Prágai Magyar Hirlap, 1932. november (11. évfolyam, 249-273 / 3062-3086. szám)
1932-11-15 / 260. (3073.) szám
t 'PRAOAI-iVlA’ÜTdAft.-MlRIiAC! iÓ, kíMW. Belgrádban megkezdődött a kisantant vezérkarainak konferenciája Egyöntetű állásfoglalás készül a leszerelés kérdésében Belgrádi, november 14. Tegnap Belgrádba értetett Syrovy tábornak, a csehszlovák vezérkar főnöke, több vezérkari tiszttel, toSögutebbi expozéja, amely a hasonló nyilatkozatoktól igen lényeg-es vonásokban eltért, arra késztet benmünket, hogy föl tegyük a tást A moratórium kérdésében Hoover kdje- leuti, hogy Oa európai nemzeteknek ebben az esztendőben jelentős előrehaladást kellett volna tenniek pénzügyi helyzetük szabályozósár bán és éppen úgy előrehaladásnak kellene mutatkoznia a fegyverkezés korlátoosá/sábán is. Hoover táviratában Roosevéltot magához hívta, hogy megtanácskozza vele az adóssági problémát és ez a konferencia beavatott körök információi szerint már ezon a héten meglesz. Hoover táviratában azt üzeni, hogy nagyon kívánatos lenne, ha a tárgyaláson néhány vezető demokrata kongresszustag is lésztvenme, mert minden tárgyailást természetesen a kongresszus döntése fog befolyásolni, a kongresszuson pedig az elnök által kiválasztott demokrataképviselők mindenesetre nagy befolyást gyakorolnának. Washington, november 14. Swanson szenátor, aki Borah jövőbeni utóda desz, az amerikai szenátus külügyi bizottságának az élén, kijelentette, hogy M amerikai nemzet nem hajlandó arra, hogy más népeket megszabadítson az aj ók terhétől csak azért, hogy a jövőben ezek a terhek az ő vállára nehezedjenek. Az ő véleménye szerint igen sok olyan állam van, amely pénzügyi és ipari tekintetben sokkal jobb viszonyok között él, mint az Egvesült Államok. A Times washingtoni levelezője szerint az állami kormányzásban most Olaszországnak és Belgiumnak Amerikához intézendő jegyzékét is várják az adóssáigi kérdésben és úgy hiszik, hogy ezek a jegyzékek meg fognak egyezni az angol és francia jegyzékkel. Bár az adósságok revíziójának ellenfelei adós államok blokkjáról beszélnek, az iigy * mégsem áll olyan kedvezőtlenül, mint ‘ ahogy azt az első oifenziva hangjaiból meg lehet ítélni. Borah szenátor hangját kétségtelenül a fizetések elhalasztása mellett fogja felemelni. A francia és angol sajtó reménykedik Pári'9, november 14. Az angol és francia jegyzék nyilvánosságrahozatalával kapcsolatban a francia lapok behatóan ismertetik Hoovemek Roosevelthez intézett táviratát. vábbá Lázárostul tábornok, román vezérkari főnök vezérkari tisztjei kíséretében. A vendégeket Milovanóvics jugoszláv tábornok vezérkari főnök s több tábornok és tiszt fogadta. Ma kezdődik a kisun tan tállamok vezérkari tisztjeinek konferenciája, mely minden két esztendőben esedékes s amelynek célja az, hogy a kisan tan tállamok vezérkarainak munkáját tökéletesítse és egyöntetűbbé tegye. Az ezitlei konferencia egyúttal a kisantant hadseregeinek a leszerelés kérdésében való álláspontját is le fogja szögezni. » fi cseh íparospárf lapfa az álias^yécSs'snet elfikészitö tárcaközi bizottságról Prága, november 14. A cseh iparospárt lapja, a Národni Síned „Mi van az állam védelmének élőkészilésével?“ címen Írja: A nemzetközi helyzet igen bizonytalan. Éppen azért meg kell kérdeznünk, mennyire vagyunk fölkészülve miniden eshetőségre. Nem vagyunk bailjóslók, de a külügyminiszter A francia lapok különösen kiemelik Hoover ellenséges magatartását az adósságok törlésével szemben. Roosevelt Hoovernek azt válaszolta, hogy most kissé gyöngélkedik és csak kedden jön Washingtonba. — A francia lapok szerint Franciaország Lausanneban pozitív politikát kezdeményezett a népek közeledésének és a világgazdaság egészsógesedésének utján. Amerika az adósságok revíziója és csökkentése esetén csupán'nyerne, mert az egyes államok. vásárlóereje jelentékeny mértékben növekednék, ha az adósságok terhének^ egy MBWBWHIH WtH,J> WHIMII MIMI I^I^IWWPKCTMMBnWi kérdést, mennyire van meg a biztonságunk, kiüllönös tekintettel arra, hogy elsősorban a saját magunk erejére kell támaszkodnunk. Annakidején létrejött az állaimvédelem előkészítését szolgáló tárcaközi bizottság. A véderőbizottság utolsó ülésén kérdés hangzott el, hogy mi van ezzel a bizottsággal s miért nem ülésezik? Mi ezzel a kérdéssel azonosít juk magunkat s oly értelemben ki is bővítjük, hogy kérdjük, mi van a törvényjavaslattal, amelyre oly régóta készültek? Közvéleményünk szeretné tudni, hogy ezt a törvényjavaslatot miért nem terjesztették elő a parlamentnek, amikor oly magától értetődő dologiról van szó, amely elvégre nem ütközik, sőt nem is ütközhetik akadályokba? Kramer fugeszláv miniszter Prágában Prága, november 14. Kramer jugoszláv kereskedelemügyi miniszter, Jugoszlávia egykori prágai követe, mint az agrárpárti Veeer jelenti, váratlanul Prágába érkezett. Kramer miniszter a jelentés szerint gyógy- kezeltetés végett jött Prágába. részétől megszabadítanák őket. London, november 14. Azokban a vezéroik- kékben, amelyekben a londoni sajtó az angol és francia jegyzékkel foglalkozik, általában az a bizalomtóljes várakozás fejeződik ki, hogy a kérelmezett fizetési haladókot Amerika meg fogja adui. A Moraingpost szerint ez a moratórium csak logikus folytatása lenne annak a fejlődésnek, amelyet Hoo'ver a>z elmúlt évben kezdeményezett. . A Daily Telegraph hangsúlyozza az angol jegyzék óvatos megszövegezését és ná- mutat.iaxpa, hogy ... .. , KO MÁROMI JÁNOS: ORDASOK Hősi regény a XVII.-ik század végéből (52) — Fenség! Petneházy óberezt puszta karddal vívja a Zsidó-kaput, Szepessy Pál és üvöltő legényei pedig baltával és csákánnyal verik forgácsba a Fehérvári-kaput. A fővezér nem tudott mit szólni. Mert látta már, hogy őrülteket szabadított reá a várra. Újabb s még iszonyúbb negyedórák következtek mostan. Buda ismét, beleveszett a füstbe és koromba. Hat óra lehetett, a nap a budai hegyek vállára készült lehajtani elfáradt fejét, amikor —- egy meghasadt füstfelhőn át — úgy rémlett föl Lotharingiai Károlynak, hogy fölkeiő-zászló leng az egyik bástyán s szivelállitó pillanatok után mintha egy másik keresztény zászló siklott volna föl Nagyboldogasszony templomának tornyára. De nem volt ideje még megborzongani sem. amikor újabb staféta állt meg előtte: — Fenség! Petneházy óberezt kuruc-zászlót tűzött ki az egyik bástyára! „ Lotharingiai Károly könnyes szemmel nézett a környezetére: — Urak! Buda a miénk! És ugyanakkor köröskörül a füstbeborult vár alatt fölorditottak Európa összes keresztény vitézei: bajorok, würtembergiek, szászok, poroszok, svábok, franciák, olaszok, lengyelek, spanyolok, svédek, horvátok és hajdúk. Az égig nyúlt föl ez a diadalüvöítésük: — Buda a miénk! Buda a mi-é-é-énk! ... Szepcs6y Pál e pillanatban ellenség vérétől piszkosan ott állt az egyik bástyaréeben, ne- kidülve a falnak, rémületre tágult szemgolyókkal ... Látta a vár terén őrjöngő dulakodást... Petneházy Dávid ezredes csak az imént sújtotta fejbe a vakmerőn vagdalkozó Abdurrahmannt, amire eldőlt a vezérbasa s lisztes szakálla eltakarta, mint egy fehér lobogó... Látta Esze Tamást toporzékolni a súlyos csákányával ... Látta Tyukodi pajtást legénykedni és táncolni a hátráló törökök karéjában ... Mellette ugyanakkor fújtatott föl csúnya káromkodással re- zesorru Majos Ferenc (Tulok György kapitány holtan feküdt már!) és látta Buga -Jakabot, meg Zöld Demetert csapkodni keserű búval... Ott Vagdal kozott lihegve Sallay Pál pataki szenior fia... És látta végül kőröskörül az erdőket, rneg az Alföld lapját másvilági tüzözönben ... Ugyanakkor meghallván alulról Európa keresztény vitézeinek diadalorditását, akik fekete tömegekben indultak meg az árva Buda ellen, Szepessy Pál ráoceudott leghübb szövetségesüknek, a törő Írnek nagy szerencsétlenségére s a falnak tántorodva. fejéhez kapott: — Uram-Isten, mi lesz most mivelünk? Álló hétig zúgtak Európa összes harangjai. Nemes Babotsay Izsák ur, Tarczal város nótáriusa pedig — Siralmas Krónikáját jegyez- getvén — irta vala annakokáért, amint vagyon itten: „Ebben az Esztendőben vétetett meg véres ostrommal hires emlékezetű Buda Vára, régi nagyemlékezetü magyar Királyok kedves lakóhelye, ugyanazon napon, melyen, Istennek titr kos Ítéletiből, hajdan a törököknek kezibe de- veniált volt. Úgymint Szent Mihály Havának második napján.“ xxm. A lángok, melyekben az esztergomi, szentendrei és torbágyi erdők álltak, zsarátnokba hulltak ugyan s aludtak el aztán végleg, a kánikula óta kiszáradt nádasok azonban továbblobogtak az őszben. Tűz, égignyuló tűz volt a Dunától a Tiszáig húzódó nádtenger és a Dunántúl. Mert arra menekült a nagyvezér i6. A nagyvezér, mikor a hirt kapta, hogy Buda elesett s Abdurrahmann basa lelke átszállt a Paradicsomba, földhözcsapta turbánját s fortyogó mérgében megesküdött a Próféta szakállára, hogy visszaveszi Budát s kipörköli belőle az összes gyaurokat. Ám eszeágában sem volt valóra váltani fenyegetőzését, mivel egyelőre túlságos melege volt: a sarkában ugyanis ott csörtettek immár Európa keresztény vitézei s az eretnek hiten lévő ordasok. Bizony menekült a nagyvezér, miközben a hátában tiiznyelvck festették haragos-vörösre a barna őszi estéket. Lotharingiai Károly herceg véres karddal vette vissza Kalocsát, Badeni Lajos Pécset és Simonié rnyát foglalta el ugyanakkor. Kaposvár és Siklós önként adta meg magát s példa jókat nyomon követte Szeged is. De még oz sem volt elég csapás a kontyosokra: október huszadik napján az egyesült kérész tény hadak a nagyvezér seregét pozdorjává törték Zen tán ál. A nagyvezér Péterváradra húzódod vissza ekkor. Pé térváradról Veteráni tábornokihoz küldte Mohmet agát, hogy békét ajánljon föl neki a szultán nevében. Vetaránit azonban Meh- met nem találta Szegeden, ajnird Szolnokra aie* tett Karaffa elé. A feketearcu generális megvetéssel fogadta a török követet: — Tudom jól, hogy az alkudozás csak ürügy nálatok, ti kutyák! Az ága megesküdött ekkor égre-íöldre s a Próféta koporsójára, hogy a szultánnak nincs egyéb szándéka, mint hogy békére léphessen a verhetetlen keresztény hadak fővezérével. Karaffa így szólt ekkor a nagyvezér követéhez: *— Előbb bizonyságát, kell adnotok,, hogy va- -Ióban békeszeretők vagytok! — S mi lenne a bizonyság? — érdeklődött az aga. Karaffa annyit mondott gúnyosan: — A Thököli feje! Az aga megnyugtatta ere a feketearcu császári tábornokot, hogy hamarosan szállítani fogja a kuruckirály fejét. És csakugyan, a nagyvezér elhatározta, hogy Nándorfehérvárra maga elé idézi Thökölit 6 végezni fog vele. Ámde nemsokára meg kellett győződnie, hogy Li- pót császár és tábornokai mosolyognak csak a nagyvezér gyors igyekezetén. Az ő szemükben ártalmatlan, szegény ördög volt már Thököli. Ez a hir megütötte Szepessy Pál fülét is. Zent-a alatt táborozott ekkor az uj-ból sokszor megzaklatott fejű bujdosóvezér s tüstént magához hivatta Esze Tamást. Ahogy Esze Tamás megjelent volna előtte a se p rüszem öld ők eiv el, a iléngőszakállu öreg vállára tette föl a tenyerét leghívebb hívének: — Az elkövetkezendő éjjelen kitörünk innét, öcsém, Tamás... Esze Tajnás. akinek eleitől fogva nem volt kiá!vére ez a kutya-macska-barátság, keserűen bólintott Szepessy Pál szavaira: — Veled megyünk, öreg! A bujdosóvezér igy folytatta ekkor: j — Lám, mink vettük meg Budát s azóta is az én lepényeim vagdalkoznak mindenütt a leg- élcn. Alig van már háromezer katonám a régi földönfutókból s most hírét hallom imé, hogy Thököli Imre grófi öcsémnek is fejét készül kiadni a pogány eb ... Két tűz közé szorultunk, öcsém, Tamás!... Csaknem magam- vagyok immár: Potrőczy és tlbrisi barátom valahol Thö- köli alatt reménykedik még a reménytelen állapotban, rég halott már a két Dúló-test vér, Buda bástyáiról hont.ergctt alá véresen az át-ko- Zötthirü Tulok' György kapitány, kitartó hiveim közül Majos Ferencet látom már csak magam körül a csutoraorrával. Majos Ferenc azonban szinte mindig italos hazafias gondjainak miatta... N os, Tamáö öcsém, a kuruckirály esete Halódik kelébe lépett a Str'ábrny-pör Iglau, november 14. A Stribmy-pör eddigi tárgyalási időtartama éppen a mai tárgyalási nappal emelkedett kétszeresére az első pör tárgyalási tartamának, de még ma, a hatodik hét kezdetén sem lehet megmondani, hogy mikor fog véget vetni. A vád és védelem egyre újabb tanukat vonultat föl e több tanú önszántából, levélben jelentkezett. A mai tárgyalás megnyitása után az elnök felolvasott egy levelet, amely lehetségesnek, mondja, hogy Sichrovsky és Strábrny még a háború alatt ismerkedhettek meg egymással, d e Strd'brny ezt tagadja, hasonlóképpen Sichrovsky íb. Ezután felolvastak még néhány, kisebb fontosságú levelet. Majd több periratot olvastak. Az iparianács a szfovsnszkói kedvezmény mellett Prága, november 14. Az állami ipartanács választmánya tegnap Hávaj turócszieinlmárlo- ni étpiiész elő terjesztésére egyhangúlag magáiévá tette a szloveruszkói gyáriparosok szövetségének azon javaslatát, hogy az á'la/mi szállításoknál érvényben lévé öt százalékos szlovénszkói kedvezményt, melynek érvénye 1932 december Elten leiár, további nehány esztendőre hosszabbitság meg. — Ben-ee Londonban és Oxfordiban. Londonból jelenítik: Benes csehszlovák külügyminiszter pénteken Londonba érkezett s onnan Oxfordba utazott tovább, mivel az oxfordi egyetem tiszteletbeli doktorátussal tüntette ki. A csehszlovák külügyminiszter tegnap MacDonald vendége volt Chequersben s ott lenesnél Sir John Simon külügyminiszterrel is találkozott. Benes hétfőn hagyta él Londont és Genfbe utazóit. a jegyzék nem az adósságok revíziójáról beszél, hanem csupán tárgyalást indítványoz az adósságok revíziójának lehetőségéről. A Times szerint az angol jegyzék nem foglalja magában a december 15-én esedékes adósságréözlet megfizetésének megtagadását. A hármas problémának* a reputációnak, a háborús adósságnak és a leszerelésnek megoldása előfeltétele a bizalom helyreállításának és ezzel a gazdasági élet normálissá tétefté- , nek. nagy példa minekünk la. Ki fogunk hát tömi innét, belevetjük magunkat a Szernye-mooaa- rakba s újból zörögni fognak a kardok! Esze Tamás megrázta az ősz vezér széléé markát: — Ki fogunk hát törni innét, vezér! — Még az elkövetkezendő éjszakán, — tette hozzá suttogva Szepessy Pál. — Még az elkövetkezendő éjszakán, — suttogta utána Esze Tamás. És igy történt, hogy az egyesült keresztény hadak zentai táborában másnap hajnalra hült •helye maradt csak Szepessy Pálnak és háromezer legényének. Lárma és kapkodás tört ki a táborban s mikor az ordasok szökésének hire Lotharingiai Károly herceg fülébe jutott el, önelégülten mosolygott rá: — Annál jobb! Most legalább okunk lesz leszámolni e bitangokkal is! Hideg ősz lett ekkorára s novemberi ködök hadoszlopai nyomultak már előre mindenfelől az alföldi szemhatáron. S e ködöktől körülövezve igyekezett északkeleti irányba Szepessy Pál és háromezer ordasa. Egyelőre Munkács táját szerették volna megközelíteni, amelynek bástyafokán rendíthetetlenül tartotta magasra a thökö 1 iáous-zász!ót Zrínyi Ilona. Mert gőgösen dacolt a vár! A kuruckirály ekkor már minden reménykedéstől elesve sétált föl és alá az Aldunánál megfogyatkozott embereivel, de azért nem szűnt meg biztatni szépséges hitvesét, hogy fölmentő seregével tavaszra ott-terem Munkács alatt. Ilona asszony meg irta, sűrűn irta szerelmes és hívogató leveleit a „rongyos vár“-ból. S szerelmes szívvel válaszolhatott a szerencsétlen kuruckirály is. Tavasz felé azt. irta egyszer, hogy ha kegyelmet kap Lipót császártól, kész * szivvel meghódol neki. sőt katolikussá lesz ma- . ga is összes alattvalóival egyetemben. Hona asszony ezt a levelet megmutatta, férje leghübb emberének, Abeolon Dániel kancellárnak, aki, mint vakbuzgó luteránus, föltette magában, { hogy inkább német kézre játsza át a várat, de elébevág fejedelmi ura tébolyult szándékának. Tervét közölte a szintén luteránus Rádiós Endrével is és sikerült őt is a maga értelmére birni. így tudták ezt és adták szájról-szájra egymásnak a vár környékében csatangoló kurucok, meg Szepessy Pál ordasai, akik egyelőre a Szernye-moesarak közé vették be magokat d kicsorbult kardjaikat kezdték ólesitgetni. És a Szernye-mocearakban ugyanakkor dörgő erővel harsant meg a Tyukodi pajtás éneke. És tavaszra fordulván az idő, a Szernye-mocsarak minden tája zengett a fenyegető táboridaltól. S ugyanakkor megzörgették kardjaikat az ordasok. Iszonyú okuk volt erre a fen vég elő zésre. r—n som mon —»» *•— mm r—* i*-4
