Prágai Magyar Hirlap, 1932. november (11. évfolyam, 249-273 / 3062-3086. szám)

1932-11-11 / 257. (3070.) szám

. 257. (3070) szám ■ Péntek ■ 1932 november Előfizetési éri évente 300, félévre ISO, negyed- # Szerkesztőség: Prágáik, Panská ulice 12, évre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, /[ SzloVeUSzkÓÍ és rUSZÍnSzkÓÍ ellenzéki D&rtok 11. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 KC. J’i'J * *7 ' ' Prága II, Panská ulice 12. 111. emelet H képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több pOiltlKCLl nO-plLClpJCL Telefon: 34184, E^yes szám ára UO Ké, vasárnap 2.—Ki. SÜRGÖNYÖM: HÍRLAP, PSRHfl Hoover és Roosevelt TIZENEGY HALOTT, HATVANÖT SEBESÜLT Uccai forradalom a népszövetség városában Gépfegyvertüz — Harc a katonák is a kommunisták között AHtalános sztrájk Svájcban? (sp) Prága, november 10. Tévedés azt hinni, hogy Amerikában a demokrata párt és a republikánus párt ugyanúgy M-íöloserélődik a politikáiban, mint Angliában hajdan a toryk és a wrigh- tek s újabban a munkáspárt és a konzerva­tív párt. Amerikában a két vezérlő politikai szervezet között ritkán volt meg ez az egészséges csereviszony, s amióta Jefferson antiföderalis tálból kialakult a haladó szelle­mű, liberális, sok idealizmussal éa kevés realizmussal rendelkező demokrata párt, azóta a Washington föderalistáiból támadt republikánus párt, a Great Old Pairty, csak vajmi Titkán en,gedte át a hatalmat az ál­landóan föllépő és állandóan erős, de az öt­venegyszáza lék'os többséget Titkain elérő demokratáknak. Lincoln óta Franklin Rooseveltig, nyolcvan év alatt, Amerika csak két demokrata elnököt ismert: Cleve- land-et és Wilsont Az utóbbi 1912-ben nem a demokrata párt evidens fölénye miatt ke­nuit uralomra (a leadott szavazatoknak alig negyven százalékát egyesítette), hanem a republikánusok kettészakadása miatt, akik közűi a választáson Taft, a hivatalos köztár­saság jelölt 23 százalékot, Theodor Roose- velt, az önjelölt, 29 százalékot kapott. 1916- ot, Wilson újra megválasztásának évét, nem szabad normális választási évnek tekinteni, mert a nép a háborús pszichózis őrületében választott, s a republikánus Hughest inkább az angol-francia pénz, mint a nép demokra­tikus érzelmeinek fölénye buktatta meg. A köztársasági párt vezetői éppen ezért többé-kevésbé indokoltan állítják, hogy de­mokrata jelölt csak akkor győz Amerikában, ha az Unióval nagy báj van s az idegesség vihara süvít végig a hatalmas kontinensen. Nem lehetetlen. Egyszer a republikánusok végzetes belső válsága, egyszer a világhábo­rú, egyszer a kétségbeejtő gazdasági krízis segítette nyeregbe a demokratákat, ami ter­mészetesen nem változtat a győzelem nagy­ságán és — talán — jelentőségén. Franklin D- Roosevelt megválasztása nem a fel-fel- cserélődés törvényszerűségének egyik etaip- ja, hanem memento, hogy Amerikában va­lami nincs rendben s a csalatkozott, ideges tömeg most már csak az alapvetően mástól és újtól reméli sorsának jobbra?ordulását • Igazolja majd az uj elnök azt a félő remény­séget, amely feléje összpontosul? Át tudja varázsolni saját arcának örök ragyogását az amerikai nép elkeseredett arcára? Indokolt az a naiv, gyermeki hit, mely feléje vonzó­dik, mert optimista és mosolyogva tud ha­tártalan szenvedéseket elviselni? Indokolt az a naiv gyermeki hit, mely a nagy névtől, az amerikai arisztokrácia virágától, a Roose- veltektői vár segítséget s még azt sem veszi figyelembe, hogy a nagy előd, Theodor Roosevelt, aki huszonötödiknek került az elnöki székbe, a köztársasági párt szekerét tolta, míg Franklin Roosevelt, a volt elnök távoli unokaöccse, a harminckettedik elnök, a demokraták színeit viseli? A feleletet a jövő adja meg. Egyelőre csupán a problémákat látjuk, amelyekkel az uj Rooséveltnek meg kell birkóznia. A vészthozó problémák elején a gazdasági krízis lovagol három csatlósával: a munka­nélküliséggel, a mezőgazdasági krízissel és az ipar maraamusavai. A második problé­makomplexum a prohibició. A harmadik a háborús adósságok kérdése- A negyedik a vámtarifák bonyolult ügye. Az ötödik a le­fegyverzés. A hatodik a költségvetés ki­egyensúlyozása. Hoovernek az első problé- makoímplexumba beletört. a bicskája. Ez az ember, akinek 1928-ig minden sikerült, ak­Genf, november 10. Tegnap este a népszö­vetség városában forradalmi jellegű esemé­nyek játszódtak le. A szocialisták, a kom­munisták, a rendőrség és egy jobbol­dali politikai csoport között véres uccai harc fejlődött ki, amelynek szomorú arányai csak ma bontakoznak ki teljes mértékben. Svájc története hosszú idők óta nem látott ha­sonló véres uccai eseményeket. Az összecsa­pásnak eddig tizenegy halottja és hatvanöt súlyos sebes ültje van. A súlyos sebesültek kö­zül sokan élet-halál között vivódnak. A tragikus eseményekről ma délben a kö­vetkező jelentés érkezett: Az Union Nation&le nevű szélső jobboldali csoport zárt helyiség­ben ülést tartott, amit a szocialisták és a kom­munisták meg akartak zavarni. A szocialisták a kormánytól az Union Nationalo népgyülésé- nek betiltását követelték, meTt a jobboldali alakulat kritika tárgyává akarta tenni Géni szocialista berendezését. A kormány nem tel­jesítette a szocialista párt kívánságát, ellen­ben Lausanne-ból egy század katonaságot rendelt Génibe a népgyülés őrzésére. A jobb­oldali ülés nyugodtan folyt le, de a, ház előtt az uccán többezer szocialista és kommunista gyűlt össze s a szocialisták vezetői felszólítot­ták a tömeget, hogy támadják meg a jobbol­daliakat. Az egyik szocialista vezér kijelen­tette, hogy a kormány kihívó magatartására a % egyetlen feleletet a forradalom adhatja meg. A kommunista vezér Szónoklatában szintén hangsúlyozta, hogy fegyverre] a kézben kell megadni a választ a rendőrségnek és a ka­tonaságnak, A rendőrség helyzete egyre veszedelmeseb­bé vált. A parancsnok kénytelen volt a ké­szenlétben álló gyalogos század segítségét igénybe venni az ucca kiürítésére, a fölvo­nuló katonákat a tömeg megtámadta, pillana­tok alatt körülkerítette, egy részükéit lefegyve­rezte, a fegyvereket összetörte és a katonák csákóival gúnyosan futballozott A fölvonuló katonáknak borsót szórtak a szemükbe, úgy hogy tehetetlenné váltak. Botütésekkel és ru­kor vedet te el a sulykot, amikor 1928-bain választási ágitációját a prosperity fenntar­tására építette. ,yÉin jelentem a prosperi­tást" — hirdette, s az emberek hittek neki- Kiünit, hogy tévedett, s a nép sohasem bo­csátotta meg önmagának, hogy bizalmat előlegezett Hoover jelszavainak. A robusz­tus, darabos „self made man“ a brutális ki- I zsákmány odók típusába tartozott: csak ott tudott remekelni és ott tudta ragyoghatni nagyszerű szervező erejét, ahöl ellőtte nem vollt még semmi, ahol a szűz talaj mérhetet­len gazdagságával készséggel hajlott meg mérnöki körzője előtt, Kínában, hol uj bá­nyákat tárt föl, tekintet nélkül a benn­szülöttek sorsára, Indiában, a Wild Westen, ahol az olaj parlagon hevert és vár­ta a zseniális mérnök szervező erejét, a vi­lágháborúiban, ahol egy-egy mérnöki elkép­zelés útjába neim gördítettek akadályt, bár­mennyi pénzbe és életbe került. Hoover a gazdagság, a fejlődés kitűnő megoirganizáló|ja gás okkal tizenöt katonát többé-kevésbá megse­besítettek. A parancsnokló hadnagy oly sú­lyosan megsebesült, hogy kórházba kellett szállítani. Ebben a veszedelmes helyzetben futólépésben megérkezett a lausannei század, amely a szokásos figyelmeztető jelek után két gépfegyvert szegezett a tömegnek. Amikor a figyelmeztető lövések sem vezettek eredmény­re, a gépfegyverek működni kezdtek. A hatás irtózatos volt. Sokan vérben íetrengve marad­tak a kövezeten, a többiek pedig pániksze­rűen. egymást letiporva menekültek a mellék- uocákba. Az áldozatok között számom ártatlan járókelő van, akik nem figyeltek a katonaság vak lövéseire és nem menekültek el. A két percig tartó gépfegyvertüz után a sebesülte­ket és a halottakat a közeli kávéházakba vit­ték, ahol a bililárdasztalokon helyezték el őket. A sebesültek itt első segélyben részesük tek. A katonaság beavatkozása után a rend ha­marosan helyreállott. Az éjszaka folyamán elvétve újabb nyugtalanságra került a sor, igy a főpályaudvar mellett, ahol a kommunisták vezére beszédet mondott az egybegyűlteknek.; A rendőrség ezt a tüntetést vérontás nélkül szétoszlatta. A helyzet komoly, mert a szocia­listák és a kommunisták általános sztrájkot akarnak hirdetni. A kormány még ma éjjel mozgósította a harmadik gyalogezredet és be­hívta az egyik honvódzászlóalj tartalékosait. A halottak között egy német állampolgár van. Az utcai harcéit következményei Genf, november 10. Nieolet, a genfi szocia­listák pártvezérét letartóztatták és börtönbe vetették. Azzal vádolják, hogy ő szervezte meg a genfi forradalmat. Lehet és Tronohet kom­munista vezérek elmenekültek a városból. El­fogató parancsot adtak ki ellenük. A svájci szociáldemokrata párt, valamint a genfi szak- szervezetek vezérei a mai nap folyamán fog­lalkozni fognak az eseményekkel g egyelőre — de miit ér ez a szervező erő, ha nincs miit megszervezni, ha hibákat kell jóvátenni, ha a kezébe került anyag nem ér semmit, ha számitásaimaik előfeltételei és fizikai alapté­telei megfoghat.at 1 amul variálnak? A dara­bos és egyenes salfe made műn ott nagy, ahol valamit építeni kell a semmiből. Az arisztokrata embertípus diplomáciád és ki­egyensúlyozó képességeivel akkor kerül elő­térbe, ha valami diüledező régit, meglévő, de beteges rendet, ügyesem, okosan, tapintato­san meg kell őrizni, a bajokat bölcsen ki­egyensúlyozni, a müvet ismét életképessé tenni. Hoover nagy pionír volt, aki nem vál­hatott be egy halálig bonyolult rendszer dip­lomáciai munkájánál. — Vele szemben a si­ma és finom Franklin Roosevelt az uj Tal- leyrand, aki évszázados tradíciók fölkészült- sógével ért az elrontott dolgok jóvátételéhez, a nagy békitésekbez, rábeszélésekhez, meg­győzésekhez s — ami a legfontosabb — a mosolygó bizalom szivekbe csöpögltetéséhez. nem tudni, hegy mai tanácskozásuk után ki­hirdetik-e az általános sztrájkot. Nem lehetet­len, hogy holnap vagy holnapután tiltakozás­képpen egész Svájcban leáll a munka. A vérengzés okainak eldöntésénél a véle­mények megoszlanak. Minden párt a saját szempontja szerint it^li meg a történteket. Mindenesetre tény, hogy a tömeg nem volt fel­fegyverkezve s csupán borssal harcolt a kato­nák ellen. Viszont az is tény, hogy a tüntetők provokálták a katonákat, amennyiben kira­gadták kezükből fegyvereiket és csákóikat le­rángatták. A parancsnokié tiszt szabályosan háromszor megadta a figyelmeztető jelt és többször a levegőbe lőtt s csak akkor rendelte el a gépfegyverek használatát, amikor maga is életveszélybe került és katonái hátrálni kezdtek. A kommunisták ezzel Szemben azt állítják, hogy a parancsnokló tiszt semmiféle intő jelt n«m adott Véres össieütfcSsések Németországban Chemnitz, november 10. A tegnapról mára virradó éjjelen súlyos összeütközésre került a sor a nemzeti szocialisták és a szociáldemo­krata védőrség tagjai között. Háromezer nem­zeti szocialista egy temetés után zárt sorok­ban a belvárosba vonult. A menet föloszlatása után néhány száz nemzeti szocialista épp ak­kor vonult el a szociáldemokraták háza előtt, .amikor ott végétért a forradalmi emlékünnep pély. A kéit egymásnak jövő csapat között ■csakhamar vad verekedés támadt. Mindkét fél több lövést adóit le. Azonnal nagyobb rend­őri készültség vonult ki és hosszas munkával .sikerült a verekedőket szétválasztani. A szo­ciáldemokraták közül huszonö'ten, a nemzeti szocialisták közüli tizen, a rendőrök közül öten megsebesültek. A Roosevelt-család régóta „cián" Ameriká­ban: a Mayflower arisztokratáinál is arisz­tokratább fajta, amely százszámra adta a. nagy férfiakat Amerikának, köztük két elnö­köt, mant hajdan az olasz polgári arisztokrata csládok a pápákat Rómának. Mondják, hogy amikor az ősapa, Glans Martensen van Roo- sevelt 1644-ben New-Amsterdamba érke­zett, hazájában már tisztelt nemes ur és elő­kel ő diplomata volk Kevés európai hercegi család van, amely előkelőségben és tradíció-* bán fölívelhetné a versenyt a Roose veitekkel* Az uj elnök tradicionális diplomata talen­tuma, egyesülve a valódi amerikai energia- I val és optimizmussal, ez a békítő, kiegyen­súlyozó, reparáló erő talán jóváteszi Ame­rikában azt, amit elrontott egy másik tiszte- lékeméitől, de kevésbé aktuális erő: Hoo­ver fejlődést organizáló és gazdagságot he­lyes mederbe terelő tehetsége, az építő­mesterek brutális, nyers és kompromisszum nélküli alkotóereje.

Next

/
Oldalképek
Tartalom