Prágai Magyar Hirlap, 1932. október (11. évfolyam, 224-248 / 3037-3061. szám)
1932-10-11 / 232. (3045.) szám
1932 október 11, kedd. 3 IHASARYK ELNÖK NYILATKOZATAI irtat TARJÁN ODÚN Az utóbbi napokban a köztársasági elnök két nyilatkozatát ismertette a sajtó. Az elsőt Knickerbocker amerikai író „Meggyő- tgyul-e Európa" című miunkája részére adta le Masaryk elnök, a másodikat a Sckerl kiadó cég Berend nevű szerkosatője hozta nyilvánosságra. A köztársasági elnöknek a küllőid részére szánt nyilatkozatai oly súlyos megállapításokat tartalmaznak a gazdasági és pénzügyi válságról, annak okairól, a megoldás lehetőségeiről, a demokráciáról és annak hibáiról és még egy néhány, a külföldet is érdeklő kérdésről, hogy mellettük nem mehetünk el szó nélkül. De annál kevésbbé telhetnék ezt meg, mert a kisebbségi kérdésről és a közr társaságban élő kisebbségeknek jogaikért folytatott harcáról a köztársasági elnök olyan nyilatkozatot tett, amelyet ezek egyáltalán nem érdemeltek meg s amely hangjánál fogva alkalmas arra, hogy a kisebbségek az államfő személyét is azonosítsák a kormány- re.zsimmelNyiltan szólunk a kényes kérdésihez, egyrészt a Masaryk elnöktől kapott felhatalmazás alapján, aki mindig hangoztatja, hogy a demokrácia diszkusszió. Ha tehát igaz az, hogy demokratikus államban él ünik, úgy jogunk van a bennünket érintő kérdésekhez nemcsak hozzászólni, hanem a helytelen vagy igazságtalan állításokat meg is cáfolni. Le kell azonban szögeznünk, hogy Masaryk elnök kijelentéseiért a kormány felelős, mert azok csak a kormányelnök tudtával láthattak napvilágot. Érveink és tiltakozásunk tehát, mellyel a köztársasági elnök nyilatkozatait kisérjük, nem az államfőnek, hanem a kormánynak szólnak. A Knickerbockernek adott interjú gazdasági és pénzügyi kérdésekkel s a kibontakozás lehetőségeivel foglalkozik- Masaryk elnök kijelentéseiben sokkal több az állam alapitó szubjektív elfogultsága, mini a tárgyilagosság, több az ellentmondás, mint a tényeken alapuló érv. Csehszlovákia gazdasági és pénzügyi nehézségeit nem a termelésnek a külföldi piacok elvesztése következtében beállott csökkenésére, hanem az államalapitás körül a közigazgatás megszervezésében jelentkező tapasztalatlanságra vezeti vissza. Masaryk elnöknek ez a megállapítása kétségkívül téves, még pedig két Okból. Először, mert az államalapitás és a bürokrácia hypertrófiája korántsem a tapasztalatlanságnak volt a következménye. Rasín doktor, Csehszlovákia pénzügyi és gazdasági politikájáról irt könyvében nyíltan bevallja, hogy a pártok versengésének, a demagógiának kellett a legsúlyosabb áldozatokat meghozni és kivihetetlennek látszó pénzügyi kötelezettségeket vállalni azért, hogy a nagy tömegéket képviselő pártokat leszerelhessék. A köztársasági elnök emliitett megállapítása azért sem helytálló, mert ha az államalapítást olcsó bban tudták volna eszközölni, csupán az állam adósságai lennének csekélyebbek, de a kivitelre utalt ipari termelés elvesztett piacaiért még nem nyújtanának kárpótlást. Masaryk elnök Amerika és Anglia válságára hivatkozik, ahol nem emelitek uj vámfalakat és mégis pusztít a krízis. Elfelejti, hogy a régi monarchia a föld legideálisabb, gazdaságilag legkiegyensúlyozottabb egysége volt s hogy az utódállamok külkereskedelme a régi monarchia külkereskedelmének sokszorosára rúg- Nyilatkozata során ugyan elismeri az elnök, hogy némileg fokozhatta a válságot a monarchia feldarabolása és ellensúlyként azt az eredményt veti oda, hogy a régi abszolutisztikus Oroszország, Németország és Ausztria-Magyarország helyét szabad államok foglalták el. Ez a megállapítása a pártdiktaturák idején legalább is — meglepő. ITT A CENZÚRA 16 SORT ELKOBZOTT. Masaryk elnök kijelen léseiből az látszik, hogy minden egyéb érdek és szempont fölé helyezi az állam szuverenitását. Ezérf ellensége a sokoldalú megállapodásoknak és bilaterális szerződéseket kíván, amelyék által hajlandó esetleg az utódállamok gazdasági összefogását, sőt esetleg a vámuniót is elfogadniMegállapítja az elnök, hogy az utódállamok a határok ellenére is egymással bonyolítják lé a legnagyobb forgalmai Csupán arról nem szól, hogy épp a határok miatt ez a forgalom nem kielégítő és nem elegendő a termelés fenntartására. Tiltakozik Németországnak és Olaszországnak a bevonása ellen. Végül rámutat az utódállamok egymás- közti viszonyának Achilles-sarkára, a politiBukarest, október 10. Megírtuk annakidején, hogy Titulescu, Románia leghíresebb diplomatája és londoni követe összeveszett kormányával, lemondott követi állásáról és visszavonult a magánéletbe. A bukaresti kormány kérlelései I nem változtatták meg Titulescu elhatározását és a hire6 diplomata, aki az egyetlen volt, aki Románia tekintélyét a külföldön megfelelő súllyal képviselni tudta, a végén már nem is felelt a Vajda-kormány leveleire ég sehol nem jelent meg, ahol román politikusokkal találkozhatott volna. A Titulescu-affér most váratlanul különös fordulatot kapott, s ez a fordulat rávilágít a bukaresti kulisszamögötti politikai élet problematikus módszereire. Az Universul nevű román lap vasárnap délután külön kiadást adott ki, amelyben a párisi Sud-Est agentura jelentése nyomán közli, hogy Titulescu a Vajda—Vojvoda kormányban elfogadta a külügyminiszteri tárcát, amelyet eddig maga a miniszterelnök töltött be. A jelentés szerint Vajda maga javasolta Titulescunak ezt a megoldási módot és eleve megszerezte a király engedélyét. Titulescu útban van Londonból Parison át Bukarestbe. A sajtóügynökség a hirhez valószínűleg Titulescu saját kívánságára megjegyzi, hogy Vajda és Titulescu a román külpolitika kérdéseiben megegyeztek és a miniszterelnök magáévá tette Titulescu álláspontját. Ez a hír arra indította Vajda miniszterelnököt, hogy még vasárnap este összehívja a bukaresti sajtó képviselőit és nyilatkozzék előttük a Titulescu-affér hitt eréről. Ezzel eloszlatta azt a homályt, amely eddig az egész ügyet borította. Vajda szerint már akkor, amikor a miniszter- elnök megalakította választási kormányát, a külügyi tárcát Titulescunak kinálta föl s ámbár a londoni követ nem fogadta el a fölkínált tárcát, Vajda kijelentette, hogy bármikor később is szívesen látja őt a külügyminisztérium élén már csak azért is, hogy a román külpolitikát ne a külföldről, hanem Bukarestből irányítsák. Vajda ezzel a nyilatkozatával nyíltan bevallotta, hogy a román külpolitikát mindig Titulescu irányította. Néhány héttel a kormány megalakítása után az Oroszországgal való tárgyalások folyamán nézeteltérések támadtak Titulescu és Bukarest között. Titulescu azon a véleményen volt, hogy a tárgyalásokat csupán Románia szövetségekai és erkölcsi problémára, amelyet azonban nem az ellentétek kiküszöbölésével akar megszüntetni, hanem azoknak csökkenését az érdekelt államok képviselőinek a nemzetközi konferenciákon való gyakori találkozásától reméli. Mindenki előtt, aki Masaryk elnök Írásait és élete müvét ismeri, megfoghatatlan rejtély marad, hogy az ellentéteket nem a népek leikéből kívánja az általa mindig hangoztatott igazság érvényesítésével kiküszöbölni, hanem néhány diplomatának gyakori, de valószínűleg akkor is csak a szokásos udvariassági formák betartására szorítkozó érintkezésétől reméli a békét és bizalmat megteremtő légkörnek kialakulását. Nem kevésbé meglepő a gazdasági kérdésekről nyilvánított véleménye, mely azt imuseinek közvetítésével szabad lefolytatni, míg a bukaresti kormány a német és francia választások után arra a meggyőződésre jutott, hogy az Oroszországgal való közvetlen tárgyalások célravezetőbbek. Alkalom is kínálkozott reájuk, amikor Litvinov Lengyelországon átutazva beszélni akart Románia képviselőjével. Mint ismeretes, Románia akkor Cadere varsói követet bízta' meg a tárgyalások vezetésével. Litvinov és Cadere elhatározták, hogy később Evianban, Genf mellett, folytatják a tanácskozásokat. Cadere jelentése alapján a bukaresti külügyminisztérium jelentést dolgozott ki, a román-orosz találkozóról g az Írásművet elküldte Titulescunak. Időközben Titulescu Bad Gasteinból telefonon fölhívta a román kormányt és magyarázatot követelt. Gafencu, a külügyminisztérium államtitkára és Vajda miniszterelnök közölték vele, hogy ebben a fontos kérdésben lehetetlen telefonon föl- világo&itást adni. Arra kérték a londoni követet, hogy utazzon Genfbe és képviselje Romániát a népszövetség pénzügyi bizottságában s egyúttal folytassa az Oroszországgal megkezdett tárgyalásokat. Titulescu nem volt hajlandó Genfbe utazni, mire Cadere követet elküldték hozzá Bécsbe, hogy tájékoztassa őt a Litvinovval folytatott tárgyalásokról. Titulescu Bécsben két napig nem fogadta Caderet, úgyhogy a varsói követ egyáltalán nem is beszélhetett vele. Vajda miniszterelnök újabb küldöncöt küldött Titulescuhoz és ismételten arra kérte, hogy a király kívánságára vállalja el a külügyminisztérium vezetését. E kívánságra Titulescu csak a népszövetség összeülését megelőző napon felelt, amennyiben beadta lemondását. A miniszterelnök a lemondást csak az Universuliból tudta meg. Ebben a helyzetben Vajda kénytelen volt a lemondást tudomásul venni és egy más delegációt küldeni Genfbe. Titulescu Vajda ismételt felszólítására is hajthatatlan maradt és sem a londoni követségre nem tért vissza, sem Bukarestbe. A miniszter- elnök azt gondolta, hogy az ügy el van intézve, amikor Titulescu most váratlanul elhatározta, hogy mégis elfogadja a fölkínált külügyi tárcát. Vajda miniszterelnök nyilatkozatából nem világlik ki, vájjon a bukaresti kormány elfogadta-e Titulescu külpolitikai irányát. Ellenkezőleg, a látszat az, hogy Vajda nem tatja, hogy -az elnök nem ismerte fel a nagy gazdasági egységeknek a termelés állandósítása szempontjából kétségtelen jelentőségét. A kormánjd véleményünk szerint súlyos felelősség terheli, mert az államifőnek a külföld felé tett megnyilatkozásai bizonyos fokig a köztársaság külpolitikájának útijait is megjelölik. A Knickerbocker előtt tett kijelentések azonban az állam érdekei szem- pontijából egyáltalán nem mondhatók szerencséseknek. De még nagyobb felelősség terheli a kormányt a Berend szerkesztő előtt tett kijelentésekért, amelyek a köztársaságban élő kisebbségeket eddig soha nem tapasztalt módon aposztrofálják. Masaryk elnök nem mondott kevesebbet, mint hogy a kisebbségeknek panaszai és a mód, amellyel azokat orvosolni igyekeznek, indokolatlanok. Szerinte a politikában sokat hazudnak s igy vau ez a kisebbségek esetében is. Szinte hihetetlenül hangzanak Masaryk elnök szavai. Egy olyan ember részéről, aki egész életét néipe javának szentelte s aki magát minden megnyilatkozásában a demokrácia, az igazság és az erkölcs álláspontja mellett szögezi le, érthetetlen a megértésnek az a hiánya, amely szavaiból kicsendül. Mi csak a magyar kisebbség nevében szólunk és férfias nyíltsággal szögezzük le azt, hogy a köztársasági elnök összes sérelmeinket pontosan és számszerűen is ismeri. Bizonyítani tudjuk ezt kabinetirodájának levelével, amely szerint e lap hasábjain megjelent tanulmányunk német fordítását az elnöknek átadta. Megírtuk ezt ugyanebben a Lapban, akkor, amikor az elnök Losoncon két év előtt a magyarság konkrét panaszainak ismertetését kívánta. Mi ezeket a konkrét panaszokat nemcsak felsoroltuk, hanem ahol megbízható adatok birtokába juthattunk, számszerűen is igazoltuk. Adatainkból, minden ilyirányu törekvés ellenére is, a hivatalos körök eddig egyet sem tudtak megcáfolni ITT A CENZÚRA 47 SORT ELKOBZOTT. változtatta meg eddigi álláspontját és folytatni kívánja az Oroszországgal való közvetlen tárgyalásokat, ámbár Titulescu diametrálisan ellenkező véleményen van. Titulescu a Reuter-ügynökségnek adott interjújában néhány nap előtt a lehető legszenvedélyesebb hangon kritizálta a román kormány politikáját az Oroszországgal kötendő támadást kizáró paktum kérdésében. Lehetetlennek látszik tehát, hogy Titulescu mint külügyminiszter a Vajda-kormányon belül dolgozhasson, mert sem ő, sem a miniszterelnök nem adta föl álláspontját. Beavatott körök szerint a Vajda-kormány hamarosan lemond s az uj kormányt Titulescu alakítja meg, aki a király föltétien bizalmát élvezi s akit Románia nagy szövetségesei támogatnak. Titulescu szerdán este érkezik Bukarestbe s csütörtökön a rendkívül kényes problémát okvetlenül meg kell oldani. A helyzet mindenesetre súlyos és könnyen kellemetlen belpolitikai fejleményekre vezethet. Meghalt Sándor szerb király egyik merénylőié Belgxád, október 11. Szombaton meghalt Belgrádbau Milán Milovanovics volt vezérkari főnök, akinek nagyon kalandos volt az élete. Milovanovics főrészéé volt az Obreno- vics Sándor király 'és felesége, Draga Masina ellen elkövetett merényletben. Péter király alatt a szerb vezérkarban szolgált és a világháborúban brígádparanosnok volt. 1911 óta Milovanovics egyik vezető tagja volt az „Egységet vagy halált" nevű titkos szerb egyesületnek, amelynek tevékeny rész© volt a szeraijevói merénylet előkészítésében- 1917-ben Dragutin Dimitrievics-Apis ezredessel együtt halálra ítélték, de huiszévi fegyházra változtatták ezt a büntetést, mig a háború befejezése után úgy neki, mint több más elitéit tisztnek elengedték a fegyházbüntetést. Azóta Milovanovics a legnagyobb vi©szavonultságban élt, mig most 67 éves korában meghalt. Befuttatott evőeszközt ismét gyorsan fényesít VIM, a tisztogató asszony! Nem kell többé erőlködnie az evőeszköz tisztogatásánál. Kevés VIM egy nedves kendőre — és kés, villa, kanál ragyogó fényes. VIM erősen szappantartalmú és oldja a szennyet. Ezért nem karcol és horzsol soha VIM. VIM v yy w VIM e»w*ei# ***** *Ort>l «« horryHawí**1 *br,j6í'adil pad*otou*« **** Utat.m*'vanyí d&* ífo>-----— A T ISZTOGATÓ ASSZONY A DOBOZBAN. V. T. 5/32 Titulescu váratlanul román külügyminiszter lett Vajda lemond? - Egy különös nézeteltérés története Az oroszellenes irányzat győz Bukarestben?
