Prágai Magyar Hirlap, 1932. november (11. évfolyam, 249-273 / 3062-3086. szám)
1932-11-23 / 267. (3080.) szám
267' *3080* szám * **er<,a " 1932 november 23 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- évre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, i havonta 38 K6. A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Egyes szám ára 1.20 K£, vasárnap 2.—Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 11., Panská ulice 12, 11, emelet. — Telefon: 30311, — Kiadóhivatal; Prága II., Panská ulice 12. 111. emelet Telefon: 34184, SŰRGÖMYC1M: Hl R L fi P, PRflHfl Menta? csupán parlamentáris kormány megalakításával bízta meg Hitlert Hindenburg irányelvekkel kötötte meg Hitler kezét — fiz elnök és Hitler között Írásban folyik az eszmecsere A retorziós vágyálmok fúriái Prága hirfcromibitái soha nem fogadtak nagyobb örömmel és halihó val kisebbségi sérelemről szóló híradást, mint a Kvasz György békéscsabai ügyvédnek az ügyvédi kamarából való kizáratásáról és a Kvasz vezetése alatt álló békéscsabai „Előre" eportegyesiilet- nek feloszlatásáról szóló jelentést. Mindakét hirre úgy vetették rá magukat, mint a legfinomabb csemegére. A leghangosabb föltálalásban szervírozták az olvasóközönségnek, a lapok első oldalain éles betűk hirdették, hogy Magyarországon „nincs ‘Semmiféle kisebbségi jog", hogy „a magyarországi kisebbségüldözésnek nincs határa" s kommentárok, sőt vezércikk is sürgette az „azonnali re- presszáliákat a perzekuoióért", ellen rendsza- bályokat az itteni „magyar ügyvédek, sport- egyesületek, magyar képviselők ellen", „a külügyi képviselet diplomáciai közbelépését", az itteni magyar sportklubok számának korlátozását, sót egy hang valamennyi magyar sportegyesületnek és pedig nemcsak a magyarországi, hanem a csehszlovákiai magyar sportszervezeteknek a bojkottálását is kívánta ellenrendszabályul. De az egész magyar- ellenes riadókoncerlet tulbarsogta a csehszlovák miniszterelnök lapja, a Venkov, amely a Kvasz-eset megoldására a „legegyszerűbb" formulát találta meg: a börtönbe kívánja küldeni Szállói, Szent-Iványt, Jabloniczkyt, Tar- jánt és Szvatkót e számos más általa meg nem nevezett kisebbségi magyar vezető egyéniséget és „azonnal betiltatni" a Prágai Magyar Hírlapot. Egyik oldalon Kvasz ügyvédi gyakorlata, a másikon Szüllő, Szeni-Ivány, Tarján és Szvatkó börtön-bejuttatása és a Prágai Magyar Hirlap betiltása: ez szerinte a mérleg két oldala. Illetve a Kvasz-kom- plekszumból a centralisták részére kifacsarható profit. Hogy a Venkov hogyan jut rá erre a köz- jogilag abszurd és nonszensz „egyenletre"^; az az ő titka, de viszont éppen ez az első szempillantásra készenálló végkövetkeztetése magyarázza meg az egész halihó igazi rugóit. Freud professzor lélekkutatásának egyik legzseniálisabb eredménye a Wunschtraum, a vágyálom kielemzése volt. Nosh-át, a csehszlovák sajtó esete Kvasszal és a Kvasz elnöksége alatt álló Előré-vel a legtipikusabb esete a Freud-f éle Wunschtraum-komplek- szum-nak. A Venkovék számára a Kvasz körüli élményben az elsődleges mozzanat nem Kvasz és az Előre sportegyesület állítólagos sérelmének átérzése, hanem a retorzió vágya és gyönyöre volt. Kezdetben volt a retorziós vágy és csak aztán jött a két Kvasz-eset, amely szerintük alkalmat adíhat a retorziós vágy törekvések kielégítésére, realizálására. A gyűlölködés szabadjára eresztésének jó alkalmát üdvözölték a Kvasz-hirekben oly kitörő örömmel és csatazajjal. Csak a gyülöl- ködési vágy ösztöniségéből, elmét el vakító természetéből magyarázható az, hogy Venkovék ebben az uszító hadjáratban minden alapot, de még a józan ész talaját is kirúgták maguk alól. Az első jele ennek az az egyszerű, d© annál csatta-nósabb tény, hogy az Előre feloszlatása csak egyes csehszlovák lapok képzeletében történt meg. Álmodták. A vágyálom álmoditatta velük. Jó lett volna nekik, ha megtörténik, hát elképzelték és világgá kürtölték, hogy azonnal meghirdethessék a bojkotthadjáratot az itteni magyar sportegyesületek ellen. A gyülölethajsza az álarcok levetésével azonnal megindult, mihelyt a jogcímnek legalább egy kis látszata, az első kis csirája felcsillant egy álhir alakjában. Az álhir tisztázódásával a félbemaradt gyűlöletgesztus fél szegen rajzolódik elénk s álarc nélkül látjuk Venkovék igazi arcát. Valószínűleg hasonló lesz az eset a Kvasz- komp’ekszum többi részével isA Venkov-féle közügyészek az Előre-sport- egyesület állítólagos — d© meg nem történt — sérelmét, valamint a Kvasz-esetet, diplomáciai lépések tárgyává szerették volna tenBerlin, november 22. Hindenburg birodalmi elnök Hitler hétfői fogadtatásán a nemzeti szocialisták vezérének megbízást adott arra, hogy parlamenti többség megalakítása céljából a pártok vezéreivel tárgyalásba bocsátkozzon. Hindenburg ennek a megbízásnak megadása alkalmával Hitler számára irányelveket állított fel, mert ezekkel akarja megszerezni a biztonságot, hogy a birodalmi elnöknek politikai akaratát a jövőben se lehessen kikapcsolni. Az elnök által felállított irányelveket a következőkben lehet egybefoglalni: 1. A birodalmi hadügyminisztérium v«z ‘issében nem szabad változásnak történ e, mert a véderő-politikának stabilitását n - den körülmények között fenn kell tartani 2. A külügyminisztérium vezetésében sem szabad változás nau bekövetkeznie, nehogy a függőben levő nemzetközi tárgyalások folyamatában zavar következzen be. 3- Folytatni kell a gazdasági újjáépítés politikáját, amelyet papén kormánya vezetett be és ezért a gazdasági és szociálpolitikai szükségrendeleteket nem szabad megszüntetni. 4. A valuta terén el kell kerülni a kísérletezéseket. 5. Folytatni kell a birodalmi reform kiépítésének munkálatait, elsősorban nem Szabad semmiféle változásnak bekövetkeznie azon kapcsolatban, amely most a birodalmi biztos utján a birodalmi és a porosz politika között létrejött. 6. A törvényhozást a birodalmi gyűlés utján parlamentáris többséggel kell végrehajtani, nem pedig a 48. fejezet alapján Szükség- r&ndeletekkel, mivel az ilyen szükségrendeleteket úgyis csak a normális törvényhozás pótlékául lehet tekinteni. 7. Nem szabad korlátozni az elnöki hatalmat a 48. artikulusban leszögezett diktaturarenni. Ezt a kisebbségjog nemzetközi határoz- mányai eleve kizárják s ha Benes megtenné, agy egy más ország belügyébe avatkozna be. Csehszlovákiának és Magyarországnak ugyanis nincs közvetlen viszonossági szerződése egymással a kisebbségek védelmére. A békekötés alkalmával a nagyhatalmak előre el akarták kerülni azrt, hogy Magyarország és az utódállamok közt a kisebbségi kérdés keze-l lését illetően a súrlódásira közvetlen jogalapok lehessenek s ezért úgy Magyarországgal, mint Csehszlovákiával külön-külön kötöttek kisebbségvédelmi szerződést. Közvetlen viszonosság igy nem lévén, olyan viszonosságot fölállítani a magyarországi és a csehszlovákiai kisebbséggel szemben követendő rezsim között, ahogy azt a Venkov és társai követelik: minden alapot és jogcímet nélkülöz. A csehszlovákiai kisebbségek jogállománya nincs függővé téve sem a kisebbségvédelmi szerződésben, sem az alkotmánylevélben attól, hogy más államban milyen jogi vagy gazdasági helyzetet élveznek más kisebbségek. Különösen nem akkor, ha azok a más kisebbségek sem a történeti, sem a nemzeti, sem a kulturális, sem a gazdasági fejlődésnek nem érték el olyan magas fokát, mint a szőbanforgó csehszlovákiai magyar kisebbség, amely egyöntetű kompakt tömegben, zárt 'telepterületen él s területén abszolút nyelvi többséget kédétkezések csökkentése által s nem szabad olyan birodalmi törvényeket alkotni, amelyek újabb korlátokat vonnának a birodalmi elnök diktatúra-hatalmának alkalmazása elé. Hitler és párthívei a nemzeti szocialistákkal rokonszenvező Schacht dr.-nak, a Birodalmi Bank volt elnökének és Cuno dr. volt kancellárnak bevonásával egész délutánon át Hindenburg feltételeiről tanácskoztak. A tárgyalások este nyolc óráig tartottak s a tárgyalások eredményeképpen Hitler levelet intézett Meissner dr.-hoz, a birodalmi elnök államtitkárához, amely összefoglalta feleletét az elnök álltai felállított irányelvekre vonatkozólag. Meissner dr. államtitkár kedden délután fél két órakor juttatta el Hitlernek feleletét pez s számszerűleg is vagy nyolcszor akkora, mint a szétszórt magyarországi szlovák kisebbség. Minden oly agitáció, amely kisebbségi jogainknak bármilyen konfiskálását kívánja, már magában véve a kisebbségvédelmi szerződés és az alkotmánytörvény betűje# ellen vét, de nyíltan bevallott alkotmánysértést propagál akkor, amikor a nemzetközi jog által el nem ismert viszonosságra hivatkozva retorzió címén kívánja a jogfosztást, az indokolatlan lapbetiltást és a kisebbségi vezérek bebörtönzését. A mi törvényes jogainkat Csehszlovákia kormánya nem Magyarországnak garantálta, hanem a nagyhatalmaknak, tehát még abban az esetben, ha föltesszük, hogy Magyarország megsérti a saját hasonló kisebbségjogi kötelezettségeit, Cssszlovákia még akkor sem függeszthetné föl egyoldalúig a nagyhalat makk al szemben vállalt kisebbségvédelmi kötelmeit. A retorziós jelszó nem egyéb, mint alibi-keresés a kötelmek kijátszására és megsértésére. A retorziót kiáltó i fúriák gonoszságát azonban az árulja el legjobban, hogy Kvaszt nem a magyar állam bírósága, nem a magyar kormány végrehajtó köziegei fosztották meg ügyvédi gyakorlatától, hanem egy társadalmi jellegű kari szervezet: az ügyvédi kamara. Nem bocsátkozhatunk annak fölülibirálásába, hogy a szegedi ügyvédi kamarának volt-e kellő oka erre az azokra a kérdésekre, amelyeket a nemzeti szocialista pártvezér hétfőn este intézett hozzá. Hitlernek hétfő esti levelében az a gyakorlati jelentőségű kérdés volt fölvetve, vájjon az ö vezetése alatt álló kormánynak biz- tositjíák-e már eleve a birodalmi alkotmány 48. artikulusa alapján a diktatúra hatalmát Beavatott körökből nyert információk szerint Meissner államtitkár válasza azt hangoztatja, hogy egy többségi kormány nincs ráutalva a 48. artikulusra, amennyire rendszabályait és intézkedéseit mindig a parlament utján tudja határozattá tenni s megerősittetni. Az a megbízás, amelyet Hindenburg Hitlernek adott, csupán többségi kormány megalakítására irányul, nem pedig egy prezidiális jellegű kormányalakításra, úgy hogy Hitler kérdései tulajdonképpen önmagukban tartalmazzák a feleletet. ítéletre, de ha föltesszük is, hogy nem volt rá oka, vagyis Kvaszt sérelem érte: még akkor sincs ma szó befejezett ügyről, mert hiszen Kvasz fellebbezhet és föllebbezett is. Kvasztól ügyvédkollégái akarják elvenni az egzisztenciáját, a Venkov ellenben a csehszlovák -belügyminisztérium által akarja elvetetni a lapunk egzisztenciáját s az államügyész után kiált, hogy az meg a bíróság utján vétesse el Szüllő, Szent-Ivány, Jabloniczky, Tarján és Szvatkó és mások szabadságát. Nem találjuk célszerűnek tovább elemezni ennek a Venkov-féle egyenlőtlen viszonosságnak az abszurditását, ebből a puszta szembeállításból is mindenki láthatja, hogy a Venkov itt vetette le legjobban az álarcát. Retorzió mindenáron, bármily jogcímen kormányihatalmi tényekkel: ez az örök vágyálma. Erre keres okot, vagy legalább ürügyet, ehhez jött jól neki a Kvasz-komplekszum ürügye. Minket nem lep meg, mert régen tudjuk, hogy Venkovék mindig csak ürügyet keresnek és mindig csak erre keresnek ürügyet. Most az egyszer hálásak lehetünk neki: Leálcázta s kompromittálta magát és a retorziós vágyálmok összes fúriáit. És még egyet. Fájó szlovák problémákért a Venkovéknak fölösleges a szomszédba menni. Van belőlük itthon elegendő. Kínos helyzetbe kerttlt a népszövetség a mandzsiariai konfliktus eldöntése kérdésében London, november 22. A Times genfi levelezője hangsúlyozza, hogy a japán és a kínai delegátusok nyilatkozatai között fönnálló éles ellentét nem nagyon biztató hangulatot teremtett a genfi tanácsülésen. Nehezen tudnak dönteni az irányban, hogy merre haladjanak anélkül, hogy vagy a népszövetségi alkotmány alapelveit, vagy pedig Japánt ne hajítsák ki a népszövetség hajójáról A News Chronicle tudósítója szerint Genfben arra a határozatra készülnek, hogy a Mandzsúriában bekövetkezett szerződésszegésre népszövetségi akcióval válaszolnak. Csupán két nagyhatalomnak: Németországnak és Angliának magatartása kétséges ebben a kérdésben. A Momingpost viszont úgy hiszi, hogy a tanács a mandzsu kérdést a népszövetség teljes ülésére bízza, ami megint többhónapi halasztást jelent. I
