Prágai Magyar Hirlap, 1932. október (11. évfolyam, 224-248 / 3037-3061. szám)

1932-10-01 / 224. (3037.) szám

) I 'PRA^A^AíAARHIUIiAP L_________________ f 1932 oitdber 1, szombat. Megdöbbentő képet fest a ruszinok ínségéről, a Csehszlovák Vöröskereszt rnszinszkói igazgatója k Karpaioruszkij Golosz beszámolója Uhlmann igazgató jelentéséről — A cseh Uhlmann elismeri a magyar Egan niszrameniő akciójának nagy szociális jelentőségét Munkács, szeptember 30. (Saját tudósi tónk­tól.) A csehszlovák vöröskereszt központi igazgatósága a múlt héten Prágában ülést tartott. Ezen az ülésen Ruszinszkó helyzeté­ről 'beszámolót adott, a Ruszinszkó érdeké­ben teendő népjóléti, gazdasági és szociális problémákról előterjesztést tett Frantisek Uhknann dr., a csehszlovák vöröskereszt ru- szinszkói szervezettségének cseh vezetőije. Uhlmann nem titkolva, nem leplezve sem­mit, mint hivatalos tényező a prágai hivata­los fórumok reprezentánsai előtt összehasonlítást tett Ruszinszkó, abban a raszimság békebeli és a jelenlegi viszonyai között Uhlmann megnyilatkozásáról a legrészlete­sebb beszámolót a „Karpaioruszkij Golosz" cimü, éppen nem magyarbarát ruszinszkői orosznyelvü napilap adta. A lap „Üdv a bá­tornak" címmel vezércikkben dicséri s mél­tatja Uhlmannt azért, hogy mint cseh, mint egy cseh intézmény vezető funkcionáriusa meg merte mondani az igazat, mindazt, mi­nek megmondásáért egy ruszint magyarón­nak, egy magyart irredentának bélyegeztek volna. Uhlmann jelentése a gSarpatoruszkij Gslosz előadásában Uhlmann dr., a vöröskereszt rnszinszkói igazgatója — írja egyebek közt a ruszin lap — feltűnő objektivitással ismertette Ruszin­szkó mai nyomorgó helyzetét, nem titkolta el kritikáját Ruszinszkó mai kormányzatának s kiemelte a kormányzat munkásságának elégtelenségét különösen szociális és gaz­dasági vonatkozásokban. — Az a fekete zablepény, mely a háború alatt és után került be a Verchovina házai­ba, mely szimbóluma életének és nyomorá­nak, még ma is megvan, 14 évvel a prevrat után. Nem lettek a 13 éves kormányzat alatt és által eliminálva azok a nyomorúságok, me­lyek ellen a magyar uralom és Egan telj­hatalmú megbízott 35 éven át határozottan és eredményesen küzdött. Egonnak munka­programja határozottan jobb s többet jelen­tő volt, mint a mai gazdasági adminisztrá­ció munkája. A magyar kormány a nyomorgó és földmű­velő népnek már 1901-ben biztosított igen minimális bér mellett földbérletet, melyet a Schönborn-uradalomtól vett. A bérletet első- izben egy évre, azután 11 évre adta a magyar kormányzat Egán révén megszabott gondos megmüvelési terv melletti A csehszlovák földibirtokreform egész Ruszinszkóban 9216 személynek juttatott földet 36.800 kát. hold területben, azaz egész Ruszinszkó területén csak kétszerte több földet adott, mint ameny- nyit Egán adott bérletként a mai Ruszinszkó csak két járásának! Emellett a csehszlovák földreform ruszin- szdnszkói fenti végrehajtásából a földmű­velő parasztságnak mindössze 27.000 hol­dat adott, a többit a „maradékbirtokosok" kapták. A magyar kormányzat igen alacsony kamat­láb mellett hitelt biztosított a földművelő pa­rasztságnak. A mai Ruszinszkó területén 1906-ban 4 millió osztrák-magyar korona köl­csöntőkével és 24.000 taggal 125 hitelszövet­kezet volt, most a legintelligensebb verchovina! föld­műves 1000 koronás kölcsöne után havi 50 korona kamatot fizet s ezt még nem is te­kinti uzsorának! Egán számtalan áruszövet- kezetet létesített, mely a szükséges árucik­keket a lehető legolcsóbb áron hozta forga­lomba készpénz mellett és nem uzsorahitel­re. — 1930-ban Ruszinszkóban körülbelül ugyan­annyi árulsz ö vetkezet volt, mint amennyit Egán létesített, de ezek nem gazdasági munkát vé­geztek, hanem pártpolitikai szerepet játszottak. Amellett uzsorahitellel dolgoztak, amit bizonyít annak a téesői gazdának esete, aki kertjének egész évi, 6—10 vagon gyümölcstermését átad­ni volt kénytelen hitele kiegyenlítésére a szö­vetkezeti boltnak! A magyarok a háziiparra, annak támogatá­sára egy év alatt többet adtak, mint a mos­tani kormányzat 10 év alatt! —; Egán vezette be Ruszinszkóban a ter.- geriakciókat is. Nem ingyen adta, hanem igen alacsony áron, — ezáltal segített is, de nem demoralizálta a népet annak tudatával, hogy irgalomból él. Egán szakember és teljhatalmú megbízott volt. — A mostani ruszinszkói politika mindenek­előtt arra van tekintettel, hogy mi hogyan szol­gálja egyik, vagy másik párt érdekeit, csak ennek megállapítása után kezdenek munkába, de abban mindig bizonyos törekvések domi­nálnak! — Ruszinszkó mai területének egészéből csak 40% a földműves népé, 29% az államé, a többi még mindig nagybirtok. A parasztbirtokok az örökösödési meg osztódás révén szétfolynak és a paraszt teljesen tönkre­megy. A verc'hovinai vetések egy részét régen is elpusztították a vadak, de Schönborn a pa­rasztság e kárát megtérítette, — a mai, idegen- tőkéjű, roppant hatalmú Latorica r.-t. a föld­bérlettel való uzsoráskodáson kívül semmi egyebet sem ad a falunak. — Ha a nyomorgó ruszin a Schönborn-uradalom erdeiből lopott valamit, megbüntették ugyan, de a büntetés mérvének megállapításánál te­kintetbe vették a paraszt szorult, nyomorgó helyzetét. Ma a LatOTica r.-t. alkalmazottai még a rőzse­szedést is büntetik. A nyomor a nép testalkatán szemmel látható. A Verchovlnán a gyermekek testsúlya átlago­san 9.5 kg.-mal kevesebb, mint a normális gyer­meki testsúly. A statisztika e vonatkozásban egyenesen szörnyül Van falu, ahol már 66% a degene. rált lakók arányszáma. A költségvetésben ugyan évi 3 millió korona van fölvéve az egészségügyi célokra, különösen építkezésekre, de a mai napig mégis csak három kis házikó építtetett az orvosok részére egyenként 2400 korona értékben, — Nagy rombolást végez az alkoholizmus, összehasonlítva a háború előtti állapotot a mai­val, KONIFERUM GYÓGYBOROVICSKR csodás hatású meghűlésnél és gyomorrainál ma kétszerannyi az alkoholt árusító koncesz- szió, mint volt! Arról, hogy tulajdonképpen mennyi kocsma van a Verchovinán, 6enki sem tud, pedig a parla: mentben számtalanszor szóvá tették már ezt. — A 'legelső föladat az lenne, hogy a hibák' kiküszöbölésével rendet csináljanak, hogy a’ kormányzat igenis foglalkozzék Ruszinszkóval, tegyen valamit érdekében, mert a Vöröskereszt nincs abban a helyzetben, hogy kellő fölkészült­séggel és erővel lépjen föl. A közelgő tél irtózatos nyomort hoz magával. Ezt a nyomort enyhíteni kell a szlovenszkói terményeknek itt való kiosztásával. Senki sincs abban a helyzetben, hogy segítségére siessen a ruszinságnak addig, mig csak választási kortesanyagnak tekintik. — Hogy milyen legyen a segítség, annak irányát és lehetőségeit Egán tervezete s mun­kája adja meg." Nagy vonásokban így szólt a K. G. közlése szerint Uhlmann beszámolója. Véres szerelmi dráma egy gömör! tanyán Rimaszombat, szeptember 30. (Rimaszombati tudósítónk távirati jelentése.) Tegnap reggel fél hét órakor Cselnek és Gémes között egy tanyán véres szerelmi dráma játszódott le. A dráma két szereplője: Petnis András húsz éves gazdalegény és kedve­se, a 16 éves Csergát Erzsi, akik között régebbtől fogva intim szerelmi kap­csolat volt. Tegnap reggel a szerelmesek ismét összetalálkoztak, valami okiból szóváltás támadt közöttük, amelynek hevében a fiú hirtelen revolvert rántott és közvetlen közel­ről rálőtt a leányra. A gölyó a leány füle mellett hatolt koponyájába, a sérülés azonban nem lehetett nagyon súlyos, mert a leánynak maradt még annyi ereje, hogy futva próbáljon menekülni. A fiatalember másodszor is rálőtt s a másik golyó kedvesének testébe fúródott. Amikor a leány vértől bontva rogyott le a földire, a legény mellbelőtte magát és a helyszínen ki- szenvedett. A súlyosan, sérült fiatal leányt a rozsuyói kórház­ba szállátotíák, a oeendőrség pedig megkezdte o dráma hátterének földerítését. KOMÁROMI JÁNOS: ORDASOK Hősi regény a XVH.-ik század végéből (17) Ke ezer Gábor egy-egy ilyen mély sóhajtásra raegsimogatta a fiatalasszony haját, aki elért­vén a gyöngédséget, annyit mondott komolyra- válva: — Hiszen magyar asszony vagyok, kedves u ram! Itt már közbeszólt édesanyjuk is, ez a viruló korára összeroskadt nagyasszony: — A magyar asszonyok végzete, hogy alig lássák férjeiket... Mert a férjek bujdosáera kénytelenek adni megzavart fejüket. Hallgattak. ötödik hónapja rejtezkedett már ifjú hitvese udvarházában Keczer Gábor. Pillanatig nem volt nyugodt lelkiállapotban, noha ide, az or­szág határhegyei alá dugott falucskába, még véletlenül sem tévedtek el kóbor császári kato­nák'. De ő mégis nyughatatlan maradt mindvé­gig. Pedig alig sejtette valaki, hogy a györkei csatában, ott vagdosta a németet kemény el- /.ántsággal. És ha tudta volna is valaki, hogy feleségénél van. azt hiszi vala, hogy éppenak- kor tért meg külországi univerzitásokról. És mégis, különösen estetájt, szorongó szívvel fü- '(ügetett a bártfai országút felé, hogy nem csat- : an-é meg közeledő lovak patái alatt? Egyetlen rom tett. lélektől tartott csak ösztönösen: Új­helyi Erzsébettől. Mert tudta róla, hogy az uj- í.-iiusj éjszaka óta halálos ellensége. Újhelyi Ér zsebet pedig közel volt: hir szerint Eperjesen akótfc ezekben a hónapokban s — mint Span- k;m szeretőjének — keze messzire elért. 8 ezeken a nyári éjszakákon, mialatt fölöt- íük sokszázéves hársfa neszezett a csöndben, .1 hársfa fölött pedig a csillagok vándoroltak kifürkészhetetlen pályájukon, Keczer Gábor egyre többször ismételgette maga elé: — Megyek atyám után a Partiunkba. Minden magyarnak olt a helye ma Szepessy Pál kardja alatt. 8 felesége, a kis Rauscher Edit, néni marasz­talta. És bár fájdalom látszott csinos arcán, (•rőt- vett magán s annyit mondott buraválva: Isten vezérelje az én édesuramat! De ott van már az atyád, — remegett össze a nagyasszony. Hátha egyikötök sem tér haza többé! Keczer Gábor igv beszélt ekkor: • Lehet, anyáin. Ám az Isten arra rendelt [minden magyart, aki.kardot tud emelni, hogy ] meghaljunk édes szüléinkért, feleségeinkért, hú­gainkért, gyermekeinkért s egykor mindnyá­junkat eltakaró anyánkért! A nagyasszony, fölzokogott... ... Most tehát, ezen a buefényü augusztusi délutánon, ott álltak kettőn a gyümölcsöskert végében, a Tapoly-patak szélén: Keczer Gábor és négyhónapos hitvese. És mig a fiatal férj a kis Rauscher Edit derekát karolta át, Rauscher Edit urának nyaka köré fonta a két liliomkar­ját s nyugtalanul nézett, el a Bártfa felé poro­sodó országúira, melynek egyik fordulója mö­gül könnyű hintó bukkant ki most és közele­dett, sebes vágtában. Az öreg Rauscher igyeke­zett ottan lélekszakadtan a leányához meg a vejéhez. A kocsi porosán fordult be a gerlai udvar­házba. Titkos látogatásra indult az öreg Rauscher, de észvesztő meneküléssé vált a csöndes po- roszkálás. Lihegve dobbant be a portára és sú­lyos aggodalmak között hadarta el, hogy mi­közben a 'bártfai nagypiacon hajtatott volna keresztül, az egyik ablakból mélyen kikönyö­kölve és hosszan nézett utána senki más, mint Tábori Erzsók. És ahogy találkozott volna pil­lantásuk, a szépséges és lazahirü leányzónak parázslóit a szeme... Keczer Gábor itt közbeszólt, erőszakolt nyu­galommal: — Nyomomban van! Az öreget alig tudták marasztalni. Könnyű kocsijába vágta magát, az útra fordult ki már a hintó, mikor az öreg Rauscher vissza kiáltott Keczer Gábornak: — Menekülj, kedves fiam! Keczer Gábor ifjú hitvesére nézett: — Indulok a Partiumba! A kis menyecske hittel nézett az ura sze­mébe: — TKfe amire hazáig vezérli jövő tavaszra, az Isten., kelten fogjuk visszavárni. A kisfiúnkkal együtt. — A neve pedig András Jegyen, - mosoly­gott föl alig észrevéve Keczer Gábor s lehajolt a feleségéhez és megcsókolta a. homlokát. — Mint bujdosó nagyatyjának. Tudom. - - válaszolt engedelmesen a kis Rausdier Edit s lehajtotta a fejét. Azon az alkonyaton nyereg.bevágta magát Keczer Gábor, a nyeregből kihajolt mégegyszer édesanyjához s kedves feleségéhez. Az udva­ron búcsút vett tőle a néhány szolgaemher is családostul. Nyugalmat, békét kívánt mind- annvioknak. Hitte, hogy ebben a hegyek alá vesző faluban talán mind-mind kihúzhatják addig a napig, amikor Szepessy Pál lengő zászlai alatt hazatérhet ő is sokat tépelődő atyjával. S elindult, háta mögött két szolgaemberével. De nem a 'bártfai országúira fordult ki, hanem a hegyeknek irányította lova fejét. ... Ugyanakkor hire hatolt mindenfelé, hogy Szelepcsényi prímás, mint törvénykezésekben királyi helytartó, Pozsonyba idézett meg há­rom evangélikus szuperintendenst, harminckét evangélikus papot •» a helvét hitvallás egy papját, S borzadaly szállt, meg mindenkit, VIII. Amikor Erdélyig hatolt volna a hir, hogy a bécsi udvar protestáns papjaink ellen indult meg, a Part-kuntól Ungvármegye széléig meg­zördültek a kardok. Szepessy Pál árva Lényei­nek húszezer kardja zördült meg ugyanegy pil­lanatban. Keserves idők múltak el, mire Erdélyig sike­rült átvernie magát Keczer Gábornak. Hisz el­lenséggel voltak megrakva a városok szélei, falvak, utkeresztezők, hágók éö folyó-átkelők, a nép pedig erdőkbo és kősziklák megé bujt meg s ott tengette kilátástalan életét... Hó­napok múltak bele, mire a Partiméig tudott el­vergődni Keczer Gábor, vigyázva a reá lesel­kedő laneknehtekre, búval emlékezve ifjú hit­vesére s gyászolva fegyverbe-öltözött vén ap­jának riasztó állapotját. Neki magának is elegendő oka volt reá, hogy horgadt fejjel üljön a lova hátán, miköz­ben két szolgaembero szótlanul kocogott me­gette. Hisz alig hitte többet, hogy visszavigye még az Isten fiatal feleségéhez, akit — a szive alatt — ébredező élettel hagyott vissza. És noha élő lélekkel alig találkozott, mert kerülte a Jakottahb tájakat, hírek az ő füléhez is elértek azért, A zempléni hegyek között, Homonna táján valahol, értesült róla, hogy Lipót császár, ám­bár három esztendővel előbb kegyelméről biz­tosította a AVesselényi-összeeskiivés minden életbcnmaradt, tagját, most mégis véresen akart, leszámolni valamennyi lázadóval... IJgy látszott, könnyű dolga lesz, mert nem éltek már a régi vezérek, akik rendületlenül szállván szembe mindenkor a. császárral, odacsaptak volna most is a. kardjuk markolatára. Az egész j nemzet megsiratta Zrínyi Miklóst, amikor —A állítólag! —■ vadkan agyarai szaggatták föl a nyakereit. Szörnyű kimúlása századokra kiható csapás volt a hazára... S rég porbahullt a feje öocsének, Péternek, aki puszta megjelené­sével ozmán dandárokat szalasztott meg Szla­vóniában és Bosznia hegyei között.... Kimúlt a büszke és nagyhatalmú Nádasdy s tizenegy apró árvája kegyelemkenyéren tengette bús napjait... Haját tépve siratta az ifjú és utolsó Erangepánt tébolyult jegyese és sokan sóhaj­tottak föl az öreg Bónis nevére, akinek pozso­nyi hóhér csapta el a fejét. És Keczer Gábornak, ahogy mindezt meg­forgatta magában, még mélyebbre bukott a feje. Hiányzott a régiek emlékéhez méltó vezér, mert Szepessy Pálék verekedni tudtak legföl­jebb és dúlni a Tiszákéitól Morváig, valahány­szor feléjük fordította arcát a jószerencse. Most azonban, hogy Szepessy Pál és bujdosótársai újból a Partiumba szorultak vissza, a borza- dály kiáltása hasított végig Munkács várától Árva váráig. A még-megmaradt. nép lelkendez­ve futott a sürii erdőkbe, a magukrahagyott prédikátorok pedig védtelenül álltak a császári hordákkal szemben. Szelepcsényi prímás, mint királyi helytartó, visszanyúlt most a Weeselényi-lázadásig. Lelesz táján bujkált még Keczer Gábor, ami­kor megtudta, hogy két elfogott levél alapján idézik Pozsonyba a protestáns lelkészeket és tanítókat. A két levelet a nyughatatlan Vitt- nyédy fiskális irta volna, akiről még életében köztudomású volt, hogy ördögi tervet ková­csolt L'ipót császár meggyilkolására, A két le­vél közül az egyik Bethlen Miklóshoz volt. in­tézve, a másik Keczer Andrásnak szólt olyan időben, amikor Eperjes város bírája, volt még ez a puritán ember. S Keczer Gábor megsejtet­te, hogy é dósat y ja aligha fogja- viszontlátni többé városát, megtört feleségét, régi barátait és ifjú menyét, a kis Rauscher Editet, akit any- nyira kedvelt, úgyszólván ölbeli kora óta, Ám egyéb riasztó valóságot is megtudott, még Keczer Gábor Maga mögött, hagyta már a Bodrogköz láp- világát s a záhonyi révnél épp a Tiszán készült átkelni, amikor értésére esett, hogy a két Vitt nyédy-íevél, amelyekből az összeesküvésben való bünrészességet olvasták rá a protestáns papok és iskolamesterek fejére, koholt s bizo­nyos Tábori Erzsók keze van a dologban. És itt megrémült Keczer Gábor. Érezte ugyanis, hogy ez a szörnyű teremtés bosszútól remeg minden idegszálában s elöbb-utóbb vér­padra viszi a Keczcr-nein/.etség férfinemen lé­vő valamennyi tagját. Belcborzongott! L 4____

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom