Prágai Magyar Hirlap, 1932. november (11. évfolyam, 249-273 / 3062-3086. szám)
1932-11-27 / 271. (3084.) szám
10 1932 november 27. vasárnap. riilBEEL^ 27 November mmm Vasárnap Etelt újítsa lü iliiiölí! ........................ ............................... & k assal ker.-szoc. párt- vezetőség Szülő Gézához Kassa, november 26. (Kassai szerkesztőségünk tolefanjöleetése.) Az országos kereezbényszociaksta párt kassai kerütete üiét tartott az érseikujvári kongresszus előkészűbése cédából. Az ülés lnaitáro- zaitáíból folyólag a következő levelet intézték Szü'Oö Géza dr. nemzetgyűlési képviselőhöz: „Az országos keresztényszocialista párt kassai helyi szervezetének pártvezetősége folyó évi november 16-án tartott ülésén fájdalommal vette tudomásul azon megmásíthatatlan elhatározását, hogy a pártvezérséggel járó fárasztó, nehéz munkát továbbra is vállalni nem hajlandó. Teljes tudatában vagyunk annak, hogy az itt élő magyar kisebbség védelméért oly bátran és oly eredményesen harcolni úgy a belföldön, mint a. külföldön más senki sem képes, ezért Képviselő Ur elhatározásában csak abba a reménybe vetett hittel tudunk megnyugodni, hogy a, párt vezetését és politikai irányítását a jövőben is Képviselő Ur fogja végezni. Meggyőződésünk, hogy Képviselő Ur felbecsülhetetlen külföldi tevékenységével az itteni magyar kisebbség érdekében oly hervadhatatlan babérokat szerzett, hogy ezen munkáját pártunkon kívül álló egy ének is a legnagyobb elismeréssel honorálják. , Amidőn további munkájára Isten áldását kérjük, azon reményben üdvözöljük, hogy pártunk, az országos keresztényszociaíista párt továbbra is büszkén vallja Képviselő Urat vezérének. Úgy a kassai szervezetünket, mint a kassai központhoz tartozó kerületünket is Képviselő. Urnák további jóindulatába ajánlva, vagyunk mély tisztelettel Kassa, 1932 november 25. TOST BARNA s. k„ helyettes polgármester, alelnök. GOMBOS JÓZSEF dr. s. te, nyugalmazott táblabiró, alelnök. — A miniszterek nem fogadnak. A kormány tagjai november 28-tól december 3-ig a kormány fontos teendőiben való elfoglaltságuk miatt semmiféle látogatást nem fogadnak. — A magyar nemzeti párt kassai kerületének nagygyűlése. A magyar nemzeti párt keletszlovem- szkói kerülete december 11-én fél 11 órakor Kassán 3/Z Orieut vendéglő nagytermében kerületi választmányi és nagygyűlést tart. A gyűlés programja a következő: Elnöki megnyitó, mondja: Blanár Béla dr., tartomány-gyűlési képviselő, orsz. h. és kér. elnök. — A képviseíetileg megjelent szervezetek igazolása. — Beszámoló-jelentés a. MNP kassai kerületének 3 évi működéséről. Összeállította és felolvassa: Várnay Ernő, pártigazgató. — Szent-Ivány József, nemzetgyűlési képviselő, pártvezér politikai beszéde. — Törköly József dr. nemzetgyűlési képviselő, orsz. elnök politikai beszéde. — Nitsch Andor, nemzetgyűlési képviselő beszéde. — A megjelenő törvényhozók felszólalásai. — Indítványok felolvasása és tárgyalása. (Indítványokat 3 nappal a gyűlés előtt kell írásban az elnökség elé terjeszteni). — Az elnökség, pártvezetőség (kerületi választmány) tagjainak megválasztása, a jelölőbizottság előterjesztése alapján. — Elnöki záróbeszéd. — A gyűlés után 1 órakor közebéd a pártvezér, az elnökség és a vendégek tiszteletére. — Magyar evangélikus istentisztelet Prágában. A Szlo'vákboni Magyar Evangélikus Szövetség megbízásából Fábry Viktor eperjesi evangélikus lelkész, a csehszlovákiai magyar evangélikusok ragyogó képességű hitszónoka december 4-én magyar istentiszteletet tart Prágában. Az istentisztelet délelőtti háromnegyed 12 órai kezdettel a prágai német evangélikus egyház Gerber-gassei (v Jirchárich) templomában lesz- Istentisztelet után úrvacsora kiszolgáltatása- A Magyar Evangélikus Szövetség ez utón is fölhívja a Prágában élő magyar evangélikusokat, hogy az istentiszteleten minél teljesebb számban jelenjenek meg. xx „Mit kell tudni a sofförvizsgán** Szlovén szkon és Podk. Ruszbau? Soffőrvizegára előkészítő tankönyv 33 K utánvéttel megrendelhető „Gáspár sofföriskolában** Kosice, Sibriková 12. ] — Házasság. Dapsy Zoltán oki. gazda, földibirto- ] kés (Szikáros) és Sohuster Margit folyó hó 1.9-én ] tartották esküvőjüket Sámötihom. il KOLDUSOK Jobb időkben, amikor az újévi kéményseprő, a napokat evő árvagyerek és a vak papagályos asz- szony boldogitása hozzátartozott a családi élet meghittségéhez, minden háznak megvolt a maga. néhány megszokott koldusa.. Majd minden íenkölt szellemű polgári család költségvetésében szerepelt egy bizonyos Moskovics ur, áld havonta megjelent a konyhában, felvette a „járandóságát* és egy törzsvendég közönyével birálgatta a nyakkendőt és a fuszeklit, amit a ház ura kimustrált a számára. Vele párhuzamosan a ház védőkarjai alá tartozott egy öreg néni, aki családjában legalább egy táblabirót, vagy egy gimnáziumi tanárt tudott kimutatni s mint egy hajdan előkelő család elszegényedett gyermeke, bizonyos öntudattal vitte el a cekkerben időnként a megmaradt krumplilevest. Három-négy koldusra mindenütt futott a ház szeretedéből, gondoskodásából és főleg adományából, ami egyrészt helyrebillentette az adakozók lelkiismeretét, másrészt elegendő volt arra, hogy a védenc számára éltefogytiglan biztosítson egy-egy külvárosi fáskamrát, amiben meghuzódhatik. Ebben az aranykorban még fantasztikus legendák kelhettek szárnyra, öreg koldusasszonyokról, a!dk i matracba varrták töméntelen vagyonukat és vak koldusokról, akik a budapesti belvárosban fényűző háztartást és elegáns feleséget tartottak. A legendáknak azután egy idő múlva vége lett, amikor ismert kereskedők és tekintélyes háziurak kezdték egyre sűrűbben átvenni a szerepkört a koldusoktól. A pálya egyre zsúfoltabb lett, egyre keresettebb, ugyannyira, hogy a család, amely a maga nyomorúsága miatt egyre kevesebbet gondolt a lelkiismerete megnyugtatásával, a ház kedvenceit egyszeriben törölte a költségvetésből. Egyes pedáns helyeken, ahol a háziasszony a hét bizonyos napjain rendszeresen kikészítette a jótékonycélra szánt összeget a megszokott hamutartóba, ismeretlen házirend kezdett kialakulni: csöngetéskor az otthonlévők az ablakfüggöny résein át kémlelték a jövevényt, a mindenes elszánt hangon jelentette a kéregetőnek, hogy a naccsága nincs idehaza és pénteki napokon, amikor sűrűbb a látogatottság, csak adott jelszóra nyitották ki az ajtót a hazaérkező családtagoknak. — A nyomorúság hivatalos fogadónapjai a hétfő és a péntek kezdtek kevésnek bizonyulni a „létminimum" megkereséséhez és i Moskovics ur, valamint Kovács néni fogadónapokon kívül is kezdték látogatni a családot. Ma az a helyzet, hogy hétfőtől kezdve vasárnap estig kéregetök állnak az ajtók előtt, csöngetve, dörömbözve, imádkozva és átkozódva, falusiak, munkanélküliek, betegek és rokkantak és lila- arcn kisfiúk szaladnak az uceai járókelő után, fony- nyadt virágot kiuálgatva, vagy a yo-yot adják ki pár percnyi használatra. Társaságokban koldushistóriákat mesélnek, lassan divatbajövő koldusvicceket és a külföldetjárt művelt utas a legkülönlegesebb megfigyeléseket jegyzi fel szociográfiái gyűjteményébe a koldusokról. Az olvasót talán érdekelni fogja, ha e témakörből elmesélek egy igen érdekes történetet, regénvbe- illően jellemzőt és elgondolkoztatót, úgy, amint azt hallottam: A napokban egy toprongyos, élénkszeinü emberke kéregetett egy ügyvédi irodában. Az ur* aki a segély kiutalásán kívül, jószóval is meg akarta tisztelni a kéregctöt, kikérdezte, merről jön, hová való? — Husztra, nagyságos nr. — Maga hnszti ember? Az Isten áldja meg, hogy kerül akkor Kassára?... — Tessék idehaHgatni, — mondta a huszti vándorlegény — ha HuSzton már nincs mit keresni, fölülök a vonatra és egy kicsit körülnézek a környéken. — Hiszen az útiköltség is sokba, kerül. — Már akinek. Én beülök a legutolsó kocsiba, ahol nem igen jár a kalauz. Ha tényleg nem jön be, akkor egyenesen megérkezem Kassára. Ha bejön Beregszász előtt, észrevesz, összeszid és Beregszászon leszállít a vonatról. Na és olyan nagy baj az? Nekem Beregszászon éppen olyan üzletem van, mint Huszton, vagy Eperjesen. Néha az is megtörténik, hogy a kalauz megengedi, hogy a vonaton összegyüjtsem a vasúti költségeket. Ilyenkor rendszerint az útiköltségen kívül marad még vagy húsz korouám és evvel az alaptőkével kezdek hozzá az uj üzletekhez. — Hány esztendős maga? — Harmincöt. — Még csak harmincöt? Akkor biztosan volt a háborúban is? — Nem voltam én. —- Hát mit csinált a habom alatt? — Orosz fogoly voltam, nagyságos nr. Teccik tudni, amikor az oroszok bejöttek Husztra, a magyarok magukkal vittek minden katonának való embert. Akkor én még egy másik emberrel elbújtam és a harcok után két orosz hullát levetkőztettünk a hnszti erdőben és íelöltözködtünk oroszoknak. Akkor bementüuk a városba és beálltunk a többi hadifogoly közé ... — Na és a nevüket nem kérdezték? — Ugyan kérem, ki kérdezi egy közkatona nevét? A tisztekét kérdezik, de egy bakáét? — Hát ott álltunk a többi hadifogollyal és egyszerre azt mondják parancsba: négyszázan jobbra át a káposztagyárba. Én akkor kérem jobbra át megfordultam és mentem szépen az Ödescalchi gróf káposziagyárába. Jó dolgom volt kérem, nem volt gondom semmire. Nem volt igazam, tessék mondani: inkább vagyok Huszton orosz hadifogoly, mint magyar hadifogoly Vladivosztokban. — Na és magát nem leplezték le a fogolytáborban? — Miért lepleztek volna le? — Hát hogy tudott beszélni a. négyszáz fogoly- lyal? — Ez is egy kérdés? Zsidóul, nagyságos ur... Egyelőre ennyit. Legközelebb még beszélhetnénk arról a jókülsejii, nyugdijasforma bécsi úrról, aki egyenes derékkal és ringó léptekkel sétálgat a Ringen, miközben szögben végződő sétabotjával elegáns mozdulattal és látszólag közönyösen csippenti föl a járdáról az elhullatott szivarvégeket. SZ. NAGY MICI. tárgyalás során Besakid Sándor dr. közigazga** tási főtanácsos tanúvallomásából kitűnt, hogy a Néplapot a minisztertanács sajtóosztálya szubvencionálta. Egyéb anyagi erőforrás; nem állott rendelkezésre a lap kiadásához, úgyhogy az adperes és a kiadó közti viszonyt nyomban meg lehetett szüntetni, mihelyt a sajtóosztály megvonta volna a segélyt. Á bíróság azt ie megállapította, hogy a minisztertanácsnak a Néplap évente 100.000 koronájába került s mikor a bíróság kutatta a kiadót, kénytelen volt megái lapítani, hogy — jóllehet a kiadó az ungvári országos hivatal volt — sohasem jegyezte a lapot, ami a sajtótörvénnyel ellenkezik. A bíróság ezután elutasította a keresetet azzal az indokolással, hogy hivatalok által szubvencionált lapról volt szó, amit Szerény! dr. jól tudott és hogy arról is pontos tudomása volt, hogy az országos hivatal bármikor felbonthatja a szerződéses viszonyt. FELTÁMADÓ REGGELEKBEN irta: Erdoházy Hugó '* Az ablak kitárult és magába ölelte a világot: a reggeli város tereiről mint orgonaszó, búgott felém a zümmögés és különös áramok futottak vérembe. Ő élet, rikoltották a gyárkémények, ó élet, kiáltották az ujságlepedök, ó élet, szaladt számra a hit kitárult ablakban, reggeli csodában- Ó munka, imlulózta ezer láb menetelése, Ó munka, indult el hozzám képzelet hidján földek harcából izzadt test-vérem güree ó munka, szaladt karomba az erjedés, reggel csókjától, uj nap Ígéretétől. Az ablak kitárult és magába ölelte a világot, az ablakban én álltam, az Ember, az egész világ, a miudenség, rútság és széitoég, hogy újból és újból feltámadjak és igazságos harcok nevében végezzem rendeltetésemet — ó élet, ó munka, kik emberré teszitek az embert, csak menjetek rendeltetésiek utjain, feltámadó reggelek győztes sorában... Zöldszoba-nccai bútorcsarnok! Elsőrendű modern bútorokat nagy vá1 asztékban, kényelmes feltételek mellett a ButorkercsHedelml r. f.-nál, Pozsony, ZöIdszoba utca 5. vásárolhat. Vo!t-s jósa az ragvfei sfsiíps bhrataliik megvonni Szörényi Ferdinánd dr.-tél a „Néplap" szerkesztését! Szerénái dr. elvesztette kártérítési perét as országos hivatallá!! ssemteei! — & 8>irá» ság azzal utasította el keresetét, hogy szubvencionált lapról van síé és Szerénye szerződését bármikor fel tehetett bontani Pozsony, november 26. Az ungvári 'kerületi bíróság most tárgyalta Marki dr. bírósági tanácsos elnöklete mellett Szerény! Ferdinánd dr.-nak, a pozsonyi magyar tanitóképzőintézet igazgatójának, az ungvári állami reálgimnázium volt tanárának pőrét az ungvári országos hivatal ellen. Szerényi a keresetében kártérítést követelt az országos hivataltól, mert azzal, hogy a kormánypolitika szolgálatában álló ruszinszkói „Magyar Néplap** szerkesztését és adminisztrálását hirtelen elvették tőle, tetemes kárt okoztak neki. Ez a polgári por azért ‘brr jelentőséggel, mert rávilágít azon körülményekre, amelyek között, a kormánypártok magyarnyelvű szócsövei megjelennek. Az is kitűnt például a tárgyaláson, hogy egy, az ungvári országos hivatal által a minisztertanács sajtóosztályának támogatásával kiadott lapnak az utolsó pillanatig nem volt á sajtótörvény előírásainak megfelelő kiadója. A „Magyar Néplap** című, havonta megjelenő folyóiratot, a minisztertanács sajtóosztályának támogatásával „Ruszinszkó magyar lakossága részére** adták ki s eleinte Hegedűs hírlapíró szerkesztette szerződéses havi 1200 koronáért. 1926-ban Szerényi tanárt hízták meg a szerkesztéssel, egyúttal átruházták rá az előbbi szerkesztő szerződését is. Do a minisztertanács sajtóosztályának indítványára, fizetését havi lOÓO koronára szállították le, azonkívül pedig Szerényi az előfizetési dijakból és a hirdetésekből befolyt bruttójövedelemnek csak 30 százalékát kapta. 1930-ban Szerényit áthelyezték Pozsonyba, amit be is jelentett az ungvári országos hivatalnak. Pozsonyból kellett volna — az országos hivatal beleegyezésével — tovább szerkesztenie a lapot. Amikor azonban Szerényi azt követelte az ungvári nyomdától, hogy a 'lap valamennyi kinyomott, példányát küldje el neki s ő maga gondoskodik majd a lap szétküldéséről, az országos hivatal megvonta tőle a szerkesztést és fegyelmi eljárás kilátásbalielyezésének terhe mellett elrendelte neki, hogy szolgáltassa visz- sza az Összes szerkesztőségi és kiadóhivatali segédeszközt, egyáltalában a „Magyar Népin p- pál“ kapcsolatos teljes berendezést. Serényi dr. végül is eleget tett a parancsnak, de kiindulva abból az álláspontból, hogy közte ég az országos hivatal között az ő állami tanári állására való tekintet nélkül szerződéses viszony forgott fenn, amelyre a polgári jog bir érvénnyel, beperelte a csehszlovák államkincstárt kártérítésre, inért egyrészt a szerződéses Viszony hirtelen megszakításával szenvedett kárt, másrészt pedig azáltal, hogy egyes segédeszközöket az ő segédkezető mellett szereztek be. Az államkincstárt képviselő pénzügyi proku- ratura a követelés elutasítását indítványozta, mért álláspontja szerint közjogi viszonyról volt szó. A bíróság azonban nem adóit helyt az indítvány mik 6 tárgyalásra bocsátotta az ügyet. A *A költő most megjelent „Legyén szüret'* citöű kötetéből. — Házasság. Marék Antal dr„ a szlövenszkóí származású iró, a Magyar Minerva budapesti szerkesztője, orvos (Ecser,- Pest-rn.) és Jézerinac Ilona dr. v. közkórházi orvos november 14-én tartották Pilisen (Szlovenszkón) egyházi esküvőjüket. — Doktorráavatás. Janovszky Tibort (Tróncsen) december 1-én, csütörtökön avatják a. pozsonyi Komensky-egyetem aulájában a jog- és állam tudományok doktorává. — Magyar református istentisztelet Prágában. Gööz Ferenc református segéd leik ész november 27-én, vasárnap délelőtt fed 9 órakor magyar református istentiszteletet tart a Szent Márton-templombain (Prága, I„ Uhelny fcrh). — Becs és Briinn között kiugrott az utasszállító repülőgépből egy életunt fiatalember. Bécsiből jelenítik: Ma reggel az asperni repülőtérről egyetlen utassal, Sclnve.inbacli húsz éves m agántisztvisevővel indult él egy lengyel repülőgép Vered felé. Menetrendje szerioit a briinni repülőtéren volt közbeeső leszállása. A gép leereszkedett Brünuben. Amikor azonban a pilóta kiszállott, megdöbbenve látta, (hogy az utasfülke ajtaja nyitva van és utasa eltűnt. Villanná vei későbben megérkezett Becsből a jelentés, hogy a repülőgép utasát Obersdorí és Pi- liclisidorf között, a mezőségen összetört tagokkal, holtam találták meg. A repülőgépen hagyott csomagjában egy cédulát találtak, amelyben a fiatalember bej ételi ti. hogy öngyilkosságot fog elkövetni és kiugrik o repülőgépből. — Jubilál a cigaretta. Nemsokára száz éve lesz annak, hogy a világon az első cigarettát elszívták. Az angol cigarettaipar már készülődik a centen- uáriumra. A cigaretta is, mint, sok más találmány, véletlennek köszönheti létét. Egy egyiptomi katona 1832-ben a törökök ellen vívott harcokban nagymennyiségű finom dohányra akadt. Mellette volt ugyan egy halom pipa is, de szétzúzott, használatlan állapotban. A találékony egyiptomi sajnálta, hogy kárbavesszen a sok finom dohány, belegyömöszölt belölo egy keveset a papirtölténydó- bozba, meggyujtotta és szívni kezdte. Ez volt a cigaretta őse. Az első cigaretta-hóit csak harminc évvel későbben, 1861-ben nyílt meg Londonban. Tulajdonosa egy görög származású orosz tiszt, John Theodoredi volt, aki négy munkásával gyártotta a cigarettát. Díszes bársonnyal bevont tükrös dobozokban árulta a portékáját, tucatját égy shillingért. De bármennyire igyekeztek is a szivar- gyárosok gáncsot vetni a cigarcttaszivás terjedésének, hiába. volt. minden, mert népszerűsége hőt - tön-nőtt. Különösen akkor, amikor olcsóbb minőségűeket. kezdtek gyártani. Érdekes, hogy az egyiptomi híres cigarettaipar megalapítása angól tiszteknek köszönhető. Az egyiptomi okknpáció idejében ugyanis az angol tisztek nem tudták ciga rettakéezletűket hazájukból pótolni és igy rá tényszerű,ették az egyiptomiakat, hogy cigaretta1 ryártsanak szálúnkra. Angliában átlag ötvemmil iárd cigarettát szívnak évente s ezeket olyan gé tokon gyártják, melyek percenként 1350 darabol udnak elkészíteni
