Prágai Magyar Hirlap, 1932. november (11. évfolyam, 249-273 / 3062-3086. szám)
1932-11-17 / 262. (3075.) szám
(3075) szám ■ CsOt&rtök » 1932 november 17 Előfizetési ir: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 KC; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kö. A képes melléklettel havonként 2.50 Kö-val több Egyea szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.—Kö. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja Szerkesztőség: Prága !!„ Panská ulice 12. U. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága 1L, Panská ulice 12. 111. emelet Telefon: 34184. SŰRGÖNYCIM: HIRLflP. PRRHR PUKY: Magyarország bármikor hajlandó Csehszlovákiával rendes kereskedelmi szerződést kötni A magyar külügyminiszter tájékoztatta az egységespárt külügyi bizottságát a külpolitikai kérdésekről — A magyar választóiogi reform előkészítő munkálatai azon az elgondoláson alapúinak, hogy csökkentik a képviselők számát és bevezetik az érdekképviseleti rendszert is A plán constructif Ennek a hétnek középpontjába a francia leszerelési terv került, amelyet végre hétfőn este nyilvánosságira holtaik. Herriot „plán construcbif“-je, amelyet a francia lapok a béke megszervezésének minősítenek, ott van a népszövetség titkárságán s ezzel realitássá vált mindaz, amit idáig a reménység, a kritika és az előítélet homálya burkolt. Most már valami kézzelfogható anyag került a nemzetközi tárgyalások központjába, amelyről megindul a vita s amelynek alapján tárgyalni fognak. Most már csak az a kérdés, vájjon a leszerelési javaslat eléri-e a közelebbi célját, amit röviden igy lehet kifejezni: vájjon a Herriot javasla ta alapján Németország szükségét látja-e annak, hogy visszatérjen a genfi konferenciára, melyet otthagyott akkor, amikor az egyenjogúsításra vonatkozó követelését nem teljesítették? Ahogy a francia tézisben görcsösen összekapcsolódik a leszerelés és a biztonság princípiuma, úgy kapcsolódik össze a legyőzött államok politikai felfogásában a leszerelés és az egyenjogúsítás princípiuma. Németországnak erre vonatkozó álláspontja közismert. Magyarországnak álláspontját pedig legújabban Apponyi Albert gróf fejtette ki a Neue Freie Presse-ben, amikor leszögezte, hogy Magyarország nem szavaz meg semmiféle leszerelési tervet addig, amíg el nem fogadják valamennyi állam egyenlő jogalapjának elismerését, ami elengedhetetlen feltétele a leszerelés sikerének. Az elmúlt hónapok politikai fejlődése abban az irányban haladt, hogy az egyenjogúsításra vonatkozó követelést teljesíteni fogják. Ebben a tekintetben Herriotnak javaslata a Tardieu-fóle 1932 február 5-iki tervvel szemben nagy előttaladást jelent. Tardieu a Herriot ellen most indított nagy offenzivajában nyíltan elismeri, hogy ő nem tette magáévá az egyenjogúsítás princípiumát, mert szerinte különbséget kell tenni az 1914. év „támadó** és „megtámadott*4 nemzetei között és ezért a Németország 'és Lengyelország fegyverkezési viszonyában Lengyelország javára más mérleggel kell mérni. Herriot jegyzéke ugyan nagyon körülményes körülírásokkal, de mégis elismeri a német és a magyar princípium jogosultságát. Ez a tervnek határozott előnye. Mintán pedig az angol kormány az egyenjogúsítás elvét már rég magáévá tette, hasonlóképpen Olaszország is elsőnek fogadta el ezt az elvet, Németország számára most már lehetővé válik, hogy a leszerelési konferencia munkálataiban továbbra is részt- vegyen. Ebben az értelemben Herriot plán c»n- Struotlif-ja tényleg világtörténelmi jelentőségű dokumentum, mert megindítója lesz az uj tanácskozásoknak. Természetesen csupán alapját fogja képezni a tárgyalásoknak, amennyiben egészen világos, hogy ez a tervezet, úgy ahogy most előttünk áll, ebben a formájában és ebben a terjedelmében nem lesz a leszerelés alapokmánya. Bár a francia sajtó váltig köti az ebet a karóhoz, hogy ebből a tervből semmit sem lehet elvenni, ehhez semmit sem lehet hozzátenni anélkül, hogy a leszerelés elvét ne veszélyeztetné. A jogi és katonai szakértők már most nagyon komoly kifogásokat is emelnek Herriot terve ellen. Egy német katonai szakértő kifogásait röviden a következőképpen foglalja össze: A terv túlságosan klauzuláivá van ahhoz, hogy egy sokat csalódott nép abból azonnal reménységeket meríthessen. Nagyon kevés újat hoz fel, hogy vonzó hatást gyakoroljon, nagyon kevés gyakorlatiasság van benne, nem elég egyszerűen katonai, hogy kérésziülvihelőnek tűnjön fel. Ebből a rövid kritikai összefoglalásból megáilapihható már. hogy a nagy 'terv csupán kiindulási alapja lehet a tárgyalásoknak. Hogy az egyenjogúsítás princípiumának elismerése .mellett benne ragadtak a tervben olyan momentumok, amelyek ez ellen az elv ellen szólnak., azt szinte természetesnek lehet tartani. Éppen ezek a pontok lesznek legfőbb ütközői a majd meginduló leszerelési vitának. Anélkül, hogy Herriot tervének gyakorlati Budapest, november 16. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A nemzeti egység pártja tegnap este tartott értekezletén megalakította a párt külügyi bizottságát, amelynek elnökévé Walko Lajos volt külügyminisztert választották meg. Puky Endre külügyminiszter is megjelent az értekezleten. Tájékoztatta a pártot a külpolitikai kérdésekről és több oldalról jövő kérdésre azt hangoztatta, hogy Magyarország bármikor hajlandó Csehszlovákiával rendes kereskedelmi szerződést kötni. Az osztrák kereskedelmi szerződés ügyében reméli, hogy sikerül megállapodásra jutni. Olasz viszonylatban — mondotta Puky — Gömbös miniszterelnök római útja jelentékeny eredményeket hozott, amelyek gazdasági téren rövidesen érvényesülnek. Kétségtelen, hogy az Olaszországgal ilCó gazdasági forgalom kiszélesedik majd. Budapest, november 16. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A Pesti Napló Páris, november 16. A francia leszerelési és biztonsági terv nyilvánosságrahozataia ©les belpolitikai vitát nyitott meg. Herriot kormánya és Tardieu volt miniszterelnök a nagy nyilvánosság előtt nyilatkozatokkal és helyreigazításokkal bombázzák egymást. Azon szemrehányások ellen, hogy a nagy vezérkarnak ellenzéki magatartása miatt a francia tervet eredeti formájából lényeges pontokban kivetköztették, a francia kormány hivatalos nyilatkozatot ad ki, amelyben többek között a következőket mondja: Az uj tervnek princípiumai csaknem teljesen ugyanazok, mint amiket már 1932 januárjában, tehát Tardieu kormáynzásának idején a nemzeti védelem legfelső tanácsa jóváhagyott. Igaz az, hogy a francia hadsereg főparancsnoksága különböző ellenvetéseket for- mulázott meg és hogy ezeket a legnagyobb figyelemmel vizsgálták felül, nem kevésbé igaz azonban az is, hogy az általános és nemzetközi politika szempontjainak megfelelően a kormány elhatározta, hogy a terv vezető gondolatai mellett kitart ég a katonai techniértékétől el lennénk ragadtatva, el kell ismernünk a plán censtructif-nak azt a politikai értékét és jelentőségét, hogy a leszerelés elakadt ügyét ki akarja emelni a kátyúiból és ezzel, ha nem is válik még a béke organi- zálójává, de kezdemnyező lépést tett meg a nagy világprobléma megoldása felé. Persze, a jövő fejlődésének az útja főleg aszerint fog kialakulni, hogy az elkövetkezendő tárgyalásokon miképpen fog érvényesülni az egyenjogúsítás teoretikusan elismert elve. értesülése szerint a miniszterelnökség és a belügyminisztérium megkezdte a választójogi reformra vonatkozó bevezető adatgyűjtést. Ennek a kérdésnek, amint ezt a kormány köreiben többször hangoztatták, nincs sürgős aktualitása, minthogy azonban a problémát minden tekintetben nagyjelentőségűnek tartják, sor kerül a reformgondolatoknak formába öntésére. A reform elgondolásának az az alapja, hogy a képviselőházat két elemből kell megalkotni, az egyik a lakosság széles rétegei által titkosan választott népképviselők csoportja — és ezek alkotnák a jelentékeny többséget —, a másik csoport pedig azok köréből kerülne ki, akik az | országgyűlés alsóházában a szakszerűség képviseletére vannak hivatva. A képviselők létszámát leszállítanák az által, hogy a kerületeket a választók számának megfefelőe, , .''rányosita- nák. Ilyenformán a mostani 245 képviselő helyett 200-ra csökkenne a honatyák száma, ebből 50-et, vagy 67-et az érdekképviseletek külkai szakértők ellenvetéseit vissza.utas.itja. A kormánynak ezzel a beállításával szemben Tardieu újból megnyilatkozol! és szükségesnek tartja, hogy legalább három alapvető különbségre mutasson rá az 1932 február 5-én felvetett régi terv és az uj terv között. Az első pont az, hogy a február 5-iki terv fenntartja Németország és Lengyelország között a jogi é9 tényleges katonai egyenlőtlenséget, mert a vcrsaillesi szerződés valamennyi aláírója egységles volt abban a felfogásban, hogy ezt az egyenlőtlenséget az 1914. esztendő támadó fejeivel szemben mint szükséges és feltétlen elővigyázatossági rendszabályt érvényesíteni kell. A második .eljárás, hogy a február 5-iki terv nőm érinti a legkevésbé sem a francia katonai szervezetek általános elveit, elsősorban pedig nem veti fel a milícia kérdését. A harmadik eltérés pedig az, hogy a február 5-iki terv Franciaország részéről semmiféle javaslatot nem tartalmaz a szerződések revíziójára vonatkozólag, míg a mostani terv teret nyit a revizionista törekvéseknek, ami a francia politikában eddig példa nélkül áll. Nem lehet arra hivatkozni, hogy a repa- rációkra vonatkozó megegyezés reviz’iót jelentene, mert ez a megegyezés nem a Versailles! szerződében tartalmazott számokra vonatkozik. A német állásfoglalás francia visszhangfa Páris, november 16. A mai reggeli információs sajtó még mindig 'behatóan foglalkozik denének a parlamentbe, a választók pedig csak 150, illetve 133 mandátumot adnának képviselőiknek. GömbSs jelentése a külügyi bizottságban Budapest, november 16. (Budapesti eaerkesEtő- ségűnk teleíonjjeleziibéöe.) A képviselő ház külügyi, közgazdasági és közlekedési bizottsága szerda délután ülést tartott, amelyen megjelent Göms bős miniszterelnök ia. Az ülésen letárgyalták a külügyminiszter jelentését az Olaszországgal kötött kereskedelmi és hajózási szerződés, továbbá a magyar-francia kereskedelmi pótegyezmény, valamint a magyar-csehszlovák árumegállapodás életbeléptetésére vonatkozólag. Ezután Gömbös miniszterelnök nagy beszédben ismertette római tanácskozásait, valamint azokat a gazdasági kérdéseket, amelyek római tárgyalásaival kapcsolatban állottak. Az ülésről részletes hivatalos közlemény az esti órákban fog megjelenni. a leszerelési tervvel. Most különösen a külföldön támadt visszhangot veszi vizsgálat alá. A lapok elégtétellel állapítják meg, hogy Herriot tervét London kedvezően fogadta. Ami a némte sajtóban fölmerült ellenvetéseket illeti, azokra vonatkozólag a Petit Párisién megjegyzi, hogy a német sajtó érvelése nem birja ki a behatói analízist és senkit sem fog megtéveszteni. A lapok visszautasítják azt a bizonyos körökből lanszirozoit híreket, hogy a francia terv a vezérkar által diktált módosítások következtében az eredeti francia javaslattól lényeges pontokban eltér. A Matin szerint a katonai főparancsnokság-formulázta ellenvetéseket a francia kormány nem vette föl a i tervbe és az uj terv az eredeti projektummal teljesen megegyezik. „Éppen ez a megegyezés adja meg az uj tervnek az értékét — irja a Matin —, amennyiben Herriot terve Franciaország életszükségleteinek é6 biztonságának, továbbá a nemzetközi szükségességeknek egészséges szintézisén épül föl.“ A lapok különben hevesen tiltakoznak az ellen a rendszeres propaganda ellen, amely Franciaországot mint háborús szellemmel eltöltött államot igyekszik beállítani. A Journal szerint Franciaország békeszeretetének és békeakaratának a példák végtelen sokaságával adott kifejezést, mig Németország az egyetlen az államok között, amely nem csatlakozott az arbitrázsszerző dése kh ez. A Franciaország keleti határán épült kiterjedt erőditményrendszer a legjobb bizonyíték Franciaország defenzív szándékai mellett. Mert ha azokat a nagy összegeket, amelyekbe « határ megerősítése került, mozgatható Tardieu elismeri, hogy Németország egyenjogúsítását a győztes hatalmak nem kívánták megvalósítani francia jobboldal éles támadása Herriot ellen a leszerelési terv miatt — Herriot visszautasította a nagy vezérkar ellenvetéseit
