Prágai Magyar Hirlap, 1932. október (11. évfolyam, 224-248 / 3037-3061. szám)

1932-10-05 / 227. (3040.) szám

4 *P]^<M-yVVAfiÍ£AR-HIRI»aB 1932 október 5, szerda. MINDENKI YOYOZIK Irta: NEUBAUEB PÁL Mindentki yoyoxSk — ez a legújabb, a leg­szebb, a legdivatosabb. A yoyo egy uj já­ték, buíelejtő, szórakoztató és mint sokan mondják, szerencsehozó. Pár is hozta divat­ba, ott a boulevardokon minden második em­ber yoyoval a kezében öl a kis kávéházak előtt, de munkaköziben is a yoyot szorongat­ja és ha rohannia ibell, akkor is játszik. Ez az uj divat hirtelen és minden reklám nél­kül osont be Párisba és a szivekbe, mint az ősz és egy csapásra hódított meg gyereket és komoly embert, asszonyt és férfit egy­aránt. A yoyo egy meglepően primitív já­tékszer, nem is játék, csak játékszer és en­nek is olyan egyszerű, hogy ha látod, nemi csodálkozol rajta., hogy meghódította a fran­cia fővárost, ahonnan nemsokára itt lesz ná­lunk, mert senki sem tudja diadalutjában feltartani és senki sem akarja feltartani. Mindenkinek felszabaditóan jólesik a yoyo, az a semmi, ami pillanatnyilag több a min­denféle mindennél, főként annál a nagy mindennél, amely minden Ígéret dacára csak nem akar megjönni Mi a yoyo? Játék, amely szembehelyezke­dik az évtizedes európai nyomorúsággal, vál­sággal és politikai békétlenségekkel, prog­ramokkal és konferenciákkal: a yoyo egy zsineg, meg egy kerek fadarabba. A zsineget a végén kell fogni és a fadarabkával együtt földfele hajítani úgy, hogy az egyik végét a zsinegnek elasztikusán kézben tartja a gyerek, vagy az aggastyán, nő, vagy férfi A ssineg leszalad, de aztán ruganyoson vissza­ugrik és magával hozza az elszaladt (kerek fadarabot- Gyengébbek kedvéért megemlítem, hogy ez a játék nem sokban különbözik a ré­gi diaboló játéktól, amelyre még biztosan mindenki emlékszik. Ez a yoyo és evvel van tele Páris. Áruházak elárusitónői egyik ke­zükkel kiszolgálnak, a másikkal yoyoznak; a bankokban Hanau asszonynak, a szerencse istenei titkárnőjének a lapját böngészik a jobb kéz mutatóujjával, mig a másikkal úgy yoyoznak, mint ahogyan a huszár 'lóháton egy kézzel cigarettát sodor; megesik, hogy szenvtelenebb nők csókolódzas közben sem feledkeznek meg a yoyoról. A yoyo a leg- kelendősebb árucikk, yoyogyártással meg le­het gazdagodni, csak sietni koll vele, meri hamar le fogja váltani egy más yoyo­Gyerekkorunkban volt az üvegkarika és a pige; futball és térniisz után tehetősebb kö­rökben golfoztak és bridzseltek. Közben, hogy legyen más is, egy kissé nietzschéz- tünk és f rendez tünk, emberfeletti emberek­kel és ödipuszkomplexumokkai úgy játszot­tunk, mint az üveggolyókkal és a pigével, ami köves és együgyüen jókedvet hozó já­ték volt. Egy kis pech következtében közbe­jött a világháború, ahol más játékok voltak soron és amelyből kiderült, hogy az ember- feletti ember csak olyan állatalatti állat, amilyennek Goethe megjelölte és az is nyil­vánvaló lett, hogy az ödipuszkoimplexum csak békében szép dolog, a háborúban elmú­lik magától, mint a nátha, ha kimész a friss levegőre. Jött aztán több mindenféle játék és a felnőttek megpróbálkoztak mindegyik­kel. Most légre jött egy egészen okos do­log, a yoyo. Ez a legokosabb az összes eddi­giek közt, mert a legegyszerűbb és sem ma­gyarázat, sem gondolkozás nem kell hozzá. A yoyo megváltja az embert a feleslegesen súlyos gondgondolatoktól, mozgásban tartja a testet minden nagyobb erőfeszítés nélkül, pompásan „abreagál“ mindent, politikát, fel- és lefegyverzést, gazdasági és morális válságot. Ha feleséged megcsal, ha szorít az árverező, ha üzleted pang — yoyo meggyó­gyít. Szebben nem illusztrálhatja sem játék, sem komoly valami, hogy minden yoyo eb­ben az életben, ahol zsineghez vagy kötve, mint a yoyo kerék fadarabja és a Sorsnak nevezett játékos egyebet sem tesz, mint föld­nek hajit úgy, hogy bizonyos idő múlva sza­bályszerűen vissza szál adsz a magasba. Mit szá­mit, hogy újra földnek hajit — — ebben a játékban az a szép, hogy mindig vissza kell ugranod a magad helyére. Mennél hosszab­ban nézed másoknál a yoyot és gyakorlód magad, annál belesebb és békésebb kell, hogy légy, mert a végén belátod, hogy min­den visszaugrik, ha elérte a mélypontot: Ha el nem ereszted a zsineget, visszajön a fele­séged magától; vele együtt minden többi baj meggyógyul. Ha nem ereszted el a zsine­get és a játék a kedvedre való. Alig akad, aki elereszti. A rossz yoyoxó pedig ne yoyoz- zou • A. yoyonál jobbat ebben a korban a nagy gyermekek számára nem lehetett vol­na kigondolni: anélkül, hogy bárki is tud­ná, minden erői ködéé nélkül couézik és va­lóban minden nap ,,jobbam megy neki". Av­val, hogy a fadarablkát ellöki magától a föld irányéiban, de avval a biztos tudattal, hogy visszapattan és kecsesen rácsavarodik a zsi­negre, minduntalan a maga aktivitását teszi próbára a sokat próbára tett ember és erőt fejt ki, amely rögtön megjutalmazza, nem kell várnia, mint a megszökött feleségre, boldogságra és üzletszerencsére, ott abban a pillanatban bekövetkezik, amit óhajt, aka­rata teljesedésbe megy és ez az, ami kielé­gíti a boldogtalant. Kecses formája a szel­lemidézésnek a yoyo: idézed a Szerencsé det, hogy olyan ruganyosán engedelmesked­jék neked, mint a yoyo. Pécs, október 3. A ezlovenszkói magyar ka­tolikus közéletet, általában azonban az egész szlovenszkói magyarságot érdekelni fogja, hogy magyarországi katolikus körökben komoly akció indult meg Pázmány Péter boldoggá- avatása érdekében és ez az akció a katolikus világban már elég széles hullámokat vet. Ezen a helyen nem kell behatóbban foglalkoznunk Pázmány Péter tör­ténelmi jelentőségével és nagy egyéniségével. A magyar történelem legnagyobb kiválóságai közül való a bíboros magyar Cicero, a magyar irodalmi nyelv és a magyar próza atyja, a ma­gyarságnak egyik Legnagyobb fia, aki az ősi pozsonyi koronázási dómban alussza más történelmi nevezetességek mellett örök álmát. Éppen ezért kelthet elsősorban a pozsonyiak & közvetve egész Sz-lovenszkó katolikus világá­nak körében nagy érdeklődést az a hir, hogy Kassa, október 4. (Kassai szerkesztőségünk­től) Kassa város képviselőtestülete hétfőn dél­után ö't órakor Muttnyánszky dr. és Tost Barna polgármesterek elnökletével folytatólagos ülést tartott, melynek napirendjén egyetlen pont: a Fórum-mozgó régóta húzódó ügye szerepelt. Napirend előtt az elnöklő Muttnyánszky dr. polgármester bejelentette, hogy a „Igazság" c. hetilap legutóbbi száma a Fórum-mozgó ügyé­vel kapcsolatban éles támadást intézett ellene, melyben azzal gyanusitoüta meg, hogy anyagi ellenszolgáltatásért képviselte az országos hi­vatal előtt a Gupa r. t. érdekeit a Fórum-mozgó uj koncessziójával kapcsolatban. Ezért felha­talmazást kért a képviselőtestülettől, hogy a minden alapot nélkülöző támadás miatt saj­tópert indíthasson az említett hetilap és a kérdéses cikkiró ellen s egyben annak a megállapitását is kérte, hogy azokon a képviselőtestületi üléseken, amikor ezt az ügyet tárgyalták, nem elnökölt, nem is volt jelen. Továbbá bejelentette a polgármes­ter azt is, hogy amikor a Fórum-mozgó eddigi bérlőjét, Spitz Ervint, bírói Ítélet alapján nem­régiben kilakoltatták a moziból, állítólag azt a kijelentést tette volna a végrehajtó hatósági közegek előtt, hogy amennyiben kilakoltatják, „kiteríti Muttnyánszky dr. polgármestert és Rédeky dr. jogügyi referenst". Mivel ez a kije­lentés a polgármester szerint kimeríti a zsarolás kritériumát, azért enge­délyt kért a képviselőtestülettől arra is, hogy Spitz Ervin ellen is folyamatba tétethesse a bűnvádi eljárást. A képviselőtestület egyhan­gúlag hozzájárult a két bűnvádi eljárás meg­indításához, egyúttal bizalmáról biztosította Muttnyánszky dr. polgármesteri, akinek eddigi eljárását a Fórum-mozgó ügyé­ben önzetlennek és a város érdekében állónak találta. Ezután Rédeky dr. referens olvasta fel a tanács jelen tését erről az ügyről. A jelen lés lényege röviden az, hogy a kassai Gupa üveg­ipari r. t., illetve annak tulajdonosai, Bon- grátz Rudolf és özv. Friedinann Benjamimtó tavaly a mozibérlő Unió-film egyik kivált cégtársa helyébe léptek be Spitz Endre mellé társul a Fórum-mozgó bérletébe és El kell hinni, hogy ennek az egyszerű já­téknak valóban ilyen mély értelme van, mert egész városok tele vannak vele. Játék minden időben kellett, már csak azért is, mert az emberek homályosam érezték, hogy az, amit az életben komolyan vesznek, haszon­talan játék. A különbség a két játék közt az, hogy az életjáték verejtékes és minden báj nélküli, mig a mindenkori yoyo a maga lát­szólagos céltalanságában megnyugtató és a kétségbeesett boldogtalanság űréit kitöltő. Más szóval: Gyermek lettem újra és ha yoyo- zok, tulajdonképpen lovagolok füzfasipot fújva. Ha nagyon megöregedtél, mint például az utolsó két évtizedben az emberiség, ele­mi erővel feltör benned a vágy, hogy gyer­mek lehess, akkor is, ha a fiatalság csak egy szóra és nem huzamosabb időre jön vissza. Páris yoyozik, mert túlságosan hosszai idedg győzött, ünnepelte az ismeretlen kato­nát és a hadvezéreket; yoyozik, mért a vál­Szilassy Pázmány Zoltán volt pozsonyi, je­lenleg pécsi egyetemi tanár világmozgalmat kezdeményezett Pázmány Péter szenttéava­tása érdekében. A mozgalom híveinek legfőbb érve az, hogy a nagy prímás életszentségét a Jézus Társaság­ban eltöltött évtizedek eléggé igazolják, öróla is elmondhatni azt, amit XI. János pápa mon­dott Aquinói Szent Tamás szenttéavatásakor: tudniillik, hogy annyi csodát müveit a Doctor Angelicus, ahány articulus szerzője. Mert való­ban Pázmány Péter is annyi csodát müveit, ahány könyvet irt és ahány prédikációt mon­dott. A mozgalom érdekes epizódjaként megem- lithetjük, hogy Fiedler Ilona, akinek nevét cik­kei révén különösen az eszperantisták világá­ban ismerik, a Spanyolországban megjelenő Espero Katolíca júliusi számában hosszabb cik­ket irt a nagy prímás boldoggáavat-ásárőL teljes készfizetői kezességet vállaltak az Unió-filmért, illetve Spitz Ervinért. Ennek ellenére az Unió-film hatalmas összeg­gel, 334.638 koronával maradt adós a város­nak vigalmi adó, épületbér és koncesszióbér, illetve részesedés címén. Az Unio-film ugyan­is a város koncessziójával játszott a Fórum- mozgóban. Mivel ez a hatalmas összegű tar­tozás szerződésszegést jelent a várossal szem­ben és mivel a város emiatt további érdekeit sem látja biztosítottnak, azért egy júniusi képviselőtestületi ülésen elhatározták a bér­leti szerződés felbontását az Unió-filmmel, il­letve Spitz Ervinnel szemben, a Fórum-mozgó helyiségeit a Gupa r. t.-nak adták ki, Spitz Ervin ellen pedig kilakoltatási pert tettek fo­lyamatba, melyet a város meg is nyert. A ja­vaslat végül a Fórum-mozgó további bérletét a Gupa r. t.-nak javasolja kiadni. Elsőnek Halmi Béla dr. szólott hozzá az ügyhöz és hosszú beszédben ismertette annak lényegét. Mindenekelőtt csodálkozását fejezte ki azon, hogy az eddigi mozibérlő Unio-film, illetve Spitz Ervin ilyen hatalmas összeggel maradhatott adós a városnak s ezért részben az illetékes városi hivatalokat is okolta. Az ügy hátterében tulajdonképpen a két eddigi cégtárs, Spitz Ervin és a Gupa r. t. versengé­se szerepel s az egésznek a város látja a ká­rát a nagyösszegü tartozás miatt. A szónok szónok az uj koncesszióra javaslatba hozott Gupa r. t.-ért sem lelkesedik túlságosan és i hangsúlyozta, hogy csak abban az esetben szabad a. Gupávai perfektuálni az uj bérleti szerződést, ha az minden eddigi tartozást kiegyenlít a város­sal szemben és megfelelő bankgaranciát nyújt a jövőre nézve, mivel az Unio-film nagyösszegü tartozásáért a készfizetői kezességből kifolyólag a Gupa r. t. éppen úgy felelős, mint Spitz Ervin. További fölszólaló Kőseik István (kommu­nista) volt, aki a város érdekében az Uniófilm a ■ kalmazottainak fizetéshátrálékát szerződési­leg a Gupa r.-t. kötelezettségei közé kívánta sorolni. Utána Weiser Ernő dr. szólalt föl és hangsúlyozta, hogy amikor annakidején a Kor­Akció indult Pázmány Péter boldoggá avatása érdekében Szilasi Pázmány Zoltán pécsi egyetemi tanár kezdeményezte a világmozgalmat Muttnyánszky polgármester tajtópSrt Indít a kanéi „Igaziág" ellen Hosszas és heves vita után határozta el a kassai városi képviselőtestület a Fórum-Mozgó uj koncessziójának bérbeadását takozó kormányok, az Oustric- és Hanau- skandalumok gyönyörűségeit nőim bírta ki. Borzasztóan elég volt a komolyságiból, amely komolytalan játékot üz az emberekkel —, jöjjön a játék, a yoyo, amelyhez nincs szük­ség semmire, sem kormányra, sem hadve­zérre, csak egy madzagra és egy kerek fa­darabra. Minden divat Parisban kezdődik: forradalom és yoyo. Berlin utánoz. Ha a győző Páris, a háború nyertese kiábrándult a győzelemből és beleábrándult a yoyoba, akikor mi Lesz, ha a legyőzött Berlin felfe­dezi a yoyot? Fel fogja fedezni, mert Ber­lin utánozza Párist. Azt hiszem, ha van egy plattform, amelyen Páris és Berlin megérti egymást, akkor a yoyo az- Nem fontos, hogy ez nem jelenti a békét. Más sem jelenti a békét De amíg Páris és Berlin yoyozik, nincs baj. Németek és franciák lovagolnak füzfasipot fújva és visszajött az ifjúság. Egy szóra — amíg tart a yoyo. •zó-mozgó játszási engedélyét átvitték a Fórum- mozgóba, a keresztényszocialista és magyar nemzeti pártokkal együtt a legélesebben ellenezte az erre vonatkozó szerződés aláírását, amig a város érdekeit minden tekintetben nem biz­tosítják. ■Spitz Ervin, mint a Fórum-mozgó bérlője, egy­szerűen nem fizetett bért évek óta, a vigalmi adó egy részét c*ak erőszakos módon tudták behajtani rajta, sőt még a közmüveknek sem fizetett az áramért s a furcsa az, hogy a köz­müvek ennek ellenére tovább adtak villamos- áramot a bérlőknek. Amennyiben az uj bérletet a Gupa r.-t. kapja meg, követeli, hogy az uj bérlő megfelelő garanciákat adjon a városnak, azonkívül fizesse meg az összes régi tartozásokat. Ugyanezt követelte Pausz Béla is felszólalásá­ban s ehhez még azt kívánta^ hogy az uj bérlő azonkívül fizessen le előre egyévi- bért és vigalmi adót és az uj bérlővel kössenek uj szerződést. Ró- deky dr. referens ezzel kapcsolatban azt a föl- világositást adja, hogy a bérleti szerződés marad a régi, csupán a bérlő személye változik. Pajor Miklós dr. hangsúlyozta-, hogy annakide­jén élesen ellene volt a magyarság pártjaival együtt annak, hogy jelenlegi helyén építsék föl a Fórum-mozit, de ha már fölépítették és a város uj épülettel gazdagodott, most közmeg­elégedésre és a város érdekében kell elintézni végre ezt az ügyet és nem megy bele annak további elhalasztásába. Az uj bérlőtől a régi tartozások megfizetését é6 megfelelő garanciá­kat követel a jövőre nézve. Wlrkmann Ármin dr. (magyar nemzeti párti) szintén uj szerző­dést és bankgaranciát, vagy megfelelő telek­könyvi bekebelezést követelt az uj bérlőtől és sürgette a régóta húzódó ügy végleges elinté­zését. A fölszólalások sorát Bada dr. főjegyző zárta be, aki az elhangzott kritikákkal szemben védelmébe vette az országos hivatal eljárását, amely arra a meggyőződésre jutott, hogy a vá­rosokra, mint jogi személyekre, szóló koncesz- sziókkaí a városok rosszul jártak, mert a kon­cessziók bérlőinek adósságaiért a városokat tették felelőssé. Ezért az országos hivatal a jövőben csak fizikai -személyek részére ad ki koncessziókat. Véleménye szerint a Gupa r.-t. eddig még nem volt köteles egyetlen fillért sem fizetni, mert a koncesszió nem az ő nevére szó­lott s fizetési kötelessége csak akkor lép élet­be, amikor mint konceesziótulajdonos jogilag is megkapja a Fórum-mozgó bérletét. Csak ak­kor lehet tőle követelni a régi tartozások meg­fizetését is. Ezután Muttnyánszky dr. polgármester szolgált felvilágosításokkal a követelhető garanciák kérdé­sét illetően, majd tiz percre felfüggesztette az ülést és a képviselőtestület jogásztagjaival meg Járműd építésszel hozzálátott a szavazásra kerülő határo­zat megszövegezéséhez. A határozat szerint a város olyértelmü javaslatot tesz az onszágos hivatalnak, hogy a Forum-mozgó uj koncesszióját Strausz Sáu- ro'röalk. a Gupa rt, aligazgatójának juttassa és eb­ből kifolyólag a város semmiféle kötelezettséget nem ismer el Spitz Ernáiméi, az eddigi bérlővel szemben. Az uj bérlő kötelezettségei között szere­pel, hogy a mozgó bruttó forgalmának öt százalékát köte­les a város pénztárába befizetni havi részletek­ben, moly kevesebb nem lehet, mint G0.000 ko­rona évente, továbbá köteles átvenni további al­kalmazásba a mozi eddigi alkalmazottait és a vá­ros részére megfelelő, 20U.0U0 koronáig terjedő bankgaranciákat nyújtani. Azonkívül köteles megfizetni az uj bérlő az összes eddigi tartozá­sokat és lia az eddigi bérlő bármilyen követelést támasztana a várossal szemben, azt is az uj bérlő köteles vállalni. Az uj bérlő évi 6000 korona bért fizet a ruhatárért. Ezt a határozatot egyhangúlag fogadta el a kép­viselőtestület aizzal a feltétellel, hogy ezt az onszá­gos hivatal is jóváhagyja. Ezután a késő esti órákig tartó ülés véget ért. — 1133 dollárt tesz ki Putty Lia hagyatéka. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: Londoni jelentés szerint Putty Lia, a tragikus körülmé­nyek között elhunyt filmsztár hagyatékát a uew- yorlíi törvényszék 1133 dollárban beesülte fel. Ez! az összeget Putty Lia két árvája között osztják fel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom