas boleróval eltakarják a mély kivágását és ujja Hanságét. Többnyire a ruha. színével harmonizáló sötét bársonyból készítik a kis kabátokat, egészen ernpire- szeriien rövidek, elől keresztezve, hátul szalagba kötve vagy strasszgombbal átgombolva hordják. Az ujjak hosszúak. Bársonyból nagyon dekorativan hatnak a bő, puffos ujjak. Egy szintén bársonyból készített barett s ha a viselője fiatal és szeret nagyon elegáns lenni, úgy még egy bársonyból összeállított parányi muff — és a fenti mottó. Kevésből, némi munkával... a második megoldás. Harmadik: a jövendő esti tánclehetőségekre is gondolva, uj anyagból olyan ruháknak a csináItatása, melyeket ha a tüllbéiésre dolgozott plasztron, hosszú ujjak és öv nélkül vesznek fel, komplett táncruhák. Viszont ezekkel viselve, komoly társaságbeli öltözékek benyomását keltik. Tehát úgy a régi, mint az uj anyagból készítendő ruhák praktikus kihasználásához sok lehetőségről gondoskodik az idei divat. A mai divatmelléklet ilyen praktikus ruhákat mutat. Jobbról az elsőt, amely ujj tálán estélyi ruha lehet mély kivágással, elöl keresztezett, pelerines bársonyboleró teszi „délutánivá". A bolerót elől egy strasez csatt és a hosszú ujját könyöknél széles fodor di- ezití. A mellette levő ábra hasonló megoldást mutat. A rövid empiredereku sötét boleró elől megkötve zárul. Az érdekes hát szabását a negyedik mutatja. Ujjai bővek és vállbán sűrűn húzoltak. Kettős óéit szolgál a harmadik fekete sza- tiu modell. Az alsórészre dolgozott csipkebe- tót, ujjak és öv nélkül, a vállbán és a kivágásnál rózsaszínű virágokkal élénkítve mint estélyi ruha viselhető. Hasonlóan az ötödik és hatodik modell. Az ciklámen piros flami- zol anyagú. Pelerinje tűül összeállítású. Ha a hosszú uj.jakat begombolják, délutáni ruha jellegű lesz. Az utolsó modell barna bársonyból készül, szintén kivehető ujjakkal. Radványi Magda. „ 1. Az érsek-újvári keresztény munkásdailár- da éneke. 2. Elnöki megnyitó három nyelven. 3. Az igazoló bizottság jelentése alapján a határozatképesség megállapítása, jegyző- könyvvezető és két hitelesítő kijelölése4 Üdvözlések. 5. Aixinger László dr. országos pártigazgató háromnyelvű beszámolója. 6. Előadások: a) Esterházy János magyarul: Az itteni kisebbségek helyzete. b) Petrasek Ágoston tartománygyülési képviselő szlovákul: A szlovák kérdésc) Jónás Imre ailsógyörödi plébános magyarul: A keresztény nevelés. d) Böhm Rudolf szenátor magyarul: Aktuális adósórelmek. e) Fleischmann Gyula dr. tartománygyü- lési képviselő magyarul és németül: Gazdasági és munkáskérdések. f) Hokky Károly nemzetgyűlési képviselő magyarul: A téli inségakció7. Az országos pártvezetőség megválasztása. 8. Beérkezett indítványok tárgyalása. 9. A kongresszus berekesztése. Aixinger László dr. s. k. orsz. pártigazgató. Az elnöki bizottság nevében Grossehmid Géza dr. s. k. szenátor. A kongresszus tárgysorozata: Tudnivalók: 1. Csoportos utazás esetében a vasúti állomáson oda-vissza való utazásra kedvezményes jegy szerezhető, ha egy nappal előbb történik az utasok bejelentése (legalább tizenöt utasnak kell lennie)2- Az elszállásolásra vonatkozó kívánságot és a közebéden való részvételt közvetlenül Mészáros László körzeti titkárnak november 27-ig (Érsekujvár-Nové-Zámky, Poeta-uoca 13) kéri bejelenteni az érsek- újvári rendező bizottság. 3. A kongresszuson csakis a hivatalos kiküldötteknek van tanácskozó és szavazati joguk, ezek a kiküldöttek legközelebb megkapják igazolványukat és belépőjegyüket. Az igazolványokat és meghatalmazásokat a kongresszus előtt Érsekiig vá rótt az országos párt vezetőség által megválasztott igazoló bizottság felülvizsgálja. Aki nem hivatalos kiküldött, az is csak belépőjegygyei vehet részt a kongresszuson. Gyilkolnak a felhőkarcolók Állandóan szaporodnak az amerikai házóriások uccai áldozatai — Embert öl a 49-ik emeletről lehulló vakolat Newyork, november 26. Az újvilág metropolisát újabb veszedelem fenyegeti. Az a szokatlanul eltérő klíma, amely Newyork falai felett uralkodik, egészen különös szerencsét1 lenségek sorozatát idézi elő- Bizonyos azonban az is, hogy nem kis szerepe van a felhőkarcolók titokzatos gyilkolási készségében az amerikai tempónak is, amely néhány hét leforgása alatt építi meg 30—40 emeletes háztömbjeit. Bár újabban mindig szigorúbb lesz az égbenyuló házóriások építkezéseit ellenőrző bizottságok körültekintése, de valahogy eddig még nem sikerült az állandóan szaporodó halálos kimenetelű járdabalesetek számát csökkenteni. Ha a gyanútlan vándor valahol a 240-ik keresztucca és a 78-ik Longstreetnek kereszteződésénél megáll, — egy pillanatra sem biztos az élete. A városi embernek természetesen mindig a fejére pottyanhat valami, de azok a példátlan körülmények, amelyeknek Newyorkban évente átlag 40—60 emberélet esi'k áldozatul, rendkívül jellemzőek rohanó civilizációnk gyönyörűségére. Egy Amerikából hazatérő angol építész, Harry Fowler érdekes cikkben számol be a Passing Show legutóbbi számában, különös történeteket említve egy „híres gyilkos" felhőkarcolóról, amely nyolc év óta minden esztendőben hárora áldozatot követel. Legutóbb is egy újságot olvasó magántisztviselő állott szeptember egyik délutánján az ominózus épületóriás előtt, midőn a 49-ik emeletről leváló vakolat-darab oly szerencsétlenül sújtotta a mit sem sejtő olvasót, hogy annak mindkét szeme kifolyt és súlyos fejsebében három nap múlva elpusztult az illető. Két hétre rá pedig ugyanezen ház előtt egy szerelmes fiatalember éppon menyasszonyát üdvözölte, mikor egy, a tetőről, leváló paladarab sújtotta halálra a boldogságában révedező embert. Természetesen az óriási város közvéleménye néhanapján felfigyel e különös balesetsorozatra, de bármily elkeseredett hangon írjon is a sajtó, a dolog annyiban marad. Legutóbb már az élclapok foglalkoznak az üggyel és olyan karrikaturák jelentek meg, amelyek a dsungel vérszomjas fenevadjaihoz hasonlították az amerikai ember szemében még mindig imponáló felhőkarcolókat- De ettől eltekintve, a felhőkarcolók építése i« rengeteg emberéletbe kerül. Alig fordul elő, hogy egy 40—50 emelettel dicsekvő bábeltorony építkezésénél ne pusztulna el 10—15 ember. Újabban persze ilyen téren is rekordokat állított fel a drágán megfizetett „haladás", mert \ a legújabb építkezéseknél az egyik esetben 28, a másik esetben pedig 32 munkás lelte halálát a fantasztikus iramú munkában. Midőn pedig a Zeppelin az újvilág fővárosa felett repdesett, rövid félóra alatt hat áldozata volt az imponáló látványnak. Természetesen akadt hang, amely a Zeppelin motorának ütemes zajával hozta kapcsolatba azokat a leváló faldisz-darabokat, amelyek megsebesítették ezeket a jámbor bámulókat. De bármily szokatlan véletlenek láncolata hozza is létre a szerencsétlenségeket, az amerikai mérnöki körök egyöntetű megállapítása szerint a legfőbb ok mégis azokban az óriási hőmérséklet-különbségekben keresendő, amely a forró nyár és olykor szibériai hideg tél 50—60 Celziust i>s meghaladó hőingadozás következtében minden széllel, esővel versenyrekelve pusztítják Newyork épületeinek falait. Amerikai tempónak számíthat az is, hogy egy ház átlagos életkora nezn haladhatja meg a harminc esztendőt és bár ilyen időközökben a nagyobb városok házsorait rendszerint át szokták építeni, sokszor a 10—15 éves felhőkarcolók is életveszedelmet okozhatnak éppen az előbb említett rendkívüli igénybevétel miatt. Nyilvánvaló, hogy minél magasabb egy épület, annál pontosabb számításokon alapszik konstrukciójának teherbírása. Az a szokásos vastraverz ákom-bákom, amely egy ilyen óriási épülettömbnek a csontvázát alkotja, különösen érzékeny minden hőmérséklet-ingadozással szemben és bármennyire pontos, valamint lelkiismeretes is a számok világa, forduljon csak elő a legkisebb gondatlanság a kivitelt illetőleg — máris immanens veszedelem fenyegetheti a rohanó ucca gyalogjáróit Nem ártatlan tehát egy felhőkarcoló és ezt a veszedelmes mivoltát még fokozza az is, hogy nemcsak az ucca frontális acrvonalában szedi áldozatait az emberi mü. De vájjon nem félelmetesebb-e a léposőhá- zak zsibongó világában száguldó express-lif- tek halk némajáték a, amelyek minden bizonnyal éppen oly véletlenek. tragikus kijátszására alkalmasak, mint a vakolat porcikái vagy netalán a tetőzet pikkelyeinek szerepe. 17 SÍRKÖVEKET rnindcTZ kí^nerr£beT2 és* kkúi^rben. • gyári áron KÖIPARG^RTELEPE g felekezeti iskolák államosítása és a gazdasági válság Beregszász, november 26. A csehszlovák iskolapolitika kezdet ól fogva a felekezeti iskolák államosítására törekedett. Ez az irányzat az egyház- ellenes politikai tendenciák következménye volt. A felekezeti iskolák ellen tervszerű akció indult, amelynek során sikerült számos vallásos jellegű tanintézetet átvenni. A tanügyi kormányzat exponensei a többnyire súlyos anyagi viszonyok közt tengődő hitközségeket az iskolafenntartás kötelezettségétől váló megszabadítás ígéretével kecsegtették. Az állam minden terhet magára vállalt és a kötelezettségektől mentesülni akaró, vagy azokat teljesíteni. nem tudó hitközségek a vállláserkölesös nevelés nem egy fontos pillérét adták igy át. A kisebbségi tannyelvű felekezeti iskolák esetében az, államosítás a nacionailizálásá törekvések érdekeit is szolgálta s ez volt az oka annak a mohó expanzív politikának, amellyel a kisebbségek hit- vallásos iskoláit sorra bekebelezni igyekeztek. A felekezeti iskolák államosítása azonban anyagi terheket rótt az államra, amelyeket viselnie keltett, ment hiszen éppen ezen terhek átvállalása ellenében vehette át azokat az anyagilag erőtlen és. a lelkileg gyönge hitközségektől.. Egy ideiig telij-esi- telte is az állam kötelezettségeit az átvett iskolákkal szemben és az iskoláikat átadó hitközségek tagjai megnyugodva és a terhektől megkönnyebbülve látták egykori iskolájuk „virágzását". Az anyagi terhektől való mentesülése a hit községeknek azonban nem sokáig tartott. Az államháztartás egyre növekvő hiányai, az állami költség- vetés fedezetlen szükségletei, a takarékosság eddig járatlan útjára kényszerIteitték a túlméretezett gazdálkodást folytató kormányt és annak iskolaügyi ■miniszterét. Minidének előtt helytelen törvénymagyarázattal elkötelezték a közsiégeket és városokat, hogy az ■iskolák (de mindig csak a magyar iskolák) dologi kiadásairól gondoskodjanak. A községek és városok természetesen tiltakoztak alaptalan megterhelésük miatt, de oppozdciójuknak nem lett eredménye, mert a felügyeleti hatóságok szankciókkal fenyegető utasításaira mégis csak kénytelenek voltak az előirt dologi kiadásokra nézve költs égvetésffleg gondoskodni. Az iskolák dologi kiadásainak a városokra és községekre való áthárításával nagyon sok esetben az a tragikomikus helyzet állott elő, hogy ugyanazok, akik az iskolafenntartás terheitől, mint egyházközségi tagok mentesülni akartak, most mint a község tagjai viselni tartoznak azokat — csakhogy igen megváltozott körülmények között. Ugyanis, amíg a teherviselésnek ez a cirkulációja megtörtént, amiig a dologi kiadások viselésének kötelezettsége az államról a községekre és ezzel annak lakóira hárult, addig a volt felekezeti iskolák tiszta szelleme áldozata lett a vallásellenes tendenciáknak és a magyar ifjúság nevelésében a nemzeti tradícióik elhomályosátása lett a célzat. Az áldozatok vállalásától meghátráló önzés megbosszulta magát. A terhesnek talált önkénles hozzájárulás helyett az anyag’ könnyebbséget keresők, az iskolák dologi kiadásainak viselésére jogi kötelezettség mellett tartoznak azzal, amitől szabadulni óhajtottak. Ám a dolgok ilyen fordulatában van valamelyes előny is. Először is az iskolaügyi kormányzatnak a felekezeti iskolák ellená expanzív politikája nyugvó pontra jutott s ma távolról sem mutat olyan mohó étvágyat a felekezeti iskolák elhóditása iránt, mint a prosperitás éveiben. De az iskolák dologi leadásainak a községekre való áthárításában egy másik előny is háramlik a felekezeti iskolákra,. Az áldozatoktól korábban visszareitérő és a felekezeti iskolákat cserben hagyó elemek az újból rájuk rótt terhek súlya alatt megtörve, szánják-bánják egykori iskolájuk iránti hűtlenségüket s ma keresik a módját ©Itékozolt iskolájuk visszaszerzésére — egyelőre ■ természetesen hiába. A dologban nagy tanulság rejlik az iskolákat még tartó hitközségekre nézve. Ezek láthatják, hogy az iskolafenntartás terheitől semmiképp sem 6zaibadulihatnak meg véglegesen. A megváltozott helyzetben a meglévő felekezeti iskolák megtartása könnyebben biztosítható, feltéve, hogy az anyagi bázist a gazdasági válság nem tette teljesen tönkre Tagadható tJan, bőgj’ a hitközségek és tagjainak* erősen lecsökkent jövedelmei mellett igen nagy megpróbáltatást, jelent a felekezeti iskola fenntartása, de az azokkal njtért szellemi és erkölcsi javak, amelyekkel a jövő generációja gazdagodik, bőséges kárpótlást nyújtanak anyagi erőíeszitéseonkért. A felekezeti iskolákat ma kívülről nem fenyegeti veszély, csak belülről dönthetők le annak falai, de énnek az eszteleneégnek most már nem szabad megtörténni, a felekezeti iskoláknak telijesitendök keld nemze ti feladatukat. Hubay Kálmán dr.
