Prágai Magyar Hirlap, 1932. október (11. évfolyam, 224-248 / 3037-3061. szám)
1932-10-05 / 227. (3040.) szám
1982 október 5, sierda. . Köz<aAzi>Asai<sr> f SJI tervek — uj terhek Prága, október 4. Miként régebben, a .konjunktúra éveiben a füzfaköltök ostromolták poémáikká! a napilapok szerkesztőségeit s késs volt a harag., ha a lap nem közölte le a titkos Petrarca, vagy titkos Ady szonettjeit, úgy most gazdasági válságot orvosló tervezetekkel és elaborábujnokkal halmozzák el a lapokat a titkos, azonban nagy nyilvánosság elé törekvő közgazdászok és pénzügyi szakértők. Mindehhez nem sok köze volna a nagy nyilvánosságnak, ha egyes szerzők nem vádoltak volna meg bennünket is, hogy a. világgazdasági válságot biztosan orvosló tervük elhallgatásával azt juttatjuk kifejezésre, hogy a mai bajok javulását komolyan nem is alkarjuk. Ezért egy ilyen — tíz gépírásos oldalnyi — tervezet lényegét röviden ismertetem. Egyik olvasónk a csehszlovákiai gazdasági nyomort úgy akarja enyhíteni, hogy a munkanélküliséget csökkenteni kell. Beruházási munkálatokra, ezekhez pedig pénzre van szükség. (Ezt eddig mi is ■ tudjuk). A pénz úgy volna előteremthető, hogy azok adják össze, akiknek van. Akiknek vagyonuk van. Progresszív kulcs szerint, akinek 20.000 korona értékű vagyona van, az fizessen vagyona után 2 százalékot, akinek egy milliója van az 10 százalékot (a százalék egyébként nem oly fontos.) Az így összegyűlt pénzen nagy ki terjedésű — 100 —200 ezer boldnyi — földet kell venni e azon gyü- mölcserdőt létesíteni. Azok a személyek, amelyek vagyonuk százalékos hozzájárulásával a gyümölcsös-erdő létesítését lehetővé tették, a befizetett összegre üzletrészeket (részvényeket) kapnak s azokkal folyó adóikat fizethetik. .A gyümölcsös- erdő telepítése bő munkaalkalmat ad (kertészeti munka, iparvágányok építése, st/b.) s itt tényleg oly beruházásról volna szó, amely néhány év múlva a szó szoros értelmében kitünően fog gyümölcsözni. Miután a tizoidalas elaiborátumbam véges végig vpnult. az a gondolat, hogy a 2—10 százalékos hozzájárulás kötelező, a terv szerzőjének röviden azt válaszoltam, hogy itt a pénz előteremtése tulajdonképpen újabb vagyondézsma, esetleg vagyonadó utján történnék. Erre kaptam levélbe!! magyarázatot, hogy a hozzájárulás önkéntes és így még a kényszerkölcsönnek sem nevezhető. Az általános mezőgazdasági válság a szemestermés értékesítési válságával kezdődött b ugyanakkor napvilágot láttak az első orvoslási tervek is. Az élelmezési divat átorientálódott. Senki nem akar faizni, a karcsú vonal a divat, knédiit, zsemlyét nem szabad enni, csak zöldségei. Kész a recept: termesszünk tehát zöldséget. No meg ipari növényt. Ma a zöldségtermelők is eirnak, az i-pari növény termelői is kétségbe vannak esve, mert a textilgyárak is egymás után csukták be kapuikat. A kétségbeesés mélyebb fokán jött az újabb tanács: a gazdának az állattenyésztésre kell helyeznie a fősulyt. Fölösleges volna bizonyítanunk, mert közismert tény, hogy a legracionálisabb állattenyésztő üzemek is hallatlan nehézségekkel küzdenek. A zöldségtermelésre, vagy állattenyésztésre átorientálódott gazda vállát pedig egyre nyomja a hitelbe vett müesö-berendezés, a szeparátor, a tejfeldolgozó gép adóssága s örül, ha vagyonállományának egyéb részei nem mennek rá az átorien- tálódásra. Még ha feltételezzük is, hogy Í00—200 ezer holdat esetleg kényszeruton, kisajátítással meg is lehetné szerezni egy tagban a gyümölcsös erdő céljaira (Csehszlovákiában ma 1000 holdat meghaladó birtok igazán kevés van már), gondoljunk csak arra, hogy 5—6 év múlva, amikor ez a gyümölcsös teremni kezdene, mi volna a gyümölcs ára? Négy óv előtt ősszel a prágai piacon a hagymáért 3 koronát lehetett kapni kilogramonkint. A rákövetkező évben megindult a hagymatermelés tis télen 30 fillér arat is nehezen lehetett elérni. Úgy gondolom, nem vétünk a közérdek ellen, ha ezt ■ a tizoidalas tervet teljes egészében nem közöljük. • Az éppen ismertetett elgondolás, de a hivatalos szanálási tervek is mindig abból indulnak ki, hogy a. munkanélküliséget csökkenteni kell, erre a célra pedig a beruházási munkálatok szükségesek. A laikus és a tudós közgazdász azonban egyformán az előtt a kérdés előtt áll meg, hogy miként teremtsük elő a szükséges pénzt. Ha mértéket állítok fel, hogy mindenki a vagyonának bizonyos százalékát adja le erre a célra, úgy ezt csak kényszerülőn lehet elképzelni, vagyis a második vagyondézemához, esetleg a vagyonadóhoz jutunk. A vagyóndézsmábói egy is elég volt, a vagyonadót pedig annyira elitéli a pénzügytan, hogy a csehszlovák pénzügyminiszter sem akar arról hallani. De egyébként is a mai közterhek bármilyen nevű emelése egyszerűen elképzelhetetlen. Szép fráz's, hogy azoknak kell adniok a válság orvoslása céljából, akiknek még van vagyonuk. Ma vannak Ugyan vagyonok, de ismerünk ezerholdas gazdákat, milliós vagyon tulaj donosokat, akik aratás után is hónapokig járnak anélkül, hogy ezer koronát látnának. Ismerünk gyárosokat, akik egy évtized előtt milliós tőkéket fektettek uj gépekbe e.a gépeket, most rozsda marja. Ezeknél is nehezen menne az egymillió 10 százalékának, tehát 100 Azer korona-.készpénzben való behajtása a gyümölcsös-erdőre. Ez a pénztelenség nem engedi meg hogy egy gyű mólos ös.-e rdő terv önkéntes hozzá’á- r. alázoküólv szövetkezeti, vagy részvéhvtámasági alapon megvalósulhasson. Mert alapvetően elhibázott az a nézet is, hogy Csehszlovákiában a pénzt erősen tezaurizálnák, tehát elő kell hozni az eldugott bankókat a párna alól, a harisnyákból. A takarékpénztárak szövetségének legutóbbi jelentése szerint ez óv első felében 1640 millió korona kisbetét folyt ki s ezzel szemben elenyésző az aj betétek száma és összege. Egyrészt nincs értelme a tezaurizáláenak, másrészt lehetetlen is az. Miként is volna elképzelhető, hogy a kisiparos, kiskereskedő adótartozására tízszeres, sőt ennél is sokkal többszörös értékű raktárát, fölszerelését engedje elárvereztetni s emellett rejte'kben tartaná tezauri- zált pénzét. A beruházásokhoz szükséges pénzek ily módon való előteremtése tehát lehetetlen, marad a régi recept: esetleg kölcsönt kell venni ott, ahol még van pénz, esetleg a külföldön is. Ezzel pedig a diplomáciai mezeire érkeztünk, a diplomatákra pedig és a nemzetközi konferenciákra a gyümölcs- erdő tervezője nagyon haragszik s azt állítja, hogy a konferenciák eredménytelenségeinek a lapokban való leírásával a közönség már torkig van. Megsúgjuk: mi is. Ámde ezek a napilapok idönkint óriási tűzvészekről is beszámolnak, amely tűzvészek egész városnegyedeket elpusztítanak. A tűzvészeiknél idejében jelent meg a tűzoltóság, munkába is állott, sok tűzoltó elpusztult a lángokban, de a tüzet nem sikerült eloltani, amíg az magától nerm szűnt meg, mert benzinrak tárak, kőola j tar- ! tályok robbantak s a tűz csak magától szűnt meg,! amikor már nem volt tápláléka. Bár minden ha-1 sonlat sántít, a diplomaták konferenciáit mégis az ilyen tűzvész oltásához hasonlítanám. A gazdasági válság tüze az egész világon lángol s azt házi tűzoltó-készülékekkel, kézi fecskendőkkel eloltani nem lehet. Helyi intézkedésekkel nem sokra megyünk, ha az államok nem állapodnak meg közös, egyöntetű eljárásiban. A gazdasági válság ellen folytatott harcban is nem egy politikus és diplomata vérzett el -- természetesen erkölcsileg (de idegfelőrlődésekről is tudunk) — s habár konkrét eredményeket nem is látunk, a nemzetközi konferenciák munkáját néhány szóval, kézlegyintéssel mégsem intézhetjük eL Annál is inkább kell ezt remélnünk, mert a mai gazdasági bajok számos okozója között a nemzetközi békekonferenciák eredményei is szerepelnek s amíg ezt a tűzfészket — ugyancsak nemzetközi konferenciákon — ki nem oltják, addig meddő ksz a harc a gazdasági világválság tűzvésze ellen. * Végezetül még néhány szót ezekről & bizonyos beruházásokról. Akár gyümölcsös-erdőt telepítünk, akár vasutat, akár országutat építünk, akár mocsarat csapolunk, vagy folyót szabályozunk, tudatában kell lennünk annak, hogy ezek a munkálatok egyrészt nem jövedelmezők, másrészt hogy a munkanélküliség egyik nagyon fontos oka a racionalizáció, az egyre jobban tökéletesített gép. A gyümölcserdő telepítésével agyonüthetjük a ma is kínlódó gyümölcskertészeket, a vasút ma pasz- sziv s ha 10 ezer kilométer uj vonalat építünk, akkor passzivitása hatványozottan fog megnövekedni, ha mocsarat csapolunk, akkor a búza és rozs árát még jobban leszorítjuk uj termőterületek bevonásával e az eddig is hajózható folyamokon egyre csökken az áruszállítás. Köziben a munkanélküliek elenyésző számát juttatjuk keresethez, mert a bubikosmunkások százainak munkakörét elvégzi egy-két kotrógép. Ha pedig valaki az emberi munkaerő kötelező alkalmazását követelné a gépekkel szemben, ugy eljutna az Amerikában már jelentkezett gépromboláshoz, ami gazdaságilag is mégis csak visszaesés volna. Nem csodálható, hanem egyenesen ajánlatos tehát, hogy az államháztartások is óvatosan kezeljék a. beruházások kérdését s a közületi szervek, a központi hatóságok törekvéseit inkább a még meglevő értékek megtartására kell koncentrálni. Semmi szín alatt se helyeselhető azonban az uj beruházás, ha az csak a közterhek újabb emelésével valósítható meg. Ellentétek a gabonabehozatali szindikátus-1 jan. A Lidové Noviny jelenti: A gabonaszindi- iútus egyes csoportjai között fennálló nézeteltéréseket a mai napig nem sikerült megszüntetni s így &z októberi kukorica behozatal kétes ^ iérdését eldöntés végett a gazdasági miniszte-. rek értekezletének adják át- A gazdasági miniszterek fognak tehát dönteni a 3000 vagon j kukorica behozatalára irányuló indítványról, j Magában a gabonabohozatali szindikátusban; nagy ellentétek vannak. Azt a legutóbbi katá- j rozatot, hogy októberben nem importálnak 6e ! gabonát, se lisztet, azzal a föltétellel hozták,! hogy bizonyos mennyiségű kukorica behozatalát engedélyezik. Amidőn a 3000 vagon kukorica behozatalának engedélyezésére irányuló javaslatot elvetették, újabb indítvány érkezett, hogy a gabona és lisztbehozataü tilalmat függesszék föl. A viszonyok ma teljesen homályosak,. emellett a vezető funkcionáriusok bizonyos személyi nehézségeinek fő részük van a nehézségekben. Ilyen körülmények között illetékes körökben a szindikátus tevékenysége beszüntetésének lehetőségét mérlegelik s a. ga- bonabehozaüalt engedélyező bizottság visszaállítását. Ezt a bizottságot alakilag nem oszlatták föl s munkakörének betöltését bármikor újra megkezdheti. A clevizutaiiusitványokon nem szabad ^vitásokat végezni. A devizaengedélyező bizottság nyomatékosan felhívja az érdekeltek figyelmét, hogy a devizaengedélyek szövegén semmiféle javításokat nem szabad eszközölni s hogy hivatalos kiigazításnak sincs helye. Amidőn tehát az érdekelt fél a devizaengedély módosítását kívánja, ugy uj engedély iránt nyújtson be kérvényt s a régi fel nem használt engedélyt is mellékelje. A deviza- engedély szövegét tulajdonképpen a fél tölti ki s a bizottság csak az „engedélyezve" vagy „elutasítva" határozatot vezeti rá a nyomtatványra s így maga a fél felelős azért, hogy milyen szövegű engedélyt kap kézhez. Az uj engedély iránt benyújtott kérvényt természetesen szabályszerűen s újból felül kell bélyegezni. Magyarország vajkivitele Németországba emelkedik. Magyarország ez év első hét hónapjában 7219 métermázsa vajat szállított Németországba a múlt év megfelelő időszakának 2000 métermázsa vajkivitelével szemben. A kötött textilára árát emelik a gyárosok. A csehszlovák textilipari egyesület s a csehszlovákiai német textiliparosok Hauptver- bandjának közös bizottsága a múlt napokban tartott ülésén foglalkozott a nyersanyagok áremelésével bekövetkezett viszonyokkal, valamint a nyersanyagok behozatalának a drágulásával. A bizottság a helyzet alapos mérlegelése után elhatározta, hogy a kötött textiláru árát^ 8—15 százalék Ital emeli. Befejezték & csehszlovák—német kereskedelmi tárgyalásokat, A Prágában mintegy tiz napig folytatott kereskedelmi tárgyalások befejeződtek s a német delegáció hazautazott. A tárgyalások folyamán csak a komló és malátakereskedelmi egyezményt sikerült meghosszabbítani, minden más kérdés tárgyalását abbahagyták, bár a csehszlovákiai közgazdasági élet erősen megsínyli a rendes kereskedelmi szerződés hiányát. A német delegáció a rendes kereskedelmi szerződésről való tárgyalás föltételeként azt szabta meg, hogy a csehszlovák kormány Németországgal való kapcsolatban szüntesse be a devizakorlátozásokat. Németország egyébként újabban ismét a kontingentálási rendszert kezdi favorizálni s a német delegáció még nem tudott pontos adatokat közölni a kontingentálás méreteiről s Így a tárgyalásokat már csak azért sem lehetett folytatni. Belgiumban olcsóbb a hengerelt vas. A belga hengereit sodronyt gyártó üzemek szövetsége elhatározta, hogy a hengerelt sodron} egységárát tonnánként 15 frankkal 785 frankra szállítja le. í A munkanélküliség Pozsonyban. Augusz tus végén a pozsonyi munkaközvetítő 419-1 munkanélkülit tartott nyilván. Szeptemberben újabb 444 munkás jelentkezett munkáért s elhelyezni sikerült szeptember folyamőr 328 férfit és 54 nőt. A hónap végén a munka- nélküliek jegyzékében 3417 férfi, 1216 nő é5 5 tanonc maradt. Mindenütt emelkedik a munkanélküliség A Nemzetközi Munkahivatal most kiadott jelentése szerint egész Európában. Julius augusztus és szeptember folyamán sokka több volt a munkanélküli, mint a múlt é\ nyarán. Az említett hivatal kimutatásai eze rint Németországban az összes munkásság 28 százaléka, Angolországban a 23 százaléka Ausztriában a 21.5 százaléka munka nélkül volt. Az önkéntes munkabiztositásban résztvevő munkások közül Belgiumban 40 százalék, Hollandiába 32 százalék, Dániában 3< százalék volt munka nélkül. Az Egyesült Államokban a munkanélküliség az összmunka- sok 34 százalékára emelkedett, míg ez év má sodik negyedében még csak a 25 százalékul volt munka nélkül. A prágai autókiállitást csak tavasszal rendezik. Ismeretes, hogy a csehszlovák iái autókiáUitást néhány óv óta októberben tartották meg. Miután ej az időpont' a külföldi cégeknek nem felelt meg. ezért nem is vettek részt a kiállításon. A külföld: autógyárak csehszlovákiai képviselői szervezetének kérelmére az autóklub most elhatározta, hogy a 'külföldi autógyárak kívánságának megfelelően ez- idén ősszel autókiállítást nem rendez, hanem csal* i jövő év valamelyik tavaszi hónapjában. A központi vasúti tanács bizottsága helyesebb tarifapolitikát sürget. A központi vasúti bizottsága a múlt napokban tartott ülésén a tarifa- politika s különösen a nemzetközi vasúti tarifapolitika aktuális kérdéseivel foglalkozott. Az előadó szemrehányást tett a vasutügyi minisztériumnak, bo-gv ez eddig kevés figyelmet szentelt a kedvezményes kiviteli tarifáknak. Némi kedvezményeket ugyan nyújtott a minisztérium az exportnál, ha azonban ezeket a kedvezményeket a helyi érdekű vasutak tarifájának figyelembe vételével szemléljük, ugy azt látjuk, hogy az egész kedvezmény 10—30 százalék között- mozog, ez pedig nagyon kevés ahhoz, hogy az export i-par valamelyes segélyezéséről lehetne beszélni. A hiba főoka — az előadó nézete szerint az, hogy az exportárunak nyújtandó nagyobb, vagy kisebb kedvezmény célszerűségének ellenőrzése a vasutak részéről nagyon hiányos és a kedvezmények megadása is rendszerint igen hosszú ideig tart. Az előadó nézete szerint föltétlenül szükséges, hogy a vasúti igazgatás a mainál sokkal erősebb mértékben tartson fenn állandó kapcsolatot a gazdasági élettel és a leggyorsabban alkalmazkodjék ahhoz, amit a kivitel előmozdítására a leghelyesebbnek ismer meg. — A bizottság ezen kívül az úgynevezett közvetitő szolgálat megszervezése kérdésével foglalkozott. Ez a szolgá lat a helyi érdekű forgalomban az egyes körzetekben megállapítaná a ki nem aknázott szállítási lehetőségeket, vagy a szállítás küszöbön álló csökkenését g idejében javaslatokat készítene a tapasztaltak alapján a szállítási forgalom föllenditése érdekében. Az illető hivatalnoknak az automobilforgalmat is figyelemmel kellene kisérnie. Az ©gyes vasutigazgatóságokon külön személyt bíznának meg ezzel az agendá- vai, aki összegyüjtené a vasúti állomások jelentéseit s azokat véleményezné. A vasutügyi minisztériumnak ilyen módon megfelelő áttekintése volna a szükséges teendőkről. — A bizottság véleménye szerint a legnagyobb figyelmet kell szentelni a vasutügyi minisztérium ama osztályának, amely a kiviteli tarifákkal foglalkozik. Ennek az osztálynak a legszorosabb összeköttetést kell fenntartania egyrészt a kivitelre dolgozó iparral, másrészt a kereskedelmi szerződésekről tárgyaló hivatalos delegációval. Szükséges volna, hogy ennek az osztálynak élére — esetleg szerződéses viszonyban — szállítmányozási szakmabeli tapasztalt hivatalnokot állítsanak. A prágai vezető takar ékpénz tárakon csökkent a betétállomány, A prágai Városi Takarékpénztár és a Cseh takarékpénztár most kiadott havi jelentése szerint a betétállomány szeptemberben az előbbinél 13 millió koronával, az utóbbinál 8-3 millió koronával csökkent, Fizetésképtelenségek. A hitelezők védő- egyesülőiéinek jelentése szerint újabban a következő cégek- jelentettek be fizetésképtelenséget:! Bús Gyula hentes és ingatlantulajdonos,- Cefkovioe; passzíva 94 686 korona, aktíva 83.066 korona. —■ Bús Jozefa ingatlantulajdonos, passzíva 89.822 korona, aktíva 77.687 korona. — Bús Antal vendéglős, Jaromerioe; passzíva 288.710-korona, aktíva 288.040 korona. — Trutzer Sámuel kereskedő, Nyitra; passzíva 175.408 korona, aktíva 74.377 korona. — Kotek Ferenc kereskedő, Velká Desová; passzíva 81.744 korona, aktivá 36.680 korona. A Csehszlovák Nemzeti Bank szeptember végi kimutatása szerint a bankjegyforgalom 772 millióval 6218 millió K-ra emelkedett. A zsirokövetelések 306 millió koronával csökkentek. A jesrybank hitelügyletei közül a váltó- eszkout 97 millió, az értékpapiree zk o n t 23 millió, az értékpapírokra nyújtott kölcsönök 360 millió koronával emelkedtek. A valutakészlet jelentéktelenül emelkedett 1097 millió koronára s az aranykészlet változatlanul 1659 millió korona. Az. aranyfedezet 39-4 százalékos. — A múlt hónap végén 492 millió korona fém váltópénz és 534 millió korona értékű papir. váltópénz volt forgalomban, összesen 1027 millió korona értékű váltópénz volt forgalomban. A enzda invedetrnének biztosi fása. a birtokát ihésrífeeacSő i’avda talaja ermöképesséuének rciegörxése eéljébó olvassa ei Fodos* Jenő; „A trágyázás elmélete és gyakorlata" j. mosi merteieni k nyvét, melyet a zer/, vét elkötelezet teég nélkül i: megküld bele- i-iirité végett azoknak, kik e végbe' hozzá fordulnak. Ára 25* Ke, JLm: íMiovcr r. Strfeo7et‘. ÉRTÉKTŐZSDE Gyöngült a prágai értéktőzsde Prága, október 4. A külföldi tőzsdéken beállott gyöngülések hatása alatt, továbbá a tartós politikai nehézségek folytán a mai tőzsdén a realizációs szükséglet kerekedett fölül, úgyhogy a piac gyöngülő irányzattal zárt. Minimális üzlet mellett általában árfolyamesései-: •következtek be, amelyek azonban nem voltai; érzékenyek. Nyomasztóan hatott a. cukorrészvények esése is, amit azok a hírek idéztek elő. hogy a brüsszeli cukorkonferenciát elnapolják. A beruházási piacon is jobbára gyöngülések ■állottak elő leadások következtében. — Az ipari részvények piacán esett: Schoeller 25Cseh Cukor 17, Schönprieseni 12, Északi Vasul bonok 21, Északi Vasút 20, Bánya és Kohó 15. Prágai Vas 5, Cseh—Morva 25, Krizsik 10, Skoda 4, Kábel 3, Rézmüvek 2, Nyugatcseh Chamotte 100, Königsboíi 5, Orion 25, So!o 18. Kolini Szesz 10, Ringhoffer, Heinriehsthali 7, Cosmanos 4, Egyesült Gyapjú 3, Auseigi Vegyi 2 koronával. — Javult: Olleechani 8 koronával, —- A beruházási piacon esett: A 4%-os pót 35. a 4.5% -ős negyedik 25, a beruházási-közleke dési és a 3.5%-os negyedik 15, a konszolidációs és a lisztkölcsön 10, az 1923. beruházási 5 fillérrel. — Javult: A népszövetségi 50. az 1931 beruházási és badi k ö I csőn k árpó ti áfri 20, a 4.2 százalékos pót 15 fillérreldiliden íiazdanak érdeke, nogy aiajánai i'.rágyá'ásá* ifö ?er en hajtsp vénre, rre art itnintatíte' Foiáor J&svis: „A trágyázás elmélete és gyakorlata" j. most megjelent könyvében Ára 25’— ■ é. ''.érv. Könyvét vctelkötelorettsé' nélkm megk >idi betekinti éneti azoknak, kik ; égbb hozza fordulnak, (('inv Ahovee r- Strkovee. ^a——BBigaw na, i—imagaani 9
