Prágai Magyar Hirlap, 1932. október (11. évfolyam, 224-248 / 3037-3061. szám)
1932-10-19 / 239. (3052.) szám
4 <PRXGAIt/VW»tAR-HIRI»A0 Klebelsberg Kunó gróf Irías Almásy Mikály Szegeden a fogadalmi templom pantheon- jjában, amelynek eszméje tol© eredt, temették el szombatén reggel Klebelsberg Kunó grófot, Magyarország egyik legnagyobb krul- turpoditikiusát. Mert bármennyi ellenfele is volt rövid életében és bármily sok kifogást is emeltek „túlméretezett11 költekezése ellen, a halál színe előtt meg kell szűnnie a gáncsoskodásmak és a hajdani ellenfeleknek is el kell isme m idik azt, hogy Klebeűsberg- ben az Eötvösök és Tirefortok pihenést és nyugvást nem ismerő alkotni vágyása buz- gott, párosulva azzal a valóban európai horizonttal és finom műveltséggel, amely élén gedhetetlen feltétele annak, hogy egy kis nemzet kulturális ügyeinek intézője maradandót tudjon teremteni. Trianon után vette ált Klébelsberg a magyar vallás- és közoktatásügyi minisztérium vezetését. A régi magyar iskolaügy büszke palotájának csak a romjai meredeztek és a porba sújtott nemzet szellemi élete súlyos válságba került. A nagy országból csak a rónaság maradt meg, amelynek iskolaügyé- íre és közművelődésére, a fővárostól tennéd szelesen eltekintve, régebben aránylag a legkevesebb gondot fordították. A magyarság szomszédságában élő népek a frissen szerzett államhatalom és összéhasonlitlhatat- lanul nagyobb erőforrások birtokában lázas tevékenységet fejtettek ki, hogy kultúrájukat pallérozzák és attól kellett tartani, hogy a mindenéből kifosztott magyar nemzet belátható idő múlva alul marad a szellemi versenyben is, miután politikai téren elvesztette a játszmát. Klebelsiberg Kunó gróf, ez az idegen törzsből fakadt magyar azonban nem vesztett© el hitét a magyar művelődés jövőjében és azzal, hogy kiadta a „kul- turfölény" jelszavát, megmaradt szellemi erejének tudatára ébresztette, de egyúttal a versenyiram fokozásának szükségességére is figyelmeztette a magyarságot- Minden jelszó egy kis túlzást is rejt magában, de ilyen 'túlzások néLkül nincs lendület és Klebelsberg neik legnagyobb érdeme éppen az, hogy lendületes cselekvésekre serkentette a magyar szellemi élet élén állókat egy olyan korban, amikor a csalódás, elkeseredés és kétségbeesés közönyös fásultsága egyértelmű lelt volna a végső megsemmisülésbe vivő zülléssel. Egy szellemi elit megteremtésével akarta biztosítani Klebelsberg ezt a ,Jmltur- fölényt“. Nagy áldozatokkal tartotta fenn és építette ki a Kolozsvárról Szegedire és Pozsonyból Pécsre költözött tudományegyetemeket, hogy a kis ország minden részének meglegyen a maga külön szellemi gócpontja és Budapest ne szívjon fel minden szellemi értéket. Kollégiumokat létesített a magyar diákok számára nemcsak Bécsiben és Berlinben, de Rómában is és ezenkívül Parisba. Oxfordba és Amerikába is nagy számban küldte ki a tehetséges magyar ifjakat, hogy világot lássanak és hazájukba visszakerülve a magyar művelődést oly idegen nagy népek kultúrájával termékenyítsék meg, amelyeket a kiegyezés utáni évtizedekben, a szellemi életünket csaknem teljesen rabjául ejtő német tudományosság kedvéért, nagyon is elhanyagoltunk. Ez a lázas épitőmunka talán oly intézményeket is teremtett, amelyek meghaladták az ország teherbírását és fölöslegeseknek bizonyultak, de el kell ismernünk, hogy maga a célkitűzés helyes volt, mert egy kis nép csak úgy állhatna meg helyét a nemzetek versenyében, ha van egy szellemi előcsapata, amely oly szellemi javakat tud termelni, melyek világ- viszonylatban is értéket jelentenek. Klebelsberg ennek előfeltételeit akarta megteremteni. amiért kicsinyes gáncs helyett csak di- oséret illeti. Magától értetődik, hogy egy bármilyen nagyszámú és kiváló képzettségű elit még nem biztosítja egy ország részére a „kultair- fölényt“. Oroszország arisztokráciája és felsőbb osztályai tudás és műveltség tekintetében bátran felvehették a versenyt a világ bármely államának hasonló társadalmi rétegeivel, de mit ért mindaz, ha az orosz muzsik és munkás analfabéta volt és értelmi láthatára alig haladta meg az állatét. Korszakunknak egyik jegjellernzőbb törekvése, hogy a közművelődés demokratizálását és a szellemi különbségek kimélyitése helyett azok nivellálását igyekszik elérni- A magyar kultúrpolitika sem láthatja célját egyedül abban, hogy elitet neveljen, hanem gondoskodnia kell arról is, hogy a föld népének kulturális színvonalát emelje, az analfabetizmust kiirtsa éis a magyar falut az általános műveltségnek oly fokára emelje, amely lehetőleg meghalad ja a szomszédos népekét. Ez volt Klebelsberg Kunó grófnak nemes becsvágya is. A tanyai iskolák hálózatának megszervezésével uj csapást vágott a magyar iskolaügy fejlődésében és keresztülvitte azt, hogy a magyar mezőgazdasági termelésnek ezek a forgalomtól oly messze- eső szigetei bekapcsolódjanak a nemzeti művelődés áramába. Minden magyar kultusz- miniszternek, aki utána következik, C9ak folytatnia lehet ezt a munkát, mert az igazi magyar kultúrpolitika az, amely az értelmiség kiképzésével egy időben a falusi és tanyai nép természetadta képességeinek fejlesztését tekinti legelsőrendü feladatának. Csak ezen az utón ujhodhat meg a magyar nemzet és telhet meg azzal a szellemmel, amelyet Klebelsberg „neonacionaliz- mus“-nak nevezett. A világháború után kialakult uj helyzet uj feladatok elé állítja nemzetünket, amelyek régi nemzeti eszménktől lényegileg nem különböznek ugyan, Budapest, október 18. (Szerkesztőségünk jelentése.) Még alig múlt el a magyar színművészet fájdalma, amely a legnagyobb magyar ak'tor, Hegedűs Gyula tavalyi halálával érte, újabb veszteség szakította fel a sebet. Mint már tegnap jelentettük, a budapesti Park Szanatóriumban operáció utáni 6závgyöngeség következtében meghalt Varsányi Irén, a Vígszínház művésznője, a legkedvesebb és legszerényebb, egyben azonban a legtehetségesebb magyar színésznő. A halál kire a Vígszínházban A Vígszínház színpadán éppen Hunyady Sándor uj darabjának, az Erdélyi kastélynak második felvonását próbálták, amikor megszólalt az igazgatóság telefonja: — Itt Pártos Gusztáv beszél... Varsányi Irén meghalt... Pártos Gusztáv zokogva még csak annyit mondott, hogy a szanatóriumból beszél. Meg akarta látogatni Varsányi Irént... Néhány pillanattal később a színpadon próbáló művészek megtudták a gyászhirt. Jób Dániel intézkedésére abbahagyták a munkát. A szinház egyszerre gyászházzá alakult. Vendrey Ferenc könnyes szemekkel emlékezett meg Varsányi Irénről, akivel 25 esztendőt töltött együtt egy színpadon. — Sohasem felejtem el az Osztrigás Midben. Ebben játszottunk együtt a legtöbbet. Most elment a legkedvesebb és a legszerényebb színésznő. Lesz már partnere odafönt Hegedűs Gyulának ... Zokogó színészek vidám jelenetben Felfűzik a gyászlobogót a Vígszínház ormára. A telefon egyre cseng. Huszperces szünet után ismét próbára hivja a kötelesség a színészeket. Gombaszögi Forida elcsukló hangon mondja: — Szegény... Sokat dolgoztunk együtt, őt mindenki szerette... Itt most képtelenek vagyunk másra gondolni, mint az ő elragadó egyéniségére és nagyszerű művészetére. Vidám jelenetet próbálnak a színpadon... Zokogva... Csak a színdarab ötesztendős kis szereplője, a kis Póterffy Ágota dalol jókedvűen. 0 még nem tudja, mi a halál... Akinek nincs jelenése, a színfalak mögött gyászolja az elhunyt nagy művésznőt. — Néhány nappal ezelőtt a szigeten találkoztam vele — mondja Gazsi Mariska. — Egy kicsit sápadt volt az arca, de egyébként optimizmus csengett a hangjában. Egy elkésett kitüntetés Rajnai Gábor idegesen járkál fel és alá a folyosóm. — Nem régen kérte a nyugdíjintézettől — mondja — nyugdíjaztatását. Semmiképpen sem akartunk belemenni abba, hogy a magyar színpad büszkesége, akitől még annyi szenzációs alakitást vártunk, nyugdíjba menjen. Most akartuk őt küldötteégileg felkeresni és felkérni arra, hogy másítsa meg elhatározását. A szinház igazgatósága a Vígszínház örökös tiszteletbeli tagjává akarta kinevezni. Valaki előkeresi a legutolsó szinlapot. Május de amelyek más utak követesét és más eszközök ajkaimé zását igénylik. Gömbös Gyula legutóbbi beszédeiben erősen kidomboritóttá ennek az uj magyar nemzeti célkitűzésnek tartalmát, amidőn azt hangoztatta, hogy a munkásság is hozzátartozik a nemzethez és a nemzet kereteit oly szélesen vonta meg, hogy azokba mindenki 'belefér, aki magyarnak érzi és vallja magát. Ezek a gondolatok önként adódnak egy oly korban, amely rendi különbségeket nem ismer és a magyar kisebbségek, saját körükön belül, az elmúlt évtizedben azokat számtalanszor hirdették és kollektív megnyilvánulásaikban követték is. Mégsem volt fölösleges, hogy a magyar miniszterelnök oly hatásos formáiban hitet vallott mellettük, mert minden magyarnak éreznie és tudnia kell azt. hogy ő is egyik része, egyik atomja a nemzet egyetemének, álljon bár akár a nemzeti társadalom piramisának csúcspontján, akár pedig annak legalján. A nemzeti szolidaritás érzése adhatja csak meg a magyarságnak azt az erőt, amely céljainak elérésére képessé teszi és ezt a szolidaritást munkálta a ma már halott Klebelsberg, amidőn egy uj nacionalizmust hirdetett és az iskolán keresztül megvalósítani törekedett. Ez a „neo- nacionalizmus“ — úgy érezzük — nem állott ellentétben a más helyről hangoztatott „ neohu nga rí zmus“-sál, mert az egyik nem 31-én lépett fel Varsányi Irén utoljára a Vig- szinház színpadán. Dévainak a Kisasszony című darabjában játszotta a címszerepet. A második szobor Bárdi Ödön, aki éppen tegnap töltötte be 35 esztendős tagságát a Vígszínháznál, Varsányi Irén régi képeit rendezgeti mélységes megille- tődéeeei — Ha beszélni akarok róla, — mondja — táblán a szerénységét kell elsősorban hangoztatnom. Már nagy, ismert művésznő volt, amikor még mindig olyan egyszerűen és szerényen öltözködött, mint egy kóristaleány. Rendkívül érdekesen iveit művészi pályája. Először francia darabokban játszott kié kokottokat, vidám grízeiteket, később a tehetsége kinemesedett és a színpad igazi hősnője lett. — Néhány nappal ezelőtt beszéltünk Hegedűs szobrának leleplezéséről. Egy művészi érzésű kolléga -megjegyezte, hogy aszimmetrikus lesz a Vígszínház frontja az egyik oldalán a szoborral. Mire én hozzátettem: „Nem baj, majd ötven év múlva a másik oldalára kerül Varsányi Irén szobra.11 Jób Dániel mérhetetlen szomorúsággal nyilatkozik a színház nagy művésznőjéről: — Nem is tudunk ebben a tragikus pillanatban szavakból koszorút fonni Varsányi Irén ravatalára. Ebben a házban mindenki testvérét siratja benne ... Életrajza és szerepei Varsányi Irén 1879-ben született Győrött. A Színművészeti Akadémiát végezte el és mielőtt ott befejezte volna tanulmányait, egy vizsgaelőadáson megnézte őt 1896yban egy Moliere- darabban Széesi Ferenc dr„ az akkor alakulóban lévő Vígszínház dramaturg-igazgatója és a tizenhatéves fiatal leányt azonnal szerződtette a Vigszinházhoz. Még be sem fejeződött az akadémiai tanév, amikor Varsányi Irén már fellépett a Vígszínház megnyitó disz elő adásában: Jókai Mór „Barangol1 cimü darabjának egyik szerepében. A Vígszínház második szezonjától kezdve aztán egymásután játszott az akkor divatos francia vígjátékokban és bohózatokban, de első nagy sikerét 1897-ben egy angol drámában, a hires „Tril)by“ címszerepében aratta, amelyet Delly Emma után vett át. Ettől kezdve aztán vezető színésznője lett a Vígszínháznak mind ’ modern vígjátékokban, mind drámákban. Neve világitó márkája lett a színháznak, éppen úgy, mint a Hegedűs Gyuláé. Varsányi és Hegedűs; ez a két név jelentette több mint két évtizeden át a Vígszínházát. A francia bohózatok és vígjátékok között legemlékezetesebb sikereit aratta régebben az „Osztrigás Mici“, „Loute“, „Mici hercegnő11, „Coradie és Társa11, „Az őrnagy ur“, „Csitri11, „A csodagyermek11 cimü darabokban, majd „A tökéletes feleség11, „Dórit kisasszony11 cimü angol darabokban, újabban pedig Flers és Cailla- vet vigjátékaiban, minit például „A királyiban és „Az erény útjaidban. Se szeri, se száma azoknak a komoly, drámai szerepeknek, amelyekben — angol, olasz, német nagy színpadi írók müveiben — egymásután emlékezetessé tette nevét. Csehov „Leánykérés1‘-ében, „Három nővér11-jóben, „Ceeresnyéskertijében, „Iva- nov“-jában épugy, mint Ibsen „Borkmann11 és „Lesz már partnere odafönt Hegedűs Gyulának../* Varsányi Irén váratlan halála gyászbaboi-itotta az egész magyar szinmüvészetet — A „legszerényebb és legkedvesebb" magyar színésznő életrajza 1932 október 19, szerda. Almafa csemeték a legkiválóbb téli fajtákból elsőrangú minőségben nagyobb tételekben is, a legjutányosabban szerezhetők be. Feszty Gazdaság Slará-bala — Ogyalla (100 darabon felüli rendeléseknél nagy árengedmény) Árajánlat kívánatra küldetik. zárja ki a másikat, hanem kölcsönösön kiegészíti egymást. A magyar fajta csodálatos asszimiláló képessége minden izében magyarrá gyúrta és a magyar nemzeti érzés egyik fáklyahordozójává tette az Ausztriából magyar földre került Klebelsberg grófok ivadékát- Minden tehetségét és munkabírását ennek a nemzetnek szolgálatába állította és tragikus akarata a sorsnak, hogy a halálos kór éppen ükkor rohanta meg, amikor a Magyar Alföldet ment szolgálni. „Kteflbi“, ahogy a csipkelődve becéző népszáj nevezte, elköltözött a magyar közéletből és működése felett a történetem fog Ítéletet hozni. Mert történelmi alakja volt a világháború utáni Magyarországnak, Bethlen István gróf és Vass József mellett legmarkánsabb és legtehetségesebb hordozója a tiz esztendeig tartott Bethlen-rendszernek, az uj magyar kultúrpolitikának egész Európában ismert és 'becsült úttörője és ami ennél is sokkal fontosabb: Magyarországnak és a magyar nemzetnek hűséges, önzetlen és becsületes sáfárja„Ha mi halottak feltámadunk11, Shaw „Pygtma- lion11 ée „Brassbound kapitány megtérése11, Galswworthy „Ezüst kazetta11 és Géraldy „Ezüstlakodalom11 című darabjaiban. Híres szerepe volt még régebben a „Sumurun“-bao, „A fogadósné“-ban, a „Dórit kisasszonyában és „A piros bugyelláris“-ban. Külön és nagy fejezet illeti meg Varsányi Irént a magyar színjáték történetében amaz alakításai révén, amelyekkel magyar irók színpadi müveinek előadásait tette felejthetetlenné. Herczeg Ferenc, Bródy Sándor, Molnár Ferenc, Lengyel Menyhért, Szomory Dezső, Heltai Jenő, Zilahy Lajos, Móricz Zsigmond, Fodor László számos darabjának sikere fűződik az ő nevéhez. A legnevezetesebb magyar darabok, amelyeknek főszerepeit ő kreálta: Herczeg Ferenc: „Ocskay brigadéros11, „Kék róka11, „Aranyborjú11, „Sirocco11; Bródy Sándor: „A tanítónő11, „A dada11, „Tímár Liza11; Molnár Ferenc: „A doktor ur“, „Az ördög11, „Liliom11, „A testőr11, „A hattyú11, „Az üvegcipő11; Lengyel Menyhért: „A táncosnő11; Zilahy Lajos: „Csillagok11, „A ténsasszony11; Heltai Jenő: „A Tündérlaki iá- nyok“, „A kis cukrászda11; Móricz Zsigmondi „Úri muri11; Szomory Dezső: „Bella11, „Szabóky Zöigmond Rafael11, „Györgyike drága gyermek11; FodoT László: „Bölcsődal11. A legutóbbi évek külföldi újdonságai közül a „Mary Dugan bünpöre11, „A királyi család11, „Különös közjáték11, „Az ifjú pásztor11, „A szent láng11 cimü darabokban játszott és utolsó két szerepe a Vígszínházban Bús Fekete László „A móltóságoe asszony trafikja11 cimü vigjátékának méltóságog asszonya és Jacques Dévai „A kisasszony11 című darabjának címszerepe volt. Varsányi Irén Széesi Illés dr. vezérigazgatónak a felesége, akivel együtt, két gyermeke: fia és leánya gyászolja. Felravatalozták Varsányi Irén holttestét Budapest, október 18. (Budapesti szerkesztőségünk telefonj el entése.) Varsányi írén holttestét a szanatóriumból átszállították a Rákos- keresztturi temető halottasházába, ahonnan szerdán délután 3 órakor temetik. A holttestet a közönség szerda reggeltől délig tekintheti meg. A halottastház máris zsúfolva van virágokkal és koszorúkkal. Ismét leszállt egy jugoszláv katonai repülőgép Magyarországon Budapest, október 18. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Hétfőn délután Duna- vecse mellett ismét e.gy jugoszláv katonai repülőgép szállt le. A vizsgálat megindult annak tisztázása végett, hogy szökésről, vagy pedig kémkedésről van-e szó. Nemrégiben — mint emlékezetes — Mátyásföld közelében egy jugoszláv katonai repülőgép szállt le, amelynek pilótája repülőgépestől együtt szökött meg Jugoszláviából. Léva őslakosai S Október 23-án csak a 3-as vagy 4-es számú listára szavazzatok! A 3-as a magyar nemzeti párté, a 4-es az országos keresztény szocialista párté
