Prágai Magyar Hirlap, 1932. október (11. évfolyam, 224-248 / 3037-3061. szám)
1932-10-26 / 245. (3058.) szám
4 T>M<^A'VAG'^ARHIRIiAK 9 Sztojka munkácsi görögkatolikus püspök fényes egyházi ünnepség keretében iktatta be méltóságába Lescsisin György munkácsi főesperest A püspök tapintatos és megértő fellépése megteremtette az egyházi hatóság és a hívők teljes harmóniáját — A magyar nyelv visszakapja jogait az istentiszteleten Munkács, október 25. (A Prágai Magyar Hírlap munkatársától.) Sztojka Sándor, a munkácsi görögkatolikus egyházmegye ifjú püspöke, az elmúlt vasárnap ünnepélyes külsőségek között iktatta be Lescsisin Györgyöt munkácsi lelkészt és főesperesi tisztségébe. Mint ismeretes, a munkácsi görögkatoli- kus ledkéezi állás betöltése körül nagy viharok támadtak és éles harcok folytak- Egyrészt ellentét mutatkozott a püspök választása és a kegyúri jogokat birtokló és gyakorló Latorica Rt. felfogása között, másrészt azonban egyházunk mindem nemzetiségű gyermekének szolgálatára legyen!“ A püspöknek e megnyilatkozása s különösen az a tény, hogy mindezt magyar nyelven is kihangsúlyozni kívánta, szemmel láthatólag nagy és jótékony hatást tett. Az uj főesperes beiktatása után szintén orosz és magyar nyelvű szentbeszédet intézett a közönséghez. <3 is kihangsúlyozta, hogy minden nemzetiségű hívének egyaránt szolgálatára akar lenni és minden törekvése az, hogy politikai és egyéb vonatkozásoktól mentesen egyházát szolgálja- Ennek érdekében álló az az elhatározása is, hogy — me<rt meggyőződött arról, hogy Munkácsom a görögkatolikus egyháznak vannak magyar anyanyelvű hívei is szép számmal, azokhoz magyarul szól. Ezek után remélhető, hogy a munkácsi görögkatolikus egyház belső életében a szükséges harmónia és megnyugvás megteremtődik és ennek a törekvésnek buzgó munkása lesz Lescsisin György Pöesperes. A magyar nemzetiségű görögkatolikus hívek, akik a népszámlálás alkalmával gerincesen vallották magukat magyarnak, remélik, hogy ezután anyanyelvükön rendszeresen hallhatnak szentibeszédet, aminek hiányát eddig olyan fájdalmasan érezték. lantot, Válság idején, ősszel? Olvasni kell! Akkor átéljük fényét, melegét, hangulatainak gazdagságát és megkap bennünket igazi jelentőségében Arany, a lírikus. Hallgassuk osak „Széchenyi emlékezeté“-t! Arany mint lírikus is a legelsők között áll. Lírájával benső összefüggésben vannak 'balladái- Nemcsak azért, mert dalolhatok és mert az érzés hatja át e költeményeket, hanem az egész a költő izgalmát is érezteti. Nem tetemrehivást rendezünk, nem címeket sorolunk fel, hisz Aranynak nem egy balladája ma is közszájon forog és közkincs marad. De érdekes, hogy milyen fejlődésen vitte át az élet és a tanulmány a költőt. Előbb a magyar népöalladák hatása alatt írja meg románcos, de lassanként balladáivá váló elbeszéléseit, mint az Egri lányt vagy Rakóczánét, a külső formában is magyar rít- musu strófáiban. Majd az északi népek és a székely balladák mély borongása ragadja magával, tragikus tárgyakat dolgoz tel, külső és belső formában annyi művészetet érve el, hogy néha szinte a meeterkéltség határát érinti. Végre egészen eredete csaíráson halad, modern hangot hallat és a ballada magaslataira hág: Hidavatás, Tengeri hántás, Éjféli párbaj és a legismertebb Tetemnek ivásban, mely ballada! érbelemben is a legtökéletesebbek közé emelkedik. Balladáinak jelentősége nemcsak a termelés gazdagságában -rejlik, de nagy változatosságukban, eredetiségükben és a balladái szerkezet művésziességében is és épp e termelés gazdagságával és a müforma öntudatos kifejlesztésével szinte páratlan. Balladáinak legtöbbje igazi tragédia: részvét, félelem, szánalom és megnyugvás érzései között olvassuk vagy hallgatjuk végig- Az egyén bűne bünhődést követel, — de a mély emberi részvét és izgalom, amellyel a költő az eseményt végigkíséri, bennünket is meghat s szánalom vesz rajtunk erőt. Még legbünösebb emberén is. Ágnes asszony és gyilkos szeretőije, a szelet vető és vihart arató Kund Abigél, az esküszegő V- László és a walesi véTengző, Edwaird király bün- hödjésükben egyaránt több-kevesebb részvétet keltenek, halálukban pedig megbocsátunk nekik, mert hisz ők is emberek és mi is vétkesek vagyunk. Nem hiába mondja Gyulai Pál a balladja Shakespearejének. Mindegyik balladáját az eszme, az emberség fény kör élbe vonja és ezzel világit bele a tárgy sötétjébe. Ha sok mindent elhagyunk is ebből a vázlatos képből, nem hagyhatjuk szó nélkül víg balladáját, Pázmány lovagot, — ennek különösen második része olyan párbeszéd, mely derűjére, humorára és drá- maiságira túltesz vigjátékainkon, de egész hangulata is ritkítja párját a világirodalomban. Kisebb époszában, Murány ostromában, népmeséiben, komoly és vig költői elbeszéléseiben — Katalin, A bajusz, A fülemile, A hegedű — a byroni olaire-obscure-től népdalaink naiv hangjáig mennyi tónus, menynyi változat! Idilli költeményei, allegóriás költészete is értékes, hisz ki ne ismerné a Családi kör-t vagy A gyermek és a szivárvány-!. Még töredékeiben is ©ok a megcsodálni való. Például Bolond Istók-jának első éneke népies humorral Íródott, második éneke már byroni csapáson halad és élet- teljességével külön művészi csemege. Amilyen gazdag balladáiban az általános Almafa csemeték a legkiválóbb tél. (ajtókból elsőrangú minőségben nagyobb tételekben is a legjutányosabbao szerezhetők be. Feszty Gazdaság Stará-Óala — Ogyalla (100 darabon felül rendeléseknél nagy árengedmény! Árajánlat kívánatra küldetik. emberi, oly erősen nemzeti nagy époszai- ban. Mennyi érzés párosul ezekben nagy művészettel! Minden éposza erős nemzeti érzésből fakad, — de korántsem a régi dicsőség hirdetője. Mindig a jelennek szól és a jövőbe néz. Épp úgy, mint ahogy jellemeit is a jelen életből vetíti a múltba. Époszai inkább a nemzet hibáiból merítik alapeszméiket. Első éposza is, a még hexameterekben íródott Az elveszett alkotmány, a magyar jellem túlzásaira mutat példát, a haladás és maradiság végletes és végzetes hőseiben. A Toldi-trilógia első része már alapeszméjében és sokatsejtetésével is kitűnő. György, a királyi udvarnál tányértváltogató, rókalelkü testvér ki akarja öccsét örökségéből túrni. Az indulatos Miklóst gyilkosságba kergeti, hogy aztán a királynál bevádolja és vagyonát a maga kezére játssza- De a bölcs Lajos király átlát szándékán, Györgyöt elűzi udvarától és Miklóst fogadja kegyelmébe. Ki ne látná Györgyben a fondorlatos bécsi intrikát, meíly a kész haszonnak egy felét feleszi sáskahadával, másfelét tarsolyába teszi; a magyar nemzetet forradalomba kergeti, hogy aztán leverje. „Toldi szerelme" a férfi Toldi léha szeszélyességét teszi a költői regény középpontjába, aimely- lyel boldogságát tönkreteszi, — mig „Toldi ■estéjé"-ben az öreg Toldit indulatos harag- , ja öli meg. Csupa magyar vonás. De milyen magasztos képpel zárul az elbeszélés vége: a modern reformok magyar királya a régi „ világ ősz hősének, Toldinak, halálos ágyán- A „Nagyidat cigányok" kétségbeesett kacaja jai gúnyolja a magyar szalma tüzet, hiúságot, nagyravágyást és versengést. „Buda halála" a festvérharcban mutatja meg a pusztulás csiráját. Buda király irigy álnokságáért életével fizet, — Etele hiába győzi le a világot, — ha magát nem tudja legyőzni, népe pusztulását idézi fel. És köztük Detre, a szász, az idegen, aki a fejedelmeket egymásra uszítja, hogy gyöngítse népüket. Kell-e éhhez magyarázat? Minden époszát úgy hatja át az alapeszme, mint a lélek a testet: minden sarában, minden izében benne van. Ez teszi Arany Jánost naggyá, ez teszi époszait • jelentősekké, — a szerkesztés ereje és a ‘ jellemzés tökéletessége. Szereti népét, féltőm követi minden léptét. Szereimé a széltől is óvni, de hiába. Oly hibákat lát benne, amelyek tragikus, pessrzimisztikus gondolatokat ébresztenek lelkében és habár nem akar rossz jós, nem akar vészmadár lenni', habár mindig reménnyel, szebb jövővel biz- tatgatja, a vég nála is mindig kétkedő. Azért is époezainak légköre tragikus. A magyar nemzetnek dalolt és a magyar nemzet jó és rossz időben megértette, szerette, költőjének vallotta,. Az ötvenéves forduló is, bármi rossz időben éri, a magyar nemzet igaz, mélységes ünneplésének és hűségének tamujele. Válthatják egymást az évek, mint tölgyesek avarrétegei, — jöhet is uj költő, uj hanggal, uj fordulatokkal, szociális és nemzetközi. De mig a magyar népen iszonyú válságok és szenvedések dúlnak, míg a Ma- ^ gyarok Istene e rettentő válságokon át nem segíti, addig Arany János mindig divatos marad: a költő, aiki egy népet sirat— A sainháxi világnak hétről-hétre várt csemegéje Hatvány Lili „színházi levele" a Színházi Életben. E héten Humyady Sándor uj darabjáról, az Andirássy-uti Színház premierjéről és a heti film- újdonságokról számol be Hatvány Lili. Incze Sándor heti lap járnak uj száma csupa meglepetés és érdekesség. Ruggiero Riocit, a világfi Lrü hegedűművészt a budapesti gyermekszinészek ünnepük. — Márkus László a Nemzeti Színház uj igazgatója a Vádlottak padiján. — Budapesti uri'leány és egy angol arisztokrata regényes házassága. Zitehy Irén mint londoni filmsztár. Karinthy Frigyes krokija Körmendy uj regényéről. Seritől,li Itailo emlék iratai. Zsolt Béla cikke Weiss Fülöpről a költőről. — Farkas Imre a Lehár-fillmről, a Mise UFA választás jelentkezői. — A legújabb játék a ,.ekegerrák", A Szerelleni és a Csék Világtörténelme, Farkas Imre Lelki Klinikája, Sport, Divat. Társaság és szenzációs Rejtvésny-rovat. Intim Pista regénye: A primadonna kedvence. A Színházi Élet uij számában darabroellék!etü 1 a Fővárosi Opereítsz'nház nagysikerű operettjét, a „Manóid tát" közli, kottáin ekék- létén pedig Lewifl, Shorman és Philips amerikai szerzők világslágerót Got the Bének gut tihe park (angol, német és magyar szöveggel) és a Magáért sir a tangó című slágert közli Kézimunkáiv és 32 oldalas Gyormekujság vtam még a Színházi Élet uj számában., amelynek ára 5 Ké, előfizetési dija negyed évre 60 Kö. Kiadóhivatal: Budapest, VI., Aradi-ucoa 8. szám. xx A szlovenszkól és ruszinszkói magyar nők lapja: a „Nagyasszony** ellentétes hangulatok támadtak a püspök elhatározása és a munkácsi hívők nagy többségének kívánsága között is. A püspök ki no vetettjével szemben szint© közhangulat támadt azért, mert olyan hir©k terjedtek ©1, hogy az uj munkácsi lelkész és főeepeires egyrészt politizál, még pedig az őslakó görögkatolikus közösség felfogásával szemben álló, agrárpárti politikai irányt követ, másrészt pedig olyannak ismerték az uj főesperest, aki az ukrán irányzat híve. A munkácsi görögkatolikus hívők nagy többség© éppen a múltakon okulva azon a felfogáson volt, hogy egyházi fej ne politizáljon és ne kerüljön a nyelvi harcok ütközőjébe A személyi vonatkozásokon kívül ezek voltak azok az okok, amelyek miatt ellenérzéssel fogadták Lescsisin György kinevezését. Soka®, akiit a hitélet épségben tartását minden fölé helyezi^, attól tartottak, hogy az uj lelkész-fő esperes és hivei között nem lesz meg as a szüksége* harmónia, amely a hitélei erejét és nyugalmát biztosi thatná. A kinevezést és beiktatást erős hírlapi polémia előzte meg, amelynek a munkácsi „Az őslakó" cimü lap egy cikke igyekezett véget vetni azzal, hogy az egyház és a béke érdekében a püspök elhatározását és intézkedését respektálni kell, de ugyanakkor mély tisztelettel fel kell kérni az uj papot arra, hogy minden politikai és nyelvi harctól távol állva szolgáljon az egyház és a hívők érdekeinek és minden anyanyelvű és nemzetiségű hivének lelki szükségletét egyaránt igyekezzen kielégíteni. A megnyugtató akcióknak meg volt a kellő eredményűk s a beiktatás a legnagyobb harmónia jegyében folyt le, Sztojka Sándor püspök pedig beiktató beszédében olyan megnyilatkozást tett, amely teljesen megnyugtatta a hívők érzelmeit. Sztojka Sándor püspök érezte a helyzet tisztázásának szükségességét és ezért személyesen jelent meg a főesperes beiktatására. Feladatát bölcsen, tapintatosan és határozottan oldotta meg és ezzel Munkács híveinek, Munkács minden nemzetiségű és felekezetű őslakosának különös tiszteletét biztosította a maga és működése számára. Diadalkapu és üdvözlő szavak várják a Munkácsra érkező püspököt. A templomba való bevonulása után, amikor az uj fő-esperes beiktatása megkezdődött, előbb ruszin, majd magyar nyelven a következő szavakat intézte a munkácsi egyház tagjaihoz és az összegyűlt nagy tömeghez: „őrömmel jöttem Munkácsra, amely ősi esyházmegyénk bölcsője — büszkén vise>- lem a munkácsi címet — mint uj püspök először ebbe a városba jöttem, hogy itt családomat megtaláljaim s megtiszteljem" Majd emelkedett hangon folytatta: „Az uj főesperest nem azért küldtem ide, hogy politikai vagy nyelvi harcok exponense legyen, hogy politizáljon vagy a nyelvi harcban vegyen részt, hanem azért, hogy az evangéliumot hirdesse, hogy az egyház érdekeinek biztosítója legyen, mint személyem munkácsi kéoviselője. Emellett pedig még azért is küldtem őt ide, hogy híveinek kulturális, szociális emelését munkálja, hogy ARANY JÁNOS Irta: SZÁNTÓ ZSIGMOND dr. Az ő emlékezetéhez nem a zugó-zengő harangok gyászoló ünnepi zenéje, de az orgonaszó ábrándozó halk futamai illenek, amikor urfelmutatáskor térdrebullaló, elmélyedő, néma fájdalmunkat kísérik. Az ő egyénisége, benső vívódásai, érzékeny szerénysége, gyötrődő tépelődése önmaga és népe sorsán nem bírják a zajt, a hivalkodó ünneplést. Borongó, ködös világ az ő világa. Homér fónydus ege vakítja, kápráztatja, — a hangos vagy éppen lármás szó sérti. Halkan krugató darvak őszi szárnyalása, kalitbe zárt madár rebbenő vergődése, szabad gólyák után busán felmélázó rab gólya találnak életéhez, találnak emlékéihez tó. Mint a két apród sirdogáláea Szondi sir- halmán, a köp ja tövében, akiknek semmivel sem törődő, senkitől sem meg nem riadó dalában dicsőül meg a nagy hős, bár olyan egyszerű, halk zokogásu tudna lenni az emlékezés róla, aki épp úgy, mint a nemzet hősei, ira halála ötvenéves fordulóján tó teljes lobogásban éli népe szivében eszményi és eszmévé finomult életét. Amiért a magyar nép küzdött és vérzett századokon át, amiért lelkesedett és szenvedett, amit átélt és amiről mesélt, mindannak Arany János, a költő életrekeltője és jellemvonásaiban mint ember megtestesülése. A sirvavigiadástól a humorig, a könnyed felgerjedéstol a kétségbeesésig, az elszántságtól a csüggedéság oly skáláját játssza végig ezerhuru hangszerén a nemzeti jellemnek, oly korokat átfogón, hogy már ezzel tó a legnagyobb költők közé emelkedik. De ha költészetén elgondolkodunk, csakúgy futtában, mi ni ahogyan a fecskemadár röptében .meg-megcsapja a víztükrét, nem hatva le a viz mélységeibe: már látnunk kell, hogy oly jelenség áll előttünk, mely a gyönyörök gyönyörével szolgál a szó legnemesebb értelmében. Azt szokták mondani, hogy Arany János sokkal zárkózottabb természet, semhogy igazi lírai költővé válhatott volna. Pedig Arany, nem nézve azt, hogy egész költészete — mint minden nagy költőé — csupa líra, vagyis egyéniségének kifejezője, — a szó szorosabb értelmében tó igazi nagy lírikus, mert teljes lényét, minden érzését, gondolatát, örömét és bánatát már tisztán lírai költeményeiben tó teljes tökéletességében tárja fel. „Télben" című költeményén kezdve az „Epilógusáig, az „őszikék" legibizar- rabb ötletéig megtaláljuk Arany Jánosban a vérbeli lírikust nemcsak a verselés és az előadás legvirtuózabb formájában, de abban tó, hogy életének minden mozzanata megnyilvánul e költeményekben. Legkisebb népdalától kezdve legnagyobbszerü ódájáig oly változatossággal és oly őszintén fejezi ki magát, mint akár Petőfi vagy Heine, — csakhogy a maga módján. Melyik költő tudná mélyebb érzéssel siratni barátját — és itt épp Goethé-r© gondolok — mint Arany Petőfit és van-e szebb lírai költemény, mint a Toldi szerelme hatodik énekének kezdő vensszakai, amelyben leányát siratja, akihez több megható költeménye is szól? Allegóriái, a szabadságharc után irt százíhangu harsonaként szóló ódái, elégiái mélységes lírikus gazdag lantjáról szálltak népe leikébe, vigaszt, bátorítást, bizakodást adva a kétségbeesés, a válságok szomorú éveiben. Mit említsünk címeket: Rádhed, Le lószem a 1
