Prágai Magyar Hirlap, 1932. október (11. évfolyam, 224-248 / 3037-3061. szám)
1932-10-27 / 246. (3059.) szám
6 1933 oHGbftr 27, csüffirtö*. __®M<3űVVWiÍAR-HIiaifiB —imrrTirr mnwMKajíai»'»iuMMBMi<taiMimw»flaMMiBMitaaiaii»afckuciMa A Morvát forradalmi mozgalom visszhangja az angol alséházhan Az llsztasa szervezet vállalta magára a horvát szabadságharc megszervezését Az éti végéig likvidálják a beregszászi törvényszéked Beregszász, október 2b. A beregszászi törvényszéket az államfordulat óta állandóan fenyegeti a megszüntetés veszedelme- A csehszlovák kormányok minden eddigi igaz- ságügyminisztere foglalkozott a megszüntetés kérdésével s valamennyien a likvidálás mellett foglaltak állást. Meissner dr., a je- énlegi igazságügymimisztér is felült elődeinek kedvelt vesszőparipájára és „munka tervébe" iktatta a ruszlnszkói magyarság egyet- ea törvény széliének a „leépítését". Három vés igazságügyi kormányzata alatt éppen n.irmaászor nyugtalaniljia a közvéleményt, ennék a magyarságra nézve súlyos sérelmet ■e:entő törekvésnek híre, amely most egészen omoly formában auteulikiuis helyről származik, A megszüntetésnek eddig technikai akadályai voltak s csak ez gátolta meg „igaz- ságügyérein.'ket“ szándékaik meg valós itásá- Lnn. Ugyanis egész Ruszinszkóban nem áll megfelelő épület rendelkezésre. Az állam- fordulat e'őtt Ung, Bereg és Ugocsa vármegyéknek Beregszászon volt csak törvényszéke, mig a máramarosi részek törvényszéke .Uáramarossziigeten volt, amely ima román területet képez. A magyar impériuma megszűnte után a Kárpátok alatt csak egy törvényszék maradt — a beregszászi. A oseh- szloivák igazságügyi kormány Ungváron és Huszton törvényszéket létesített, ame'ynek elhelyezése kezdetben nagy nehézségekbe ütközött. Huszton később igazságügyi palota épült, ahol a törvényszék is helyet talált, de az ungvári törvényszék még ma sincsen saját otthonábanMegfelelő épületek hiánya odázta el a beregszászi törvényszék régen elhatározott megszüntetésének keresztülvitelét. Most azonban elérkezettnek látszik az oly sokszor hí resztéit likvidálás ideje. Az ungvári törvényszék építése befejezés előtt áll és a hatalmas palotában a Beregszászról áthelyezett bírák és ügyészség kényelmesen eihe- yezhetők, annál is inkább, mert a bírák egy része Husztra lenne áthelyezve, miután a r.sregszászi törvényszék területének egyré- s ál a huszti törvényszék hatásköre alá helyeznék. A beregszászi törvényszék megszüntetése . úgy az igazságszolgáltatás követelményeinek, mint a rnszinszkói kisebbségi magyarság jogszolgáltatási igényeinek szempontjából súlyosan kifogásolható és az ellen a ruszinszkói magyarság egyetemének a lég erélyesebben tiltakoznia kell. A megszüntetéssel az igazságszolgáltatás fontos érdekei szenvednének csorbát, mert ezzel Ruszin-szikéiban a jogszolgáltatás amúgy is túlságosan lassú menete végleg megfenkle- ne. Ruszinszkó jelenleg három törvényszéke túl van terhelve a munkával. Éveket vesz igénybe egy-egy peres, vagy peren kívüli ügynek a végleges lebonyolítása s igy a hatósági jogsegély igénybevétele egyre kilátástalanabb próbálkozássá válik. Már pedig az igazságszolgáltatás gyorsasága az állami lét minden vonatkozásában nagy jelentőségű. Egy modern állam ennek megfelelően az igazságügyi intézmények számának növelésére törekszik, nem pedig a bíróságok apasz- tására. De nemcsak az igazságszolgáltatás szempontjából emelhető kifogás a beregszászi törvényszék megszüntetése ellen, hanem a magyarság nyelvi jogainak tekintetéből is. A beregszászi törvényszék területéihez ugyanis túlnyomó részben magyarajké községek tartoznak s igy a törvényszéknél többségi nyelvi jogaikat érvényes!lihetik. Mig ha a tervezett megosztás szerint egyrészt Ung- várhoz, másrészi Huszthoz tartoznának e törvényszék hatásköre alá tartozó községek, úgy azoknak népét a nyelvhasználat tekintetében csak kisebbségi nyelvi jogok illetnék meg s igy a ruszinszkói magyarság számaránya dacára nem élvezne olyan nyelvi jogokat, mint amilyenek megilletnék. A leépítés ellen szociális okból is lehel érvelni. A törvényszék ugyanis első folya- modásu .bíróság, ahol a feleknek személyesen kell megjelenniük, éppen azért fontos, hogy ilyen bíróság minél több létezzen, mert az utazással és időveszteséggel járó anyagi megterhelteles, amely a távolabb fekvő bíróságok felkeresésével jár, elzárná a szegényebb sorsú polgárokat az igazságszolgáltatás igénybevételétől és igy azok bizonyos kiszolgáltatott helyzetbe kerülnének. A szélesebb néprétegek mellett az ügyvédi kart is egzisztenciájában veszélyeztetné a megszüntetés. De jelentős anyagi veszteséget okozna a megszüntetés Beregszász kereskedőinek és iparosainak is, akiknek az elmaradó ideLondon, október 25. Az alsóházban Rhys Davis képviselő felhívta a külügyminiszter figyelmét arra a tényre, hogy a belgrádi kormány nem tartja be az 1919 szeptember 10-én aláirt saintgenmaini szerződés feltételeit s hogy a hárommillió főnyi horvát nemzet elvesztette nemzeti, politikai és személyes szabadságjogait s kérdezi, hogy az angol kormány, amely ugyancsak aláírta az említett szerződést, hajlandó-e a népszövetség figyelmét a szerződésszegésre felhívni s a helyzet orvoslását követelni. Edén külügyi államtitkár válaszában kijelentette, hogy az említett szerződés nem alkalmazható az interpelláló által felpanaszolt jugoszláviai helyzetre s a kormány nem hiszi, hogy a népszövetség egy állam belső közigazgatásának és politikai rendszerének megváltoztatása végett közbeléphetne, vagy hogy az ilyen intervenció a jugoszláv alattvalók érdekeit szolgálná. Az interpelláló pótkérdéslben hangoztatta, hogy az utóbbi hetekben súlyos zavargások törtek ki Jugoszláviában a horvátok üldözése következtében s megkérdezte a kormányt, mit tesz ennek enyhítésére. Edén: Meglehet, hogy voltak zaavrgások, de a horvátok nem alkotnak nemzeti kisebbséget a szerződés értelmében s ezért ez a probléma Jugoszlávia belügye. Beaumont képviselő: Tudja-e az államtitkár ur, hogy nemcsak a horvátok szenvednek ilyen módon, hanem az összes középeurópai kisebbségek? Edén: Az lehetséges, de ebből iafég nem következik, liogy az angol kormány ezért felelős volna. Az államtitkár végül megígérte, hogy megfontolás tárgyává teszi Wedgewood ez-redes Eljött a színtársulat Érsekújvárra s most már bevallhatjuk, hogy a közönség egyáltalán nem akarta észrevenni, hogy színészek vannak a városban. Az embereknek sok bajuk, gondjuk mellett nem volt hangulatuk ahhoz, hogy színházba járjanak. Földes igazgató egymásután szerződtetett igen jónevü vendégeket 6 komoly anyagi áldozatokat is hozott, hogy felrázza az érsekujvári közönség közönyét. Nem sikerült. El volt keseredve. Már a tovább-vándorlás gondolatával foglalkozott, ha ugyan lett volna hová mennie. Egy utolsó próbát csinált. Leszerződtette Vaszary Piroskát a Légy jó mindhalálig főszerepére. — Ha ez 6em sikerül, akkor meg kell szöknünk Érsekújvárról, — mondotta Földes igazgató, akinek pedig Érsekújvár éveken át aránylag legjobb városa volt. Móricz Zsigmond darabját egymásután két estére tűzte ki. Az emberek mosolyogtak. Érdemes két estére kitűzni, amikor örülni kell, ha egyetlen estének lesz publikuma? ,... S volt publikum. Ugyan csak félház volt, de ebben a szezónban ez sem volt még g mindenki meg volt elégedve. Vaszary Piroska teljesítményét most nem óhajtjuk méltatni, mert kénytelenek lennénk ismétlésekbe bocsátkozni. Elég az hozzá, hogy a második este már telt ház volt. Amikor pedig gemforgaloim következtében ugyancsak meg-, csappanna forgalmuk, amely a mai válságos időkben eddig is éppen eléggé lecsökkent. Igazságügyi, politikai és szociális okiból hibáztatható a beregszászi törvényszék megszüntetése és az igazságügyi kormányzat minden 'észszerű ok ellenére nem viheti el azt, ,az amúgy is elszegényitett, jelentéktelenné tett, többszörösen leépített városból. javaslatát, amely azt indítványozza, hogy a kormány kérjen jelentést a jugoszláviai helyzetről Az „Usztasa" szervezete Bécs, október 25. A Reickspost vasárnapi száma zágrábi tudósítás alapján érdekes adatokat közöl a horvát forradalmi mozgalomról. A horvát felkelők az „Usztasa" nevű szervezetben tömörültek. Az Usztasa többé nem titkos szövetség és tevékenysége többé nem földalatti. Különösen a Veiebit-kcgység községeiben az Usztasa- szervezetbe tartozók egyenruhában járnak. Nagy kitartással és gondosággal szervezett felkelőcsapatokról van szó. A szervezet felépítése területi alapon történt. A legkisebb egység a községen alapszik, a további összetétel járások és megyék szerint történik. A szervezeti szabályzat a következő * jellemző szakaszokkal kezdődik: I. szakasz: Az Usztasa horvát forradalmi szervezet feladata Horvátországot fegyveres felkeléssel megszabadítani az idegen járom alól, hogy Horvátország egészen szabad és független állam lehessen; II. szakasz: E eél elérése után az Usztasa szervezetnek Horvátország állami függetlenségéit és a horvát nemzeti egyéniségét minden eszközzel meg kell védelmeznie. Az Usztata-szervezet legfőbb vezetője Pa- velics Antal dr. volt képviselő, akii a belgrádi kivételes törvényszék 1929-ben halálra Ítélt és aki azóta az emigrációban él. Pavelics mindamellett nemrég néhány napig Libában és Észak-Dalmáciában tartózkodott, ahol a feIkelőharcokban résztvevő csapatokat személyesen inspiciálta. Pavelicsnek ez a halál Imegvető bátorsága — hiszen az országba való visszatérésével fejével játszott — tekintélyét a lakosság körében óriási mértékben megnövelte. harmadszor adták a darabot, egymás hegyén- hátán tolongtak az emberek. Minden jegy elkelt. A pótszékek is. Vonaton, autón, autóbuszokon tódult a messzi vidék Érsekújvárra. Közel ezer ember szorongott a hatalmas színházteremben s amikor a csodálatos utolsó jelenet után összecsapódott a függöny, ez az ezer ember nem mozdult a helyéről. Néhány pillanatig faszcináltan, legfeljebb szipogva ült mindenki a helyén, aztán kitört a véget érni nem akaró tapsorkán. Ilyen sikert még senki nem aratott ebben a hideg városban. S negyedszer is adták a darabot Vaszary Pirivel. A legérdekesebb azonban az, hogy a rokonszenves vendég mellett megismerte, megszerette a közönség a törzstársulatot is s újra divat- bajött a szinházbajárás. Az úgynevezett „filléres" előadásokon mindig pótszéikes táblás ház van s egyébként is élénk a színházi élet. * Késő éjszaka beszélgetünk Vaszary Piroskával, aki a maga csodálatos művészi eszközeivel képes volt az érsekujvári közönség hideg közönyét megtörni. Boldog. Férje, Bodócsy László dr. elkísérte énsekuj- vári útjára s boldogan kaszálják az érsekujvári esték minden várakozását felülmúló erkölcsi és anyagi sikereit. — El sem képzeli — mondja lelkes hangon — milyen boldogság, amikor az ember megtalálja éiete nagy szerepét, amelybe mindent bele képes vinni g az az érzése,„hogy á közönség szeretettel és érdeklődéssel nézi. Életem legszebb emlékei, amikor a „Légy jó“ első budapesti előadásai után szinte ájultan, értetlenül jöttem rá, hogy szinte felfokozhatatlan sikerem van. Sirva mentem az első hetekben minden előadás után haza, olyan boldog voltam, hogy az emberek várnak az előadás után az uccán és megnéznek és ismeretlenül köszöntének, olykor megéljeneznek g úgy csinálnak velem, mintha igazán tisztelnének* ami engem még ma is. Almafa csemeték a legkiválóbb téli Lajtákból elsőrangú minőségben, nagyobb tételekben is. a legjután.vosabban szereznetök be. Feszty Gazdaság Stará-bala — Ogyalia (100 darabon telüli rendeléseknél nagy árengedmény) Árajánlat kívánatra küldetik. mindig meglep. Valahogy nem akarom elhinni, hogy valóban teljesedtek az álmaim g valaki lettem... Ugyanaz a pajkos, kedves mosoly van az arcán, mint ami fiu-szerepeiben gaminog kedvességgel szinte ellenállhatatlan. Nem szép asszony, de mosolygó szemeiben csillogó intelligencia s naiv, gyerekes jóság fejeződik ki. — De ne gondolja, hogy ennek a sikernek s ennek a sok boldogságnak, amit egy siker jelent, nincsen rengeteg árnyoldala. Eljátszottam a Légy jó-t. azt hittem, most kezdődik a kar- riérem. S mi történt azóta? Egyetlen rendes szerepet nem játszhattam. Engem beletemettek valósággal abba a sikerbe, amit a Légy jó-ban elértem. Hevesi Sándor azt mondotta, hogy Pirikéül, olyan nagy voltál ebben a szerepben, hogy nagyobb már ne-ai lehetsz. S ezzel ugylát- szik, elintézettnek tartotta az én karrieremet. Elítéltek engem arra, hogy én csak öreg anyókákat és kamaszokat tudok játszani. S kaptam kis epizód-szerepeket. Tudja, milyen érzés a nagy főszerep után egérfarknyi szerepeket átvenni? Mit mondjak, olyan mintha valaki miniszterből — dijnok lesz... Én tudom, hogy én démonokat és hősnőket nem játszhatom, én tudom, hogy engem kikiáltottak csúnya nőnek, s valósággal sértve érzem magam, hogy mást és nem engem neveztek ki a legcsunyább pesti színésznőnek, higyje el, sok szép női szerep várna rám, komoly, nagy szerepek, amiket én el tudnék játszani, mert szivem van s mindent bele tudok vinni egy szerepbe. — Ma este megfigyeltem — jegyeztem meg — a nagy jelenetben potyogtak a könnyei. Sziv- könnyek voltak ezek vagy rutinból folytak? — Ha könnyeim vannak, akkor sirok. Már próbáltam mesterségesen sírni, egyik-másik kollégám sokszor tanított rá, mereven kell nézni egy irányba, egy pontra g akkor ki lehet sajtolni, de nekem nem ment. Csak akkor indulnak el a könnyeim, ha egészen a magamévá teszem azt a szomorúságot, amit ki akarok fejezni. Néha nem ie jön ki a könny s ekkor rosszabb, mert akkor valami kielégületlen fájdalmat érezek ... Jó a könny, higyje el... Egyébként a magánéletemben nem vagyok síró természetű ... Hála Istennek nincsen rá különös okom .., — A pályafutása sima volt? — Nem volt nehéz. A családom ugyan nem volt elragadtatva attól, hogy színésznőnek készülök, de édesanyám, aki fiatalkorában maga is színésznőnek készült, támogatott, s igy ment valahogy. Csak az édesapám szerette volna, ha más nevet választanék. Nem akarta, hogy szégyent hozzak a Vaszary-névre. De erre a névre én is olyan büszke voltam, hogy nem voltam hajlandó lemondani róla. megtartottam s remélem, nem hoztam szégyent a családom nevére... — A magyar életben valóban jó-hangzásu név a Vaszary-név. — Bizony — vágott közbe büszke mosollyal — Vaszary Kolos, a hercegprímás nagyapám bátyja volt. Kicsi gyerek voltam, amikor néhányszor elvittek hozzá Esztergomba. Én rettenetesen féltem tőle g csak úgy mertem elébe állni, hogy a karomat a mellemen keresztbe tettem. Ezt azért csináltam, mert attól féltem, belelát a szivembe s meglátja a bűneimet, holott én meglehetősen gyakran elloptam a konyhában a tejről a fölt... Vaszary János, a hires modern festőművész a nagybátyám, Vaszary János, az iró, aki a „Fizessen nagysád!", a „Jó házból való kislány" és sok rná^ színdarab szerzője, a bátyám s bátyám Vaszary Gábor, a grafikus is. Szóval meglehetősén művész-család vagyunk... — Én is úgy kerültem a színi-iskolába, hogy a IV. gimnáziumban megbuktam németből. Mellesleg az édesapám valósággal örült, mert azt mondta, hogy minek egy lánynak a magyar nyelven kivül más nyelvet is tudni. Aztán -beadtak a Rákosi Szidi mamához, aki kedves volt hozzám g azt mondta, hogy egész jó naiva vagy drámai színésznő lesz belőlem... — S hogy miképp lett belőlem kómika? A Lilit próbáltak az iskolában s természetesen a sok fiatal lány közül senki sem akarta a mama-szerepeket vállalni. Én voltam a legfiatalabb s rámkényszeritették. Nem volt kedvem hozzá, hát nem csináltam komolyan a dolgot, hanem elmókáztam. Szirmay bácsi volt benne a próbán s eleinte jóizüen mulatott rajtam, egyszerre kiszaladt, behivta a Szidi mamát s azt mondta, hogy olyan kómika lesz belőlem, amilyen még nem volt. Ezt ő mondta, csak idézem.. „ Mosolygott. — Aztán ment minden rendben. Először Újpest, aztán Pest, Rákosi-dij, Nemzeti Szinház, Légy jó mindhalálig g most Érsekújvár... — Karrieremnek ez a legfrisseb állomása. ______________________________- (s. d.) ADAKOZZUNK AZ ÁRPÁDHÁZI SZENT ERZSÉBET ALAPRA, A nyomor és Ínség segítségért kiált. Az emberi könyörülő tre, Árpádházi Szent Erzsébet nemes példája követésére soha nem volt nagyobb szükség, mint napjainkban. A pozsonyi keresztényszocialista szakszervezetek Árpádházi Szem Erzsébet alapot létesítettek, amelyből szegény, beteg és elhagyott keresztény családokat se- géilyeznek. A szakszervezetek kérik a jé lelkű társadalmat, hogy adakozzon akár kzosoru- micgváltás, akár egyéb címen az alap javára. Cim: K eres zté n ys ®o cialistia szakszervezetek^ Bmfcislava-Pozsony, Vem túr-u. 9. , „Érsekújvár karriérem legfrissebb állomása” Beszélgetés Vaszary Pirivel, aki felpezsdítette az érsekujvári színházi életet
