Prágai Magyar Hirlap, 1932. november (11. évfolyam, 249-273 / 3062-3086. szám)
1932-11-13 / 259. (3072.) szám
13, Tafifaap. KOMMENTÁROK ★ ★ ★ A CSÁRDÁSKIRÁLy Az Idegen város 'hatalmas elsőemeleti kávéba zában esténként tizenhat tagú szalon- zenekar „hangversenyezik". A kispolgári nép boldogan tódul a tultömött helyiségbe, odaül szorosan a zenekar alá, nem bánja a fülsiketítő csimdadrattát, nem bánja a vastag, forró, fülledt levegőt, nem veszi észre, hogy ebben a városban van a világ legkomiszabb kiszolgálása és százszázalékos szórakozásnak véli ezt a kényszeredett esti ülést, amikor a ká- véházat csak olajjal kellene leönteni, az ajtókat leforrasiztani s az egészet mint szorosan telt szardínia dobozt forgalomba lehetne hozni. (A bennlévők amugyis régen elvesztették a fejüket). Más hijján és kedvetlenül ülünk a kávéház legszélsőbb sarkában, évek óta, mi is beszorítva töméntelen idegen közé s mozdulni se tudunk, mert a végtelenségig kihasznált térben nyomban szomszéd székekbe, hátakba. karokba, kabátokba és furakodó pincérekbe ütköznénk. Nyolc órakor, pontosan és biztosan, mint a halál, megszólal a zene. Természetesen az obiigát cirkuszi indulóval kezdi s az embernek elkeseredésében kedve támad, hogy manézs- nak nézze a tultömött helyiséget s a barátságosan biztató zeneszóra idomított elefántként kánként táncoljon a csevegő vendégek fején. — A befejezés után gyér taps. Föl Lélegzőnk. De ma valami rendkívüli történt: megszólalnak a kávéház távolabbi zugaiban elhelyezett bangerősitők: „halló, halló. Kálmán Imre, a csárdásklrály ötvenedik születésnapja alkalmából zenekarunk ma kizárólag Kálmán-ope- reüelcet fog játszani," A bejelentést óriási taps fogadja. Szavamra, boldogság ömlik el az arcokon. Feszültség, eíőrevetett jóérzés látszik, mintha valami kedves szenzációt kapna ma először a tömeg, pedig biztos, hogv ezerszer hallotta a Káímán-melódiákat s minden hangot jobban ismer a zenekarnál. De örül és friss érzés lepi meg, mint a mindennapi kenyér, a mindennapi korsó sör, a mindennapi szerelmes csők elölt. A karmester büszkén lep a ránc? ólja a pultokról a kottákat és hegedűt vesz a kezébe. Úgy tesz, mint a cigányprímás: a csárdáski- rály müveit kívülről vezényli és zenészei boldog izgalommal kívülről játszák. Nemcsak ez a prímás játsza kívülről Kálmánt, hanem valamennyi itt és Európa, Ázsia, Amerika más kávéházaibam. A zenészek csattogva rázendítenek a Csárdáskirálynő ütemeire. Mintha a boldog élet titkait szuggerálnák a publikumba, csupa fül, csupa szem, csupa mosoly a nép, senki nem gondol a csevegésre, az újságolvasók leteszik a lapot, a flört egyetlen maradandó kézfogássá merevedik, a családapák taktust kopognak, a családanyák dudol- ■nak, az agglegények íütyürésznek, a kisasszonyok sóhajtoznak, a gyerekek és a pincérek gátlás nélkül énekelnek. Ez az a pillanat, amikor minden más megáll a kávéházban, tünk, köszönjük neki, hogy így tud lelkesedni a csárdáskirályunkért s nem veti el a magyar mestert akkor sem, amikor kedvenc soviniszta lapjainak szőrszálhasogatói fölhábo- rodottan állapítják meg, hogy a város közön sége önfeledten ünnepi Kálmánt, a magyart. Megnyugtatjuk laptársainkat: nemcsak ez a nagy idegen város ünnepel. Olvassák el a szerkesztő urak a bécsi Briston tanár köny vét a „Gsárdáskirály“-ról s megtudják, hogy darabjait százezerszer adták elő, slágereit ti zenötmi'lliószor játszották mindenütt, Budapesttől Tantan a uar ivóig. Nemcsak ez a Ho- dáiy-kávéház változott meg a varázsló ütemeire, hanem ezer és ezer más kávéliáz, más fajta lokál, másszokásu ember, mástempera- mentumu nép itt, Moszkvában, Pernanbucoo- ban. Párásban és a grönlandi rádióállomások mellett. Kálmán muzsikáját, a tömeg jóérzésének ezt a mindennapi kenyerét országhatárra, sovinizmusra való tekintet nélkül szereti mindenütt az egyszerű ember. Szvatkó PáJ. * * Vezérk&jyoteelet „MARGAUXPraha-Smíchov, Dwisova 1. Telefon 408-76. Kétezer ötszázra emelkedett a kubai hurrikán halálos áldozatainak száma Hetven halót pusztított el az orkán — Rémült menekülés a szökőár elől 0»maguey, (Kuba) november 12. A hurrikán kubai pusztításairól beszámoló újabb hírek még döbbenetesebb adatokat közölnek a katasztrófáról. A legutolsó jelentések szerint a halottak száma meghaladja a kétezcrötszá*at. Hivatalos becslés szerint Camaguey lakosságának alig tiz százaléka menekült ép bőrrel, mig a többiek életükéit vesztették, vagy pedig könnyebb-suiyosabb sérüléseket szenvedtek. Santa Cruz dél Sul-i utasok híradása szerint eddig kétszázhatvan holttestet ástak ki, de a város romjai alatt s a fák ágai között állítólag még sok holttest hever. A rornbadölt városból csak néhány száz ember menekült meg, akik egész vagyonú ka,( még értékesebb ingóságaikat is visszahagyták. A városka legtöbb lakójának ideje sem maradt a menekülésre, a szökőár pilla,írnok alatt csapott le a városra. Vad morajlás előzte meg az ár jömint a tündérmesék királyi kastélyában, ahol a szellemek az utolsó mozdulatban megmerevítve száz évre hirtelen elaltatták az embereket és az ál lat óikat. A csodálatos operett egyik slágere a másikat szárnyalja tu'l, mert ebben a dalműben nem egy sláger van, hanem valamennyi énekszám az s ahogy az egyik agyon ismert téma a másikat követi, ahogy a nagyszerűen egymásra következő, a pompás antitézisekkel dolgozó, ismert melódiák váltakoznak, ahogy szomorú hangok után vidámak jönnek, gyors után lassúak, magas hangok után mélyek, úgy vi- dámul, emelkedik az arcok mosolya is, mintha kellemesebbnél kellemesebb érzéki szenzációk csiklandoznák e fáradt és elfásult tömeg idegeit. Amikor a zene néhány felcsigázott érzékiségil taktussal végetér, szűnni nem akaró taps tör ki. Az emberek még tapsolnak, pedig már fölhangzanak a Marina grófnő, a Bajadér-ütemei. A kávéház ettől fogva egyetlen Kálmán-láz a záróráig. A tömegizgalom bennünket is magával ragad. MegilletŐdve ülünk a helyünkön. A szentimentális szardíniák körülöttünk lelkes együgyüséggel suttogják egymás fülébe: ,.bá- jecsne ... ah ... a csárdáskirály" és a családanyák biísztek-vörösre tapsolják húsos tenyerüket. — Igen, ez a zene alapanyaga. Ez a milliószer hallott Kálmán-muzsika, amely Ugyanúgy kell a népnek, mint a milliószor evett száraz kenyér, amit a szegények talán megsóznak, megfűszereznek, esetleg a tűzön megpirítják, hogy izletesebb legyen. Aki ismeri az osztriga és a homár izének rejtelmeit, akinek módja van a tejszínhab és a croqueubonche nagyszerűségébe behatolni, az fölényes nemtetszéssel tálja vissza a megsózott száraz kenyeret, az unt és a torokiban fennakadó mindennapi eledelt, de a kenyér kenyér marad, milliók étele, az élet alfája és ómegája, mint ahogy Kálmán muzsikája is silánynak tűnik (talán nem is az) a muzikális osztrigaevők előtt, de mégis — itt láttam, itt éreztem — milliók zenei alapéledéi©, szá- r&z kenyér, strapáé'©!, amit habzsoló lelkesedé©.©1 nyelnek íe a kiéhezettek. Kodály-kávéház nyüzsgése megszépül előtvételét, legtöbben azonban nem tudták mire válni a sohasem hanoit hangtüneményt, mire ráeszmélitek a veszedelemre, már el volt zárva előlük a menekülés útja. a szökőár a város kikötőjében hetven hajót megaemmisitett. A lakosság körében hirtelen elhatalmasodó pánik leirhaiíaitlan jelenetek sorozatát idézte tel. Néhányan a vasúti pályaudvar felé menekültek, tehervagonokban kerestek menedéket, a vihar azonban ott is utóférte őket, dióhéjként kapta fel és dobálta szét a teherkocsikat s az azokban rejtőzok a szökőárba fulladtak. A mentés az egész éjszaka át lázas erővel folyt, az orvosok villany hiányában gyertyafény mellett dolgoztak. Állandóan újabb és újabb menekült rajok özönlenek a várasba s a katasztrófa borzalmas részleteiről adnak híreket, a hurrikán nem kerülte el a O'yman szigetet sem s mint egy repülőgép pilótája jelenti, ott is, nagy pusztításokat végzett. Az 1400 tonnás Balboa angol gőzhajó elpusztult, legénységét azonban megmentették. A város pusztulását tulajdonképpen a hurrikán utolsó 8zélrohamait követő szökőár tette teljessé. A tomboló elemek először a várostól délre fekvő vidéken pusztítottak, melynek lakossága egyenesen az omladozó város falai közé menekült. A menekültek szörnyű állapotban voltak, kimerültén, esa.pz ottan, félmeztelenül futkostak ide-oda a város ucoáin, majd az idegtépő lelki élménytől el zsibbadva, halálos fáradtan terültek el az ucoa körén. Férfiak, asszonyok s Tinfdése'á Danisban Dublin, november 12. Az ir forradalmi hadsereg több ezer fiatal tagja tegnap katonai alakulatokban felvonult az ir főváros uccáin. A rendőrség gumibotokkal szétkergette a tüntetőket. Több ember megsebesült. Később uja,bb összeütközésekre került a 6or a nyugtalan elemek és a rendőrök között. A rendőrség a helyzet ura. gyermekek keresték zokogva, eszelős kiáltozással hozzátartoizóiksi. A várost s környékét csak hamar megtöltötték a sebesültek, akiknek sególyldálfása a késő éjszakai órákig felverte a rornbadölt város csendjét. A hatóságok minden lehetséges eszközzel igyekeztek s-egiteégére lenni a Szerencsé ti eneknek. Az épenmár&dt házakat kórházakká alakították át s rögtönzött ágyakon helyezték el a sebesülteket. Miami, (Florida), november 12. A p®rti őrség egy angol gőzös rádiójelentését fogta fel, amely arról szól, hogy Jamaika északnyugati vidékén is óriási arányokban pusztított az ot- lcán. Ezen a vidéken hatvan halottja van a hurrikánnak. A Riviéráról jelentkezett az »adósoh érdekvédelmi egyesületéinek elnöke, aki megszökött az adósságai elől Pénzét eljátszotta s elmulatta s most ezer katonát kért egy mahrisch-ostraui ügyvédtől Mahrisch-Ostrau, november 12. Az adósságai és v-áfttócsaMsai elől megszökött Ksooakiaviios dr. urast ,r&ui ügyvéd, aki az általa megalakított „adósok érdekvédelmi egyeeületó‘‘-mek az éhüké ás volt, tegnap jelentkezett és pedig a Riviéráról. Egy máhr.'sch-cstiraaiii ügyvédeit tegnap leüli Ívta egy előkelő riviérai fürdőhelyről s közölte vele, hogy a komfortos lakás, egy-két nagyobb mulatság & a rulett márts fölemésztette azt az ös |:eget, amellyel megszökött Máhrisch-Ostrauból. Egyúttal kérte az ügyvédet, küldjön neki azonnal 1000 koronát. Amikor az ügyvéd etóeeltotta kérését, a sikkasztó arra kérte, lépjen érintkezésbe az ő (Keonskievics) feleségével, — akit egyébként csak útközben értesített arról, hogy örökre elhagyja — ó kérje meg, bocsássa ő az összeget rendelkezésére. Még megígérte, hogy az összeget már nem akarja rulettre fordítani, csak haza akar jönni Mábnisch- Ostraufba, ahol adósságait rendezni fogja. Minden jel ezerint csak újabb trukkről van szó. Ha meg is kapná az ezer koronát, az épp olyan bizonyos, mint az, hogy már valóban nincs pénze e kötelezettségeinek nem tud eleget tenni. Az elsikkasztott pénzt eíjáíszhatta s most nem tudja, mihez kezdjen. Elrendelték a vizsgálatot a tizenhárom évvel ezelőtt meggyilkolt rimaszombati foghallgató ügyében A négy gyanúsított előtt kihirdették a vizsgálati fogságot elrendelő végzést Ri ír (©szombat, november 12. (Saját tudósítónk jelentése.) A tizenhárom évvel ezelőtt bestiális kegyetlenséggel meggyilkolt Básthy Zoltán ügyében a .miult napokban uj fázishoz érkezeit a bűnügyi eljárás. A kerületi bíróság vizsgálóibirája a nyomozás befejeztével az ügyészséghez terjesztette be a hatalmas beteggé szaporodott iratokat s azoknak áttanulmányozása után az államügyészség vezetője most tette meg indítványát a vizsgálat s ezzel egyidejűleg a vizsgálati fogság elrendelésére. Az ügyészség indítványa alapján Konrád vizsgálóbíró az előzetes letartó®'atásiban lévő Varga János, Tanké István s id. Szabó Gyula a^sópokorányi, úgyszintén Lehotai Gyula zeherjei gazdák előtt máris kihirdette végzését, amely szerint a vizsgálat elrendelésével együtt mind a négyüket vizsgálati fogságba helyezi Mint jelentettük, a négy gyanúsított egybehangzóan ismerte be a bestiális bűncselekmény elkövetését s azzal mentik magukat, hogy a gyilkosság adejiében katonaszökevényekként bujdostak a közeli erdőkiben s a séta közben véletlenül útjaikba akadt joghallgatót kémnek nézték és azért tették el láib alól, hogy árulójuk ne lehessen. Valamennyien következetesen tagadják, hogy a tett elkövetése után a joghallgató hulláját kiifosztották volna. A szenzációs bűnügyben a rimaszombati kerületi bíróság a tavaszi esküdtszéki cikluson fog itélkeznij 9
