Prágai Magyar Hirlap, 1932. november (11. évfolyam, 249-273 / 3062-3086. szám)
1932-11-20 / 265. (3078.) szám
1988 november 20, vasárnap 12 T>TMCGAt-A\\G'^AR.-HlRT 1 M> — A récsényi tűzoltók zászlószentelésj ünnepe. Alkalmi tudósítónk jelenei: Az elmúlt nap nagy ünnepség keretében szentelték fel a récsényi önkéntes tűzöltó&gyésület zászlaját, mintegy kétszáz vidéki tűzöltévendég részvételével. A zászlót Siska galgóci esperes szentelte fel és ő mondott ünnepi beszédet is, majd Bravany galgóci járási főnök és Otiin- ger Bélán-é, a zászlóanya méltatták az aktus jelentőségét. Ezután 390 terítékes diszebéd volt, amelynek résztvevői kitűnő hangulatban maradtak együtt másnap hajnalig. xs Fényes újdonság az Allegro két uj modellje: „D:; kétélű pengék számára és „E“ minden egyélű biztonsági borotvepenge számára. — Egy francia tengeri repülőgép katasztrófája. Páris’oó! táviratozzak: Toulon közelében, Hyercs mellett tegnap egy katonai hidroavion a téngérbe zuhant. A bennülő három altiszt szörnyethalt. xx Uj cigányzenéd borozó Prágában. A prágai Hotel de Sasé ban a napokban uj borozó nyílt meg. amelyben az ismert, jó Galbavy- cigányzenekar játszik Lévai Antal primás vezetése mellett. Az elegáns borozó jó bora, kitűnő zenéjó és mérsékelt árai folytán máris közkedveltségnek örvend, annál is inkább, mert kitűnő táncparkettje van. A borozóban az Európa-szerte ismert jó Hotel de Saxe ételeit szolgálják föl. Hotel „DE SRXE" Prahc II. borozóban naponta este ő-iói 3 óráig játszik a közkedreií GftLBRUH cigányzenekar “Jánc Szabad beme het — IHideg és meleg konyha — Olcsó árak — <Sor negyedekben is 5.- SKc-től, sör 11-ig — Oiejarat a oestibulben — A kiugrott villamos áldozatai. M-etzböl távira- íozzák: Égy munkásokkal teli villamos tegnap kiugrott a sínek közül és nagy erővel egy falnak rontott. Az összeütközés következtében ketten meghaltak; harmincán megsebesültek. xx Dr. Szabó Gusztáv magángyógyintézete (szanatórium) Kosice, Érier u. 5. szülészeti, nő- gyógyászati és sebészeti betegek részére a modern hygiéna és kényelem minden követelményeinek megfelelően felszerelve. Méltányos szülési pausál-árak. Telefon: 34—70. — Hatásági intézkedésre bezárták a beregszászi Kultura-mozit. Beregszászi tudósítónk jelenti: Az ungvári országos hivató! utasító-* sára a beregszászi Kultura-mozit bezárták. A szigorú intézkedés indoka a mozihelyiség tűz- ás életveszélyessége. A széles körben nagy népszerűségnek örvendett mozi váratlan bezárása úgy a mozikoncesszió tulajdonosát, ariiut a közönség legszélesebb rétegeit igen meglepte, annál inkább, mert a közbiztonság szempontjából oly hirtelen veszélyessé vált moziban 1919 óla úgyszólván megszakítós nélkül folytak az előadások s a tüzrendészeti éíőirások be nem tartása miatt az előadásokat eddig soha be nem szüntették. Higiénikusan ©lesén Saüská»liysfrica borsán Siaksi^rOea Szabad-e a komáromi polgárnak tűt a Dunán becsspni? A komáromi vendéglősök akciája a határátlépések korlátozásáért Komárom, november 19. (Saját, tudósitőnk- tól.) A határmenti városok különleges helyzetére jellemző az a küldöttség, amely most kereste föl Csizmaziá György városblrót. A küldöttség a komáromi vendéglősökből tevődött össze s a komáromi borfogyasztást akarja hatékonyan előmozdítani, illetve á tengő ven- d égi ősi p ar t f elvit* ágo ztátni. Tudnivaló, hogy a magyar oldalon levő s a csehszlovák parton maradt két Komárom ha- tórmenti forgalma a Duoahidon igen éenk. Mivel újabban a magyarországi vendéglői árak alacsonyak, a csehszlovák oldalon levő Komárom polgári szívesen mennek át esténként Magyarországba olcsó borra és még olcsóbb vendéglői kosztra. A hid lezárása előtt, tizenegy órakor térnek haza, akárhányszor Igen jókedvűen. Ez a körülmény hozta magával, hogy a csehszlovákiai Komárom vendéglőiből még a törzsvendégek is áttelepedtek a magyar vendégekbe s a komáromi vendéglösipar .'pangani kezdett, mivel legjobb fogyasztóit veszítette el. Ezen a helyzeten változtatni akarván, a komáromi vendéglősök küldöttséget mén esztettek a városb Íróhoz s a küldöttség azt kérte: hasson oda a városbiro, hogy a komáromi lakos ezután csak itthon, a szlovenszkói Komáromban járjon vendéglőkbe s az ez ellen vétőknek megfelelő szankciókat helyezzen kilátásba. A küldöttség hivatkozott ’a komáromi vehdég- lősipar sanayra helyzetére s el van szánva arra, hogy a legfelsőbb fórumig, akár a minisztériumig, vagy még följebb megy, hogy kérését teljésitsék. A városbiró válaszában hangsúlyozta, hogy tisztában van a vendéglősök válságos helyzetével, de nem áll módjában meghatározni, hogy a komáromi polgár hol s milyen mennyiségben igya meg a napi boradagját. A küldöttség felkereste Macira esek Pál rénd- őrtanácsöst is, azonkívül fel fogja keresni Novotny Richárd dr. járásfőnököt is, mindegyiktől azt kérve, hogy a hatóság járjon közbe a kompromi veudéglősipar fellendítésén oly módon, hogy az átkelési engedélyek kiadásának megszorításával, vagy más megszorításokkal kényszerítse a komáromi po’gá- rokaí az itthoni italozásra. Az érdekelt törzsvendégek körében élénk pertraktálás tárgya ez a deputáció s általában a kívülállók is érdeklődve várják a döntést abbán a kérdésben, szabad-e külföldön borozgatni a komáromi polgárnak. A vendéglősök a nagy válságra hivatkoznak, az elmaradt törzsvendégek pedig a drága borárakra s arra, hogy mindenkinek belügye: hol csip be ■s elvámolatlanul mennyi bort. hoz át á — gyomrában. Koholt váciak hullámai csaptak fel a nyitrai Ferencrendiek áruba bocsátott műkincsei körül A rend egyéb anyagi eszköz híján kényszerítve volt a műkincsek vételárából fizetni adótartozását — A püspöki hivatal erélyesen visszautasítja a püspököt ért alaptalan támadásokat 700 viszontagságos esztendő a nyitrai Ferencrendiek múltjából Nyitra, november 19. (Saját tudósítónktól.) Hetekké] ezelőtt fanitaszókuá lőrék kerültek nyilvánosságira a nyitna! íérénérendi kolostor tttöxőé értékű műkincseinek az ántbaiboosátáfiával kapcsolatban s többek között azt a hirt is terjesztették, hogy' á műkincseket az értékesítés során Magyarországra csempészték át. Muzeális és históriai értékű műkincsekről lévén szó, a nyilvánosság is erősen érdeklődött az akció iránt annál is inkább, ment bizonyos oMalról felelőtlen híreket lansziroz ak s egy szlovák ripartlapban kíméletlen hangú támadás jelent meg Kmetvkó Károly püspök, valamint az egyik relikviát megvásárló Bródy nyit; raj régiségkereskedő ellen. E híresztelések és az éiesltangu tóm adások nagy visszhangot kelttetek. Kötteiesöégszerüen litáuajár- tuffik az ügy érdiemének S az alábbiakban igyekezünk MESEKONYV A budapesti Athenaeum pár hónappal ezelőtt pályázatot irt ki ifjúsági regények, képes éá mese- könyvek Írására. A pályázat mostanában dőlt el s miközben örömmel jegyezzük fel Palotai Borisnak, az imerí kassai írónőnek sikeréi, aki az egyik pályádból vitte el, feiajzott érdeklődéssel várjuk a könyvek megjelenését Ta'án groteszkiil hangzik, hogy az irodalomnak mai terebélyes, bő virágzása közepette, amikor fanatikus niesterlegénytől kezdve kidőlt primadonnákig mindenki írva ostromolja a babért, hiány mutatkoznék az olvasmányoknak valamelyik mii iájában, olyan kihivóan és sürgetőn, o'yan feltűnő mellőzöttségben, hogy műsoron kívül kell felfigyelni és örülni, ha végre éloíjjeit ad magáról. Nem nagyképűsködés, nem lart ponr kart iroda mi érdek őrlés az, amely rengeteg gondunk közben mogáliit és az olvasót is pár percnyi figyelésre kéri; az érdekeli fogyasztó feiderülése ez, aki örömmel említi meg, hogy pár terméketlen és rossz szerén után ismét feltűnt a piacon néhány friss, piros áhtíá zámatu, vitám!:itartalmú, érett és könnyen émészíhe ő olvasmány, annak a fiatalságnak a számára, amelynek.kezeibe van ietéve, — mint mondani szokás — a jövő boldogsága, einelkedéttebb életstílusa és uj vi.ágof építő békevágya. Jómagunk, akik mint gyakorló niamák némi járta isággal bírunk a gyermekirodalombán és házbár- gond, adóházkuta.ás stb zsúfolt programja dacára h jó pár döngicsélő versikét őrzlink a fejünkben, boldogan és kíváncsian repdeSünk az újsütetű csengő b'j.ugók felé, mert abban nem kacsalábon forognak és az eziisthaju nagymama uj recepteken okulva, nem kaka-tejjel süti a kalácsot. Egy régi és boldog korban, amikor a család édes egyetértésben üde körül a kályhát a hosszú téli estéken és agy nyugodt áltós, vagy egy jómeoetólfi üzlet okozta Idegekkel örült a gyermekeknek, megengedhette r/ 'gárak. bo y furfangos históriákat meséljen a kkGr-yek.no!, vagy rárkányakkal elvarázsolt ki* ;■'y’ i r, ufouyók'-al élénkítse egy polgári korszak unokáinak a vérkeringését. Ez a bimes, kakas tejjel dagasztott, kaiidaHóLro- dalom talán nem ártott, talán iiűitő Is volt egy olyan időben, amikor az élet sodrát kevés szenzáció lendítette és a nagyapók tekintélyes nyugdíjjal, kifizetett házikabáíban meséltek többek között he- ledhétországon túli varázslókról, akik varangyos- békákhól világszép tündéreket varázsolnak. — Pár év leforgása alatt aztán valóra vált a mese: a. varázslók kiléptek a történetből és hatósági iparengedéllyel varázsoltak tündéreket öreg varaugyoS- békákból, Münchhausen bárót, — aki szalonnára fűzött kacsákon emelkedett a levegőbe, — polgári származású kereskedők is utánozni kezdték az ope- roneiántuli eleganciával berendezett repülőgépeken és Piroska autobnszon az erdőbe megy ki vasárnaponként a nagymamájához. Az élet oly eseményteljes, érdekes, luxuriőz lett manapság, hogy a mesemondónak nem szükséges kitalált világokba kalandoznia és ha hiven leírja egy asztalos inas vasárnapját, hangos mozival, biiffével, futballmeccsel, az megfelel, — sőt felül is múlja — egy régi mesebeli királyfi szórakozáSaiiiak, A gazdag témakör dacára, a repülőgépen röppenő, autón száguldó, gramofonon daloló csodálatos témakör dacára, oly vérszegények a gyerekek könyvei, különösképpen a verseskönyvek, oly iigyefo- gyották és auyira híjával vaunak a szívnek, tanító kedvességnek, humornak és igazságnak, hogy rendes szülő lelkíláűféretfurdálást erez, ha elolvassa. Talán nevetségesnek tűnik, ha annyi égető probléma közben a csecsemők irodalmával hozakodom elő, de nem ári beszólni róla, hogy a felnőttek, akik verseket eszkábálnak a gyerekeknek, legtöbbnyire lebecsülik őket és a leglehetetlenebb motyogást, aminek utolsó szótag,fa összecsendül az előtte levő motyogás utolsó sZólog,jóval, kész versnek ininő- silik: „Királytigris őfelsége, sége, sége, ségc, — nagy ám az fi vitéttégé, sége, sége, Sége...“ Egy csomó képeskönyv fekszik előttem, a kisgyermekek iródalináfiák repfeZentátiS példányál s ha idézek belőlük, néni humorérzékem késztet rá, egyszerűen valami ijed ég-féle, (essék megítélni, cincs-e igazam? Egy állatokat ismertető képeskönyvben ezt tudja meg a gyerek a jegesmedvéről: „Ha valaki vígan él, jegesmedve csak ugj él: biileg-ba’lag, meg*mcgáll, sima jégen cSiesonkál.“ „A mézeskalács ház* című verseskönyv Jancsika és Juliska szomorú történetét dalolja meg. Ilyen sorok vannak benne: „Nem is gondolják, rájuk ott mi vár: Gonosz boszorkány a kést feni már.*' Vagy; „Juliska sem rest, lök raj "a nagyot, Boszorkánynak pora sem maradott-" Ami Jancsi és Juliska történetét illeti, az még Iégidéálizáltabb formájában sem való ártatlan gyerekeknek, akik egyelőre még bizakodva fogják a kezüket és az ő érdekükben valónak tekintik minden lépésünket. Ha a gyerekünk meghallja, hogy az a mesebeli öregasszony azért etette pecsenyével, kaláccsal, süteménnyel szegény Jancsikat, hogy megegye, lehet-c biza’ina a felnőttek társadalmában s milyen célzatosságot szolgálhat a. mesének az a fordulata, mikor Juliska a forró kemencébe löki a boszorkányt? Ha az ijesztgetés szükségszerű alap- elve ti pedagógiának, mennyivel nagyobb sikerrel mesélhetnénk az uccai közlekedés veszélyeiről, a nagy sárga villamosokról és pöfékelő autókról amelyek szörnyen megbüntetik az uccun rendetlenkedő, vigyázatlan gyereket. És még egy: a képéskonyvírók elfelejtik, hogy a kisgyermek, ha primitív is, ha gyámoltalan is, de nem hülye. A modern óvodáknak és az egyre érteí- meSebbcdő szülőknek hála, a régi csili-csali, tyulyu- mutyn síilus, ami az egész gyereknevelést jellemezte, kezd kiveszőbe menni. A gyerekek hálásak érte és boldogok. Egy berlini ur mesélte nekem, hogy egy kislíiu, akii különböző gurguláié beceszóval igyekezett magához édesgetni, felnézett rá, ijedten, aggodalmas'a-ii; — Önkel, wurmii -prichsl du solcho bmninheiten? SZ. NAGY MM. lelkúisme rétesem és pontosan számot adni arról, miért és milyen körülmények közöüt vált meg o nyitrai Fereocread egy pár valóban nagy-értékű műkincsétől A nyitrai Ferencrend az uióbi évek során eladósodóit,' nagy adótartozásai is voltak és gvar- diánija, Páter Vendelim Weres mm.lt év nyarán rész-- tetes jelentést terjesztett élő a rend szorult anyagi helyzetéről Olsovsky Menfrédnak, a pozsonyi egy- háztartiomány gvardiánjának. Pénzbeli segítséget. á pozsonyi gvardián nem tudott nynijliani s csak annyit mondott, hogy á nyitrai rend segítsen magán, ahogy tud. Kijelentését a nyitrai gvardián úgy értelmezte, hogy az adóhátralék kiegyenlítéséhez szükséges ősz- szeget előteremtheti a rend néhány műkincsének értékesítéséből. Nemsokkal ezután tényleg áruba bocsátottak egy hároinszázéves vert ezüstből készült aranyozott szentségta; tót, remekbe készült bárom és fél kilogram súlyú ötvösmunkát, Telegdy püspök adományát, ámeCy a ferencréndvek vagyonának együk légért ■- késeibb daraibját álitotüa. Ezenkívül néhány aranykehely s m'ntegy száz kilogram súlyú régi könyv, javarészt ritkaság került a rend .értékesítési listájára. Sottig Bámrnel mal-aekai kereekédö közvetítetté az üzletet égy németországi gróf és a rend között, a szentség ártól azenben Bródy nyitrai régaéégkérepkedő vette még, aki nenicaak agi’is ikíétembér. hanem lelkes műgyűjtő is és Ilii tfiá városának. Alkalma lélt volna nagy nyereséggel tutódni áz értékes műkincsen, de ragaszkodott akihez, hegy o szentségi ártó Nyiírán maradiján Ebtrn az ecetbén minden nej^ree-ég nélkül átengedte volna a vevőnek a müköncse-t, vevő azonban nem akadt. Ha sem á nyitrai muz-euim, eem pedig e püspökség vagy á káptalan, vagy a város nem tartana igényt a szent eégtarlóra, úgy a kereskedő el van tekéivé, hogy a saját gyűjteménye részére tartja meg. Ez a hiteles tényállása a Ferencrendiek műkincs- értékeöl-tő akciójának, amellyel kapcsolatban, mini említettük, Kmeíykó Károly dr. püspököt is megtámadták. Érdeklődtünk a püspöki irodában, ékül erélyesen mcgoáteltáik a szlovák riportlap által Kmetykó Károly dr. püspöknek fuj aj doni tett ama ki jeleni est, hogy takarékossági okokból nem veheti meg a neki először megvételre fe-lá'ánjó-tt szénté>artót s keressenek rá más vevőt. A püspöknek tudomása Sem volt a műkincsek áruba bocsátásáról s csak utólag, amikor a ezentségtertó Bródy regi- eégkereskedésébe került, értesült a történt ékről. A kérdéséé nyilatkozatot- ezek ezerint nem te- hetle meg a püspök. A felelőtlen saijtőbfidijárat másék vádlottja, Brcdy régiségkereskedő m-imkatársunk előtt íiangs-ulyoz- tá, hogy a szeníségtartő megvááár’ásáral nem volt üzleti céLja, csupán Nyitra számára akarta megmenteni ezt a nagyértékfl műkincset Tízezer koronát fizetett érte. s nagy haszonnal adhatott voCna túl rajta, lelkes lökő’patrióta léiére azonban lemondott a haszonról, csakhogy a szent- feégtartö Nyitrán maradjon. A többi műkincs sorsa bizonytalan, valószínű azonban, hogy a vásárlóként jelentkezett német gróf kezén kikerültek Németországba. Magyarországra való csempészésükről senki feeni tud s sz erre vonatkozó kcmhináoiők minden á!á- pot nélkülöző kitalálások. E kellemetlen meÜékzÖngéktől eltekintve, módfelett jellemzőnek tartjuk a mái gazdasági hályzéU re, hogy a ferenorendiiek adóhálra-léí-: miatt voltak kénytelenek megválni értékes műkincseiktől Ebből az alkalomból nem lesz érdekte'en felelevenítenünk a Ferencrend hétszázéves nyitrai ahulí- jánák sze-nvédésekkel és küzködésekkel teli történetét. A nyitrai rend 1230-ban II. András király uralkodása ala t létesült, Jakab püspök jóvoltából, aki Nyitóára telepítette a Ferencrendieket. Pár évvel későbben a tatárok dúltak Magyarországon, a reudházat és a templomot is feldúlták és teljesen elpusztították. 1248-ban a romok Met.t uj építkezés kezdődött. 1271-ben azonban Ottó király csapatai másodszor is felégették a kolostort s ekkor elpusztult a rend értékes könyvtára is. 1321-ben Jtekra, majd Kazimir. 1441-ben a ghimiesi Forgáőh gróf oáapátad dúlták fel a rend soi'süldözte hajlékát,. 1520-ban pedig a törökök' sanyárgalták a város népéit te a Ferencfendieket. Sok viszontagság után a rend elhagyta a városi és Poz:-on\ba köllözötL 1624-ben Telegdy püspök került Nyitóára s ez ő kezdoményezéséro megint felépi- eiti^k a t ompiomot és a kolostort, te visszaír lep it ették a Ferencrendiek-et. A m-egp ró bált áfások ékkor seri értek véget, s a feronrenok keserves, sorsát csak 1794-től váltották fel nyugodtnbb idők. A rénd azóta háboritatlíüinil dolgozik Njritráii s íli- vaité&a niagaftl-aten áttea, teljééi ti nehéz f elád-áté-t. Hallos István. xx Magyar Minerva. Magyar kötelességet tel jóéit, aki terjeszti te támogatja Szlovénszko í-egolteóbb szépirodalmi folyóiratát! A jülius és augusztus kivételével havonkint 36 oldal térje dé’.Göibcn megjelenő folyóirat előfizetési dija féiévré 15, t évre 3Ó korona. Egyes szánt ára 8 korona, mely összeg bélyegben is beküldhető. Amíg a, ktezlot tart. 18 koronáért kapható á/, 1930, évfóiyam (1—-6. szám) is. Az 1Ó31. évfolyam (1-^10. szám') 3Ó kóröná. Szerkesztő‘ég és kiadóhivatá!:' Pozsóny----BratisláVa. Ketl 's/, nceá 1. IÍAfjefi eüékkiapó tj V
