Prágai Magyar Hirlap, 1932. október (11. évfolyam, 224-248 / 3037-3061. szám)

1932-10-30 / 248. (3061.) szám

A válság árnyéka borongott október 28-nak megünneplése fölött Masaryk elnük. Ciriaci nunc'us és Soukup megnyilat- holdsaiban egyaránt ottszerepelt a krízis Prága, október 29. Az állami ünnep az egész ország ierületén nyugodtan fo yt le s a vidéki városokban nagyobbára katonai jel­legű volL Prágában a hivatalos ünnepségeket 28 ágyulövés vezette be. A nemzetgyűlés nevé­ben MaJypctr János képviselőházi elnök és Soukup Ferenc szenátusi elnök, a kormány nevében pedig Udrzsal Feren lemondott mi­niszterelnök tisztelgett a köztársasági elnök­nél. Délelőtt fél tiz órakor a prágai diplomáciai kar tagjai jelenlek meg a nagy kihallgatás] teremben és a diplomáciai kar doyenje. Ciriaci pápai nuncius fejezte ki a diplomáciai kar szerencsekivánatait. Üdvözlő beszédében tö>bbek között ezeket mondta: A jelen pillanat egyik államra sem könnyű Csehszlovákia minden erőfeszítése dacára sem tudta elkerülni a válságot, amelynek hullámai ellepték az egész világot. Minden rossznak gyökere abban rejlik, hogy nem tudni, mit hoz a holnap s bennegyökerezik egyúttal a bizalmatlanság váságában is. A zseniális Aristide Rriand helyesen mondot­ta, hogy beteg a nép és egyetlen nemzet sem teája önmagát meggyógyítani. Minden törekvésnek tehát arra kell irrányuluia, hogy a nemzeteket megnyerjék az együtt­működés szolgálatának. Pesszimizmussal még soha nem győztek le válságok Remélni lehet, hogy a sok rossznak a vége már nincs olyan messze és Csehszlovákia is élvezni fogja az üdvöt, amelyet a béke, a rend és a jólét nyújt. nemzetközi együttműködés utján. Vélemé­nyein szerint helyeselni kell országom poli­tikáját, nyert mindig arra törekedett, hogy az összes szomszédaival jó viszonyt tartson fönn. Biztosíthatom önöket, hogy ettől az iránytól nem akarunk ejtérni és biztos va­gyok abban is Uraim, hogy az önök orszá­gában is meg fogúik találni azt az értékes és elengcdetlietctlcn együttműködést az általános és szívélyes mogegyezós érdeké­ben, auiiolyet a világ népe nem nélkülözhet. Masaryk elnök ezután több mint félóra hosz- szal beszélgetett a diip’omáeiai kar tagjaival. Utána a hadsereg üdvözletét a beteg Viskov- sky nemzetvédelmi miniszter helyett Slávik miniszter tolmácsolta, továbbá Podhajsky had­seregfelügyelő, Syrovy vezérkari főnök. Fau- cher tábornok, a francia misszió főnöke és SeidI ezredes, a vár katonai parancsnoka. Féltizcnkettőkor a vár udvarán katonai dísz­szemle volt, amely harminc percig tartott, A köztársasági elnök kíséretében voltak Slávik miniszter, Malypetr képviselőházi elnök, Udrzal miniszterelnök és a prágai diplomáciai képvi­seletek katonai attaséi. A déli órákban üdvözölte az elnököt a cseh nemzeti tanács delegációja. A köztársasági elnök, az eddigi szokásoktól eltérően, ez évben egyéb ünnepségeken nem vett részt s délután politikusokat fogadott ki- ha’lgatáson. A csehszlovák nemzeti tanács külön ünnep­séget rendezett a prágai Reprezentációs- Ház Smetana-termébcn. Az ünnepi szónok Soukup Ferenc dr. szenátusi elnök volt, aki nagyon pcsszimisztikusan ítélte meg beszédében a mai politikai szituációt és hangoztatta, hogy gedelmes játékszere, hanem az üt élő népek akaratát képviselő szerv lesz. Szlovenszkő és Ruszinszkó mai állapota, jo gos gazdasági, péuzügyi követeléseinknek el- gáncsolása a centralizmus uralmának ké ség- beejlően szomorú eredménye. Ez az ered meny azonban nem jött meglepetésszerűen. Maholnap liz esztendeje lesz. hogy Szlovén szkó és Ruszinszkó gazdasági és pénzügyi sé­relmeit csokorba kötve letettük a kormány asztalára s hívtuk fel az illetékesek, elsősor­ban szőkébb hazánk törvényhozóinak figyel­mét a következményekre. Hodzsa urnái és érdek társainál akkor is süket fülekre talál­tunk. Nem bizonyít okosságuk és erkölcsi, érzékük mellett, hogy még ma is bonni „egészséges regionalizmussal'4 kísérleteznek, csak azért, hogy a hatalom árnyékában süt­kérezhessenek és mert sokkal jelen lékle’e nebbek, sem mint hogy azzal szembeszállni merészkednének Igaz, hogy ma nehéz ered­ményt elérni. A pénzügyek egyensúlyát csak a legnagyobb erőfeszi léssel lehet fenn tar la ni, a termelés na-pről-napra csökken, ki gon­dolhatna tehát ily körülmények között a Szlovenszkőval és Ruszinszkőval szemben eddig elkövetett igazságtalanságok jöváléte lére? A nagy résziben elpusztult szlovenszkói ipar, az értékesítéssel küzdő, adósságokban elmerült mezőgazdaság és kereskedelem hiába várja Hodzsáéktól feltámadását. Ben­nük soha sem lesz elég bátorság ahhoz, hogy a bajokai orvosolják, ők nem függetlenek s ezért meg kell elégedniok azzal, ho?yha a hatalommal kötött szövetségüket me ’thosz- szabbithalják. Az a regionalizmus. ame’yre ők gondolnak, lehet hogy „egészséges" az 5 szá­mukra. de nem fog uj életet és kenyeret biztosítani Szlovenszkő becsületesen dolgoz­ni akaró őslakosságának. A mi jobb jövőnk csak a kőzé’ef erkölcsi újjászületéséből fa­kadhat. Csak alléi remélhetjük, hogy a hata­lom olyan emberek kezébe fog kerülni, akik azt nem a maguk, hanem a köz érdekében fogják gyakorolni. Azt a számbeli kisebbsé­get, amellyel Hodzsa a centralizmust igazol­ni akarja, csak erkölcsi értékek segibérével lőhet a hal-alom túlsúlyával szemben tényező­vé tenni. Ehhez azonban va'óban erkölcsi alapon álló bátor és független emberek kel­lenek. Apage salánas! — A prágai Magyar Akadémikusok Köré-nrk nj elme. A prágai Magyar Akadémikusok Köre (MAKI uj helyiségekbe költözött U] címe: Prága II., Kra kovská 7„ M. udvar. 2 emelet Masaryk elnök -a nunciusnak adoft válaszá­ban köszönetét mondott az üdvözlőiért, majd a válságról a kő-vetkezőket mondotta: Teljesen osztom azon nézetet, hogy a vál­ság legyőzéséhez csak egyetlen ut vezet: Ismét megújítani a kölcsönös bizalmat a az államfordulat óta még sohasem volt olyan komoly a helyzet, mint ma. Különösen kiemelte a németországi eseménye­ket, ahol a szónok szerint vissza akarják ..állí­tani a régi császárságot, s ezzel fölmerül Euró­pában a döntő kérdés: béke, vagy háború? A nemzeti tanács szlovák szónoka Ivánka Milán KOMÁROMI JÁNOS: ORDASOK Hősi regény a XVII.-ik század végéből (40) — írjad, deák: „Leopoldus császár, micsoda ember vagy te, aki szavadat és adott hitedet soha meg nem tartottad eddig? Álnok vagy s ezért nem hiszünk neked mi, hadrakelt, verhe­tetlen magyarok! Thököli pillanatra összehúzta a szemöldökét, mintha komisznak találta volna ezt a hangot, de aztán elmosolyodott. Tulok György kapi­tány a düüedt homlokával, Majos Ferenc kapi­tány pedig a rezes orrával helyeselt föltűnően, mia'att szemközt, a közrenden lévő harcosok sorából féllépést tett előre Tyukodi pajtás és mig vastag nyaka izzadt a napban, domború mellén kercsztbefcszitette karjait. S vakmerőn bólintott Szepessy Pál felé: — Egészen jól van, vezér! Körülötte legalább négyezer harcos zúgott föl, mint szélcsapásra az erdő: —- Jól mondtad, Tyukodi... Ez az igazság! És miközben a kuruckirály körül hangosan kezdtek helyeselni Keczer András és Gábor, a fiatal Szepessy Pál, Petneházy Dávid s a két Dúló: névszerint György és Gergely, Szepessy Pál a seprüszemöldökével intett Tyukodi pajtás felé, hogy megértette s akkor a seregdeákhoz iutézte a diktandót: — írjad, deák: „Leopoldus császár, mink, hadrakelt szánandó magyarok, aki álomtalan gondoktól gyötört fejünket tizenegyedik eszten­deje hordozzuk már a bujdo&ásban, azt izenjük néked, akinek szavad nincs előttünk: vond ki innen tetves katonáidat s piszkos hadvezetőidet, mert bizonnyal mondjuk mink. kardot vont ma­gyarok. hogy nem dugjuk vissza kardjainkat elébb, amelyek csorbák lettek immár a tömén­telen harcon, mig csak német bússal nem etet­jük meg őket!“ Tetszett, nagyon tetszett amit az öreg dik­tált, mert itt már fenyegetőn zendült föl a tá­bor s a kiáltás tűz módjára harapózott át ezred- rő!-ezrodrc: — Német hnsp-al etetjük meg kardjainkat! És mig a két békekövetnek rogyadozni kez­dett a terdo ekkora szemérmetlen hangra g há­tukban szükölni kezdett a pórázra fogott eb, Sztpcssy Pál tovább diktált:-* írjad, di ák: „Fogadjuk mink a -mi egyet­len Istenünkre, aki megtartott minket a szám­iban harcon, hogyha ganaj németjeidet ki nem !?onod hircs kis országunkból, feldúljuk 13-écs falait, megégetjük a lakosokat s -bitang véged lesz neked is, a lotyóiddal együtt! Ezt üzenjük mink!!“ Abban a pillanatban fegyverek emelkedtek a magosba s ordasok és hajdúk méregtől kigyul- va kezdtek kiáltozni, hogy ez az őrjöngésük bevert Kassa fejedelmi városba: — Megkergetjük a császárt! Dögöljön meg minden német! Szepessy Pál nem diktált többet, hanem ke- resztbefont karral hallgatott. Je’éül annak, hegy vége a levélnek. Fölállt erre Thököli és ámbár sűrűn csóválta a fejét, aláírta a levelet s pecsétgyűrűjét rányomta a viaszkra. így tőn azután Szepessy Pál és Pál fia, Keczer András és Gábor fia, Petneházy Dávid, rezesorru Ma­jos Ferenc, Tulok György s a többi vajdák és hadnagyok is mind. És mig örömmámorban kiáltozott és zörgette a fegyvert harmincezer fö kelő, Thököli fölállt, elörehajolt s a levelet átadta a kétségbeesett két bókeküldöttnek. akik csuklani kezdtek. Átadta a lóvéiét s indulato­san szólt reájok; — Mehettek! xvul Régi krónikákban olvassuk ... Az 1683-ik esztendő március havának tizen­nyolcadik napján Eszterházy nádor ugv a ren­deket, mint a fegyverfogható összes férfiakat hadba szólította a török ellen, akivel vagy meg­ütköznek bátran, vagy örök időkre a szultán jármába süllyed egész keresztény Európa ... Utolsó pillanata volt ez a íegyverbcállásnak, mert ugyané hó legutolsó napján megindultak a janicsárok Drinápolybói, április elsején pedig maga IV. Mohamed szultán is lóraült, hogy földig-rontassa Bécset. Ncgyedmilliós hadsereg hömpölygött a szultán lova után. háromezer ágyúval. Nándorfehérvárnál azonban leszállt lováról a szultán, a seregek főparancsnokságát átadta ott Kara Muszíafának, akit szeraszkir- nek, azaz teljhatalmú hadvezérnek nevezett ki s átnyújtotta neki a Próféta selyemzöld zászla­ját. A szultán parancsa úgy hangzott, hogy Kara Musztafa teperjen a lova lábai alá minden keresztény országot. Európa népein hideg borzongott végig a szörnyű török erő közeledésére, amelyhez rövi­desen csatlakoznia kellett a. tatár khánnak is. A futár jelentésekre, hogy a nagyvezér átke­lőben van a Duna folyamon, Thököli is megin­dult Szerencsről a nagyvezér elé. Vele volt Szepessy Pál, aki végül komolyan kezdett re­ménykedni, hogy egyszer mégis csak megülheti Lipót császárnak, katonáinak és népeinek ha­lotti-torát; velc-volíak a többi vezérek, kapi­tányok, hadnagyok és vajdák és mintegy har­mincezer fölkelő. És mialatt Eszék irányába nyomultak volna lefelé, a leugőszakállu vezér egy mélyet sóhajtott: — Istenem-Uram. csak most az egyszer se- gits!... Akkor ta'án lesz még Magyarország! Régi krónikákban olvassuk... Thököli király aláercc-zkedvén Eszékig, káp­rázatos pompával fogadta őt a nagyvezér. Es sátorába hivatván át, -megkérdezte, mi lenne a legfőbb kívánsága? A kuruckirály nyomban felelt: — Bóes császári városnak tőből való kifor­gatását óhajtom ... Mellette ott állt Szepessy Pál is, akinek száz ránc húzódott el borús -homlokán és akinek nagy eszét sokszor megcsodálta Kara Musztafa is. Ahogy megállt volna Thököli, a vén lázadó vette át a szót: Rheuma, köszvény, idegfáidalmak! Csak Togal segített. Rougil J. ur, Kariin, Jirsiková, a következő­ket irja nekünk: Fötezólitás nélkül közöm önökkel, hogy Togal-tablettáik erÖ6 köszvéuy- fájdalmaimtól szabadítottak meg, melyek ea- gem az utóbbi időben állandóan kinoztak és nekem sok álmatlan éjszakát okoztak. Gyógyu­lásom állandónak mutatkozik, mert a mai na­pig, dacára a tartós hideg és rosbz időnek, semmi fájdalmat nem érzek. Eddig már sok szert kipróbáltam, de egyiknél 6cm éreztem ál­landó hatást s fájdalmaim néhány nap múlva ismét visszatértek, sőt sokkal erősebbek vol­tak. Csak Tógáit fogom ezentúl ismerőseimnek ajánlani. — Ily értelemben, mint Ro-uMl ur, ez­rek írnak. Kiváló orvosok ajánlják a Tógáit rheumatizmus, köszvény, isohiás, zsába, vala­mint izületi fájdalmak, idegfájdalmak és fej*- fájás ellen. Idült esetekben is segit. Kérdezze meg orvosát. Minden gyógyszertárban kapható, ha nem, megrendelhető a főlerakatnál: Brau­nom Apotheke „Zum weissen Löwen“, Prága, LI„ Píikopy 12. % dr. képviselő volt. aki régi szokásához híven, a magyar elnyomatásról szóló elkoptatott gra­mofonlemezét szólaltatta meg újból 6 hangoz­tatta, hogy a 6z’ovák ifjúság már nem ismeri a múltat, hanem csak a jelent és nem tudja, mit jelent a fölszabadulás a szlovák nép szá­mára. na Szlovenszkő sok problémája nincs is még megoldva — mondotta —, de azért a szlo­vák nemzet nagy hálával tartozik cseh testvé­rének, amellyel egy államot és egy nemzetet, képez. Ruszin szabadságünnep — ruszin himnusz nélkül Munkács, október 29. (Munkácsi tudósítónk távirati jelentése.) A ruszineág körében nagy visszatetszést szült, hogy az október 28-1 hivatalos ünnepségeken, me­lyeken katonazenekar szerepelt, sehol sem játszották, vagy énekelték el harmadiknak a ruszin himnuszt is, mint az eddig történt Állítólag felsőbb rendelkezésre egész Ruszin- 6zkóban kihagyták a ruszin himnuszt az októ­ber 28-i ünnepségből. A ruszin himnusz egyön­tetű elmaradása most élénk diskusszió tárgyát képezi egész Ruszinszkóban. — S kívánjuk mink, tizenegy esztendő óta kardrakelt magyarok, a császárnak és cinkosai­nak feikoncoltatását s Bécs város helyének só* va' való meghintését... Kara Musztafa kegyesen mosolygott, miköz­ben megsimogatta fényesfekete szakállát: — Allah segítségéve] bizonyára meg fogjuk állni bosszúnkat Leopoldus császáron, gyakorta való rut hi tszeg őseinek cs sűrű csalárdságainak miatta! Elbocsátotta őket kegyelemben s megindítok- ta hadait, melyektől elfeketedett a világ... Egyelőre csak lépést nyomult előre a nagy­vezér, miközben Lotharingiai Károly, az összes császári hadak fővezére Köpcsénynél várta az- ellenséget harminckétezer emberével és ötven­két ágyújával. Thököli a felső vidéket dúlta, ugyanakkor és noha titkon Lipót császárral praktikáit a török háta megett, mégis fölmond­ta a fegyverszünetet s kiújultak a csaták és üt­közetek. Éjjelcukint újból riasztó tüzek verték szét a sürü feketeséget. Szepessy Pál pedig or­dasai egy részével, aztán janicsárokkal és- tatár- lovasokkal az oldalában, a Dunántúl kergette maga előtt és kaszabolta az eléjeakadt császári csapatokat. S ugyancgy időben a kuruckirály, vezértársai, kapitányok és hadnagyok hódolta- tó-leveleket bocsátottak ki Északmagyaror- szágra és'a Dunántúlra, teljes szabadságot hir­detvén mindenkinek, akik átállanak a fejedelem hűségére, a vonakodókat viszont magoknak és gyermekeiknek végső veszedelmével s minden lakóhelyüknek hamuban való hagyásával fe­nyegették meg. S a fenyegetéseknek meglett a hatása . . . Mert mialatt városok és végvárak egymásután estek össze Thököli kardja előtt, egynek-kettő- nek kivételével az összes katolikus főurak is Thökölibcz pártoltak. Lotharingiai Károly herceg Köpcsénynél kó- szü’t ezalatt a nagyvezér fogadására. A kuruc­király hadai Morvát és Csehfö’det fenyegették immár. Nagy tüzek világítottak a messzi éjsza­kákba. Régi krónikákban olvassuk... Az Íö83-ik esztendőnek közepén Lipót csá­szár elhagyta BóctH't. hogy Lincbe fusson, amit is zokogva nézett végig a birodalmi főváros el­hagyott népe. Kara Musztafa nagyvezér ugyan­akkor Beesnek irányította hadai fejét. S borzadály futott végig Európa országain és nemzetein. Odafönt, Bártfa közelében, a gerlai zugban csöndes volt a világ. És ha esett is hir a Duna táján készülő eseményekről, amire idáigvergőd­tek volna el e hírek, alig volt már erejük. Olyanképpen hatottak, akár a méhek döngése, mellek ott repdeatek * Rausóher-kei'tben. ^ < 7 x Hasznos tudni, > a,* hogy a derűs hangulat, a ló hözéízés mindig a gyomor és belek kifogástalan működésétől függ. % Szorulásban szenvedőknél, emésztési ^hiányoknál pedig | &e$eirüwíze v&BIM itoe legjobban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom