Prágai Magyar Hirlap, 1932. november (11. évfolyam, 249-273 / 3062-3086. szám)
1932-11-20 / 265. (3078.) szám
1032 november 20, vasárnap* Rheuma, köszvény, idegfájdalmak! A Togal-tabletták egy lelkes dicsérete, Trupka, Tódor erdész ur, Velké-Leváre, a következőket írja: Másfél évig rettenetes fájdalmaim voltak vállamban, főfájásaim voltak és álmatlanságban szenvedtem, most azonban, hala az Önök Togal-t-able-ttá-mak, ezektől megszabadultam. Nem tudom Önöknek elismerésemet megfelelő hangon kifejezni afölött, hogy rövid idő alatt a tablettáknak milyen hatásuk volt és most tökéletesen egészségesnek érzem magam. Tógáit a jövőben barátaimnak és ismerőseimnek a legmelegebben ajánlom majd. Hasonló hangon dicsérik ezrek a Togal-tabletták hatását rhenm árnál, köszvénynél, i«chi ásnák zsábánál, a végtagok fájdalmainál és egyéb izületi fájdalmaknál, de álmatlanság ellen is. Togal idillt esetekben is segít. Kérdezze meg orvosát. Minden gyógyszertárban kapható. Ha nem, megrendelhető közvetlenül a főlerakatnál: Brauner‘6 Apotheke „Zom weksen Löwen“, Praha IÍ-, Pfikopy 12. mely Qiegliozza számúinkra a politikai, kulturális és gazdasági tényleges egyenjogúsági. A iélekvásárhásnaik a kormánypártok által meghonosított módszerei nem vezethetnek célhoz és csak arra alkalmasak, hogy a tiszta erkölcs és igazság alapján álló magyar közönséget még jobban eltávolítsák a centralista politikától. A kormánytámogatással fenntartott sajtó hiába harsogja a magyar fülekbe a koalíciós politika áldásos kormányzásának dicsőségét és pocskondiáz le mindent, ami magyar, a hagyományos magyar józanság minden csábításnak érofálként! fog ezentúl is ellenállni. Azok, akik Prága- i bői kegyeket akarnak velünk szemben gya- j karolni, igen rósz pszicho!ógusoknak bizonyulnak. Magatartásuk alátámasztja önbizalmunkat és megerősíti küzdelmünk abszolút erkölcsi alapjaiba vetett meggyőződésünket-! ök is, mi is tizennégy esztendő óta követ- j kezeteken kitartunk álláspontunk és mód- j szereink mellett. Mi követeljük azt, ami jog • szerint megillet: egyenlő elbánást, politikai, i kulturális és gazdasági téren teljes egyen-i joguságot, nemcsak papíron, hanem az élet-! ben is. Részt a hatalomból arányszámunk- rak megfelelően és önkormányzatot, A többségi pártok szintén nem változtattafe eredeti álláspontjukon és módiszereiken. A hatalmat ma is kizárólagos tulajdonnak tekintik, jogot csak annyit adnak, amennyi a látszat megóvására szükséges, de egyébként nyílegyenesen haladnak kitűzött céljuk felié, mely a nemzetiségi álltam belső békéjének a megelégedettségen és őszinte lojalitásom felépülő pillérei helyett ma is a nemzeti állam megvalósítására törekszik A centralizmus apostolai rossz pszichológusok. Tizennégy esztendő óta nem anéílyed- tek el annyira az általuk fenntartott rendszer tanulmányozásába, hogy a mi helyzetünkbe csak néhány percre is beleélték volna magukat- Ha ezt megteszik, bizonyára sok minden másképp alakult volna. Megbizonyosodtak volna afelől, hogy a magas műveltségi és erkölcsi színvonalom álló magyar nép miképpen viseli a másodrendű állampolgár sorsát- Rájöttek volna arra, hogy minded- nép lelke annál erősebben reagál a jövőjét veszélyeztető sérelmekre & annál jobban ragaszkodik a szabadságjogokhoz, min él magasabb kul túr fokon áll. Ami a szeri egálnéger vagy a dakotáim dián számára a civilizáció jótéteménye, az a szabadsághoz szokott, nemzeti célkitűzései tekintetében kiforrott nép szemében esetleg súlyos sérelem és az elégedetlenségnek a lelkek mélyén gyökerező okozója. Ezeket a szubjektív szempont okát a centralizmus számításában elhanyagolta. Pedig •ezeknek a m;i állásfoglalásunkban döntő szerep jutott. Egy pillanatig sem ismertük el a hatalomhoz közelálló népek velünk szembeni erkölcsi felsőbbségét, mindig egyenrangúaknak éreztük magunkat velőik és minden tiszteletűink s eEsmeréőöink mellett, melyet például a nagy átlagmüveltségü cseh néppel szembon táplálunk, mindig elítéltük az ö cégére alatt megteremtett mai kormánypolitikái rendszert- Elsősorban erkölcsi okokból, mert láttuk, hogy nem az igazságon épült fel. Első perctől tapasztalnunk kellett az ellentmondást, mely az elméleti felépítés és a gyakorlati kivitel között fennállA rendszer hibái és azoknak káros következményei a közeljövőben kézzelfoghatóbban fogják hatásukat éreztetni. A kormány a legnagyobb erő feszítéssel mindent el fog követni, ho gy a z áll a mpéntüigyek gépeze tének zavartalan működését biztosítsa. Az Forradalmi föllépésre készülnek a németországi kommunisták? fi Kreuzzeüung szerint a kommunisták a centrum és a nemzeti szocialisták koaiiciOja esetére „elSenrendszabályokat1* tartanak készenlétben Berlin, november 19. A Kreuzzeitung szenzációs feltalálásban cikket közöl a kommunisták forradalmi terveiről, melyeket állítólag a moszkvai pártközpont augusztus 14-iki ülésén tárgyaltak meg. Ezen az ülésen a harmadik internaoionálc képviseletében Manuilszkij részletes beszámolót mondott a németországi politika fejlődéséről s iejtegetcséseiben kommunista szempontból a legnagyobb veszedelmet a centrum és a nemzeti szocialisták esetleges koalícióban látja, mely koalícióban a centrumnak volna bizonyos tekintetben vezető szerepe, a kommunisták ellenrendsza. bolyairól Manuilszkij csak annyit mondott, hogy ezek olyan bizalmas természetnek, hogy róluk még ezen az ülésen sem nyilát- kozhatik. Csupán annyit mondhat, hogy a kommunista titkos ügynökök a szovjetunió határain kívül kielégítő módon teljesítik forr radalmi kötelességeiket, Az előadás után a JUDr. Klein Miklós ügyvéd a magyar nyelv hites bírósági tolmácsa megnyitotta irodáját Prága II. Spálená u. 20. sx. alatt. Telefon: 235*19. forradalmi szakszerrezetek internaviouáléjá- nak elnöke, Eoszovszkij beszólt s a Kreuzzeitung szerint azt mondotta, hogy a németországi kommunista pártnak a kedvező helyzetet nemcsupán Torgler, hanem Hölz és Skob- levski módszereivel, tehát forradalmi eszközökkel is kell tudnia használni. A lap szerint utolsónak Sztálin beszélt s mindenekelőtt leszögezte, hogy a németországi kommunista pártnak a küszöbön álló forradalmi eseményekben maximális szilárdságot és könyörtelenséget kell majd tanusitania. adófizető polgároktól olyan áldozatokat fognak a közeljövőben követelni, amelyek messze meghaladják az adófizetésnek ezelőtt megszokott mértékét, s a kötelesség - leljed tósí az áldozatkészségig fogja fel fokozni. Nem gondolnak-e Prágában még ma sem .arra, hogy a megelégedett, a kormányzat Iránt bizalommal viseltető polgár adófillére többet ér, mint az elégedetlenség lelkiállapotában eszközölt adófizetés? Hogy ezzel a körülménnyel eddig Prágában nem számoltak, s hogy erre isméteken nekünk kell a báláimon levők figyelmét felhívni, a mi intellektuális és erkölcsi emelkedettségünk mellett szól. A másik szempont, amely kisebbségi jogaink tisztázását és érvényesítését megköveteli, az államhatalomnak a gazdasági életben várható fokozódó érvényesülése. A kötött devizagazdálkodás, a behozatal és kivitel korlátozása és az államnak az egész termelés terén várható nagyobb befolyása amellett szólnak, hogy kisebbségi sérelmeink orvoslását siettessük. Ha a hatalom 1 j i gyakorlásában résztvevő pártok az eddig tapasztalt szűkkeblű seggel csak a hozzájuk közel állók javát fogják szem előtt tartani, akkor azok az aggodalmak, amelyeket a piai rendszerrel szemben táplálunk, teljes gazdasági leromlásunkban fognak nemsokára testet ölteni és fogják politikai erőinket, elleutáttóképességünket is veszélyeztetni- Hogy kisebbségi önvédelmi harcunkat az eddiginél intenzivebbsn folytathassuk s a nekünk ismételten felkínált kegyes alamizsnákkal szemben a jogok teljességét biztosítsuk magunknak, hogy' az a hatalomban való részesedésűink által a kulturális és gazdasági érvényesülésünk alapjául szolgáljon, népünket következetes propagandával kell sorsa felől felvilágosítanunk. Önérzetes, meg nem alkuvó, tisztán látó közvéleményre van szükségünk, ezért követeiül jogokat és utasítjuk vissza a helyettük felkínált többségi kegyet. i KOMÁROMI JÁNOS: ORDASOK Hősi regény a XVIÍ.-ik szazad végéből (56) Már sújtott is a hóhér s magasra szökött az öreg Raueeher vére. ümaga is látta a saját vérét, de félig-ájuit állapotban ... Akkor éppoly szelíden a tőkére tette le a nyakát. Másodszor is sújtott a bakó s Rauscher Gáspár feje lefordult a vérpadra. A tömeg zúgni kezdett, amire hátrábbnyomták a katonák, meg a poroszlók. A negyedik bakó lépett elő mostan s megragadta az ősz Keczert. S pillanattal reá felbukkant a vérpadon egész magasságában Eperjes város volt főbirájának mocsok tálán alakja. Halottcsöndben állt a tetőn az ősz Keczer András: tudta, hogy nincs menekülés többet. De elkészült a halálra, miután semmi örömöt sem talált már a földi életben. Egy nappal előbb megtudta még, hogy nagy barátja és vezére, Szepcssy Pál csatában esett el, amidőn is ötszáz keserű lovasával lóhalálban száguldott Eperjes felé. hogy szegény barátját kiszabadítsa a gyűlölt Karaffa karmaiból. Most tehát elérkezett legutolsó pillanata az ő életének is. Ott állt fekete ruhájában a gyász-színű vérpadon, csak fehér szakálla világított messzire a sötét alapon. Hirtelen lehúzta gyűrűjét s a bakónak adta át: — Bátran bánj velem!... Gyerünk! Gyerünk! A hóhér udvariasan hajtotta meg magát Eperjes város nagy polgára előtt: — Számíthat ügyességemre kegyelmed. Előbb a jobbkarjára csapott Icr. vastag sugárban sivitott föl a vére. Majd a feje hullott alá s fehér szakálla piros lett a vértül. A vesztőhelyet köríiíözönlött eperjesiek már- rnár zendülésben törtek ki, mire a császári katonák szétverték a tömeget. Vad futással menekült mindenki a szomszédos uccukba. A vérpad tetejéről ugyanakkor messzire mutatta föl a négy levágott fejet a kassai, az eperjesi, a lőcsei hóhér, meg a tábori bakó. Karaffa pedig kiadta a parancsot, bogy a holttesteket föl kell négyein! s a négy od rész-totemeket, ki kell szögezni a város négy kapujára: a r-árosira, sebowre, lőcseire és kassaira. Hat hétig kellett száradriiok a napon, minden lázadó ídrotton lésére. Ily szörny-halála lett a négy eperjesi vértanúnak, akiknek bűne az lett volna, hogy állító- tag üzenetváltásban álltak a külföldön bánkódó Tbökölivei és a Szepessy Pál kardjára fölesküdött ordasokkal. Az ordasok a Szernye-mocsarak hátában készülődtek ezalatt, de most már a kegyetlen és sepr őszem öld Ö kü Esze Tamás vezérsége alatt. A lengőszakálhi vezér halála mély keserűségre fakasztotta mindnyájukat, ám a keserűséggel is fölhagytak az események folyamán. Belátták nevezetesen, hogy hamarosan meg kell indulniuk, ha bosszút akarnak állani Keczer Andrásé k szörnyhalála miatt. Mert mindent tudtak a fölkelők. S vagy egy héttel ezután arra döbbentek össze, hogy Keczer Gábor is a Karaffa körmei között van már. Ijesztő volt ez a híradás, de kételkedni nem lehetett benne. Különösképp hangzott ugyan, ámde Tábori Erzsókról tudta minden lázadó, hogy a legravaszabb és legveszedelmesebb nő az egész világon. Már pedig Tábori Erzeók kaparintotta meg a kis Raueeher Edit urát. Lett volna eszerint, hogy Keczer András börtönében, a kivégzés előtt- való késő estén egy fiatalasszony lépett be & talpig-fát-yolban állt meg a félig-ájuit és kínjaiban vergődő ősz Keczer előtt. Mintha a kedves menye lett volna. És súgva kérdezte, hová menekült is a férjé, mert elfelejtette időközben ... Keczer nagy kínlódása- ellenére is megüfödött:-- Ejnye, leányom, ejnye! 8 megmondta néki a helyet, hol üldözött fia rejtegette életét. A sűrűn takart fiatal nő (amit csak alakja körvonalaiból lehetett sejteni), szinte futva sietett ki ekkor a börtönből. 8 tíz nappal később ugyanabban a börtönlyukban sínylődött már Keczer Gábor is. A rémült hír még aznap alkonyaikor lecsapott Gerla falura is. A kis Rauscher Edit két aiyja-urának irtózatos halála miatt élőhaiottan feküdt-. És félig- tébolyul tan. Ám amikor azzal verték föl. hogy szerelmes ura is a Karaffa markába jutott, egyszerre elszáradt minden könnye. S remegve fogatott tüstént, hintóba vágta magát riadt András fiával s vágtatva indultak meg Eperjes városának. És mialatt a gyerek, aki ekkor töltötte be tizennegyedik 'esztendejét, fásult arccal nézett a közeli begyek irányába, melyek csúcsain ott aránylóit- a lebukó nap fénye, a szerencsi t- •Icn fiatalasszony zsebkendőjébe temette az arcát: — Uram ... Én édes uram ... xxv. Kévéssel ezután Keczer Gábor daliák alakja Is föl-magasódott a vérpadon s béjeborsadt egész Észa km agyarország. Nem tudta megmenteni többé féiig-alé’t felesége, a kis Rauscher Edit sem. Hiába próbált Karaffa elé jutni: meg kellett halnia Eperjes város legdélibb polgárának. Tizenhét napig pihenték a bakók. De akkor munkához láttak újból. Ezalatt a tizenhét nap alatt- befogták Med- veczky Samut, akihez hasonló nevű ember a bírák között is ült; a fiatal Sárossy Mártont, akit rokoni kötelékek fűztek a halott Keqzer Andráshoz; aztán Fleischhaekert- és Sebőul e- hent (mindkettőjüknek György volt a keresztneve), a tizenkét, évtől fogva világtalan Gut Zsigmondot s még mindig vizsgálat, alatt állt azonkívül Webet Frigyes, akit folytonos biztat- gatásokkal áltatgattak, hogy legközelebb szabadon fogják ereszteni. És ott csörgette láncait a- rabok között Keczer Gábor, akinek külön is fölrótták, hogy Szepessy Pál és a. kuruckirá-ly alatt lázadozott. Hasznos Indulj hogy a derűs hangulat, a jó közérzós mindig j a gyomor és belek kifogástalan működésétől függ. j Szorulásban szenvedőknél, j emésztési hiányoknál pedig keserüvlze válik ke legjobban* ja császár ellen. Keczer Gábor ezt nem is ta- 1 gadta, áan ezzel szemben hivatkozott reá, hogy j Petneházy Dáviddal és Szepessy Pállal együtt I ott kapaszkodott káromkodva ö i>s Buda kor- • mos falaira ... Nem használt semmit! i És nem akadt senki-senki többé, aki segíts é- ! a ükre sietett volna. Esze Tamás az ordasaival ; tehettél lenül ezükö!t a Szernye-mocsarak mögé ;beszorítva, akár a verembe-hullt farkas... A : kurueklrály az Aid imánál áltatgat-t-a magát- vattából a reménnyel ® eredmény nélkül küldözget- ! te hozzá üzeneteit szépséges 'hitvese, a már-már ! elfáradt Zrínyi Ilona, hogy siessen hadaival a í rongyos vár fölmentésére, mert egy év múlva késő lesz minden... Letört szárnyú sas lett ekkorára Thököli Imre. i Senki-senki nem volt az ország földjén, aki i Keczer Gábor szabaditá^ára. indult volna! i Úgy látszott, hogy erre az esztendőre térdre- j bukott maga az ország is. ' A császári zsoldosok durva kárörömmel dul- ! tak az északi részeken mindent, ami dúlható ! volt még. Szijrafűztek minden még szabadon ’ maradt polgárt s elmondhatatlan átkai lettek az ; északi vidéknek. Nemesek és pórok az erdők- ! ben és hegyekben bújtak el, uuWok Erdély felé indultak, vagy Lengyelország felé vették a vándor-botot. Annyira megteltek a börtönök, hogy akiket már nem sikerült oda beszorítani, a hóhérok lakásaiban szállásolták el őket. Az újra elfogott eperjesi polgárok közül Sárossy Mártonnak annyi vétke volt csupán, hogy édesapja is ott serénykedett. Munkács kemény védőinek sorában. Fleischhaekert, Medveczkyt őc SehünJebent bosszúból fogták el, Weber azonban és a világtalan Gut- kegyelmet kapott. Áiu a többieknek meg kellett halmok ... Hát meg is haltak férfimódra! Március hónap huszonkettedik napján kilépett börtöne ajtaján Keczer Gábor, merészen fölvetett, homlokkal. És kiléptek utána halál* na kazánt társai is. Abban a szempillantásban enyészetet hirdetve kondutt meg a repedt harang, A katonák már előbb elzárták a vesztőhelyet Eperjes népe elöl, amely zúgva kezdett fenyegetőzni és !á- zongani. A bírák elfoglalták immár helyeiket s a poroszlók kettős sorfala között a vérpad felé indult meg a halálra Ítélték menete. Keczer Gábor haladt jegelői barátjával. And* rioius lelkésszel beszélgetve, szakadatlan bű* csuzkodás közben. Férfias arca végleg eltorzult a szörnyű kínzásoktól. Utána Flelsehhaeke-r és Me-dveczky következett a sorban, mind a kettőt, egy-egy pap támogatta mind a kettőn imád koztak halkan. Az ifjú és sajnálatramélvó 8á- rofsy Mártont l.ipóozy Miklós vezette a karjánál. Iszonyat v-oh látni a szemvesétiau Surus- syt, akit őrület szállt meg a börtönlyukban és most szakadatlanul nevetett-, nyeritéeszérüsn. .(Folytatjuk.) 2 _____ ^ f « .// / .*> / te ,te° v .Jr
