Prágai Magyar Hirlap, 1932. november (11. évfolyam, 249-273 / 3062-3086. szám)

1932-11-27 / 271. (3084.) szám

1952 november 27, vasárnap.

R magyar-osztrák megegyezés jelentősége

A Prágai Magyar Hirlap részére irta: PETHŐ SÁNDOR

Budapest, november 26. A Gömbös-kormány valóban gyorsvonat! sebességgel halad előre kitűzött programjának, vonalán. Az elmúlt héten nemcsak a középeurópai közvélemény, de szinte a világ figyelmét is magára vonta az osztrák-magyar kereskedelmi tárgyalások rapid befejezésével, amellyel véget vetett a kisebib-nagyobb fegyverszünetekkel idestova nyolc hónap óta tartó vámihábonunak, illetőleg szerződés nélküli állapotnak. Az uj magyar kormánynak volt bátorsága, hogy uj csapásra térjen a vámpolitikában és az ország mezőgazdasági viszonyainak ja vitása érdekében tetemes áldozatok árán, de kétségkívül állandó és biztosított piacot létesített ■agrárfölöslege egyrészének- Az osztrák-magyar szerződés jelentősége azonban nem csupán bizonyos gazdaságpolitikai kérdéseknek rendezésében áll, hanem abban, hogy az eszmecserék alatt a tárgyalófelek mindegyike részéről olyan atmoszféra kialakítására irányuló törekvések szimptomái mutatkoztak meg, amely kétségkívül sokkal fontosabb a magyar agrárkivitel érdekeinél is. A politikában gyakran nem a tények, hanem az import dér abiliák számítanak. Egymással rideg, szinte kiengesztelhetetlen ellentétben álló államok kénytelenek a gazdasági forgalom érdekéiben levonni a reálpolitika követelte következményeket. Sőt arra is tudunk esetet, hogy politikai szövetséget kötő hatalmak a gazdasági önzés sivár egyoldalúságaitól vezetve, a kölcsönös elzárkózás vámpolitikai hadállásaiba vonultak vissza, miután a politikai és a gazdasági érdekek neim vágtak ösz- sze, sőt szinte kizárták egymást. A kisantant államait például szoros katonai konvenciók s politikai megállapodások kötik össze egymással, anélkül, hogy több, mint egy évtizedes szövetségi formájuk gazdasági tartalma alátámasztást nyerhetett volna.

A középeurópai fejlődés a legutóbbi évtized tanúságai alapján nem az integrálódás irányában fejlődött, hanem gazdasági autar- kiák gyakran mesterséges szervezésével és kiépítésével is, még befejezettebb formákat akartak adni a párisi békék következményei által megindított osztási folyamatnak. A Duna-menti népek mindegyikét sújtó szociális feszültség és gazdasági nyomorúság ugyan kiváltott bizonyos tétova, végig nem gondolt kísérleteket a gazdasági érdekkölcsönösség eszméjének irányában s csodálatosképpen éppen kiváltképpen gazdaságpolitikai elmék is a technikusok egyoldalúságával elképzelhetőnek tartották, hogy nagyobb gazdasági tömböket létesítsenek a politikai kérdések megoldása nélkül is. Ezek a kísérleti léggömbök azonban legott szétpattantak a valóság atmoszférájában s a kifolyó gázok csak még nagyobb és fertőzőbb lég mérge zés eket vittek végbe az érdekelt népek politikai viszonyában. Tavaly márciusban egy merész, nemzetközi vonatkozásokban szétrezgő, hivatalos jellegű puccs történt Középeurópa gazdasági és politikai újjászervezésére. A német-osztrák vámegység, mint kezdete a politikai An- sehlussnak, meghiúsult a latin nagyhatalmak ellenszegülésén- Nyilvánvaló volt, hogy a Du- n a-medence gazdasági és politikai reorganizációját formailag és tartalmilag olyan gondolat tengelye körül lehet és szabad munkálni, amely a nagyhatalmi érdekek egyikét sem sérti, másrészt pedig a nagyhatalmaknak közvetlen befolyását a dunai népek egymásrautaltságának és öncéluságánák tervében a lehető legcsekélyebb térfogatra szorítja.

Az osztrák-magyar vámpolitikai egyezmény értelme és jelentősége az, hogy azok a törtéi nelmi erők, amelyek évszázadokon át a Du- na-medence csoportosító és irányi tó tényezői voltak, újból egymásra leltek és mindkettejüket áthatja az a törekvvés, hogy régi hivatásukat és szerepüket a megváltozott viszonyok köretében is betöltsék és a szükségletekhez képest megreformálják. Bizonyára korai volna ma bárminő messze kóválygó valószínűségek és eshetőségek menetrendjét kiolvasni az oszt rák-magyar gazdasági szerződésből. Az a körülmény azonban, hogy ma azok az elemek meglehetősen el lanyhultak vagy elhalkultak, amelyek Ausztriában az Anschlusst

— Mussolini tízezer lírát adományozott a magyar kormányzóné inségakciójára. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: 'Mussolini a mai napon Colonna herceg budapesti olasz követ utján tízezer lírát adományozott a kormányzó- mi ic 'égakciójára.

hirdették, másrészt pedig a minden oldalról körülzárt és elszigetelt Ausztria gazdasági

életképtelenségének felismerése uj utakra kellett, hogy vonzzák az osztrák államérfia- kat is s újból fel kellett éledni bennük a régi Ausztria gazdaságtörténelmi gondolatának, amely a dunai népekkel való szoros együttműködést jelentette és képviselte évszázadokon át. Ha az Anschlusst gátló erők nagyobbak, mint azok, amelyek azt akarják, akkor ebből más nem következhetett, mint az, hogy Ausztriának vissza kell térnie a J)una-völgvébe s ott meglelnie a maga gazdasági életjoHogyan adjuk meg a mártásnak az utolsó simítást?

A valóban ízletes mártás ne legyen se túl hosszú, se túl rövid, sem vizes, sem pedig túlságosan sűrű. Viiello - margarinnal jó lesz a mártás. Pompás friss aromája megadja a mártásnak ezt az utolsó simítást, amelynek titkát egy háziasszony sem árúlja el szívesen.

gának biztosítását $ művelődési és politikai misszióját. Az utolsó évtized alatt Magyarom szagon is egyre inkább elapadt az a közgon.-- dolkozás, amely nagyban és egészben véve inkább érzelmi előítéletek anakronisztikus maradványa volt, semmint reálpolitikai megfontolás: az tudniillik, hogy a magyarságnak egyrészt az alldeulsch eszme mohóságával szemben, másrészt a dunai népek egyensúlyán nak szempontjából keresnie kell az osztrák- sággal való együttműködés lehetőségét, még akkor is, ha az ideiglenesen gazdasági áldozatokkal jár.

A népeknek egymás iránt érzett elfogultságait gyakran csak a közös nyomorúság leplezi el és másitja meg. Ma a magyar közélet mérvadó tényezői éppúgy, mint a felelős kormány- hatalom, teljesen tudatában vannak annak, hogy Magyarországnak nemcsak gazdasági és politikai orientációt kell változtatnia a közelmúlt irányához képest, hanem át keli alakulnia egész gondolkozás- és érzésvilágának, hogy egy uj dunai egyensúly megszervezéséhez megfelelő felkészültséggel fogjon hozzá. Az osztrák-magyar szövetséget nem a közös dinasztia hozta létre a múltban: ellenkezőleg, a dinasztia közössége azért állott stabil alapokon, mert a két nép érdekazonosságának reálpoliiikai felismerésén épült fel. A magyar közvélemény nem azért köszöntötte a Gömbös-kormányt, mert gazdasági egyezményt hozott létre Ausztria és Magyarország között, hanem azért, mert egy uj és termékenyítő atmoszférának első fölgeríedését látta az osztrák-magyar gazdasági viszonynak rendezésében, azt a kiinduló pontot, mely a magyarság a Duna-völgyében teljesített hivatásának és uj szerep vállalásának útját jelzi.

Másfél milliárdos megtakarítással sem lehet a jövő évi költségvetés

egyensúlyát biztosítani

A koalíció az iskolaagyi és kSzmunkaügyi tárcák költségvetéseit erősen csökkentette — A külügyiből csak 15 milliót, a nemzetvédelmi minisztérium 17 milliárdos költségvetéséből csupán 69 millió koronát töröltek

(per) Prága, november 26. A pénteki minisztertanács foglalkozott a jövő évi költségvetési előirányzat kiadási 'tételeivel és jóváhagyta a hetes bizottság által eszközölt törléseket.

Mint má,r tegnap jelentettük, a hetes bizottság a kiadási tételekből több mint 900 millió koronát törölt. A rendes költségvetés keretén belül csökkentette

a köztársasági elnök és irodájának költségvetését 1,696.000, a nemzetgyűlését

1.185.000, a miniszterelnökségét 4,707.200, a külügyét 14,916.200, a nemzetvédelmi minisztériumét 69,792630, a belügyminisztériumét 4,559.600, az igazságügyiét és legfelső bíróságét 9 millió 472400, az unifikációs minisztériumét 113.000, a legfelső köztiigazgaOási bíróságét 411.300, az iskolaügyiét 52 828.000, a föld írni velés ügyiét 15,015.400, a földhivatalét 445,200, a kereskedelemügyi minisztériumét 4,393.000, a közmunkaügyiét 115,725.400, a postaügyiét

395.000, a vasutügyiét 1,264 400, a népjólétiét 13091.900, a közélelmezési minisztériumiét 655.400, az egészségügyi minisztériumiét 6,066.900, a pénzügyminisztériumét 34,251.400 és a legfelső számvevőszékét 55-000 koronával, vagyis a rendes költségvetés kiadásai tételeit 403,052.230 koronával csökkentették. Az állami üzemek kiadási t'ételteiben összesen 314,014.600 koronát töröltekErős törléseket eszközöltek -a vasútnál és pedig 168,000.000 koronát, a postánál 60 millió koronát, az állami erdőknél és birtokoknál 39 millió koronát, a katonai erdő- vállalkozásoknál 5 és fél millió koronát, az állami nyomdáknál másfémilüó koronát és a csehszlovák sajtóirodánál 267.000 koronát.

Miután a hetes bizottságon üdvül az állami üzemek egyes bevételi tételeit fölemelték, az ős s zm égi akar Ltás 995,9113.180 koronát eredményez.

Mindezek a törlések azonban nem elegendők, mert a vasutak, a posta, az állami erdők s birtokok deficitjei várakozáson felül emelkedtek: s igy nem elegendő a közel egymilliárdos törlés a tárgyi kiadásoknál, nem nyuji elegendő fedezetet a fize. tésleszállitásból eredendő 600 millió koronás megtakarítás sem s a kormánynak további 380 millió korona fedezetet kell keresnie.

Ha tekintetbe vesszük -a fent felsorolt törléseket,

szembetűnik, hogy a külügyminisztérium költségvetésének kiadási tételeiből csupán 15 millió koronát töröltek, ezzel szemben a földmivefésügyi minisztérium sokkal kisebb költségvetéséből is ugyanannyit. Még szembetűnőbb az összehasonlítás a nemzetvédelmi és iskolaügyi minisztérium között. Mig a nemzetvédelminél alig 70 millió koronát töröltek, addig az iskolaügyinél több mint 50 millió koronát.

A mezőgazdaság általános megállapítás szerint óriási nyomorba jutott s a hetes bizottság mégis 15 millió koronát törölt a földművelésügyi minisztériumi tárca kiadásaiból, de ugyanekkor a külügyi hivatal óriási költségvetéséből is csak ennyi törlést eszközölt.

Egészen érthetetlen az iskolaügyi minisztérium költségvetésének megkurtítása. A kultúra céljaira fordítandó összegeket erősen csökkentették, majdnem annyival, mint a nemzetvédelmi minisztériumét, aimiely a múlt évi költségvetésben a, külön nemIGYUNK KASSAI SÖRT!

12° PRIMUS

GYÁRTJA: ' W **«■

BAUERNEBLésFIAr.t.KOSICE I

zetvédelmi alappal együtt 1700 millió koronát tett ki.

És mint egyes lapok jelentik, a nemzetvédelmi minisztérium az általános takarékos-, sági intézkedések folyamán a katonák zsold- ját is akarja csökkenteni. A vörös ceruza az állampénztár rossz helyzetére való tekintettel erős munkát végzett a közmunkaügyi minisztérium költségvetésében is.

Az a 115 millió koronás törlés, amellyel a közmunkaügyet megrövidiíik, a beruházási munkák rovására megy, vagyis a koalíciós rezsim ismét csak önmagának ellentmond, ahelyett, hogy gondoskodna produktív munkanélküli segélyről, a produktív munkákra előirányzott összegeket törli s ezzel természetszerűleg megakadályozza azt, hogy a munkanélküliek száma csökkenjen, tehát a kormány kénytelen lesz az improduktív munkanélküli segély összegét a téli hónapokban lényegesen fölemelni.

Ez a rendszer fejetlenségére vall s az a koalíció, amely évek óta semmibe se vette az ellenzék kritikáját a költségvetési vita folyamán, most, amikor a koalíciós rezsim következtében az állampénztár ilyen válságos helyzetbe jutott, egészen tervszerüt lenül törölt ©ti, ahol nem kellett és nem törölt ott, ahol lehetett volna.

A takarékossági intézkedések későn jöttek, mert még két-három évvel ezelőtt az államháztartás egyensúlyát könnyen biztositan i lehetett volna a jövő évek számára is. ha ■tartalékoltak volna nagyobb összegeket, a polgári koalíció 2 milliárdos tartalékát el nem herdálják és nem létesítettek volna különböző alapokat, amelyek százmilliókat emész-- tettek fel. Ma ott áll a koalíciós rezsim, hogy másfél milliárdos kiadási törlések sem el egendők ahhoz, hogy a költségvetés egyensu-i lyát biztosítsák.

— Befejeződtek az iiiségmunkák Érsekujvárott. Érsekujvári tudósítónk jelenti: Kevés megszakítással egész éven át •tartottak Érsekújváron az inségmunkálatok, melyeknek felét az állam, felét pedig a város fizette, összesen

134.000 koronát osztottak ki a heti hatvanas turnusokban dolgozó munkanélkülieknek s ebiből az összegből 70.000 koronát az állam térített meg a városnak. Ennek a hétnek a végével az összes fedezetek kifogytak s a tavaszi idő* járás beálltáig aligha kerül sor Ínség-munkákra*

3