Prágai Magyar Hirlap, 1932. november (11. évfolyam, 249-273 / 3062-3086. szám)
1932-11-26 / 270. (3083.) szám
1932 november 26, szambái. 9 KöZCjAZPASAcT1 . a leelelszlovenszkói és ruszkiszkéi termelés szomorú képe Kassa, november 25. Jelentettük, hogy a Kassai kereskedelmi- és iparkamara e hét elején tartotta közgyűlését. A kamarai titkárság erre az alkalomra az egyes vidékekről és gyáraktól beérkező jelentések alapján összefoglaló képet állított össze a keletszlo- venszkói és ruszinszkói termelés és kereskedelem állapotáról. A terjedelmes és szomorúan érdekes összefoglalásból az alábbiakat idézzük; I. Mezőgazdaságunk a termésbe vetett reményeiben keservesen csalódott. A szárazság s a búzánál a rozsda olyan károkat okozott, a minőre ötven év óta nincsen példa. Ma Keletsz’ovenszkő és Ruszinszkó búzában és rozsban bevitelre szorul s helyzetét még súlyosabbá teszi, hogy burgonyatermése is rossz. A szüret némi élénkséget hozott a bor- 1 e rmő vidékeken. Bányászat. A witkowioi társulat kotter- bachi bányaüzeme megszűnt dolgozni a nyár folyamán. A szalóki bányában már csak 1—2 mérnök maradt meg. A Bánya és Kohómü társaság máriahuta—zakárfalvi telepe néhány havi szünetelés után felvette ugyan újból üzemét, hegy az ottani munkásságnak legalább heti 3 műszakiban koreselet nyújtson, azonban teljesen be lett szüntetve a társaság bindti üzeme, mig a svabóci man- gámüzem szükséglet szerint időnként termel valamit. A rostok! bányavállalat szünetel. Dolgozik még a szomolnoki kénkovaldbánya. Nagyipar A vas és acélgyártás terén az általános iparkrizis az építkezések számának rendkívüli apadása s az invesztíciók korlátozása, sőt sok téren egész beszüntetése éreztette káros hatását. A vasöntödék jelenleg is csak nagyon gyéren vannak foglalkoztatva. A még eddig dolgozó üzemek közül üzemét teljesen beszüntette Prakfalva november 1-től, miután a közelben épülő uj vasútvonal munkálatainál, melyeknél különben szerszámokban volt az acélgyárnak foglalkoztatás Ígérve, semmiféle rendelést nem eszközölt, A mecenzéfi hámoripar nagy utánjárás és az árak tetemes leszállítása után tudta biztosítani, hogy 1—2 hónapig foglalkoztatva legyen- Rendeléseit legnagyobbrészt Romániában biztosította, de olyan nyomott áron, hogy az üzemköltségeket sem tudta fedezni. Rendkívüli nehézségeket okoz, hogy a romániai már kifizetett követelések is az ottani kompenzációs pénztárban rekedtek. — A zománcárut gyártó cégünk ezt az üzemágat beszüntette és a régi vondriseli hámor- ipar és sinszeggyártás is feladta a küzdelmet. A gölaicvölgyi láncgyár alig-alig dolgozik. A késgyártás nagyon redukált mértékben folytatja üzemét. A gazdasági gépgyártás terén az üzemredukciók és munkáselbocsátások, sőt üzembeszüntetések napirenden vannak. A poprádi vagongyár és gépjavitómüihelv beszüntette üzemét és legújabban fizetésképtelenné vált a korompai vagougyár is A kő- és agyagiparban az útépítési munkálatok redukáása befolyásolta kedvezőtlenül a kőfejtést. A magnezátpörkölés terén működő egyetlen vállalatunk, a kassai gyár, egy félévi szünetelés után julius 20-án felvette az üzemet kapacitásának körülbelül 50 százalékával s mintegy 130 munkással dolgozott. Ez ipaiág helyzetéi rendkívül megrontotta a kohók és vasgyárak rossz konjunktúrája az egész világon. A téglagyártás terén az építkezési tevékenység csökkenése következtében az előző évekhez képest rendkívüli a visszaesés. Az üzemek teljes kapacitását nem lehetett kihasználni, egész évben 30—40 százalékos kihasználás mellett a termelés a múlt évinek körülbelül felét tehette ki. Az üveggyártás terén Keletszlovenszkónafk két nagyobb vál’alata, a Máriavölgyi üveggyár és a kassai tükörgyár a jó eladási szervezet és rendkívül szívós törekvések eredményeképpen képes volt üzemét zavartalanul fenntartani, habár áldozatok árán és némi munkabérredukció mellett. A belföldi versenynek határtalan kiélesedése mellett a magyarországi export hiánya okoz nagy veszteségeket. A faíermdés és faipar, amely a földmÍvelés után a legtöbb embernek ad a kerület népességéből kenyeret, a fapiacon uralkodó kri- zis következtében és különösen a Magyarországgal való szerződésnélküli állapot folyományaképpen a legnehezebb helyzetbe jutott, s a helyzet az utolsó félévben még rosszabbodott. Egyrészt a magyar szerződés hiánya és román devizaintézkedések, másrészt annak következtében, hogy az üzlet a belföldön sem tudott megindulni, a fűrészek úgyszólván az egész vonalon állottak. Mindenütt nagy készletek halmozódtak fel s a kivitel, amelyet az orosz dumping már előzőleg is lépésről-lé- pésre szorított vissza az európai fapiacon, a devizáintézkedések, beviteli korlátozások s a magyar kereskedelmi szerződés hiánya folytán még nehezebbé vált. így a helyzet az, hogy a fűrészek, különösen a puhafafürészek 90 százaléka áll és a fakészletek rothadnak. Ha itt-ott akad valami munka, úgy az elsősorban az állami erdőüzemekben folyik le és ott sem a kereslet kielégítése céljából, hanem szociális szempontokiból. Ezek a szükségmunkák még csak növelik a készleteket s így további árromboló hatásuk van. A textiliparban már csak a kézsmárki lenszövőgyár működik nagyon redukált üzemmel. A kis- szebeni kisebb papírgyárnak már előbb való beszüntetése után még egyetlen működésben volt papírgyárunk, a poprádi is, beszüntette üzemét a belföldi fogyasztás nagy csökkenése miatt. Megszűnt a jávor inai papír!emérgyártás is. melynek a poprádi gyár volt a főfogyasztója. (Vége következik.) A csehszlovák—jugoszláv kliring neléziégei. A csehszlovákiai érdekeltek részéről egyre gyakrabban merül föl az a panasz, hogy a belgrádi jegybanknál vezetett folyószámlára sokkal lassabban érkeznek be a jugoszláv adósok befizetései, mint a prágai jegybankhoz a csehszlovákiai adósoké, ennek következtében a csehszlovákiai hitelezők sokkal hátrányosabb helyzetben vannak, mint a jugoszláviaiak. A helyzetet csak még nehezebbé teszi az a körülmény, hogy a jugoszláv dohányért eszközölt befizetések a kliringforgalmon kívül esnek s azokat más célra fordítják. Miután Jugoszlávia idei mezőgazdasági termése a tavalyinál jelentősen gyöngébb volt s ugyanakkor Csehszlovákia mezőgazdasági behozatali szükséglete is csökkent, Jugoszlávia kivitele Csehszlovákiába ennek következtében nem ölt olyan arányokat, hogy a jugoszláviai áruért fizetett összegekből a csehszlovákiai hitelezők követelése simán folyósítható volna. Ennek következtében Csehszlovákia kivitele Jugoszláviába is egyre csökken e igy a két állam között tavaly nagynehe- zen megindult kereskedelem ezidén ismét rohamosan visszafejlődik. Gabonaközpont Francia-országban. Párisból jelentik: A legutóbbi minisztertanács elhatározta a Gabonahivatal felállítását, amely mindennemű akció lebonyolításával lesz hivatva a gabonaárak emelésével, -stabilizálásával kapcsolatban. Ugyancsak ez a hivatal fogja irányítani a gabonabevitelt és kivitelt is. A Gabonahivatal a földmivelésügyi minisztérium fennhatósága alatt fog működni. A Gabonahivatal fogja felállítani a Gabona-központot, amely hivatva lesz a gabona importot Iebo- nyolitaui és az intervenciós készleteket kezelni. Csehszlovák—lengyel kereskedelmi tárgyalások. A csehszlovák—lengyel ideiglenes kereskedelmi szerződés megkötésére irányuló s a közelmúlt napokban megszakított tárgyalásokat a jövő hét elején folytatni fogják. Az előzetes tárgyalások folyamán a két kormány álláspontját sikerült lényegesen közelhozni egymáshoz s igy remélhető, hogy a tárgyalások újabb szakaszában bizonyos eredményeket is sikerül elérni. Hogyha igazán jó arckrémet óhajt, akkor tegyen próbát Judo crémmel amelytől arca pár napi használat után megszépül Rendelje meg Dr Flittner Jenő gyógyszertárából. Egy tégely ára KŐ 10.— hozzávaló szappan Kő 6.— Baüeká Bystrioa. Kliringtárgyalások Bolgárországgal. A prágai jegybank képviselője, Basch dr. egyetemi magántanár ma utazott el Szófiába, hogy a bolgár jegybankkal a csehszlovák—bolgár kliring- forgaiomról tárgyaljon. A csehszlovákiai követelések zárolása Spanyolországban. A spanyol kormány most kiadott rendeletével zár alá helyezte a csehszlovákiai hitelezők spanyolországi követeléseit s a kiadott rendelet szerint a spanyol adós közvetlenül nem, csakis a spanyol jegybanknál vezetett számlára fizetheti be tartozását. Ez az Intézkedés állítólag azzal van összefüggésben, hogy a csehszlovák kormány a narancsbehozatal szabályozásánál Spanyolország részére kontingenst nem állapított meg. A csehszlovák kormány most interveniált Madridban a követelések zárolása ügyében. A sertéstenyésztés fellendülése. Vághosiszu- faluról Írják: Vághosszufalu (magyarlakta község haladó szellemű gazdái óvek óta a német nemes sertés okszerű tenyésztésével foglalkoznak s az eldugott, alig 1000 lelke! számláló falucska élelmes népe országos hírnévre tett szert. Nemcsak kisgazdák, hanem nagyobb birtokosok is vásárolnak Vághossza-1 falun tény észanyagot. Különösen a jelenlegi1 alacsony árak mellett az árpa és tengeri legjobb értékesítése érhető el a német nemes; sertéssel, másrészt mint rendkívül gyorsam fejlődő állatok a mostani pénztelen világban rövid időközönként jövedelemhez juttatják a tenyésztőt. Ez a sertés jó gondozás mellett legkésőbb 6 hónapos korra eléri a 100 kg súlyt, -amikor mint keresett áru jól értékesíthető. Az anyasertés évenként átlag 20 malacot nevel fel, tehát a tenyésztő félévenként 10—1.0 darab százkii-ogramos sertést értékesíthet. A takarmányt helyes adagolás mellett igen jó százalékban értékesítik. Most, amikor már a kisközség példája mintegy magával ragadja a szomszédközségeket s a sertéstenyésztés okszerű alapokra, helyezése előrehalad, a járási képviselet; évi 10-000 korona hozzájárulást engedélyez egy Vágsellye székhellyel szervezendő törzskönyvező! és ellenőrző állásra. Eddig Vágfarkasdon, Szalonén, Pereden és Felsőszélin alakultak meg' a német neHesseriéstenyésztő egyesületek. A sertés- tenyésztő egyesület tagjai mintaólakat építenek a Gazdasági Tanács pénzsegélyével. Mint érdekességet említjük meg, hogy bár Hosszu- falu körül minden községben dühöngött a sertéspestis és bár a sertéspestis a német ne- méssertések között is fellépett, a Hutyra-Kö- vesiféle oltási módszernek, a szérumnak helyes alkalmazásával és az udvarok és ólak erélyes fertőtlenítésével sikerült elérni, hogy a falu sertéstenyésztő egyesületének állományában elhullás nem történt. Kiállítási vonatok Magyarországon. Budapestről írják: Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi miniszter a kitünően bevált belga mintára Magyarországon is rendszeresíti a kiállítási vonatok indítását a vidéki városok felé. Ezek a vonatok a magyar ipar termékeit viszik el állandó kiállításként olyan helyekre, ahol egyébként nehezen és drágán tudnának hozzájutni a legújabb ipari és egyéb termékekhez. Érre a célra különvonatokat akar beállítani a miniszter, megrakva a legfrissebb és Legérdekesebb termékekkel. Egyelőre 60 vidéki városba indítanak ilyen kiállítási vonatokat, amelyek senkinek az érdekeit sem rövidítik meg, mert a fogyasztók közvetlenül nem vásárolhatnak a ki- állitóvonaton, hanem csak a viszont-elárusitók. A nagyszerű tervbe be akarja vonni a miniszter a kereskedelmi ügynököket is, amiáltal újabb terjeszkedéshez jtit a nagykereskedelem és a gyáripar, valamint a mezőgazdaság. A gyárosok és nagytermelők ezivesen támogatják a kiállítási vonatok tervét. Az Ugocsai Bankegylet a Légióbank kezére jut? A Prager Börsen-Ccurier értesülése szerint az Ugocsai Bankegylet többségében érdekes változás ment végbe, amennyiben az eddig magyar kézben lévő többséget a Légióbank beregszászi fiókjának vezetője, Svoboda Jaroszláv szerezte meg. A részvénytöbbség uj tulajdonosai a Bankegyletnek nagyobbösszegü készpénzt helyeztek kilátásba. Az említett lap szerint a többségváltozás mögött egy nagy cseh párt állott (a C6eh nemzeti szocialista párt?), amely ilyen módon akart Ruezinszkóban politikai befolyáshoz jutni. A pénzintézet uj tulajdonosai ettől a párttól akarták megszerezni a szükséges pénzt, amellyel az intézetet talpraállíthatták volna visszleszámitolási hitel alakjában, a kérdéses párt azonban — a P. B. C. szerint — visszautasította az ajánlatot. A csehszlovák—német szénegyezmény. A csehszlovákiai szénbányatulajdonosok szervezeteinek megbízottai e napokban újból kezdenek tárgyalni Berlinben a csehszlovák—német ezén- kereskedelemről. Amennyiben ezek a magántárgyalások eredményesek volnának, akkor a két kormány hivatalos megbízottai ismét fölve- ! szik a tárgyalásokat a csehszlovák—német ! szénkereskedelmi egyezmény megkötése érdekében. Szövetkezeti kompenzációs üzletek Törökországban. A szmirnai gyarmatárukereskedőik kezdeményezésére a török kormány hozzájárult ahhoz, hogy kontingensen kívüli török áruk kivitele ellenében cukrot, kávét és teát importáljanak. A gazdasági minisztérium azonban feltételként kötötte ki, hogy ilyen csereüzletek lebonyolítására csak az érdekeltekből alakult szövetkezeteknek ad koncesz- sziót, amelyeknek árpolitikáját ellenőrizni kívánja. Milliós kényszeregyezség a keletszlovenszkói fapiacon. Kassai szerkesztőségünk jelenti: Tre- bunya Mátyás mecenzéfi fatermelö jogi képviselője utján e napokban kérvényt nyújtott be a kassai kerületi bírósághoz, amelyben csődön- kivüli kényszeregyezség megindítását kéri maga ellen. A kérvény adatai szerint a fakereskedő passzívái 1.467.213 koronát tesznek ki, ezzel szemben az aktívák összege 935.672 korona. A fakereskedő 45 százalékos kvótát ajánl föl hitelezőinek 24 havi részletekben, akik között három bank, a nyugdíjintézet, a kassai beteg- segélyző, az állami adóhivatal, a sóvári erdőigazgatóság és több magánszemély szerepel nagyobb összegekkel. A fakereskedő a fizetés- képtelenség okául fölhozza, hogy 1911-ben 1017 hold erdőt vásárolt kitermelés céljából, melyet az államfordulat után a földhivatal lefoglalt és ö drága fát volt kénytelen vásárolni vállalatai számára. Katasztrofális csapást mért rá a csehszlovák vámháboru, mivel főként a magyar piac részére dolgozott és nagy veszteség volt számára, hogy a pénzügyminisztérium nem ismerte el az osztrák-magyar hadügyi kincstárral szemben fönnállott 150.000 koronás követelését. A bíróság vagyonfölügyelőnek Táncos dr. szepsii ügyvédet nevezte ki. Fizetésképtelenségek. A hitelezők védőegyesületeinek jelentése szerint újabban a következő cégek jelentettek be fizetésképtelenséget: Fisoher József tetőfedő, Hluosin; passzíva 334.163 K, aktiva 148.481 K. — Musobalek Ferenc kereskedő és ingatlantulajdonos, Hluosin; passzíva 86.110 K, aktiva 58.420 K. — Faldin .Ágoston és neje, gazdálkodó, Friedland; pasz- sziva 68.952 K, aktiva 58.420 K. — Matuseik Alajos telepesgazda, Stefanikovo; passzíva 26.000 K, aktiva 6350 K. — Első szlovák vagon- és gépgyár, Korompa; passzíva és aktiva eddig nincs megállapítva. — Theerfeld Berta textilkereskedő, Prága; passzíva 834.258 K, aktiva 386.421 K. — Haas János, Slavenioe; passzíva 589.851 K, aktiva 74.831 K. — A cégek 45 százalékos kvótát ajánlottak föl hitelezőiknek. ÉRTÉKTŐZSDE Szilárd volt a prágai értéktőzsde Prága, november 25. Az állami költségvetés tárgyalásában tett előrehaladás kedvező hatással volt. Ez a körülmény egyébként kedvező visszhangra talált a beruházási piacon is. A címletek nagyrészének árfolyama emelkedőben volt. A beruházási piacon a szilárd irányzatot elősegítette a részvénypiac javuló irányzata is, valamint a banktanács jelentéséinek optiimisztikus hangja. Élénk volt az üzlet Skoda-papirokban s azok 10 koronával emelkedve 434 koronás jegyzést értek el. Korlátban a szeszértékeket favorizálták s VÍZUMOT Magyarországba. Romániába. Lengyelországba még ugyanaznap megszerez a „Prágai Magyar Hir!ap“ pozsonyi kiadóhivatala, LŐrlnckapu ucca 17„ II. (Central passage.) Ilyen útlevelek meghosszabbítását <9 vállaljuk. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága II., Panská ul. I2„ III. em. eszközli. • + KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Automatatelefon 3529. Fö-ucca 69., I. em. NYITRAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Wilson-ucca 15 l. — Method-tér 3. UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal: Váralja-ucca 7-2. POZSONYI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 27-87. Lőrinckapu-ucca 17.
