Prágai Magyar Hirlap, 1932. október (11. évfolyam, 224-248 / 3037-3061. szám)

1932-10-21 / 241. (3054.) szám

241 (3054) szám " *>^B*e*1 " 1932 október 21 ——IMIM ■IW»WIWBawaBBWMMMMMBWMBMMMMMMMMMBBaMBBmHM»ETOaBBa8BaaíHiiBMM«SjaMIWm«ms Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K6 H képes melléklettel havonként 2.50 Kí-val több Egyes szám ára 1.20 K£, vasárnap 2.—Kö. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja Szerkesztőség: Prágaiig Panská ulice 12. II, emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal: Prága lln Panská ulice 12. Ili emelet Telefon: 34184. SÜRGÖNYCIM: H1RLRP. PRflHfl A rwzimzkói magyarság és a kárpátorosz nyelvkérdés Irta: R. Vozáry Aladár A képviselőház idénynyltó ülésén a kormány benyújtotta a lakástörvény meghosszabbításáról szóló Javaslatot Munkács, október 20. Az elisó kérdés a kár­pátorosz nyelvi problémával kapcsolatiban az, hogy: érdekli-e s érinti-e ez az ügy a ruszin- ezkói magyarságot, vagy sem. A kérdés-re igen­nel kell felelnünk. Azért, mert sok ruszinszkói magyar gyermek kénytelen — magyar hijján —- ruszin-kárpátorosz nyelvű iskolákba (külö­nösen gimnáziumba) járni s azért, mert a prob­lémával kapcsolatban nemcsak nyelvkérdésről, hanem a magyarságot érintő politikáról, neve­lési irányról 6 erkölcsi mentalitásról is van szó. Az ukrán irányzatú nyelv ugyanis az ukrán, a Ruszinszkót is ukránosiíó politika egyik esz­köze, annak ruszinszkói bevezetése az ukrán politika egyik etappja, — 6 az ukrán erkölcsi mentalitás Ruszinszkóban eddig olyan tényeket produkált, mely nemcsak távol áll a magyar fölfogástól, hanem egyenesen szembenálló az­zal. Nyelvi, erkölcsi és politikai okokból kell tehát a ruszinszkói magyarságnak állást foglal­nia a kárpátorosz nyelvkérdés ügyében. Az államfordulat előtt a mai Ruszinszkó terü­letén a magyarországi ruténségnek nem volt nyelvi kérdése és nyelvi harca. Nem azért, mintha a magyar uralom alatt a ruténség nem használhatta volna szabadon a maga nyelvét, vagy azért, mintha e területnek a múltban nem lettek volna rutén tannyelvű elemi iskolái, ha­nem azért, mert akkor az ukránizmus még nem volt beplántálva e területre, nem szitódott mes­terséges nyelvi harc a ruténség körében s fő­ként azért, mert a magyar kormányzat a rutén­ség nyelvi ügyeit az akkori, kisebbségi jogokat még nem szankcionált világban minden nemzet­közi, vagy más kötelezettség nélkül a leglibe- rálisabbau, a tényleges helyzetnek és adottság­nak megfelelően kezelte. A rutén tannyelvű is­kolák részére rutén nyelven irt tankönyvek ké­szültek (ötven, sőt száz évvel ezelőtt), azokat a magyar közoktatásügyi kormányzat minden további nélkül jóváhagyta, (Az egyik ilyen tan­könyviró éppen az volt, aki ma Ruszinszkóban az ukrán nyelvi irányzat fő-propagátora: Volo- gin páter.) A ruszin irók és költők pedig (Dudh- novics, Szilvay, Fenczik) az orosz irodalmi nyelvvel bővítetten írták müveiket. Hogy a magyar kormányzat milyen liberáli­san kezelte a ruténség nyelvi ügyét, annak egyik fölmutatható bizonyítéka az, hogy a ma­gyar törvények egy időben a magyar kormány­zat által rutén-orosz nyelven is megjelentettek, mégpedig igen 6zép nyelven, a másik pedig az, hogy az október 9-i munkácsi kárpátorosz nyelvi kongresszuson többek között a cseh nemzeti demokrata párt cseh delegátusa is azt hangoztatta, hogy a csehszlovák kormányzat a nyelvi kérdésben állítsa vissza az összeomlás- előtti status ante quo-t! A nyelvi kérdést 1919. után dobták a ruszin közvéleménybe, miint igen alkalmas ég jód be­vált eszközt arra, hogy ez a harc a ruszinsá- got egymás közt megossza, egymás ellen harc­ra szítsa, a ruszinság figyelmét a fontosabb dol­gokról elterelje. Erőszakolt mester kéltséggel készült az első ukrán irányzatú elemi iskolai grammatika és olvasókönyv. Majd egészen az ukrán irányzat szolgálatába állították a ruszin tanügyet, mikor nemcsak beengedték, hanem egyenesen felhívták s invitálták Ruszinszkóba való jövetelre s alkalmazásra a galíciai ukrán pedagógusokat. Ugyanakkor más vonatkozás­ban is fokozódott az ukránoknak Ruszinszkóba való importálása s ezekkel — mint mondják: a Hradzsin politikájának, politikai terveinek s céljainak megfelelően — a Ruszinszkónak uk­rán politikai haditáptereppé való kikészítése. Ennek az ukrán importnak következménye aztán az lett, hogy ma Ruszinszkó 60k vezető állami állásában, melyet a békeszerződés s al- kofcroánytörvóny értelmében mindenekelőtt ide­való tisztviselőknek kellene betölteniük, ukrá­nok vannak, holott az intelligens ruszinság, kü­A költségvetést november 3.-2n terjesztik be Udrzal távozó miniszterelnök a parlamentben Prága, október 20. A képviselőház háromhó­napi nyári szünet után ma tartotta az őszi ülés­szak ejső ülésék A teremben nagy számban je­lentek meg a képviselők, ami egyrészt a belpo­litikai helyzet komplikáltságával magyarázható, másrészt azzal is, hogy áz ülés napirendjén sze­repelt egy alkotmánytörvényjavaslat, amely­hez minősített többség szükséges. A lemondás­ban lévő kormány tagjai közül az ülés megnyi­tásakor Slávik és Bechyne miniszter volt jelen, később megjelent Bradáe földművelésügyi mi­niszter is és legnagyobb meglepetésre körülbelül 10 per­cig Udrzal miniszterelnök is az ülésteremben tartózkodott. A kormány ma benyújtotta a lakásprovizórium meghosszabbításáról szóló javaslatot, amit a szociálpolitikai bizottság még e héten, a plénum pedig hétfőn és kedden intéz ei. A házelnökség inai ülésén, amelyen még Ma­lypetr elnökölt, úgy határoztak, hogy a kormány november 3-án nyújtja be a kép­viselőházba a költségvetési javaslatot és az elnökség reméli, hogy a költségvetést sikerül még idejében úgy a képviselőházban, mint a szenátusban letárgyaltatok A képviselüház ülése A mai ülést Stivin alelnök délután félnégy órakor nyitotta meg. Napirend előtt Nájemnik, Pergler utóda és Hynek, Seba utóda, letette a fogadalmat. A kormány benyújtotta a Görög­országgal és Dániával kötött ideiglenes keres­kedelmi szerződésekről szóló javaslatokat, va­lamint a lakásprovizórium meghosszabbításáról szó­ló törvényjavaslatot is. E javaslat értelmében a lakásprovizóriumra vo­natkozó és az ezzel összefüggésben lévő törvé­nyek érvényét 1933 december 31-ig meghosz- ezabbitják. A napirend el6Ő pontja a csehszlovákaromán határlttigarifásrólí szó­ló alkotmánytörvény javaslat volt, amelynek előadói Neesas cseh szociáldemok­rata és Dánok cseh néppárti ik-éipiviselőik vol­tak. Az ülést ezután berekesztették, majd a második formál is ülésen az egyes javaslato­kat kiadták a bizottságoknak. A lakásprovi- zóriumot a szociálpoláátkai bizottságnak ok­tóber 23-% kell elintézni. Végül a többség eliatasitóttá a kommunisták ama indítványát, hogy a kormány tőgyen jelentést az állami tisztviselők füze tés leszállításának ügyéről, valamint a csendőrség igénybevételéről a sztrájkoló munkások ellen. Végül a ház má­sodik olvasásban elfogadta a rusizlnszkól üze­mi és bányatanácsok létesítéséről szóló tör­vén yjavaslaitot. A képviselőház elgközelebbi ülését októ­ber 24-én, hétfőn délután 3 órákor tartja, amelynek napirendjén csak a lakásprovi­zórium meghosszabbításáról szóló javaslat szerepel, amit gyorsított eljárással fog a ház letár­gyalni. A plenáris ülés után összeült a szociálpoli­tikai bizottság és megkezdte a lakásprovizó- riuimra vonatkozó javaslat vitáját. * Prága, október 20. A szenátus ma rövid ülést tartott A szenátus legközelebbi ülését október 25-én, szerdán délelőtt 10 órakor tartja, amely­nek tárgysorozatán csak mentelmi ügyek sze­repelnek, de akkorára a lakásprovizórium javas­lata a képviselőházból már a szenátusba kerül. A kormányalakítás nehézségei Prága, október 20. A belpolitikai helyzetben ma sem történt döntés és a jelekből arra lehet következtetni, hogy a válság főleg személyi kérdések miatt még ki is mélyük Masaryk el­nök, aki ma Laiiából Prágába tért vissza, azt szeretné, ha az uj kormány kinevezése már vasárnapi hivatalos lapban napvilágot látna. Kérdés azonban, hogy ez sikerül-e. Malypetr dezignált miniszterelnök folytatta tanácskozá­sait és ma Spina, Czech és Trapl miniszterek­kel tárgyalt A legfőbb gondját a pénzügyi tár­ca betöltése képezi. Trapl kilátásai óráról órára csökkennek, Malypetr szívesen látta volna, ha Englis került volna a pénzügyminisztérium élére. Englis azonban elutasító választ adott Malypetrnek. Preiss, Dvorácek ugyancsak nem akarják elfogadni a pénzügyi tárcát. Mig a leg­elfogadhatóbb jelölt lenne Hotovec volt minisz­ter, de ő sem akar vállalkozni rá. Vannak azon­kívül még egyéb jelöltek is, de ezek komoly számításba nem jöhetnek, tehát a nagy kérdő­jel még most is megvan, hogy ki legyen az uj pénzügyminiszter. A többi tárcák elosztása is komplikálja a nehézségeket. A csehszlovák szo­ciáldemokraták a közmunkaügyi minisztériumot akarják, a cseh néppárt azonban nem hajlandó ezt a tárcát átengedni. A cseh nemzeti szocia­listák szeretnék a postaügyi tárcát a vasut- ügyivel felcserélni, viszont a szociáldemokraták, amennyiben nem kapnák meg a közmunkaügyi minisztériumot, legalább a vasutügyi tárcát kö­vetelik maguknak. Bizonytalan még a belügyi tárca betöltése is- A két Cerny körül folyik a licitálás. Az agráriusok Cerny képviselőt akar­ják, mások viszont Cerny országos elnököt. Ebben a kérdésben sem sikerült megegyezést létesíteni. Nem biztos még az sem, hogy Je- zek fogja felváltani a kereskedelmi (miniszté­rium élén Matouseket. Az egyes klubok per­manensen üléseznek, a döntés még bizonyta­lan és ezek után meglepetések sincsenek ki­zárva. Lapzártakor szerzett értesülés szerint Trapl pénzügyminiszter minden valószínűség szerint megmarad állásában. Történnek ugyan még kí­sérletezések, hogy Hotovecet nyerjék meg pénz­ügyminiszternek, de most már biztosra veszik, hogy Trapl tárcáját megtartja. lönösen a 13. év alatt végzett kárpátorosz ifjú­ság sehogy sem tud itteni elhelyezkedést, ál­lást ezerezni 1 Az ükránizmius nyíltan hirdetett politikai célja: egy fantasztikus ábránd: Nagy-Ukrajna megteremtése. Jek a termosz! á vtó 1, Galícián, Ru- szinszkón át Csapig és fel Poprádig. Csehszlo­vák érdekek szempontjából ez a fantazmagória irredentizmust jelent, de természetes, hogy a magyarság érdekeivel és politikájával is hom­lokegyenest ellenkezik. A ruszinszkói magyar­ság elsősorban azért nem lehet tehát az ukrán nyelvi irányzat támogatója, mert annak révén nem szolgálhatja az ukrán irredenta törekvé­seit. , Az ukrán nyelvi irányzat mint előfutárja és első lépcsője az ukrán politikának eddig Ru­szinszkóban nem olyan megnyilatkozásokkal szerepelt, mely a magyarság előtt szimpati­kussá tehette volna. Az ukrán irányzatú szín­darab, mely egy pár évvel ezelőtt került bemu­tatásra az ungvári tanítóképzőben, durván és hazugul támadta a magyarságot, érdemtelen és dicstelen egyéneket dicsőített. — Az ung­vári revolveree merénylet, a szociáldemokrata párt főtitkárának máig kinemd éri tett halála kö­rülményei, a Dzámka és Havriilec-féle gyilkos­ságok, a galíciai merényletsorozatok egy ál tar­ián nem olyan megnyilatkozásai az ukrán po­litikának, hogy a ruszinszkói magyarság gyer­mekeit szívesen neveltesse ukrán nyelven és ukrán mentalitásban. Végül, jön a harmadik szempont: a nyelv­kérdés közvetlen érdekeltsége­A magyar gyermek és a ruszinszkói ma­gyarság a vele ügyütt élő ruszinsággal akkor értetheti meg magát, ha ismeri azt a nyelvet, ha tud azon a nyelven beszélni, melyen a kár­pátorosz nép beszél- Ez pedig nem a távolról jött mesterséges ukrán nyelv, hanem a kárpát- orosz nép élő nyelve. Ezt kell tehát gyerme­keinknek a kárpátoroez néppel való együtt­élés és érzés érdekében megtanulniok, hogy megértsék ők is egymást a kárpátoroez nép uj nemzedékével, mint ahogy apáink megértették egymást. Nem szabad nekünk odaadnunk ma­gunkat egy olyan nyelvi irányzatnak, mely ide­gen s ellenszenves a velünk együtt élő kárpát­orosz nép előtt, mely nem összehoz, hanem el­választ s elidegenít egymástól. Ez magára a kárpátorosz népnyelvre vo­natkozik. Ez az eteő, amivel tisztában kell lennünk. A kárpátorosz nép nyelve f az, mely egyik alapja közös múltúnknak és elválasztha­tatlanul közös jövendőnknek! — Mivel azon­ban a kárpátorosz nyelv még irodalmilag nem elég fejlett, a kárpátorosz nyelv elemi iskolai, alapként tekintett tanulása után azt kell ter­mészetesnek találnunk, hogy a középfokú és magasabb iskolákban az orosz irodalmi nyelvet tanulja meg a magyar ifjúság. Ennek megtanu­lása és tudása által egy magasabb kultúrát is­mer meg, egy magas kultúrában lesz tájékozott a ruszinszkói magyarság, amellett pedig ezáltal szolgálja a magyar politika természetes keleti irányzatú érdekeit is azáltal, hogy megismeri, megtanulja Keleteurópa nagy nemzetének nyelvét, mely egyben alapja minden más szláv nyelvnek is. Az ukrán nyelvvel, illetve az orosz nyelv ukrán dialektusával kulturhorizontját nem bővítené, tájékozódottságát nem tágítaná a magyarság. Ellenben Puskin, Dosztojevszkij, Tolsztoj, Andrejev, Merezskovszkij müveit az ő nyelvükön olvasva, tagadhatatlanul egy nagy kultúra élvezőjévé és ismerőjévé válik, a Dnyepertől Vladivosztokig terjedő óriási terü­leten lesz tájékozódott, mig az ukrán nyelvvel csak a világháború ránk magyarokra nézve kü­lönösen szomorú emlékű Galíciájának s Buko­vinájának falvaiba® tudna a tömegsírok után érdeklődni. Ez a három főindok az, mely amellett szól, hogy a ruszinszkói magyarság a kárpátorosz nyelvi kérdésbe® és harcban anélkül, hogy abban aktív részt, venne, (az nem a mi dol­gunk) foglaljon állást a kárpátorosz nép nyelve mellett s az ukrán irányzat ellen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom