Prágai Magyar Hirlap, 1932. október (11. évfolyam, 224-248 / 3037-3061. szám)
1932-10-11 / 232. (3045.) szám
8 1982 oktőbér 11, feedÜL — A vilá^ghábotru leszereli ikatonááiaak ifletményei. Samorjáról iiPjóik: A Prágai Magyar Hirlaip egyik legutóbbi számúiban Mrül adtuk, hogy a loeancá állami adóhivatal a világháborúból hazatért és lőszered! katonák illetmi‘éiDyei ről elszámolást követel a városi adóhivataltól. E híradással kapcsolatiban felhivják a figyelmünket aura, hogy Pozsony vármegye hivatalos laprjámaík 1918. évi 48. számában jelent meg az akkori magyar hadügyminisztérium 30442-1918 1-fe számú rendeleté, amelynek értelmében minden község köteles volt minden hó végén elszámolná az adóhivatalnál a leszerelési illetményekre kapott pénzzel. Az eredeti aláírásokkal ellátott naplószem okmányt az elöljáróság összegezve adta át az adóhivatalnak s ha a község többet ifi vetett ki a kiutalt leszerelési illetéknél, ugv a különbséget, az adóhivatal megtéri'tétté. Az elszámolás eredeti okmányait az adóhivatal a honvédelmi minisztériumhoz teaijesztette fel, tehát az eredeti okmányok ma is ott vannak. xx Hitelezők figyelmébe! Az Ált. Hitel és Behajt.. Szövetkezet kori. fel. ő. S. R. részére. Bra- tislava, közhírré teszi, hogy működését a kassai körzetben megkezdte. Ideiglenes irodahelyiség Kosiée, Korvin-ucca 15. Helyi megbízottja Levente Zsigmond ur. A Szövetkezet az alapszabályban ismertetett föltételek mellett vesz fői 11 j tagokat. Központi megbízott Kessler Miklós ur, aki állandóan Kassán tartózkodik és ugyancsak szívesen áll a felek rendelkezésére. — Október 15-én lezárjuk az 1480 koronás I kéthetes római, utunk jelentkezéseit Közöltük, j hogy az október 27-i római utazásunkat, ame-! lyefc legújabb megállapodásaink szerint egy bu- J dapesti. aradi és bécsi irodával közösen rendé- i zünk g amelyet Gál István utazási osztályunk j főnöke vezet, nagy érdeklődés kíséri. Ez érthető is, mert az utazás programja a legváltozatosabb és az utazás a legolcsóbb utazásaink egyike. Emellett mindenhol egészen elsőrendűt nyújt. Az utazás jelentkezéseit e hét szombatján feltétlenül lezárjuk g ezért a bejelentkezéseket e hét folyamán már express kérjük címünkre: PMH utazási osztálya, Bratislava, Central Passage. — Belehalt sérüléseibe a pázsiíi gyilkos merénylet áldozata. Nyitrai tudósítónk jelenti: Hosszabban beszámoltunk az elmúlt nap a. Pázsit községben történt bestiális anyagyilkos- sági kísérletről, amelyne tettesét. Skolka Józsefet letartóztatták és a nyitrai törvényszék 1 fogházában helyezték el. Skolka egy baltával | leütötte édesanyját, majd az ágyba fektette, benzinnel öntötte le és felgyújtotta. A szomszédok észrevették a ezobatüzet s még idejében érkeztek, hogy az asszonyt megmentsék a tűz-1 2 3 * * * haláltól. Az asszony sérülései azonban olyan súlyosak voltak, hogy tegnap a nagytapol- í csányi kórházban meghalt. Gyilkos fia felett az i esküdtb Íróság fog ítélkezni. — A pozsonyi YMCA esti kereskedelmi és nyelvtanfolyamjai már megnyíltak. Jelentkezéseket még elfogad a sáncul i YMCA duf. irodája.-f- A prágai állatvásárra ma felhajtottak 422 szarvasmarhát és pedig 373 történelmi ország-^ belit és 49 szlovenszkóit. Eladási árak: törté-; nelrni országbeli ökör: 16 darab 4—4.90, 13 da-} rab 5—5.80, 5 darab 6.40—6.50 korona; bika: j 4 darab 3-75—3.90. 120 darab 4—4.60, 1 darab j 5 korona; tehén: 10 darab 2,50—2.75, 19 darab1 3.35—3.9Ó. 39 darab 4—4.70, 12 darab 5—5.50. i 2 darab 6.20—6.25 korona; üsző: 11 darab 3.50 i —3.90, 25 darab 4.20—4.75. 60 darab 5—5.90, 10 darab 6.10—6.40 korona; szlovenszkói ökör: 3 darab 5.35—5.90. 7 darab 6.20—6.90, 30 darab 7—7.50 korona; bika: 2 darab 4 korona. — El nem adtak 26 történelmi országbeli, 7 szlovenszkói szarvasmarhát, A vásár lefolyása közepes volt, 4* A prágai sertésvásárra ma felhajtottak 2519 sertést és pedig 2067 hízót és 452 ártányt. j Ebből történelmi országbeli volt 726 bízó. szio-1 venszkói 1341 hízó, jugoszláviai. 373 ártány, í romániai 39 ártány és magyarországi 40 ár- ‘ tány. Eladási árak: történelmi országbeli hízó: ! 24 darab 8.60—8.80. 485 darab 9—9.80, szlo-! venszkói bízó: 12 darab 7.75—7.90. 309 darab 8—8.75, 857 darab 9—9.80 korona, jugoszlá- • viai ártány: 271 darab 9.60—9.75. 132 darab! 10-20—10.30, romániai ártány: 31 darab 9.75, magyarországi ártány: 40 darab 10.20 korona. El nem adtak 380 bízót, 8 ártányt. A vásár lefolyása. élénk volt. KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Automatatelefon 3529. FÖ-ucca 69., I. etn NYITRAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Wijson-ucca 15 1. — Metíml-tér 3, UNGVÁRI szerkesztőség ée kiadóhivatal: Váralja ucca 7/2. POZSONYI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 27-87. Lörinckapn-ucca 17* VÍZUMOT Magyarországba, Romániába, Lengyelor í.zágha még ugyanaznap megszerez a „Prágai Magyar Hirlap“ pozsonyi kiadóhivatala, Uőrinckapu ucca 17., 11. (Central passage.) Ilyen útlevelek meghosszabbítását is vállal juk. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága j H., Panská uh 12, III. em. wzkőzli. Újból föllánsolt a nyeivfcarc Ruszinszkóban Dérer miniszter védi saját álláspontját - A nagyorosz irányzat tiltakozik az ukranlzáiás ellen, az ukrán irányzat a nagyorosz mozgalom ellen Prága, október 10. A ruszinszkói nyelvimre kérdésében Dérer iskolaügyi miniszter nyilatkozott a legionárus Národní Osvobozeninek. Többek között kijelentette, hogy két évvel ezelőtt figyelmeztették a * minisztériumot, hogy egyes állami iskolákban via factj olyan tankönyveket vezettek 'be Ruszin szikóban, amelyeket a minisztérium nem hagyott jóvá. A minisztérium ekkor kijelentette egyes nemzetgyűlési tagok előtt, hogy azokban az osztályokban. ahol ezeket a tankönyveket, már bevezették, egyelőre megtűri azon gyerekeknél, amennyiben már a birtokukban van. Ezt a toleráns álláspontot azonban fölhasználták agitáció® célokra, sót a Duchnovics Társaság fölhívást intézett a tanítókhoz, hogy a jóvá nem hagyott könyveket tovább terjesszék az iskolákban. Az agitációnak az lett az eredménye, hogy 167 iskolában, illetve 488 osztályban vezették be a nem engedélyezett tankönyveket, jóllehet 1930-ban csak 38 osztályban használták azokat. A minisztérium ez évben is tekintettel van a gazdasági szociális viszonyokra és elrendelte, hogy fokozatosan távolítsák el a jóvá néni hagyott tankönyveket. Ami a ruszin nyelvkérdést illeti. Ruszinszkó számára az elemi iskolákban tanítási nyelvként a hazai népnyelv van előírva, azonban a tanítók egyesülete által kiadott könyvek ennek nem felelnek meg. éppen azért nem lehetett azokat jóváhagyni. Végül bejelenti még Dérer miniszter, hogy a ruszinszkói nyelvgyakorlat kérdésében semmiféle változást nem 'hajt végre, hanem ellenkezőleg csak a több évi gyakorlatot erősíti meg. Vasárnap Munkácson a Nemzeti Színház nagytermében nagy népgyűlést hivtak egybe, amelyen Baesinszky szenátor elnökölt. Vaszilenko tanító élesen támadta Dérer iskolaügyi minisztert és állást foglalt az ukrán nyelv használata ellen. Kaiminszky dr., a központi nemzeti tanács nevében az autonómiát követelte. Kurtyák képviselő kijelentette, hogy Ruszinszkóban az ukrán nyelv terjesztőivel úgy fognak bánni, mint annakidején a csehek bántak az osztrákokkal. Merta cseh nemzeti szocialista szenátor felszólalásában hangsúlyozta, hogy pártja az orosz irány mellett és az ukrán ellen foglal állást és követelte, hogy Ruszinszkóban korlátozzák a cseh iskolák fölállítását. Prokap képviselő azt hangoztatta, hogy amennyiben Dérer miniszter nem hagyja jóvá az orosz tankönyveket, az összes ruszin iskolákban sztrájk fog kitörni. Több szónok még hangsúlyozta, hogy ez a mozgalom nem irányul a cseh köztársaság és a nemzet ellen, hanem az ukranizálás és a szociáldemokraták ellen. Végül elhatározta a nép'gyülés, hogy tiltakozó táviratot küld a kormánynak s felhívja Beszkid kormányzót, hogy amennyiben újból elutasítanák a ruszinok tannyelvkövetelését, akkor ő maga hagyja jóvá az orosznyelvü tankönyveket. Ukrán eUaniüntefés A munkácsi orosz népgyülés előestéjén a ruszinszkói ukrán szervezetek felhívást intéztek a ruszinokhoz. Egyben 12 ukrán szervezet táviratot küldött a kormánynak s a táviratokban elutasítják az orosz nyelvet, amelyet ők nem értenek, helyeslik az iskolaügyi minisztériumi eljárását a tankönyvek ügyében és élesen állást foglalnak Volosiu régi tankönyvei ellen. ............... l—wwiWWMirar Sm fflÁzKöntw-KaLTCntA. A csehszlovákiai magyar Semetkay József tanulmánya A régi világiban minden magyar középiskola évvégi értesitőjében u. u. programiértéhezéseik jelentek meg, melyek alkálimat, adtak arra, hogy a középiskolai statisztikai és tanulmányi adatain kívül a tanári kar tagjai ie beszámoljanak a szorosan vett oktató-nevelő robotoláson felül végzett tudományos munkásságukról. Az ország 227 középiskolája legalább ugyanannyi komoly tanulmánnyal járult hozzá az egyetemes magyar tudományosság fejlődéséhez s nem egy ilyen értekezés alapvető jelentőségű volt, mélyre, mint forrásmunkára késő évtizedek után is hivatkoznak. Nálunk ez a jó szokás kiment a divathó! s evvel a csehszlovákiai kisebbségi magyar tanári testületeket egy jelentős munkaterülettől fosztották meg. Pedig ez az egész világon bevett, jó szokás nem is terhelte az államot., mert a tanulósereg fillérjeiből gyűjtötték össze a kiadás költségeit, ami neon üres megterhelés, mert a tanulmányok egyrészt legeilső- soiríban a tanulóság okulására szolgáltak, másrészt emelték a dolgozó tanárok tekintélyét is. Tessék elhinni, hogy a tanítvány sokkal nagyobb tisztelettel tekint, sőt büszke arra a tanárjára, akiben többet lát az óaáit ugy-ahogy letudó, esetleg a diákságot sanyargató „Schulfuohs^-nál. Úgy jutott ez az eszembe, hogy egy magyarországi középiskola programértekezése került a kezembe. egy alapos gyűjtőmunkára valló tanulmány « cseb szlovák iái magyar ifjúsága'ól. Hozzá még nem is valami ősrégi, nagyvárosi iskola, de egy vidéki kisvárosban alig begyökeresedett, egészen újsütetű reálgimnázium, a, salgótarjáni adott módot egy tanárjának arra, hogy anyaggyűjtése és gondolatai nyomd afestékhez jussanak. Ezt a kérdést is tehát Magyarországon kellett először megfogni tudományosan, pedig talán minket érdekelne elsősorban és legégetőbben? A mi pedagógusainknak nem terjed tovább a figyelmük az érettségi aktusánál s teljesen közömbös nekik, hogy boldogul tanítványuk a főiskolán, vagy hogy helyezkedik el az életben? Egészen kézen fekvő a következtetés, — amit különben más tapasztalatok is alátámasztanak, — hogy a kisebbségi középiskolai oktatás (nem is igen több ennél) csak az érettségire nevel s nem az életre. Ennek a- szomorú állapotnak talán nem is a tanári karok az okai, hanem azok a lehetetlen viszonyok, melyekben a középiskoláink maguk tengődnek, hogy az oktatásnak és a. tanári karok munkásságának legnagyobb ambíciója a tanítás rendjének valami elfogadható módon való biztosítása lehet csak. Az elhelyezés, a zsúfoltság, sokszor tanterem-hiány, ebből folyólag túlterheltség, szegényes dologi ellátmány — s még hány hiányosságot lehetne felhozni! — azok az okok, melyek a középkorba illő viszonyokat előidézik. Nem csoda, hogy a főiskolára kerülő diákság. — ha nem hoz kellő erkölcsi alapot magával a gyerxx Szorulásban szenvedőknél, az „Igtnánöi" víz válik be legjobban. — Betörés a íelsőzellei fogyasztási szövetkezetbe. Nyitrai. tudósítónk jelenti: Tegnapra virradóan betörők jártak a íelsőzellei fogyasztási szövetkezetben, ahonnan az egész trafik- készletet magukkal vitték s az áruraktárt ie mcgdézS'ináJták. Megpróbálták a. péímzekréuyt i6 feltörni, d,<> ez megfelelő eszközök hijján nem sikerült. A oaendőreég nyomoz a betörök után. xx Talán még nem is tudja Ön, Asszonyom, hogy Prágában; a emiohovi Zborovská. 64. ezám alatt egy "párisi magyar Divatszalon működik, ahol bámulatosan leceökkcntett árak mellett a legújabb párisi, modellek után készíttethet angol és francia kosztümöket, francia ruhákat, gyermekruhákat. — Has//onbérbeadá)9. A koleráim úrbéres község kő- és kaviicsiba nyatelepét és jogát ■haszonbérbe adja 1032 október 27-én delelő! I 10 órakor 1933 január l-lől számítva hat évre, A kőbánya árlejtés utján a legtölb- bet ígérőnek lesz kiadva. Az árlejtés az úrbéri el nőknél lesz megtartva. Feltételieket és bővebb felvilágosítási arz mrlbéri elnök ad 1 Kólemanybam- Bratlb András ’Uirib edtoiöfc. — A törvénytár hivatalos magyar fordításának 1932. évi 36—37. füzete most, jelent meg a következő tartalommal: 106. Törvény a lefoglalt földből történt kiosztásoknak és cseréknek oly körzetekben való nyilvánkönyvi foganatosításáról, amelyekben a tagositási eljárás folyik. — 107. Rendelet, annelv- lyel a motoros jármüvek közúti forgalmára vonatkozó némely szabályok módosíttatnak ée kiegészíttetnek. — 106. Rendelet, amellyel némely gabonanem, a liszt és az őrlemények vámdi jtételeihez vámpótlékok ál lapíthatnak meg. — 109. Hirdetmény arról. hogy mily körülmények között teljesíthet a földkataszter felmérési tisztviselője « felek • kérelmére és költségére felméréseket és az ilyen felmérésekre érvényes díjszabásról. — A 37. füzet tartalma: 110. Hirdetmény a csehszlovák köztársaság és Svájc között az 1927. évi február hó 16-án kelt kereskedelmi szerződéshez az 1932. évi jumius 27- éai létrejött II. pőtjegyzőkönyv ideiglenes érvénybe- helyezésőrőh — A csehszlovák állam törvényei és rendeleted gyűjteményének évi előfizetési ára 1.20 Kő, az egyes füzeteké pedig levelenként 20 fillér. A régebbi 1922- 1931. évfolyamok terjedelmük szerint 120—180 Ke árban kaphatók. Az összes megrendelések egyszerű levelezőlapon az ,,Állaim nyomda, Kosioe“ címére küldendők. A pénz előző tea beküld***. mefWaeodó. XöntMlik as ősi. Ruháit, öltönyeit és egyéb ruhaneműit gyorsan — olcsón — és szakszerűen kitisztítja, rendbehozza, befesti BfcüB S£& vegytisztító és festögyár Brfl w VI V% Banski Bystrlca. mókazobából, -— nem kapja meg azt az életbáziet. melyre jövőj*ét biztosan felépithetL * Ének a talajtelanságnak, a bizonytalan útkeresésnek s a főiskolai diákságunk ebből folyó világnézeti és tár sadalom szemlé le ti divergenciájának hü képét ad'ja Semetkay József tanulmánya. A hozzá eljutott adatokból, melyeknek összeválogatásában és csoportosításában teljes objektivitást árul ©1, hi szén egyaránt felhasználja a jobboldal, közép és baloldal megnyilatkozásait. (Vetés, Magyar Diákszemle, Makk Évkönyv, Uj Élet, A Sarló Jegyében stb.) ugyanezt a következtetést vonja le, csak más okokat keres hozájuk. Ám ezek a más okok is mind igazak és helytállók s jórészt szintén a középiskolai oktatás hiányosságában találnak magyarázatot. A történelmi megalapozottság hiánya és az irodalmi, vagy helyesebben irodalomtörténeti tudás sekélyes volta Semetkay szerint az ok, mely ezt e kaotikus állapotot egyrészt előidézi. Ennek a felfogásnak igazolására fordítja tanulmányának legnagyobb részét (28 oldalból 18-at). így aztán — e ez talán az egyetlen hibája a tanulmánynak, — kifut az időből, a korlátolt terjeszkedési lehetőség miatt nem jut abba a helyzetbe, hogy részletes helyzetrajzot és kritikát adjon a diákság mai helyzetéről. De lehet az is. hogy érdektelenségét akarja dokumentálni avval, hogy csak konstatál s álláspontját csak ott hangoztatja, ahol általános kérdésekről van szó. Bevezetésében Semetkay az ..apák és fiuk** ellentétéből indul ki, mely sohasem volt oly kiélezett, mint manapság, amikor a minden időben természetes antugonizmus mellett a régi világ teljes összeomlásának felelősség-keresése is elidegeníti a fiatal generációt az öregtől. Helyesen látja meg. hogy ez a generációs világválság még jobban kiéleződött a kisebbségi sorsban, mert az őzt előidéző okokhoz, melyek a kapitalista és szocialista világrend összeütközésében gyökereznek, a nemzeti kisebbségek anyagi és szellemi veszélyeztetettsége is hozzájárul. A múlt felsöbbségét a kisebbségi ifjú nemcsak az apákig viszi vissza, de messzebbre is, a történelemre, „azt egyre jobban elitéli, valami különös ellenszenv és kritikai szellem alakul ki benne ellene s ennek következtében történelmi és nemzeti öntudata gyengül.*' így jut el logikus utón a nemzeti történelem kérdéséhez, amellyel az ifjúság egyes árnyalatai egészen különböző, de egyformán különleges és j különös szemszögből találják magukat szemben; A közép- és jobb-oldal (Mali, P rochászk akörök) történelmi tudásuk fogyatékossága miatt jóindulatúan ugyan, de majdnem értelmetlenül, a baloldal viszont (Sarló) „szociális átérbéklő** tendenciával. Ennek eredménye az, hogy megszakad a nemzedékek szellemi és érzelmi folytonossága és betöltetlen üt támad a nemzeti fejlődés folyamatában, „Fokozza a bajt as élet, a puszta lét bizonytalansága is. mely a történelmi kérdéseikkel való foglalkozásra, — bármily fontos öntudat — és jellemnevelő volna is az, úgyszólván időt sem hagy7, az önművelésre maradt időt túlontúl kitöltik a közgazdasági, szociológiai, kisebbségi stb. problémák égetőbb kérdései. Mégis, mint a hiány pótlásának egyetlen lehetőségét a történelmi kérdésekéi való intenzív, de ..tárgyilagos és tudományos" foglalkozást ajánlja a t főiskolai szemináriumokban. Az irodalomról szóló résziben szintéin arra a találó megállapításra jut, hogy a csehszlovákiai magyar ifjúságnak „ezirányu érdeklődése ugyan nagyobb. de ez is egyoldalú és a múlt felé ható ereje igen kevés/* Ez a múlt felé ható erő nem igen terjed tovább az Ady—Móricz—Szabó Deaső-triász koráig s igy egyrészt az irodalmi tudás szintén talaj- talan, mert kiesett a fiatalság foga lom tartalmából az irodalmi fejlődés tudata, másrészt e három, előbb körülrajongott ideálból is kiábrándult az ifjúság, mert neon látja bennük az aktivitás ideálját. Az ifjúságnak a szlovenszkói magyar irodalomhoz való viszonyát is tárgyalja Semetkay. Megállapítja, hogy mivel ez az irodalom maga talajtalan, hiszen nem gyökerezik eg'y tápláló és termékeny kisebbségi szellemiben, mint pl. az erdélyi a transz- szilvanizimisban, — mert ez maga nem tudott még kialakulni Szlovenszkőn, — úgy az ifjúság sem talál benne ..száz százalékosan** irányító egyént vagy oeuvret. Itt csak & két legkimagaslóbb irodalmi egyéniséghez (Mécshez és Győryhez) való viszonyt taglalja, mindig objektiven. az ifjúsági megnyilatkozásokból vett idézetek alapján. (Mivel a cikkem csak ismertetés akar lenni s az állásfoglalásnak a látszatát, is el akarom kerülni, erről a kérdésről neon ie irthatok.) Ennek az irodalomról szóló fejezetnek is az a konklúziója, hogy az ifjúságnak szemináriumi munkásságába fel kell venni a régi és modern magyar irodalmat, csak nem egy-egy irányba szabottan, de irodalomtudományi objektivitással. * Kétségtelen, hogy Semetkay hasznos munkál végzett amikor a mi ifjúságunk korszerű probléReiff Bútorgyár Banská Bystreca. Kompi, lakás- és irodaberemlczések. Modern tervek és ajánlatok díjtalanul. Szőnyegek gyári lerakata. ...... "■ ........................................... r i
