Prágai Magyar Hirlap, 1932. november (11. évfolyam, 249-273 / 3062-3086. szám)

1932-11-23 / 267. (3080.) szám

' VKaxim i v icmlVx jcmjk.' n i kjll/ ví^ iw>a mv«uw<>1' ico, tMnatvü. A háború ellen beszélt Masaryk a német iskolák rádióóráján Prága, november 22. Masaryk elnök ma dél­előtt rádióbeszédet intézett a németajkú isko­lai ifjúságihoz. Beszédében a világháború vesz­teségeire utalt és a béke áldásait fejtegette. — Tizennégy éve békében élünk, — mondot­ta egyebek közt. — Most nem kell aggódnotok atyáitokért és bátyáitokért, hogy háborúban kellene elesniük, vagy csonkán térnének vissza a hadból. Törekedjünk mindannyian arra, hogy a boldog béke örökké megmaradjon. Hogy ér­hetjük ezt elv Úgy, ha a községekben, a járá­sokban, az országrészekben és az államokban az emberek barátságot és kölcsönös megbecsü­lést tanúsítanak egymás iránt. A békéért dol­gozik mindenki, aki a maga hatáskörében be­csülettel és szolidan dolgozik. Békében a mun­ka emeli az emberiség műveltségét és az embe­riség jobb erkölcsi és gazdasági jövőjének alap­jait rakja le. A háború ellenben megsemmisiti a békés munka eredményeit s az emberiségnek elölről kell kezdenie mindent, de az emberélet­ben történt borzalmas veszteségeket nem lehet meg nem történtté tenni s a gazdasági veszte­ségeket csak hosszú évek múltával lehet hely­rehozni. Ezért törekedjünk mindannyian a békés munka ál­dásainak megvédésére azáltal, hogy megaka­dályozzuk a háborút. Soha többé nem szabad visszatérnie annak az időnek, amikor az emberek százezrével haltak cl a csatákban, nyomorultul elpusztultak a kór­házakban és nyomorékokként tértek haza, ami­kor az anyák súlyos gondok közt tudtak csak gyermekeik számára jobb élelmet biztosítani és éjjel-nappal atyáitokért és fivéreitekért való rettegésben éltek. ígérjétek meg, hogy minden­kit tisztelni fogtok, aki becsülettel dolgozik 6 minden népet tiszteltek, amely őszintén törek­szik a béke fönntartására, — fejezte be beszé­dét az elnök. A lévai árvaház jubileumi ünnepe Léva, november 22. (Saját tudósítónktól.) Va- y*raap ünnepélyes keretek között ünnepelte meg a lévaii árvahőz ötvem éves fennállásának jubileu­mát az áirveházEut fenntartó lévai Általános Nőegylet s vele együtt a város s az egész környék társadajl- ma. A díszközgyűlés ezőootknője Offermann Ágos­tomé, a nőegylet ügyvezető aielnöknője volt, aki beszédében az árvák isbáipolásámaik nagy 6Bocááíis jelentőségét fejtegette. Kriek Jenő ny. tanítókép­zői igazgató, a nöegytet volt titkára az árvaiház félszázados történetét ismertette magvas értekezé­sében, amelyért jegyzőkönyvi köszönetét mondott neki a díszközgyűlés. Ezután az árvagyámoáitás lelkes munkásainak arcképeit leplezték Le az árva­ház nogytenmében. Spód Pl, az árváinál volt növen­déke hatásos beszédben mondott köszönetét a lévai nőegyletnek az árvák ügye felkarolásáért. Bándv Endre ág. evangélikus íőesperes, a nőegylet tokáira az üdvözítő táviratok és levelek tömegét ofrvasta feL, majd pedig ugyanő tolmácsolta az egylházvezető lelkészek élén a római katolikus, református, ágos­tai evangélikus és zsidó egyházak üdvözletét. Ez­után a társadalmi egyesületek üdvözölték az árva- tázat fenntartó nőegyletet. Dodek János a Katoli­kus Kör, Antal Gyula városbiiró Léva városa nevé­ben, Simek István a Társas Kör, Mischák István I1 ébános a Szlovák Katolikus Kör, Perger Aladár ér. a Tomaegylet, Guttmann János a Keresztény iankáöok Egylete, Jozseícsák Géza a Dalárda, Prasch József az Iparos Kör, Koskó Erzsébet és A kacs József a kongregációk. Simkó Királyné a 'állovak Nőegylet, Schöpflin Róbert a ZealM Tár­sas Kör, iij. Schubert Pál a cserkészek nevében iuivözölíte a jubiláló egyesületet. Szavaikra Olfer- mann Ágostonná válaszolt, majd a díszközgyűlés . Jvözlő táviratot küldött Szidkey Krisztina irgal­mas nővérnek, aki hosszú időn át vezette a lévai árvaházait. Az ünnepély fénypontja a városi színházban a művész-estély volt. A város és a környék minden számottevő tényezője résztvetít az estélyen. A mű­sort Bánöy Endre titkár beszéde vezette be, u'ána Mécs László lépett az emelvényre tapsorkán köze­pette és gyönyörű verseit szavalta a legnagyobb hatással. Majd Cselényi József szivhez szóló ma­gyar nótákat énekelt nagyszerű művészettel. A közönség szűnni nem akaró tapsviharokkal hono­rálta azt a gyönyörűséget, amit Mécs László a sza­valatával, Cselényi József pedig az énekével kel­tett. A műsor kiemelkedő száma volt még Országh í.’ezeő zeneszerző hét éves leánykájának, Országh Évinek a zongorajátéka. A rendkívül tehetséges leányka édesapjának BölcsödaMt is eljátszotta, majd a közönség kívánságára ráadásul magyar nótákat játszott igen nagy sikerrel. Nyugta .srsságeri! egy csehországi Uiiaíoitatásnái Prága, november 22. A Náfodni Vecernik je­lentése szerint a Prága melletti Ghodovban teg­nap bírói utón ki akartak lakó Itatni három családot a községi házakból, mert a lakók nem fizettek házbért. Amikor a végrehajtó -& egy soridőn készültség megjelent a helyszínen, ösz- zí futóiI, a tömeg, amelyben főképp az asszo- yok voltak nagy számmal képviselve, s meg kurta akadályozni a kilakoltatást. A tömeg uiy fenyegetően viselkedett, hogy a csendőrök­nek kellett szétoszlatni Egy asszony kövei megdobott egy csendőrt. A magyar kormányzó nyilatkozata egy francia folyóiratban A beszélgetés során a kormányzó elmondotta, hogyan lé­pett a tengerészeti pályára, nyilatkozott Ferenc Józsefről és Magyarország külpolitikájáról Párls, november 22. A Miroir du Monde pá­risi folyóirat hosszabb illusztrált riportot közöl Horthy kormányzóról és családjáról. A lap munkatársának, Szmrecsányi Ninonnak a kormányzó elmondotta élete folyását. Már gyermekkorában vágyódott a tengerre, de ahhoz, hogy tengerész legyen, idősebb fivé­rének, Bélának tragikus halála adta a döntő impulzust Béla tengerészkadét volt és egy iskolatársa véletlenül agyonlőtte. A szülők mély bánatát csak az enyhítette, hogy való­sággal föltámadt előttük Béla, amikor őt tengerészkadetti egyenruhában meglátták. Horthy kormányzó ezután elmondotta, hogy hat nyelven beszél, és pedig magyarul, angolul, franciául, olaszul, németül és horvátul. Ferenc Józsefről a magyar kormányzó így nyilatkozott: — Sohasem láttam tisztább, nemesebb lelkű és jobbszivü embert. Majd a politikára áttérve kijelentette, hogy a francia irodalmat mindig becsülték Magyar- országon. Ami a politikát illeti — úgymond — nem engedjük magunkat befolyásolni. Nekem az a véleményem, hogy a magyar poli­tika senki másra nem tartozik, csak mireánk. Az előkészülés munkálatainak útvesztő kátyújába került a viSáisaidasáil konferencia Májusban tartják meg a konferenciát - &z angol király frén- beszádüen felezte isi reménységéi a konferencia sikere iránt Genf, november 22. A világgazdasági kon­ferencia csupán 1933 májusában kerül sorra- Ez az eredménye a nép szövetségi tanács úgynevezett előkészítő bizottsága hosszú ülé­sezésének. A bizottságot a lausammei konferencia a világgazdasági konferencia egy bébi vasával bizta meg. Az előkészítő bizottság ma dél­előtt Sir John Simon angol külügyminiszter elnökletével csaknem bárom órát tárgyalt A tárgyalásnak eredménye az a megállapo­dás volt, hogy a gazdasági és pénzügyi szakértők, akik a világgazdasági konferencia előkészületi munkáival voltak megbizva, január elején második tanácskozásra gyűlnek össze, amelynek folyamán kidolgozzák jelentésü­ket a népszövetségnek januárban ülésező közgyűlésére. Röviddel a világgazdasági konferencia előtt még egy közös előkészítő bizottsági ülés lesz, amelyen azután egész uyilt kártyákkal fognak játszani. Ez annyit jelent, hogy a kormányok addig az időpon­tig, tehát mintegy április derekáig, tudomá­sára adják szakértőiknek, hogy a világgaz­dasági konferencián milyen magatartást kell aMgajsaagm i ■■■■■ ■ ■■■■■ elfoglalniok. A konferencia színhelyében még mindig nincs megállapodás. London, november 22. Az angol király a királynő jelenlétében ma délelőtt nyitotta meg a szokásos ceremóniák között a parla­ment második szecesszióját. Trónbeszédé- ben többek között a világgazdasági konfe­renciáról is szólott s kifejezte azt a reményét, hogy a konferen­cia olyan eredményre jut, amely mindazo­kat a bajokat megszünteti, amelyek most a világra nehezednek. Szólott a leszerelési konferenciáról is, majd az angol belpolitikai kérdésekre térve át, hangoztatta, hogy a kiadásokat gondosan kell ellenőrizni s a kormánynak mindent el kell követnie a gazdasági élet felfrissítése érdekében. Behatóan foglalkozott a mun ka­néi kűl.i ség problémájával is, amelyet Anglia legsúlyosabb kérdésének tüntetett fel- A munkanélküliség megoldása nemcsak abban áll, hogy csupán munkanélküli segélyt adja­nak az arra jogosultaknak, hanem mindent el kell követni, hogy a munkanélküliek er­kölcsét ée képességeit konzerválni lehessen, hogy ezek a munkát újból fel tudják venni, ha erre alkalom adódik. Ünnepélyes keretek között folyt le a kassai Kárpátegyesület huszesztendős jubileuma A díszközgyűlés kegyelettel adózott Konrády Lajos emlékének Kassa, november 22. (Kassai szerkesztősé­günktől.) Kassa turista-társadalma szombaton este nevezetes ünnepet ült. A Kárpátegyesület kassai osztálya — amint már röviden jelentettük — ünnepelte fennál­lásának húsz esztendős jubileumát s ebből az alkalomból diszközgyülést és közel kétszáz terítékes bankettet rendezett a Scbalik- ház nagytermében. Erre az ünnepi alkalomra megjelent több vidéki testvéregyesület küldött­sége és megjelentek a jubileumi ünnepségen a kassai magyar társadalom vezetőegyéniségeinek nagyrésaén kívül Guhr Mihály ár. tátraszéplaki igazgató-főorvos, a Kárpátegyesület országos elnöke és Hoítv Gy. Andor, az egyesület főtit­kára, hogy üdvözöljék a jubiláló kassai osz^ tályt, amely kimagasló turisztikai tevékenysége mellett társadalmi tekintetben is egyik vezető­egyesülete Kassának. fi diszZiösgyiülés A jubileumi diszközgyülés este fél nyolckor vette kezdetét a Sohalkhá z-szálló stílus osan fel­díszített nagytermében, Pauksch Pál erdőmér­nök, a kassai osztály alelnö'kének vezetése mellett. Kívüle helyét foglaltak a pódiumon Ilefty Gy. Andor országos főtitkár, Kreisz Ró­bert dr., a kassai osztály másik alelnöke, Sim­kó Gusztáv vezetőségi tag és Drukk Sándor dr-, a kassai osztály titkára. Az elnöklő Pauksch Pál alclnök megnyitó beszédében _ üdvözölte a nagyszámban megjelent egyesületi tagokat és vendégeket és őszinte sajnálkozását fejezte ki, (hogy a kassai osztály elnöke, Grosschmid Géza dr. szenátor fontos ügyekben való távolléte inÉatt nem lehet, jelen a díszközgyűlésen és nem vezetheti azt. Kitért a jubileum jelentőségére, amely nein a bevégzett munka fölötti örömöt jelké­pezi, hanem seregszemle akar lenni a további munka előtt. Majd átadta a szót Hefty Gy. Andor országos főtitkárnak, aki a Kárpátegyesület központi ve­zetősége nevében meleg szavakkal köszöntötte a jubiláló kassai osztályt, amely egyik legerő­sebb fiókja a Kárpátegyesületnek. A kassai osz­tály működése minden tekintetben olyan érté­kes 'és magas nívójú, hogy mintaképül szolgálhat a többi fiókegyesüle­teknek. Tolmácsolta Gulhr Mihály dr. országos elnök üdvözletét, aki a díszközgyűlésre a kassai Deutsches Ver bánd Goethe-ümnepc miatt nem jöhetett el s csak a banketten fogja személye­sen üdvözölni a jubiláló kassai osztályt. fi szakosztály mullja Ezután Kreisz Róbert dr. alclnök tartalmas ás minden nevezetesebb momentumot felvonul­tató felolvasásban ismertette a. kassai Kárpát- egyesület busz éves történetét. Ez a történet bővelkedik fölemelő és kevésbé fölemelő rész­letekben. A kassai osztályt IS 12-ben alakította meg több' lelkes kassai természetbarát e mire a kezdeti évek nehézségei elmúltak volna, ki­tört a világháború, amely teljesen megbénította az ogyesület működését. Az egyesület legtöbb tagja hadbavonült s ezért volt idő ezekben az 1 esztendőkben, amikor alig 30—40 fizető tagja volt csak a kassai osztálynak. A háború után 1920-ban kezdett hozzá ismét az érdemleges munkához a kassai osztály és kellő reorganizáció után csakhamar ismét fela­datának magaslatán állott. A háború befejezése után Konrády Lajos kanonok került a kassai Osztály élére s az ő lelkes, akadályt nem ismerő, minden irányban szuggesztiv munkásságának és közszeretet­ben álló. feleljthetetlen személyének köszön­hető a kassai osztály értékes felvirágzása. Voltak az elmúlt évtizedben nehezebb eszten­dők is, amikor egyenetlenségek kaptak lábra az egyesület életében. Ilyen volt az 1930-as esz­tendő, amikor az osztály egyik legértékesebb addigi tagjának, Móricz József dr. bírósági ta­nácselnöknek a vezetésével több tag kilépett az egyesületből és más egyesületet alapított. Mérhetetlen vesztesség érte előzőleg 1929 június első felében a kassai osztályt. Rövid betegség után 71 éves korában meghalt Konrády Lajos kanonok, az osztály elnöke és váratlan halála gyászbaboritotta az egész Kárpátegyesületei. Konrády Lajos emlékét az egyesület minden tagja szivébe zárta ée méltóképpen adott kife­jezést nagy fájdalmának és vesztessógének a Kárpátegyesület is. Az akkor megüresedett el­nöki széket az osztály egy másik jeles tagjával. Payer Ervin dr. orvossal töltötték be, aki azonban alig másfél évi elnökösködés után le­mondott ég utána Grosschmid Géza dr. szená­tor került a kassai osztály elnöki székébe. Hogy ez a választás milyen szerencsés volt, legjob­ban mutatja az egyesület hatalmas felvirágzása, munkájának egyre emelkedő nívója és szám­szerűleg az, hogy a kassai osztálynak jelenleg 635 fizető tagja van. Az előző esztendők egynémelyikének taglétszá­mához viszonyítva ez hatalmas fejlődést jeleni. — Nagy vesztesség érte a Kárpátegyesületet 1930-ban egy másik kimagasló tagjának. Szarv assy László dr. orvosnak a halálával is. akinek emlékét az egyesület szintén méltóikép­pen örökítette meg. Kiemelkedő momentumot jelent az utóbbi egyesületi évek 'történetében a kisladnai, Hernád-menti weekend-telep fel­építése, amely nagy lépéssel vitte előre a kassai turisztika ügyét és állandóan nagy látogatottságnak örvendő, kellemes nyári üdülőhelye a kassai osztály tag­jainak. j Kreisz Róbert dr. értékes felolvasása után k- 1 mét Pauksch Pál elnök emelkedett szólásra ét- meghatott szavak kíséretében leplezte le Kon­rády Lajosnak a pódiumon felállított arcképét, melyet Csordák Elemér festőművész festett meg ée ajándékozott az egyesületnek. A kép a ne­ves kassai festőnek kitünően sikerült, művészi I alkotása, amely pregnánsan fejezi ki Konrády Lajos derűs, fölényes akaraterős életfilozófiáját. A fölemelő leleplezési aktus után Simkó Gusz­táv tartott felolvasást a Kárpátegyesület kassai osztályának megalakulása előtti kassai turista- mozgalmakról. Az érdekes felolvasás jellemző képet festett a kassai turisztika kezdeti éveiről, melyek az 1900-as esztendők második felére esnek és az akikori magyar társadalom csak­nem valamennyi vezető tagjának szerepet jut­tattak ezekben a mozgalmakban. A kassai tu­risztikának mondhatni hőskora volt ez, melyre most jólesik visszaemlékezni, Simikó Gusztáv vezetőszerepet vitt ezekben a mozgalmakban. fiz üdvözlések A felolvasás végeztével a különböző kassai egyesületek és vidéki 'testvéregyletek képvise­lői üdvözölték a jubiláló Kárpátegyesüleíet. Ezek között Gönczy Gábor református lelkész, a Kizinczy Társaság alelnöke a Kazinczy Tár susog nevében, Cselényi István pápai kamara* a Polgári Társaskör nevében, Neményi Jáno a Kassai Atlétikai Club nevében, To&t László a Kassai Sport Club nevében ée Frenyó Lajos rí maszombati tanár a Kárpát egyesület rimavölgy osztálya nevében mondottak szívből jövő üd­vözlő szavakat. Majd Kreisz Róbert dr. felol­vasta a beérkezett üdvözlő táviratokat és leve­leket, melyek közül ki kell emelnünk Eöttevény: Nagy Olivér dr- és Grosschmid Géza dr. üdvözlő levelét, illetve táviratát. A továbbiak között ott szerepelt valamennyi vidéki testvér egyesü­let üdvözlése. fi Jubileumi Sss&iScstt Ezután Pauksch Pál elnök berekesztette a diezfcözgyüióst és kezdetét vette a jubileumi bankett. Ennek során étkezett meg a Deutscber Verband Goetbe-iinnepályéről Guhr Mihály dr. országos elnök, akit a közönség meleg ünnep­léssel fogadott. Az üdvözlésre Guhr dr. hosz- szabb beszéddel válaszolt, melyben kiemelte a húsz éves jubileum jelentőségét, megemlékezett a kassai osztály nagy halottairól és költői ^ké­pekben gazdag szavakkal mutatott rá a Kár- pátegyesület feladataira és céljaira. Beszéde vé­gén lelkesen megéljenezték a népszerű és köz­szeretetben álló elnököt. ímedvelő előadás A vacsora végeztével az egyesület több mű­kedvelő tagja sikerült számokkal szórakoztatta a közönséget. A szereplők közül Csordák Aran­ka Ady- ég Kiss József-verseket szavalt, Drót- tár Ica. magyar nótákat énekelt Bűnözik Pista cigányzenekarának kíséretével, Pechár László pedig Páter Zoltán prológusát és egy aktuális verset mondott el nagy tetszést aratva. A ki­tünően sikerült ünnepség közönsége azután a késő éjszakai órákig maradt együtt a legjobb hangulatban, Bűnözik Pista zenekarának mu­zsikája mellett.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom