Prágai Magyar Hirlap, 1932. október (11. évfolyam, 224-248 / 3037-3061. szám)

1932-10-21 / 241. (3054.) szám

1932 október 21, péntek. ^nSGM-MACÍ?ARHlKLA& , KftzcüLZPA^Afin , A mezőgazdasági géptartozások rendezése A mezőgazdaságot sújtó különböző terhei rohamos emelkedése, a gyenge termésered­mény és a rossz értékesítési lehetőségek kö­vetkeztéibe® ma a mezőgazdaság a gépgyá­rakkal szemben fennálló fizetési kötelezett­ségeinek nem tud eleget lenni- A vásárotl gépek és talajművelő eszközök árával adós gazdák legnagyobb része önhibáján kívül képtelen az esedékes részleteket és ka­matokat megfizetni Ezen adósságának csak egy kis része keletkezett olyan módon, hogy egyes gazdák már a vásárlás megkötésekor is anyagi tehetőségükön felül vásároltak gé­peket. Ezek azonban még a 180—200 koronás búzaár mellett sem tudlak volna fizetési kötelezettségüknek eleget tenni. A gazdák legnagyobb részébein meg van az akarat és a bajiam a fizetésre, azonban a mai viszo nyak között természetes, hogy az esedékes részleteknek csak kis részét — vagy pedig egyáltalán nem — képes törleszteni, illet­ve megfizetni. A gépgyáraktól nyeri tájé­koztatás szerint a mezőgazdaságnak eot a fi­zetési készségét a gépgyárak is elismerik. A mezőgazdasági gép tartozások állandóan Damoklész kardjaként fenyegetik a mező­gazdaságot. Az állandó foglalások, fizetési zatk lat-ásók eredménye az, hogy a belterjesség kárára a gazdatársadalom mindinkább eltá­volodik a gépektől. Ez pedig nemcsak a gazdáknak a kára, hanem az egész közgaz- iaságé is, mert a belterjes gazdálkodás he- yelt mindinkább áttérnek a külterjes gaz- Jálkodásra. A gazda pedig az amúgy is ne- íezen megszeretett gépektől mindinkább rftávolodik, mert a hitelbe • vásárolt gépvá- íárlásakiban és az ez után fennálló adóssá- :aiban látja anyagi romlásának egyik okát. ízt a kérdést a legrövidebb idő alatt rendezni :eli­Ennek a kérdésnek megoldása nemcsak a nezőgazdaság, hanem a hitelező gépgyá- aknak és a mögöttük álló bankoknak is el- őrendü érdeke. El kell ismerni, hogy a me- őgazdaságd gépgyárak is nehéz anyagi hely­eiben vannak és az általános válság őket em kímélte meg. Ezt eléggé bizonyltja az, agy a válság beköszönte óta több gépgyár Snkrement, néhány leállította üzemét, a legmaradt gyárak pedig erősen csökkentett zemmel dolgoznak. A gépgyárak nehéz nyagi helyzetének azonban részben maguk ; az okai. Túl voltak méretezve, a gépeladá­Ha Becsbe utazik, okvetlen keresse fel tanár Zipeunerkeller vendég'öjét a Grabenen. — Kitűnő déli menük. Esténként Farkas Jenő zenekara muzsikál. A német kiilforgalom visszafejlődése. A biro­dalmi statisztikai hivatal most tette közzé az első 9 hónap külforgakni mérlegét, mely sze­rint az összbevétel a mulrtévi 5269 millió már­káról 3444 millió márkára esett, ami 34.6 száza­lékos csökkenésnek felel meg. A kivitel ugyan­ezen időszakban 7233 millió márkáról 4291 millió márkára esett, arai 40.7 százalékos csök­kenést jelent. Az élelmiszerbevitel . csökkenése 26 százalék, a nyersanyagoké 36 százalék, a készáruké 43 százalék. Kiviteli intézet megszervezése ©lőtt? A ke­reskedelmi kamarák központjának képvise­lői a múlt napokiban interveniáltak a keres­kedelemügyi miniszternél a kiviteli intézel megszervezése érdekében. A küldöttség azt hangsúlyozta, hegy a változott gazdasági vi­szonyok következtében Csehszlovákia uj pia­cokat kénytelen keresni s annak ellenére, hogy Csehszlovákia kimondottan kiviteli ál­lam, eddig nincs oly szerve, amelyben a ki­vilel 1 illető összes kérdés centralizáítatnék. A kereskedelemügyi minisztérium kidolgo­zott úgy a® már régebben egy törvényjavasla­tot a kiviteli intézet megszervezéséről, a töb­bi minisztérium részvétlensége miatt azonban a javaslat törvényerőre nem emelkedett. A morva textilipar visszasírja a magyaror­szági piacot. A Prager Börseu-Courier leg­újabb száma „Brumm és a Magyarországgal kötött kompenzációs egyezmény" , cím alatt a következőket írja: A Magyarországgal kötött uj kompenzációs egyezményről szóló hir a textilipari körökben nagy lehaugoltságot kel­lett. liilhetetlen-nek mondják azt, hogy az ipar ebben az uj kompenzációs szerződésben a földművelésügyi és közmunkaügyi miniszté­rium kívánsága szerint csak 2—3 százalékkal részesedjék. — A briinni és az északcsehor­szági textil iparnak mindig jelentős piaca volt Budapesten s évtizedes kereskedelmi kapcso­latok fűzték iparunkat Magyarországhoz. Tisz­tára agrár kívánságra áldozatul hozták az ipari kivitelünket és az egyoldalú agrárpolitika miatt vámba borúban állunk Magyarországgal, mely háború évek óta tart s mind a két fél­nek súlyos gazdasági károkat okoz. Hogy emellett Magyarország károsodása nagyobb, mint Csehszlovákiáé, az igazán nem vigasz­talás, még ha oly gyakran is mutatnak rá erre a körülményre rosszakaratú és nyilván teljesen megértés nélküli oldalról. Ahelyett, hogy most, az uj kompenzációs szerződés al­kalmával az ipari kivitelt legalább fétig-med- dig visszasegitették volna régi pozíciójához, az agrárkörök az agrárérdekeket minden egyéb érdek fölé rendelik. A vámhá borun kivül az ipar a kompenzációs szerződésnél is háttérbe szorul. Igazán nagyon sajnálatos, hogy Prágában senki sem akad, aki az ipar érdekeit hatékonyan tudná képviselni — fe­jezi be észrevételeit a Prager Börsen-Courier. léket. h Elmet? este hazairól! llllll - Ne felejtse el a zseb­k^lll!! lámpát! De nefelejtse ^ N\ el a megbízható Pollii szalmiákmentes Hr vftlr1 1PALABA 444, vagy EXCELSIOR PALABA |||||j^t§| 4 elemet, melyek hosz­J; szu élettartamuak és ipl nem rongálják meg .JKád a hüvelyt. Egyes piacok forgalom nélkül maradtak. Ami üzlet történi, az könnyebbem gyengült árfolyamok mellett ment végibe. Csak egyes speciális értékek, igy Orion, Nes törni tzi, Egyesült Gyapjú, Metallwalz tudott jelenték­telen nyereségre szert tenni. Másrészt a veszteségek is igém kismér vüek voltak. Északi Vasat 30, Bánya és Kohó 10 koronát vesztett, a többi gyengülés nem haladta meg az öt koronát. — A beruházási piacon is kedyjelenség uralkodott, csak az alacso­nyabban kamatozó kategóriákban volt túl­súlyban- a kínálat, úgy hogy itt 20 fillérig terjedőd veszteségek állottak elő. A 6 száza­lékos címletek Tartottak voltaik. Kivételt ké­pezett az osztrák népszövetségi kölcsön, amely ismét esett 1 százalékkal. Az a hir járta, hogy Ausztria, amely eddig amortizá­ciós célokra vásárlásokat eszközölt, ezeket most „beszüntet te. j si lehetőségek csökkentek. A gépgyárak ott I hibázták el üzleti politikájukat, hogy a há­ború után, a nagy gépkonjunktura idején erősen fejlesztették üzemüket s ennek az lett az eredménye, hogy ma az előbb eim 1 ítéli nagyértékü kintlevőségeken- kivül sok millió ériékü eladatlan készletük is van. A legutóbbi időben napról-Papra jönnek a panaszok, hogy egyes mezőgazdaságii gép­gyárak, illetve képviseletek az eddigi mé’tá- nyos álláspontjuktól eltérve, a legutóbbi időben a lehetőség szerint kámé’etlenül be hajtják esedékes követeléseiket és nincse­nek tekintettel a gazdák jelenlegi fizetés­képtelenségére. A gépgyárakat és képvisele- 'eket finanszírozó bankok erősen szőritjálk az érdek körükbe " tartozó gépvál lakatokat a fi Tetősre. Ezek ezt a fizetésre való szorítást továbbítják a mezőgazdákhoz- Kit szorítson a gazda fizetésre, hogy kötelezettségének eleget tehessen? Előfordult, hogy gazdák­nak, akik tartozásuknak már 80—85 száza léká-t rendezték, gépeiket lefoglalták^ azokait további értékesítés végett el akarták a gaz­daságból szállilani. Ennek a kíméletlen el­járásnak egyik oka, hogy vannak gépgyárak és képviseletek, amelyek ügyvédüket csak az ilyen eljárásúik után befolyó összegből ho­noráljál;; természetes, hogy ilyen esetekben a méltánylás nem eléggé érvényesülhet. Ezt a mindinkább nyomasztóbbá váló kér­dést a mezőgazdaság érdekében sürgősen kell rendezni és pedig úgy, hogy ez a kérdés nyugvópontra jusson és a mezőgazdaság a rendezés után rája háruló fizetési kö’elezett- ségmek meg is fele'íhessen. A kérdésnek megoldása többféleképpen történhet. Az egyik megfelelő megoldási lehetőség: a je­lenleg fennálló géptantozásoknak méltányos és megszelhető kamat mellett több évre va­ló prolongálása. Természetesen ez csak úgy volna megvalósítható, ha a gépgyáraknak az eddig élvezett hitelkerete továbbra is érin­tetlenül megmaradna és a hitelben vásárolt mezőgazdasági gépeket s talajművelő eszkö­zöket adóitartozás fejében a jövőben nem fog- lalftafmáík le. Ennek a sókat vitatott kérdésnek ilyen, esetleg hasonló módon való megoldása nem­csak nyugalmat hozna, hanem a gép mun ka további alkalmazását is lehetővé tenné. Az államnak és a mezőgazdaságnak egyetemle ges érdeke ennek a kérdésnek sürgős meg oldása. Rt­A rimaszécsi fogyasztási szövetkezet harminc- rés jubileuma. Rknaszécsről jelentik: Vasárnap ál után díszközgyűlés és közebód keretében jubi- Iite meg a rimaszócsi fogyasztási szövetkezet ara­tásának harmincéves évfordulóját. A dászközgyü- 9t, amelyen nemcsak a tagok, hanem a pozsonyi szagos központ, a zólyomi áruközpomt képviselői a község vezető tényezői is nagyszámban vettek szt Sósik János (kissori) elnök megnyitó beezé- vezetle be. amelynek elhangzásával Hlavatá Jó­st kerületi ellenőr mondott üdvözlő beszédet a zponit sze rencsekivánatoit tolmácsolva. Beszéde ón a3 elismerés hangján emlékezett meg a szö- bkezet jelenlévő három alapié tagjának. Orbán aos. Mészáros és Hamko János érdemeiről, fel- tva emlékét néhai id. Sósik Jánosnak és Ko- 38 Gézának, akik az első évek szervezési m un- ía tatban ugyancsak dicséretes részt vettek, mint pi tó tagok. A díszközgyűlés ünnepi szónoka után indán József könyvelő a szövetkezet harminc­ig történetét ismertette. A jelentéshez Hamko séf szólalt fel elsőnek és örömének adva ldfe- cst a szövetkezet felvirágzása körül, az elnök­nek tolmácsolta a közgyűlés elismerését s egy- í a további bizalomról biztosítottja. Majd Orbán ios, visszapillantva a szövetkezet harmincéves ténet.ére. kiemelte azokat a küzdelmeket, ame- k különösen a háború és a forradalom idején arták meg az egészséges fejlődés menetét s ely akadályokat végül is közös erővel mégis eríilt elhárítani az útból A lelkes hangulatban »lyt díszközgyűlés végez’.ével a szövetkezet kö négyszáz terítékes bankettet adott a tagok és időkről nagyszámban összegyűlt vendégek tisz­tiére. A közebéden Nagy Sándor, a magyar nem­párt országos pártigazgatója é6 Gál János mol- az üz’etrészeeeik neveben mondottak pohár zöntőt. köszönetét mondva a szövetkezet veze­tek eredményes munkásságukért Iktóbcrbcn 1000 vagon kukorica behozata. engedélyezik. Annakidején jelentettük, ry a gabona szindikátus elnöksége nem tu- t megegyezni a kukoricabehoz'aial kérdő­en. Mig a kereskedelem képviselői leg- bb bizonyos minimális mennyiségű kuko- » behozatalához ragaszkodtak, addig az árkörök megbizottai a teljes behozatali ti- »m mellett foglalnak állást. A kérdést dön- végett a szindikátusban helyet foglalói mánybiztosok elé terjesztették. Ezek ugyj ároztak. hogy októberben 1000 vagon ku-l ica behozatalára adható ki engedély. 1 A hankkamatláh Szlovcnsztón. A Prager Börsen-Courier értesülése szerint a szloven- szkói bankok szövetségének elnöksége a leg­közelebbi napokban tartandó ülésén fog tár­gyalni a betéti kamatláb leszállításának kér­déséről s a történelmi országokbeli pénzinté­zeteknél eszközöli kamatlábcsökkentés keresz­tülvitelét fogja javasolni. Ilymódon a szloven- szkói és ruszinszkói bankok 5 százalékot fi­zetnének a betétekért, a nép ti tel intézetek 4 5 százalékot s a takarékpénztárak 4.25 száza­Grosz kompenzációs forgalom Amerikával. Newyorki kábeljelentés szerint az elmúlt na­pokban Newyorkbam értekezletet tartottak az orosz kompenzációs forgalom ügyében, melyen több mint 200 vállalat képviselője vett részt. Az értekezlet egy bizottságot választott, me­lyet megbíztak az amerikai-orosz kompenzációs forgalom lehetőoéíreinek kidolgozásával. Árellenőrzés Franciaországban. A kormány elhatározta, hogy miniszterközi árellenőrző szol­gálatot léteeit az egyre fokozódó drágaság megakadályozására. Ez a bizottság fogja meg­kapni a profekturáik jelentéseit az élelmiszerek árfolyamfejlődéséröl és amennyiben szükségét látja, javaslatot tesz a kormánynak a beavat­kozásra. . \ 300 milliós francai kölcsön Jugoszláviának. A jugoszláv kormány megállapodást létesített a francia nemzeti bankkal 300 millió frankos kölcsön felvétele tárgyában. A kölcsönt első- ' sorban a legsürgősebb állami szükségtelek fe­dezésére. valamint az október 1. előtti olasz árutartozásaik kifizetésére fogják fordítani. Az 1 olasz követelések rendezése azért volt sürgős [ Jugoszláviának, mert az olasz kormány retor­zióképpen a Jugoszláviából importált áruk el­lenértékének csak 10 százalékát volt hajlandó folyósítani, ami majdnem • lehetetlenné tette a két ország közötti forgalmat A jugoszláv kor­mány pénzügyi nehézségeire jellemző, hogy az október 15-én esedékessé vált. háború előtti kölcsönök kamatait sem tudta beváltani a de­vizahiány miatt, noha azok összege mindössze 5.5 millió francia frankot tett volna ki. Megalakult az Erdélyi Agrárkamarák Szövet­sége. Az erdélyi mezőgazdaság speciális érde­keinek védelmére megalakították Kolozsvárott az Erdélyi Mezőgazdasági Kamarák Szövetsé-V gét. Az ügyvezető igazgatóság elnökéül Ser­bán Mihály volt minisztert, a-1 elnöké ül Xegrutiu Emilt választötták meg. ’ I TTTsTir* a g¥ Ki a Fizetésképtelenségek. A hitelezők védő- egyesüleletnek jelentése szerint újabban a következő cégek jelentettek be fizetésképte­lenséget: Pollák Lápot hentes. Prerau; pasz- sziva 614.281 korona, aktiva 243 359 korona. — Mokry József pék, Bilovice; passzíva 153 544 korona, aktiva 57.602 korona. — Mlcsoch Viasta, az Empo oég tulajdonosa. 01- mü'fz; passziva 53 781 korona, aktiva 27.820 korona. — Pospisil Adolf kisgazda. Privesti; passziva 22 566 korona, aktiva 15 550 koro­na. — Ko'féda József kereskedő. Lundenburg; passziva 42.968, aktiva 18 968 korona. — Do- lezal Aioizia műkereskedő. Briinn; passziva 137359 korona, aktiva 68 536 korona. — Hanti Ágoston vegyeskereskedő, Horni Ste- pánov; passziva 50 861 korona, aktiva 35.9S3 korona. — Prosner és Steinber.ger sörkeres­kedés. Nagyszöllős; passziva 407.900 korona, aktiva 230 000 korona. — Budai György és Szabó Erzsébet gazdálkodók, Nevetlenfalu; passziva 183.400 korona, aktiva 151 000 koro­na. — Náthán József kereskedő Balázsfalva; passziva 65 250 korona, aktiva 2-6 000 korona. — Bősenwnsser József és Abrahamovits Len­ke kereskedő Bród; passziva 10.250 korona, aktiva 5000 korona. ÉRTÉKTŐZSDE Gyöngült a prágai értéktőzsde Prága, október 20. A mai tőzsdeforgalmat ismét nagyfokú kedv telem ség jellemezte. A newyorki tőzsde további szilárdu-lása ugyan jisz’íö-nzö niomentuimul szolgált, d© ezt a tar-1 rés belpolitikai bizonytalanság paralizálta. | + A prágai devizapiacon London 1.30 koro­nával emelkedett, Newyork 0.5 fillérrel esett, Kopenhága 2, 0»’o 8, Stockholm 3, Alexandria 2, Heísingfore ée Lisszabon 0.25, Montreal 0.05 koronával szilárdult, Buenos Aires 3, Zürich 0.25, Varsó 0.30 koronával gyöngült. + A budapesti értéktőzsdén a kedvezőbb külföldi jelentések nyitáskor ösztönzően hatot­tak, 'ami a kínálat lényeges csökkenésében nyilvánült meg, úgyhogy a tőzsde barátságo­sabban nyitott. A tőzsdeidő második felében azonban az üzlettelenség folytán egyes papí­rok lemorzsolódtak, viszont, más értékek árfo­lyamnyereségekkel zártak. A záróirányzat egye­netlen volt.-f- A bécsi értéktőzsdén az üzlet a legszűkebb keretek között mozgott. A forgalmat csaknem kizárólag a napi spekuláció bonyolította le, amely a holnapi heti zárlattal kapcsolatosan a teenap gyengült értékekben fedezéseket eszkö­zölt. Kufiezban Juli—Süd tovább esett, Lander- Bank-es gyengült. Salsró s osztrák Hoffherr emelkede'tt. Korlátban Urikányi szilárdult, Bá­nya és Kohó gyengült. A berlini értéktőzsdén a newyorki tőzsde szilárdabb irányzatának, az angol font köny- nyebb javulásának 6 a gazdasági életből érkező kedvezőbb híreknek hatása alatt a tőzsde kez­detekor kisebb fedezéseket eszközölt. A közön­ség azonban továbbra is tartózkodó volt. Ké­sőbb a barátságos alapirányzat ugyan megma­radt, de a kötések száma a részvénypiacon a minimumra korlátozódott. I. G. Fanben 1 szá­zalékot nyert, a villamossági piacon kisebb arbitrázseladások történtek, úgyhogy AEG 1 százalékkal emelkedett. Később az árfolyamok tovább emelkedtek, de ezeket a nyeraségeket nem lehetett a csöndes üzlet mellett végig meg­tartani. Árutőzsde A prágai sertésvásárra ma felhajtottak 80 történelmi országbeli hízót, amelyek 8.90. 356 szlovenszkói hízót, amelyek 9.20. 45 jugoszlá­viai ártányt, amelyek 9 koronás áron keltek el.-f- A prágai szarvasmarba vásárra ma felhaj­tottak és eladtak 2 történelmi országbeli bikát-, amelyek 3-80 koronás áron keltek el és 1 tör­ténelmi országbeli üszőt, amely 3.80 koronás áron kelt el.-j- A prágai cukorpiac nyugodt volt. Nyers- áru Aussig lokó októberre 60.50—60.75.-f- A berlini terménytőzsdén gyönge irányzat mellett a következő árakat jegyezték: Búza 196—198, rozs 154—156, sörárpa 175—185. ta­karmányárpa 167—-174, zab 134—138, búzaliszt 24.50—28, rozsliszt 20—22.50, buzakorpa- 9.25 9.60, rozskorpa 8.40—8.80, Viktória-borsó 22— 26, kis ehető borsó 20—23. takarmányborsó 14 —17, bükköny 17—20, lenpogácsa 10.30—- 10.50, ehető burgonya 1.10—1.20. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom