Prágai Magyar Hirlap, 1932. november (11. évfolyam, 249-273 / 3062-3086. szám)
1932-11-11 / 257. (3070.) szám
*PI«<MrMAG-tAR-HIRLS& 9 K&Z^AZPAS&G"* r Az adóvégrehajtás Szlovenszkón és Ruszinszkóban Irta: UHUG LEÓ dr. ügyvéd (Bártfa) a Az adók kivetése óvenkint utólagosan történik, pl. az 1931 évre szóló adót 1932 évben vetették ki, az 1932 évre pedig csak 1933-ban fogják kivetni. Minden évben azonban nemcsak a már kivetett előző évi, de a folyó évre szóló (bár még elő nem irt) adót is fizetni kell, még pedig utóbbit oly összegben, mint amily összeggel az adó utoljára habár nem jogerősen kivetve volt (270 §). A kiegyenlítés azután a kivetés megtörténte után történik. Ezen intézkedés folytán megtörténhetik, hogy valakinek helyesen vagy nem helyesen magas összegben történt kivetés után a következő évben (sőt esetleg években) törvény szerint ugyanazt a magas adót kell lerónia, amely reája utoljára, ha nem is jogerősen kivetve volt. Ez igen súlyosan érintheti az adózót, mert esetleg súlyos ezreket kénytelen adóra befizetni, habár kétségtelen, hogy ily magas adók reája kivetve nem lesznek. Miután az uj kivetés be nem várható, nincs más segítség, mint kérni a befizetési kötelezettség korlátozását, illetve a 283 § szerint a fizetés elhalasztását. Az évi adó négy egyenlő részletben fizetendő és pedig késedelmikamat mentesen február, május és november 15 napjáig (269 és 271 §). Ezen határidők be nem tartása esetén azonban a késedelmi kamat már a megelőző hónapok 1 napjától mint tulajdonképeni esedékességi határnapoktól számitandó. Az elévülés tekintetében, mely hivatalból észlelendő, a tv. 277—-288 §§-ai intézkednek. Az állam kivetési joga elévül 4 év alatt. Ezen 4 év számitandó a vallomás beadása évének végétől, ha pedig bejelentési kötelesség nem áll fenn, azon év leteltétől, amelyben az adókötelezettség keletkezett, egyszóval mindig január 1-től. Ha azonban a fél részéről kötelességmulasztásról van szó, a 4 évi határidő csak annak az évnek leteltével kezdődik, amelyben a kivető hatóságnak az adó illetve pótlólagos adó kivetése lehetővé tétetett. A kivetési időszak eltelte után következő 10 év alatt azonban az elévülés föltétlenül beáll (280 §). Két év alatt, — számítva az adóelőírás évének végétől — évül el a kincstár azon joga, hogy a törvénnyel ellenkező vagy pedig lényegesen hiányos eljáráson alapuló kivetést a fél terhére módosítsa a 256 § 5 és 6 bekezdése alapján. Ezen rövid elévülési idő azonban csak akkor érvényesíthető, ha a felet kötelesség- mulasztás nem terheli (277 § 4 bek.) Ellenkező esetben az elévülési idő 4 év, mely az eredeti határozat kézbesitésétől számitandó. Ilynemű téves előírások helyesbítését 2 óven belül a fél is kérheti. A kivetési jog elévülése félbeszakittatik minden egyes adókivetési intézkedés által; a félbeszakitás évének végétől az elévülés újra kezdődik. Az államnak az adók behajtására való joga 6 év alatt évül el, az esedékesség évének végétől számítva. Félbeszakad ezen elévülés intés, végrehajtás, halasztás engedélyezése által. A félbeszakadt elévülés az év végétől kezdve újból kezd folyni. Telekkönyvi bejegyzés által szerzett jog ér- vé-nyesitése ellen nem hozható fel az a kifogás, hogy a kivetés időközben elévült (282 §). E- szerint az elévült adót is érvényesítheti a kincstár 30 éven belül a telekkönyvi bejegyzés alapján, ami nem logikus, mert ha már egyszer az adó elévült és ez hivatalból veendő figyelembe, az adó már nem létezik. Fölmerül a kérdés, hogy * jogosítva van-e az adós vagy telekkönyvi jogutódja a 6 évi elévülési idő leteltével az adó telekkönyvi bejegyzésének törlését igényelni? A kérdést nemlegesen kell eldöntenünk, mert a fenti törvényi rendelkezésben bennfoglaltatik a telekkönyvi tulajdonos tűrési kötelezettsége, hogy a kincstár magát a jelzálogból 30 éven belül a bejegyzett adóra nézve — még ha az elévült is — kielégithesse. A kincstár ezen joga tehát, — kitörlés utján — meg nem szüntethető. Ez természetesen nem vonatkozik a 76/1927 gyűjt. sz. törvény életbe lépte előtt bekebelezett, elévült adókra. Az adókért való szavatosság kétféle: személyes és dologi. Utóbbival e helyütt nem fogok foglalkozni. A szavatolás fogalma alá nem esik az örökös kötelezettsége mert a törvény és a végreh. rendelet 260 §-ának 1 bek- szerint- az örökös nem .szavatol14 az örökhagyó adóiért, hanem mint más hagyatéki terhet közvetlenül köteles fizetni, még akkor is, ha azok az örökhagyóval szemben — ennek kötelességmulasztása folytán egyáltalán nem, vagy helytelenül lettek kivetve. A hagyaték átadása előtt az örökhagyó adóját a hagyatéki vagyont kezelő személyektől (262 § 3 bek.) átadása után pedig az örökösöktől igényelheti a kincstár. Ugyanezek kezéhez kézbesítendők tehát az örökhagyó vagy hagyatéka nevére szóló fizetési meghagyások is. J az Személyes szavatossággal tartoznak, ha az adó járulékaival együtt az annak fizetésére köteles személytől kényszereljárás utján be nem hajtható, 1. a társtagok — egymásközt egyetemlegesen — a társaság terhére előirt általános kereseti adóért, 2. az iparjogositvány haszonbérbeadója (ha többen vannak, egyetemlegesen) a haszonbérlő terhére előirt kereseti adóért, az évi haszonbér háromszorosa erejéig. 3. A járadékadó levonására köteles adósok, a tantiémadó levonására köteles társaságok és a jövedelmi adó levonására köteles munkaadók a köteles levonásokért, 4. a családtagok a jövedelmi adó azon részéért, amely a családfőnél megadóztatott jövedelmükre aránylagosan esik, 5. a tv. 6. §-ában említett testületek (fogyasztási közösségek, kolostorok, kongregációk stb.) ama jövedelmi adóösszegekért, melyek az összjövedelemből tagjaikat illető adóköteles jutalékra aránylagosan esnek, 6. a házastáre a másik házastáre terhére előirt jövedelmi adóért, általános kér. adóért, jár. adóért és a magasabb fizetés után járó adóért, azonban csakis a másik házastárstól szerzett vagyonnal és csakis 3 évig az adók esedékességétől számítva, 7. az előbbi pontban felsorolt adókért a megajándékozott az ajándék tárgyaival, nem tovább azonban, mint az ajándékozástól számított 3 évre (264 §), 8. a vállalat megszerzője a forgalmi adónak a f. adózási időszakra eső összegért és dolog megszerzője a forgalmi adóért, ha a bejelentés megtételét elmulasztotta (268/1923 sz. tv. 8 §)• A szavatosság a 266 § értelmében a kivető hatóság fizetési felhívásával érvényesíttetik, amely ellen a H. fokú pénzügyi hatósághoz fellebbezésnek van helye. A fizetési felhívásra nincs szükség, ha a társaság ált. kér. adójáért szavatoló társtag elleni csőd- vagy egyezségi eljárásról van szó. A szavatos ellen a behajtás csak jogerős kivetés alapján történhetik (266 § 3 bek.). A szavatos ellen vezetett végrehajtás esetén kifogásolható eszerint, nemcsak a szavatosság fennállása, hanem az is, hogy fizetési felhivás a tv. szerint nem lett kibocsátva vagy az még nem jogerős. (Vége következik.) Közel három százalékkal redukálták a dohánybeváltási árakat az 1933 évre A szlovenszkói és ruszinszköi termeiknek sikerült meg- akadályozniok a tervbeveti tízszázalékos leszállítást - A helyzet javulása esetén újabb árrendezést igényelnek Práoa, november 10. Ez év október 20-ára a központi dohány jövedék vezérigazgatósága értekezletre hívta össze a szlovenszkói és ruszin szikói dohán y térni é lők szervezeteit, amelyekkel a dohánybe válitási áir tíz százalékos redukáld sálról próbáltak tárgyalni. Eze k a tárgyalások akkor nem vezettek, eredményre, minthogy a szervezetek képoiselőd részletes kalkuíltá- ciókkal igazolták, hegy a beváltási ár leszállítása teljesen indokolatlan, mert a termelési költségeik nem hogy kevesbedt&k volna, hanem az általános szociális megterhelések, adók stb. következtéiben emelkedést mutatnak. November 10-ére, csütörtökre újabb értekezletet hívott egybe a vezérigazgatóság. Az értekezletein a földímivelésügyi minisztériumot Horák mérnök, osztálytanácsos, a pozsonyi gazdaságii .tanácsot Bella Metód, a tanács elnöke, Nekvasil mérnök gazdasági tanácsos, az ungvári földmii vetés ügyi reíerátus pedig Mahacsek mérnök, gazdasági tanácsos képviselték. A szlovenszkói dohánytermelők szövetségének delegátusai Baranyai Lajos, Feszty István és Papanek nagybirtokosok, Holub mérnök, a pnimási uradalom igazgatója, valamint Zvanovetz szövetségi igazgató voltak, miig a ruszinszlkói dohánytermelők szövetségének elnöksége nevében Kamin- szky János dr. és Zajic József nemzetgyűlési képviselő vetitek részt a tárgyalásokon. Az elnöki tisztet Moravetz, a dohányjövedék központi igazgatója látta el, az előadó pedig Dyk Mliro'slév volt. Hosszas tanácskozás után sikerült megtalálni az áthidalási a termelők és a dohányjövedék álláspontja között s végeredményként az 1933. évre az 1932. évi beváltási árnak 2.89 százalékkal való leszállítását fogadták el. Az 1932., illetve 1933. évre megállapított beHölgyek legnagyobb gondja: arcuk szakszerű ápolása. Ezen gondok megszűnnek, ha „JUN0“ krémet használnak, melytől arcuk bársonysima és üde lesz. Megrendelhető Dr. Flittner J. gyógyszertárában Banská Bystrica. 1 tégely „JUNO“ krém ,10 K, 1 drb „JUN0“ szappan 6 K. váltási árakalt az alábbi táblázat Sízetmlél- teti: Faj osztály 1932 1933 Kcs Kcs Debreceni válogatott 950 920 la 750 730 Iib 550 540 II 350 340 III 250 240 Kerti finom I 1200 1160 II 900 870 III 650 630 Kerti középSinoim I 900 870 II 650 630 III 450 440 Közönséges kerti I 650 630 II 400 390 III 300 290 Finom muskotály I 1000 970 II 750 730 III 450 440 Közönséges muskotály I 750 730 II 450 440 III 350 340 Kapa I 700 680 II 500 490 III 400 390 Kiihányás 150 140 Comagodatlan levél 70 70 Fuvar 100 kg-ként per kim. 0.35 0.30 A megállapodás megkötésénél a termelők hangsúlyozták, hogy csupán ideiglenesen és azzal a feltétellel járulnak hozzá a beváltási ár leszállításához, hogy elemi katasztrófa esetén vagy pedig ha a gazdasági helyzetben javulás állana be, fenntartják igényüket a beváltási ár ujáfob rendezésére. A csehszlovák Nemzeti Bank heti kimutatása szerint a bankjegyforgalom 161 millió koronával csökkent s 5895 millió koronát tett ki. Ugyanilyen összeggel emelkedtek a zsiro- követelések. A jegybank hitelügyletei minimálisak voltak. A valutakészlet 3 millió koronával emelkedett s összesen 1085 millió koronát tett ki. Az aranykészlet változatlan s az aranyfedezet 40-2 százalékos. Adómentes cukrot kapnak az élesztögyárak. A pénzügyminisztérium most kiadott rendeletével 53 ezer métermázsa adómentés cukrot engedélyezett az édesztőgyárak részére. A cukrot élesztőgyártással foglalkozó ipari szeszgyárak 1933 augusztus végéig vehetik igénybe. A cukorátvétel a cukorgyárból külön átvételi jegy alapján történik. A Vitkovici vasművek uj műszaki igazgatója. A Vitkovici vasművek uj műszaki igazgatójául Lucek kladnói főmén ökot- nevezték ki. Lucek főmérnök eddig a prágai Vasmű Társaság szolgálatában állott. Az áthelyezés mindkét érdekelt vállalat teljesen békés megállapodása alapján történt. és es°s> szeles idők jönnek, jelentkeznek a \ csuzos és idegbántal\ \ mák is. Az orvos házikúrát ajánl pöstyéni \ „Gamma-Kompressel“ T)&>ty4vú UgOfL Kapható minden gyógyszertárban A cseh agrárok akadályozzák a csehszlovák-magyar kompenzációs tárgyalásokat Prága, november 10. A múlt napokban a Lidové Noviny nyomán jelentettük, hogy a legutóbb kötött csehszlovák—magyar csereszerződés alapján tényleges ügyleteket ali£ lehetett kötni állítólag a pengőnek a szerződésben megállapított tulmagas árfolyama miatt. Ezért a csehszlovák Nemzeti Bank az itteni •érdekeltek kérelmére hozzájárulását adta a magánkompenzációs üzletek tervéhez, amikor is az érdekelt üzletfelek maguk állapítanák meg a pengő árfolyamát. A Lidové Noviiny mai száma e kérdés kapcsán a következőket közli: — Budapestről most tért vissza a prágai magyar követség képviselője azokról a tárgyalásokról, amelyeken elhatározták, hogy Magyarország nem hajlandó engedélyezni a ma- gáncsereforgalmi üzleteket és hogy a pengő árfolyama indokolt. A további csereügyleteket a magyar kormánynak a csehszlovák kormányhoz október első felében beterjesztett javaslatai alapján fogják megtárgyalni s ezeken a tárgyalásokon fogják megvilágitani azt is, hogy a magyar zsirsertésnek a prágai piacon való értékesítésének mik a nehézségei, bár Magyarországon a sertést újabban felvásárolták a szalámigyárak s igy nagy kiviteli fölösleg nincs és az osztrák kontingenst sem merítették ki. — Hoigy az uj csereszerződésről mikor fognak tárgyalni, az még nincs meghatározva, bár a kérdésről a gazdasági miniszterek már tanácskoztak. Az agrárok bizonyos halasztást követelnek és a tárgyalások korlátozásához ragaszkodnak. Ezt a prágai állatvásár eseményeivel indokolják, nevezetesen, hogy a külföldi sertés ára a legutóbb némileg emelkedett fl igy az októberi átlagár 8 20 korona volt az élősúly kilogramjáért. Az emelkedés megakadályozása céljából a prágai hentesek és nagyvágók, akik a sertésnek mintegy 70 százalékát vásárolják fel, megalakították a csehszlovákiai hu sfüstölő ipari szövetkezetei s keresztülvitték, hogy közvetlenül kapjanak devizákat, hogy a közvetítő kereskedelem túlságos nyereségei nélkül importálhassanak sertést. A közel látásügyi minisztériummal megállapodtak abban, hogy tuldrága árut egyszerűen nem fognak vásárolni. Ezzel a sértésim- portőröket arra bírták, hogy ezek október második felében 9-50 koronánál drágábban nem árultak, sőt a legutóbbi napokban 8.50 koronára esett a sertés ára. A szövetkezet vezetősége minden szombaton tartott ülésén megszabja a jövő hétre érvényes irányárakat. Miután ez az ár megáll api tás teljesen magántermészetű s annak hivatalos jellege nincs, az ellen a sertésexport-államok sem tiltakozhatnak — fejezi be közlését a Lidové Noviny. A beregszászi hetipiac árai. Beregszászi tudósítónk jelenti: A szerdai hetipiacon a következő árak alauítafc ki: Búza mm.-ja 150—155, rozs 115— 120, árpa 60—65, zab 60—62, tengeri 60—68, bükköny 30—32, burgonya 40—50, lóhere 30—35, széna 25—30, szalma 10—15 korona. — Vágómarha élősúlyban kg.-ként: 34, borjú 3—4, sertés sovány 5— 6, sertés kövér 6—6.50 korona. — Egy pár jármos ökör 3000—4000, fejős tehén 1000—2000, kocsiló párja 3000—4000, igásló párja 1500—2000 korona. — Szárnyas kg.-ként 8—10 korona. ii r»^Mwini||iiHiiBi^>riiiH iimmnnTi i VÍZUMOT Magyarországba. Romániába. Lengyelországba még ugyanaznap megszerez a „Prágai Magyar H?rlap“ pozsonyi kiadóhivatala, Lőrinckapu ucca 17, II. (Central passage.) Ilyen ntlevelek meghosszabbítását is vállaljuk. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága IL, Panská ul. 12„ III. em eszközli. * KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Automatatelefon 3529. Fő-ucca 69„ I. éra. NYITRAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Wilson-ucca 15 l. — Method-tér 3. UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal: Váralja-ucca 7/2. POZSONYI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 27-87. Lőrinckapu-ucca 17.
