Prágai Magyar Hirlap, 1932. november (11. évfolyam, 249-273 / 3062-3086. szám)

1932-11-19 / 264. (3077.) szám

8 1982 november 19, sBorofoat, — A zsellzi katolikus nőegylet kulturestje. Zselizről jelentik: A zselizi római katolikus nö- egylet nagysikerű kulturestét rendezett. Az ügyesen összeállított műsor kimagasló esemé­nyei Nemes Jenőnó fölolvasása-, valamint Dob- rovits Gittike és Heydrich Károlyné ének- és zeneszámai voltak. A többi szerepben Dampf Mimiké, Mészáros Manci és Aranka, Valent Böske és Mariska, Csala Ilka, Riedl Manci és Ilus bizonvitották bo rátermettségüket. A siker Novotny Józsefné ügyvezetőn,ő és Szemák Inke titkárnő ügyes rendezésének köszönhető. A nagyszerűen szereplő női kart Dely István igaz- gató-tanitó tanította, be és vezényelte. Az elő­adást közkívánatra megismétlik. —- Kecskemét az uj magyar telepítési akciót Pusztaszeren akarja megkezdeni. Kecskemétről jelentik: Kecskemét közigazgatási bizottságá­nak ülésén Kiss Endre dr. tisztifőügyész azt javasolta, kérje a város a magyar kormánytól, hogy tervbevett fálutelépitési akciója során el­sőnek Pusztaszer községet építse föl azon a tör­ténelmi nevezetességű helyen, ahol annakidején az első magyar országgyűlést tartották. Kecs­kemétnek kétezer hold földje van Pusztaszer körül. A bizottság nagy lelkesedéssel fogadta az indítványt s elhatározta, hogy ebben az ügy­ben fölirattal fordul a miniszterelnökhöz. xx Dr. Szabó Gusztáv magáugyógyintézete (szanatórium) KoMce, Éder u. 5. szülészeti, nő- gyógyászati és sebészeti betegek részére a mo­dern hygiéna és kényelem minden követelmé­nyeinek megfelelően felszerelve. Méltányos szü­lési pausál-árak. Telefon: 34—70. — Újabb tiizkataSztrófa pusztított Lehota községben- Nyitrai munkatársunk jelenti: Pár hét előtt Lehota község házsorait tűzvész hamvasztotta el s a lángok a falu lakóinak nagy részét nyomorba döntötték. Tegnap újabb tüzkafasztrófa zúdult a sorsüldözíe fa­lura. Biló Béla cigány házából csaptak fel a lángok, a nagy szélben gyorsan terjedtek s összesen 13 házat és gazdasági épületet ham­vasztottak el. A tűzkár igen tetemes. A tüz- viz&gálat során kiderült, hogy az újabb ka­tasztrófát a cigány házának kéményéből szét- j röpködő szikrák okozták, amelyek meggyuj-1 tolták a szalmazsupos tetőt­— Sidney Webb kritikája a szovjet-paradicsom- j ró!. Londonból jelentik: Pasefield lord, ismertebb i nevén Sidney Webb, a híres szocialista iró, volt j dommiumügyi miniszter, aki nemrég tért vissza: hosszabb oroszországi tanulmányút járói, a Forward I című lapban közölt cikkében írja. hogy Szovjet-; Oroszország még gazdaságilag rendkívül elmaradt ■ ország, amely termelés, a nép óletstanda.rdja. köz- j egészség, nevelés és kultúra terén s általában az élet kellemessége és kényelme tekintetében még nagyon messze áll Anglia. Amerika, a skandináv államok, Németország és Francia-ország mögött,. ' — Pórul járt ulonáilók. Nyitrai munkatár­sunk jelenti: Marcelháza mellett az elmúlt, este szemérmetlen utónállás. történt. Jaleoczky Jó­zsef gazdát, aki szekéren igyekezett, hazafelé, két útonálló megtámadta, egyikük vasruddal rásujtott, de a gazda sem hagyta, magát, föl­kapta a lőcsöt és fejbevágta támadóját. A ban­dita véres fejje! terült- el az országúton, társa pedig rémülten menekült, de a gazda is- taná­csosabbnak látta odébb állni s a lovak közé csapva, elszekerezett. Hazaérkezve, jelentést tett a ceendőreégnek, a csendőrök kiszálltak a megjelölt helyre, de már csak hűlt. helyét talál­ták a leütött banditának. A csendőrséghez ér­kezett jelentés szerint három nappal ezelőtt ugyanezen a helyen már történt egy utonáUás, amelynek áldozata Kefir Albert gazdálkodó volt. A rablók élelmiszert, értéktárgyakat és némi készpénzt vittek el tőle. A csönd őrség erélyesen kutat az országút, veszedelmes sze­génylegényei után. xx Fényes újdonság az Allegro két uj modellje: .,D“ kétélű pengék számára és „E“ minden egyélű biztonsági borotvepenge számára — A tigris szétmarcangoita a rádió speakerjét. Newyorkbói jelentik: Az amerikai lapok mozgal­mat indítottak arra nézve, hogy a rádióban ezentúl ne szerepeltessenek vadállatokat. Az utóbbi időben ugyanis mind sűrűbben vittek vadállatokat a mik­rofon elé, de a különös szerephez nem szokott b s tiák felléptetése többször trag.kus eredménnyel végződött.t Clevclandba-n a minap rádió eh': állítot­tak egy tigrist, amelynek a mikrofonba kellett vol­na ordítania. A hatalmas állat rávetette magát a speakerre s olyan súlyosan megsebesítette, hogy a szerencsétlen ember nem sokkal a kórházba való szállítása után meghalt. Néhány nappal ezelőtt a bostoni stud.ió épületében egy oroszlán okozott vad pánikot. A vadállat elszakította láncait s össze­vissza szaladgált az épületben. Mindenki fejve- i szetten menekült előle, míg végre egy ember agyonlőtte. xx ön nélkülöz valamit! Szépen berendezett, ked­ves és kedélyes lakása van! Ide menekül a műiden napos hajszából egy kis pihenésre. És mégis hiány­zik belőle valami! Megerőltetett és fáradt idegeinek más felfrissitőre van szüksége, mint egyszerű nyu­galomra. Hányszor vágyik egy kis szórakozás után, színházba, korcertekre. Viszont egy ily koncért nagyon költséges óe télviz idején kö.ül- ményes és kellemetlen is az odautazás Mily ké­nyelmes lenne is, ha a koncertet úgy élvezhetné, hogy nem kellene elhagynia kedélyes ot.honát. Ennél semmi sem egyszerűbb! A rádiókészü ék az egész világgal összeköti, szórakoztatja és tan tja önt. Viszont nem mindegy, milyen készüléket vesz. A Telofunken 250 olcsó és jó készülék, mely ön­nek jó szolgálatokat és barátjává válik, ki csak intésére vár, hogy örömöl szerezzen önnek. Ha ezt a készüléket választotta, jót választott, mert ebbe® sosem csalódik. Kincsek a tengerfenéken Milliárdokat érő arany- és drágakőrakományok után kutatnak a modern felszerelésű búvárokkal - A búvár- golyó és a páncélöltöny — Az alaskai roncs és az elsülyedt: spanyol gáSya London, november hó. Emberemlékezet óta foglalkoztatta a világot a tenger fenekén nyugvó kincsek kiemeléséneik gon­dolata és az elmúlt esztendőkben olyan nagyjelen­tőségűi technikai újításokat léptettek életbe a bú­várfelszerelések terén, hogy azok nem egy esetben váratlan óe nagyjelentőségű gyakorlati eredmé­nyekre vezettek. A régebbi búvárfelszerelések és segédeszközöknek legnagyobb hátránya az volt, hogy a búvár a mélységben, a tenger színe alatt rohamosan emelkedő atmoszféranyomáenak volt kitéve s igy a búvárok primitívnek mondható felszerelésükben, amely akkoriban alig állt egyéb­ből egy bádogsisaknál és gmmiöltümynél, leg­feljebb hatvan-hetven méter mélységbe nyomulhat­tak alá. Munkájukat szinte rendkívüli mértékben megnehezítette az odalent uralkodó hatalmas at­moszférikus nyomás, amely mázsás súllyal nehe­zedett a viz alatt dolgozó búvárra. Aránylag jelen­téktelen műveletek, mint például egy kötélnek ka­rikán való átfüzése, már szinte emberfeletti erő­feszítést igényelt. Ilyen körülmények között köny- nyen érthető, hogy mindeddig a derék búvárok raj­tuk kívülálló okokból nem végezhették teljes ered­ménnyel a munkájukat. Lényegesen változott a helyzet, amikor néhány évvel ezelőtt az úgynevezett buvárpáncél használa­túd r e ndé z e r esi tét lék. Ez a. felszerelés nagyban ha­sonlít a lovagkorbeli páncélöitönyökhöz. A pán­célba öltözött búvár természetesen sokkal kevésbé érzi az atmoszférikus nyomást és akadálytalanul szállhat alá. százul été rés mélységbe, ahol már t'z atmoszféra-nyomáé uralkodik. A páncél szerkezete golyóscsapé,gya.s vascsövekbe burkolja a végtago­kat. A búvár kezeinek végén mesterséges fogók és szakitó szerszámok vannak, amelyekkel a- hajó­roncsok körüli munkáját végzi. Legnagyobb hátrá­nya a páncélöltönynek az, hogy abban a mozgás rendkívül nehéz. Az ilyen módon felszereit bú­várt tehát az anyahajóról elevátorszorii daru segít­ségével mint magával jóformán tehetetlen bábot helyezik egyik pontról a másikra, a búvárnak táv­beszélőn leadott utasításai alapján. Arról természetesen szó sem lehet, hogy egy ilyen természetű acélpiacéiba öltözött búvár a tengerfenéken iszapba merült hajóroncsok testébe behatolhasson. A tapasztalat szerint az elsüllyedt hajók többnyire féloldalra dőlve hevernek a ten­gerfenék fövenyében, a tengeri növényzet dúsan elborítja és iszapossá teszi a feljáratok lépcsőit az ajtók bedagadnak, az ablakrcseken beható’ni teljes lehetetlenség, a kincsek és aranyértékek ezenkívül rendszerint a hajófenék páncélknmrái- ban vannak elhelyezve, ahová bejutni képtelen­ség az ugyancsak páncélba öltözött búvár szá­mára. Ko&btmfás a tenger mélyében Valóban hihetetlenek azok a nehézségek, ame­lyekkel a búvárnak meg kell küzdenie. Ha ugyanis egyáltalán lehetséges megközelíteni az elsülyedt kincseket, ez csak robbantás utján történhetik. Az elsülyedt hajók tervei alapján pontosan mcgái’a- pitható, hogy a ha jó testnek melyik része aránylag a leggyengébb. Itt helyezi azután el a búvár a robbanószereket s ha sikerült megfelelő nagyságú lyukat szakítania a hajó falában, máris nyert ügye van, mert most már újra a technika eszközeire bízhatja a további munkát. A robbantás által szakított lyuk széleibe rend szerint villanyárammal hajtott, rendkívül erős acél kapcsokat csatolnak, amelyek valósággal felgön­gyölítik a páncélfalakat.. A munkát rendszerint a buvárgolyóból ellenőrzik, amely szintén a legújabb találmányok egyike. Közismert, hogy a golyó ellenállóképcssége rend­kívül nagy. A buvárgolyókat vastag acélból készí­tik és kémlelő-lyukakkal, ablakokkal látják el. Belsejükben két-, gyakran báróim ember számára jut hely, akiket éppen a golyó óriási ellentállóké- pességére való tekintettel tekintélyes mélységekbe, gyakran négy-ötszáz méter mélységbe bocsátanak le. Magától értetődik, hogy a búvárok a golyóban semmiféle munkát nem végezhetnek. Tevékenysé­gük abban áll, hogy a reflektorok fénykévéit rá­irányítják a szétbontandó hajótcstre és az ablakon át ellenőrzik a szakitókapcsok munkáját. A merev szaki tókapcsok, amelyekkel gyakran párhuzamosan épitett ollószerü vágószerszámokkal állnak össze­köttetésben, többszáz lóerővel működnek és a. leg­vastagabb vaslemezeket papirmódra vágják szót. Ezek a szerszámok csekélyebb mélységekből jó­formán mindent napvilágra szállíthatnak, de a. rendkívül nehéz és drága munka C6ak akkor já.r igazi eredménnyel, ha valóban nagyértékü kin­cseket sikerül felszínre hozni. Minden egyes méter­rel fokozódik a fáradságos munka. Szerencrére azonban a tengerek átlagos mélysége alig ha'ad- ja meg az 50—60 métert. A La Manche-csatorna amely megszámlálhatatlan hajó temetője, még en­nél is sekélyebb és hasonlóképpen igen sekély a Keleti-tenger is. Alig százméteres átlagos mélysé­gek uralkodnak az angol felségvizek és a Föld­közi-tenger bizonyos pontjain, akkor azonban, ha a búvárnak szá,z méternél mélyebb mélységekbe sikerül behatolnia, munkatere szinte kor’átlanná nő, mert a világtenger beláthatatlan területein a ■hajók tízezrei hevernek száz—százhúsz méteres mélységekben. Hajóroncsok útvesztője Elképzelhetetlen nehézségek állanak elő egy-egy ilyen elsülyedt hajóroncs felkutatása alkalmával. Nem segit az sem, hogy az ooeánografiai térképek jóformán négyzetméternyi pontossággal számolnak be a tengerfenék különböző alakulásairól, mert gyakran a ha.jóroncsok valóságos erdejébe téved a búvár. Ebben a borzalmas és kísérteties útvesz­tőiben sehogysem igazodhat ki emberi értelem. A számtalan liajóroncs közül vájjon melyikben rej­tőznek a kincsek, ennek felderítése sokszor hóna­pokig tartó munkát követel. Hónapokig egy ponton vesztegel az anyahajó, hónapokig tart a búvár munkája, amelyet azonban csak kedvező időjárás esetén végezhet. Viharban a mélységbe a’ászállni istenkisértés! A legutóbbi időben természetesen nagyon megkönnyíti a búvárok munkáját a bu- várgolyó, amelynek segítségével az abban elhelyez­kedett megfigyelők nagy távolságokban lebeghet­nek végig közvetlenül a tengerfenék fölött. Az „Egyípt“ és a „Laurentic** arany rudat Szerencse-játéknak és türelemjátéknak egyaránt nevezhető a búvár veszedelmes mestersége, amely azonban szerencsés esetben mérhetetlen jutalommal járhat. Tgv például az „Artiglio*4 olasz búvárba jó legénysége esztendőkig tartó, fáradságos munkával végül mégis csak felfedezte az elsülyedt „Egyipt" roncsát és abból nem kevesebb, mint húszmillió font értékű aranyrudat emelt ki. Leírhatatlan és felbecsülhetetlen értékek hever­nek a tenger fenekén! Az 1917-ben, a világháború során elsülyedt White Star-gőzös ..Laurentic1' ron­csából hétévi keserves munka után harmincmillió font aranyat hoztak napvilágra. Ez a példátlan erő­feszítés tehát valóban megérte a fáradságot. A legújabb amerikai kimutatások szerint mint­egy iuáeféLmilMárd dollár értékű kincsek volnának á tenger fenékén aránylag megközelíthető ponto­kon, ötventől ötszáz méterig terjedő mélységek­ben föllélhetök. Ez a roppant, vagyon az uto’só harminc esztendőben elsülyedt hajókkal tűnt el a tenger hullámaiban. Érdekes, hogy az amerikaiak­nak pontos értesüléseik vannak egy. „Is’ander“ nevű téliérezállitóknjóról, amely Alaska északi csú­csánál sülyedt el 1897-ben és amelynek negyven- millió dollár értékű arany- és drágakőrakomány volt a fedélzetén. Magától értetődik, hogy az ismert és a kimuta­tás okban szereplő elsülyedt kincsszállitó hajók sorát a mesebeli kincseket rejtő legendás ha.jóron- csok számos példánya egészíti ki, amelyek azonban különösképpen jóformán mind a spanyol és por­tugál partvidékek közelében, a nyugatiad ai szi­getek körül és Mexikó partjain sülyedtek el egy­kor. Több ősrégi spanyol aranyszállitmány elsülfe­déséről tudnak Angliában és Amerikában. Egy ilyen mesebeli hajó pihen állítólag Martinique szi­get déli csúcsának közelében, mintegy hatszáz mé­ter mélységben. Rakományának értéke meghalad­ja a négy ed milliárd dollárt! Valamennyi elsülyedt kincsezáll'tó hajó közül azonban kétségkívül a leghatalmasabb vagyon az­zal a spanyol gályával merült el a hullámokba amely Vigo partjain szenvedett hajótörést 1703- bán. Ezen a gyályán szállították Amerikából Spa­nyolországba az Újvilág ötévi drágakőtermését. A roppant értékű rakomány anyagiakban szinte kife- jezhetetlen összeget képvisel és hozzáyető'eg''S becslés szerint meghaladja az egymilliárd dollár értéket. Mindezeket az évtizedek, sőt gyakran évszázadok óta a tenger mélyében pihenő hajóroncsokat már teljesen elborította az iszap. A romokat, algák, ten­geri növények, moszat, nőtte be és teszi felismer- hetetlenmé néha még a tapasztalt búvár számára is. Sajnos, egyelőre semmi jel nem vall arra, hogy a technikai eszközök még annyira diadalmas to­vábbfejlődése esetén is valaha sikerülne napvilág­ra hozni a mesés értékű kincseket, amelyeket úgy látszik örök időkre elnyeltek a. világtenger ör­vénylő hullámai. U. v. R. VÍZUMOT Magyarországba. Romániába. Lengyelor szágba még agyanaznap megszerez a -Prá gal Magyar Hírlap** pozsonyi kiadóhivatala Lőrinckapu ucca 17 . 11 (Central passage I Ilyen útlevelek meghosszabbítását <8 vállal juk A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prág? II., Panská ul. 12.. III. em eszközli. ♦ KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Automatatelefon 3529 Fő ucca 69, I. ero. NYITRAI szerkesztőség és kiadóhivatal: VVibou uccu 15 I. — Method-lér B. UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal: Váralja ucca 7 2 POZSONYI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 27 87. Lőrinckapu-occa 17. SzmHÁzKörAvKakTaRA. Bazovszhy Milos rimaszombati képhiállitása Rimaszombat, november 18. (Saját tudósí­tónktól.) Közel százfőnyi közönség előtt nyilt meg Bazovszky MBosnak, a modern szlo­vák festőgárda kitűnő reprezentánsának első rimaszombati képkiáJlüása, a volt várme­gyeház első emeleti kistermében. Bazovszky a két év előtti losonci bemutatkozás óta, ami­kor az YMCA-ban rendezett kiáililása a szenzáció ereiével hatott, a fejlődés régióiíb*a emelkedett, vonalaiban markánsabb, színei­ben elevenebb, témában líraibb lett és esz­közeit á puritánságig leegyszerűsítette. E fejlődési processzus a modern szlovák festő- gárda élére juttatta Bazovszkyt, aki ma a szlovák aiíérpliélek legihivalóitaíbb ábrázoló­jának tekinthető. Kollekciójában vannak ugyan ijövidebb léle-kzelái „feljegyzések'* is, a gyűjtemény túlnyomó része azonban repre zentatiiv anyag, amik a művész legfrissebb ■terméséből valók s tökéletesen karakteresek. Legjellemzőbb munkája mindenesére -az „Éj" című pasztell, amelyen át a legnépibb szlovák Ura csendül meg a legegyszerűbb, legősibb hangszereken. Ez a kép a szlovák bánatnak, melankóliának maradéktalan kife­jezése a művészet legnemesebb eszközei vei. „Luzma" című olaja, vagy a „Kereszt­nél" című képe szintén a legjobb darabjai a kiállításnak. A rimaszombat csehszlovák körök a legnagyobb érdeklődést tanúsítják Bazovszky Milos kiállítása iránt s a magyar publikum is hasonlóképpen szorgalmasan lá­togatja a tárlatot, amely vasárnap estig ma­rad nyitva és a szokásos látogatási idő alatt (9—12 és 2—5 órák közt) dijmeri.esen meg; tekinthető­(•) Arany János-emlákünnepély Pozsonyban. Po­zsonyi ezer k-eo-zt ősegünk jelenté: Tegnap ee.te tar­totta meg a Csehszlovákiai Magyar Tudományos Irodalmi ás Művészeti Társaság a primácpalcta tű- körtermében efső irodalmi estjét, amelyet Arany János halálának emlékére rendezett. A tukőrfer- met ez alkalommal zsúfolás'g megtöltette a közön- ség. Antal Sándor szakosztá’yi elnök bevezető beszéde után — amely főleg a f.jalaősághce szett — az est programszerűen folyt le. T. Barőthy Irma Arany János verseiből szavalt nagy hatással, Faragó Ödön volt szioiigazgitó pedig Arany János müvei­ből adott elő derűs fejezeteket. Igen tetszek Dejeán Melánia hangversanyónekesnő szereplése, aki Ricih- ter Magda zongorákisérete mellett Kodáiy-népda- Jiokat interpretált. Majd Száláénál Rezső Arany Já­nos költészetét méltatta. Végül Takács Sándor sza­valt el több Arany-verset mély hatás mellett. (•) A Szlovenszkói Magyar Közmüve’ődcsi Egye­sület gömöri szervezkedése. RianaiSBcndbati tudósí­tónk jelenti: A umaazombati társadalmi egyesüle­tek vezetőségi tagjai bevonásával értekezletet tar­tottak a Po’gári Körben a Szlovénjukéi Magyar Köz­művelődéül Egyesület gömöri szervezk ed ősének megbeszélése céljából. Az értekezleten, a SzMKE központi titkára, Szcmba'Ihy Viktor író tertott elő­adást az egyesület céljairól s ezzel kapcscla* bán az országos organizáció kiépítésének szükségeesé- góröl. Márkus Lász’ó foszerkeszt&nck. a Ricnarzom- bati Polgári Kör aíelnökének inditványára kimen- dotta az értekezlet, hegy a SzMKE rknaszembati fiókját m-egsaervezi és az aíaikiuló közgyüéet de- oem'ber hó folyamán megtorön. Megbeszélés tár­gyát képezte még egy megyei központ szervezésé­nek kérdése is és többek hozzászólása után elhatá­rozták, hegy ezt a központot Rimaszombaton a decemberi alakuló gyüléesei kapcsolatban ugyan­csak kiépítik. Délu án Jánosi községben tartott SzomibalJhy Viktor előadást a SzMKE szervezkedé­se ügyében s e né-pes értekezlet Konkoly-Thege István református lelkész indítványára nyomban ki is mondotta a helyi fiók megalakulását. (•) A ruszinszkói Magyar Szinésziskola, Somogyi Károly Igazgató vezetéke mellett, december 5-cn kezdi meg oktatását Be regi-vá-zon. A ezőn'éoziskola, mely az országos hivojfal és a Szinpártoió Egyesület felügyelete és védnöksége alatt áld, szakszerűen képez ká a színészet minden ágában. A színpadi ki­képzést Somogyi Károly és Gáthy Kálmánné, az ének és színpadi táncokitatést Nádas Józeelné vég­zik, akiknek szakképzettsége közismert Az iskola növendékei nyilvános előadáson vizsgáznak. A si- , kerred végzett növendékek az erszáges hivatod kud- tnrosztályától kapják diplomájukat, amely héváei gondoskodik a sikerrel vizsgázott és teheteéges nö­vendékek elhelyezőéről is. Jelentkezni lediet So­mogyi Károly igazgatónál. Beregszász. Áss téri d- uoca 40. ez. (*0 Betiltották a budapesti Belvárosi Színházban Ferdinánd Bruckner színdarabjának előadását Bu­dapesti szerkesztőségünk telefonálja: „A Belvárosi Szinház barátai" egyesületének tagjai számára zártkörű előadás keretébeu be akarták mutatni .Fordinánd Bruckner Halálos ifjúság cianü színda­rabját Budapest főkapitánya a színdarab előadá­sát betiltotta hivatkozással arra, hogy a darab a közerkölcs és közszemérem szempontjából a leg­súlyosabban kifogásolható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom