Prágai Magyar Hirlap, 1932. október (11. évfolyam, 224-248 / 3037-3061. szám)
1932-10-02 / 225. (3038.) szám
Az orvostudomány hősei és vértanúi Veszedelmes hadjáratot folytatott az orvostudomány a bacillu- sok ellen vívott hadjáratában — A pestis és az álomkór elleni küzdelem főhősei — Az önfeláldozó hősiesség felemelő példáit találjuk az orvostudomány történetében *—i Harmadik közlemény. — A laboratóriumi fertőzéseik áldozatai között emlékezetes Macfadyon Aliam, londoni bakteriológiai professzor, aki a maltai láz elleni védősávé készitésekor, 1907-ben halálosan meg- fertőződött Laboratóriumi Weilkór, fertőző sárgaság okozta Gonder Richard frankfurti tudós halálát, akit a szolgája által széttört kémcsőből szerteporladó váladékcsöppecske a bőrén át fertőzött. Pierre Marié André francia orvos 1929-ben a husméTgezés elleni szérum előállítására irányuló kísérletei közben fertőződött a baktériumokkal és ebbe belehalt. Weil Edmund prágai professzor és higiénikus 1922-ben laboratóriumi kiütéses tífusz áldozata lett. A német Schaudinn Fritz, a szifiliszokozó szpiro- chéták felfedezője találta meg a trópusi vér- hast okozó amoebákat is, ezekkel fertőzte önmagát, hogy kórokozó voltukat bebizonyítsa, 1906 júniusában a betegség következtében keletkezett tályogok okozták a halálát. Kolera A kolera különösen a régebbi időben igen sok áldozatot szedett. Ezt a betegséget főleg emberi ürülék, szennyezett viz, élelmiszer terjeszti. Magyarországon 1831-ben 237.000-nél több, 1867-ben 70.000, 1872—73-ban 190-000 ember esett áldozatul!. A kolera sok áldozata között pusztult el a kórokozó megtalálására végzett kísérletes fertőzésben a fiatal, alig 31 éves Obermeier 0. is, a visszatérő láz kórokozójának felfedezője. Kolerában pusztult el az Alexandriába küldött francia kolerakutató francia bizottság tagja, Thuiillier, akinek koporsójára az ott tartózkodó Kooh Róbert is babérkoszorút tett azzal a megjegyzéssel, hogy a hősöket babér illeti meg. Koch Róbert azután felfedezte és kitenyésztette a kolera kórokozóit. Pettenkofer müncheni higiéna professzor, majd Einmerich egy egész cső szintenyészetet. körülbelül egytized köbcentiméternyit bevett 1893-ban, hogy bebizonyítsa, miszerint nemcsak a baktérium, de a talaj és a szervezet alkalmassága is szükséges a kolerafertőzés létrejöttéhez. Ök nem is betegedtek meg. Mecsnikoff is ivott kolerabaktériumtenyészetet, azután tanítványait és környezetét is megetette a baktériumokkal. Nagyobb bajuk ezeknek 6em lett, csupán Jupille nevű laboránsa betegedett meg súlyosan kolerában. A két legragályozóbb fertőző betegség a takonykór és a pestis Rendkivül ragályozó voltuk miatt az orvosok nem kötelesek e két betegségben elhaltak hulláinak boncolását végezni. Takonykóros hulla önként vállalt boncolásakor fertőződött és belehalt Albrecht szentpétervári orvos (1884). Ilyen önként vállalt boncolás áldozata Guyon Louis marseillei orvos, aki pestissel fertőző-! dött. A pestis rendszerint egyes gócpontokban fordul elő. Ilyen terület Mongólia, Délkina, Ti- faet, Asztrakán, Mezopotámia, Jáva, India, Egyiptom, Mauritius. Indiában évente százezrek vagy milliók esnek áldozatául. Időnként kikötővárosokba is behurcolják a betegséget, melynek baktériumait emberi váladék, fertőzött ruhanemű, maxmota és pestises patkány, illetőleg a patkánybolha és egy poloskafaj terjeszti. A baktérium a bolhában 3 hétig, * poloskában 5 hétig, nedves, sötét helyen tartott ruhán két hónapig is megél. A patkányok pestisjárványa 2—4 héttel megelőzi az emberi járványt, azért hajókon szigorúan ügyelnek a patkányok tömeges pusztítására. A betegségnek aránylag jobbindulatu alakja a mirigypestis, amely mandulányi—diónyi szederjes, véraláfutásos mirigydaganatokkal jár. Ezért nevezik fekete halálnak. Némelykor általános fertőzés éri a szervezetet. Legveszélyesebb a tüdőpestis, amikor a váladék a levegőt és a ruhát is megfertőzi. Ez a koraiak néha órák múlva is halálos kimenetű. A betegség levertséggel, rázóhideggel, lázzal, főfájással kezdődik, a beteg szeme vér- benforgó, mintha részeg volna, a. bőrön geny- nyes hólyagok, majd rövid idő múlva óriási üszkösödések mutatkoznak, az orr s a száj igen fertőző váladékkal telt. Még a mirigypestises hulla boncolása is igen veszélyes. MüMer Her- maun Franc bécsi orvos, egy indiai pestistanulmányozó bizottság tagja hazaérkezése után egy összetört kémcsőről kikerült anyag utján 1898-ban laboratóriumi tüdőfertőzés áldozata lett. Ápolására vele egy barakba zárkózott egy Pecha Albina nevű önfeláldozó ápolónő. Az élelmet Ó6 a gyógyszereket egy ablakon juttatták be hozzájuk, de harmadnapra már egyikük sem jelentkezett. Pestana Carnara, Lissa- bonban a kórtan professzora, oportói pestista- nulimányi kiküldetése alkalmával kapta meg a halálos betegséget. Sachs Milán zágrábi bakteriológus Berlinben (1903) laboratóriumi fertőzés utján, Zoochello Cesare3 az lOUbbon kiküldött nemzetközi pestiskutató bizottság tagja az egyiptomi Dzsiddaihban pestises patkány boncolása alkalmával szerezte a halálos fertőzést Afrika legveszedelmesebb betegsége az álomkór szabálytalan lázzal, erős i zz adással kezdődik, később főfájás, aluszékonyság. bőrpir, főleg a szemhéjakon vizenyő, nyaki, majd általános mirigyduzzanat mutatkozik, végül ideges zavar, teljes közömbösség, vagy dühroham, állandó remegés és teljes lesoványodás közben a beteg egészen tönkremegy. Ez a rettenetes betegség ma már germaninnal (Bayer 205) sikeresen gyógyítható. Okozója egy áiati ostoros véglény, a trypanosoma gambiense, amit 1901- ben Dutton fedezett fel, de kórokozó voltát csak Bruce derítette ki 1903-han. Bruce, aki egyébként a maltai vagy földközitengeri láz károkozóját és ennek a betegségnek terjedésmódját is megtalálta, kimutatta, hogy az álomkórt a csecselegyek egyik faja, a glos- sina palpalis terjeszti. Ö és felesége többII. C zó bel István beteljesült próféciája a társadalmai és történelmi alakulásokra nézve ma valószinüleg meglepően hat mindenkire, aki ezeket olvassa s fejcsóválva kérdezheti: hát ez az ember nem játszott semmi nagyobb szerepet a közéletben, ennek az embernek a szavát vezető állásban lévő politikusok, államiférfiak, közgazdászok nem hallgatták meg? Nem, mert a tudományos kutatáson és eredményeinek irodalmi feldolgozásán kívül nem fütötték más egyéni ambíciók s elég elfoglaltságot adott neki a komoly, elmélyülő tudományos munkálkodás és gazdaságának a vezetése, rendbentartása, ahol cselédsége — még mielőtt a magyar törvényhozás szociális alkotásokkal foglalkozott volna — minden tekintetben emberhez méltó bánásmódban és ellátásban részesült. Szociális elveit és felfogását saját birtokán igyekezett elsősorban érvényre juttatni, hogy jó példával járjon elől. De mily kevesen követték! Egyik legjobb barátja, Károlyi Sándor gróf, akivel együtt indították meg a szövetkezeti mozgalmat, Czőbel megállapításait és próféciáit tulp-esszlmiszti busóknak tartotta s úgy vélte, hogy: „Mire valók ezek a K assza ndra-hangok?“ ... Társadalmi, állami és kulturális életünk beteg gyökereit ő sem látta; nem volt oly éles szeme, mint csöndben elvonuló barátjának, akii nemcsak a körülötte zajló napi események kaleidoszkopfiguráit szedte szét ró szerre, de a messze múltat is: hogy lássa a holnapot, a jövőt, amii a mában alakul. És a Kasszandra-jóslat ime igy teljesedett be- őt nem kápráztatta el, látásában nem zavarta meg semmiféle tetszetős frázis, gazdasági vagy politikai jelszó, ö a történelmi és társadalmi fejlődés törvényeit kutatta; ezeket a törvényeket fedte fel 6 miután látta a gazdasági, társadalmi, politikai, állaim szer vezet i, vallási életiben — sőt az esztétikában is — a munkáló, ható erőket: ezeknek kölcsönhatásából megrajzolta a fejlődés irányvonalát Az európai liberális kapitalizmus gazdaságpolitikai hatását például a következőkben összegezi: — Az eltörölt arisztokrácia és papi hatalom helyett alkotott egy olyan hatalmas plutokráciát, amely a legnagyobb befolyást gyakorolja a közügyekre, amely veszedelmes előjogokat élvez, a társadalomra óriási nyomást gyakorol s amelynek a szertelen pénzvágyon kivül egyéb érdeme nincs A földművelés és a magánipar tönkretétele folytán mozgósította a népet, amely a központok felé húzódik s itt elégedetlen, forrongó tömegeket képez, mint a hanyatló Rómában, ahol Gallia és Lombardia teljesen elnéptelenedett, mert az eladósodott földmüvelő't eladták rabszolgának. — Egy bizonyos átlag műveltség terjesztése által egy óriási értelmi proletariátust termelt, amelyet elvon a hasznos napi munkától e aanély nagyrészt az állaim klientiéllászáz felnevelt glossina-léggyel csipette meg magát, de minden következmény nélkül és igy csak azt bizonyította be, hogy a meg nem fertőzött nemzedéknek niinc6 szerepe a baj terjesztésében. Később ő az álomkór glossináival előbb betegek vérét szívatta, azután majmokat csipe- tett meg velük, amikor a fertőzés mindig he- közetkezett. Taute német tudós az álomkór t trypanosomáit csupán az emberi szervezethez szokott fajváltozatnak vélte, azért önmagába 5 köbcentiméternyi fertőzött állati vért fecskendezett be, majd többszörösen magszuratta magát a nagainabetegséget terjesztő glossina-le- gyekkel, minden utóbaj nélkül, amiből az bizonyult be, hogy a hasonló alkotásu kórokozók külön fajhoz tartoznak. Hardy Ft ed érik Haliam angol katonaorvos Nyasszában tanulmányozta az álomkórt. ő is megkapta a betegséget, Adenibe még eljutott, de ott 1909-ben az álomkórba belepusztult. A britt tudományos akadémiai bizottság egyik fiatal tagja, Tulloch Forbes Manson Grant az afrikai mezőségen reáezálló glossina-lény csípése következtében szerzett álomkórba egy éven belül belehalt. Az ál omk érők ózó trypanosoma első felfedezője Dutton J. Everett volt, ámbár ő még nem ismerte fel ezeknek a véglényeknek kórokozó voltát, ő az egyébként szintén tudományos kutatás áldozatául esett Myers Walter tanítványa volt és a liverpooli trópusi orvostani iskola tizedik trypanosoma-expediciéja alkalmá- i val Ohristy Outbert és Todd John Láncéiot kíséretében a kongói Kosongóba került, ahol tanulmányai közben, valószinüleg egy boncolás alkalmával a visszatérő kullancslázzal fertőződött és 1905-ben meghalt. Társa, Christy szintén megkapta a betegséget, de ő kilábalt belőle. Dutton emlékére alapították a liverpooli egyetemen a rovartani tanszéket. jára szorul s növekedő igényeivel nagy terhet ró a társadalomra. A tanításban egy nivelláló 6 a szellemi fejlődés törvényeivel homlokegyenest ellenkező rendszer dívik, amely a tehetségek fejlődését akadályozza, csak egy sablonos félmüveltséget terjeszt és csupán a kenyéradó diploma elnyerésére törekszik. Az uralkodó rendszer erkölcsi hatása, hogy kiélesiti az ellentéteket, nagyra neveli az önzést és a pártoskodást s igy meddő küzdelmekre fecsérli az erőket, ahelyett, hogy hasznos együttműködésre egye sifené— Kétségkivül a legkárosabb az elért anyagi eredmény, mert olyan nagy tökét teremtett, aminő sohasem létezett, amely jövedelmezőbb a reálvagyonnál és a termelésnél s amely kamatigényeit és vállalkozási hasznát egy rendkívül ügyes, de erkölcstelen rendszer segélyével képes a más vagyonából és munkájából kielégíteni. Ez a spekuláció kezében összpontosult agresszív tőke oly gyorsan növekszik, hogy okvetlen bekövetkezik az időpont, midőn az összes reáltermelés sem lesz képes óriási kamatigényét fedezni, azért kikerülhetetlen a katasztrófa. A pénz forgalmi eszközből öncéllá lett, mert többet jövedelmez, mint az esélyeknek kitett termelés, amelyet agyonnyo- mott, a spekulációt emelve a gazdasági élet fő tényezőjévé. A nagytőke eme privilégiumai denaturálták az ipart és kereskedést, amelyek hasznos és szükséges társadalmi funkciókból nyerészkedési vállalatokká süly- lyedtek, termelőt, munkást és fogyasztót egyaránt kizsákmányolnak, csupán a piacra dolgoznak s a tőzsdére dobják a tömegárut, anélkül, hogy a valódi igényekkel törődnének. Nincs-e ezekben a megáll api tá sokban felsorolva egész Európa társadalmi és gazdasági betegségének minden, lényeges tünete, amely most harminc esztendő múltán bontakozik ki szemeink előtt a maga teljességében? És mint egy zsinórra a gyöngyszemeket az ékszerész, úgy sorakoztatja fel a társadalmi viszonyok fejlődéséről szóló müvében az emberek társadalmi, gazdasági, jogi és kulturális életének minden mozzanatát, melyek olyan organikus, egymással összefüggő és egymást feltételező jelenségek, mint a makkból kis árjádé tölgy a maga gyökérháló- zaiával, törzsével, ágbogaival és lombkoronájával. Könyvének első, analikus részében a szociálpolitikai fejlődés eredményeit történelmi korszakonként eómaíikus táblázatokban foglalja össze, könnyebb áttekinthetőség céljából. Legyen i t t Ízlel tetőül elég a korunkra vonatkozó összefoglalás közlése, hogy Gzóbel István éles elméjét és prófétai látását ez is igazolja— A társadalmi kapcsolatok: Hiányzik minden társadalmi összetartó erő, csak a külső keret szilárd. A feloszlást csak a katonaság és a rendőrség akadályozza meg. A SYÁRI ESTE Arcom szétfolyt a sötétben.: kidöntött fa áigia vagyok: ez az egyetlen emlékem. Ne vesszen semmi se kárba: melegszem a nyár estében hosszú téli éjszakákra. Hitem már az égen ragyog: ebből éltem mostanáig s abból lettek a csillagok. Urr Ida. társadalmi megoszlás: A nép mobilizálódik. A munkásság és a szellemi proletariátus a társadalom testén beteges ellfaijzássá lesz. Csak a siker számit. A társadalom alapszerkezete megbetegszik. Uralkodó hatalom: Állami mindenhatóság, közigazgatási Hraniz- mius — a szabadság látszólagos köpenye alatt. Pénzuralom. A közigazgatás: A közigazgatás teljes elfajulása, a bürokratizmus magasifoku kifejlődése, amely azonban nem tud mégsem mindent átfogni. Nyugtalanság a társadalomban. Szabadság és kényszer: Névleges jogok. Egyforma megrendszaibá- lyozása a szabadságnak; erőszakos élj ár á- lázongások. Arisztokrácia és demokrácia: A demokratikus elv tért hódiig kialakit egy plutokráciát és a társadalom alap szer kőzetét megbontja. Jog és kötelesség: A kötelességek mindinkább nyomasztóbbakká lesz-, nek, a jogok viszont csak látszólag maradnak fenn- Álszenteskedés. A törvényeket kijátszók. Az alsóbb néposztályok erőszakos cselekedeteket hajtanak végre. Államjog: Állami mindenhatóság; az állam különválik a társadalomtól és öncéllá lesz. A törvényes rendelkezések felburjánzása és elfajulása. Magánjog: Kodifikáció és formalizmus. A gazdagok előnyben, kedvezményekben részesülnek. A jogszolgáltatás nehézkessé válik. Büntetőjog: Komplikált büntető törvények, hamis humanizmus. Családi élet: A család és házasság szétziillése; vagy erkölcstelenség, hetérauralom. Emancipációs törekvések. Érintkezési formák: Hideg, de esztétikai formákat betartó érintkezés; nyugtalanság és nyomott kedélyhangulat. Pesszimizmus. Belső magábazárkózása az embereknek. Kereseti ágak: A kapitalizmus éléri fejlődésének csúcspontját. Mindent kizsákmányol, megsemmisíti a termelést,^!- néptelemitőleg hat egyes vidékekre, óriási kincseket halmoz föl és maga után vonja az általános elszegényedést. A pozitív tudás: A tudomány csak a hasznossági élvet követi. A háttérbe szorult idealizmus nem alkot uj fogalmakat, a művészet luxuscélokat követ. Általános kétely, pesszimizmus és diszharmónia. Mélyenjárő analizáló elméjével a szellemi élet magaslatait járva olyan tág perspektívában látta korunk összes társadalmi, kulturális és gazdasági problémáit a maguk organikus összefüggésében, hogy amikor végkövetkeztetéseit a dolgokból levonta, nem eshetett abba a hibába, mint azok a szociológusok, akik valamelyes elfogult egyoldalúság szemszögéből — tehát nem a hegytetőről, hanem csak a begy egyik lenti oldalából nézik az eléjük táruló világképet: és éppen ez a tudományosan pártatlan magas nézőpontja adta meg neki azt a képességet, hogy jól és tökéletesen látott s a történelem minden megállapítását igazolta. Megállapításai bármily pesszimisztikusak voltak is, ő: egy pillanatig sem volt azonban pesszimista. Pozsonyi magyar szülők támogassátok a magyar középiskolásokat! A pozsonyi magyar reálgimnázium szülői szövetsége a most megindult tanévben, éppúgy mint tavaly, segítségére akar sietni a kevésbé tehetős magyar diákoknak, akik ezt az intézetet látogatják. Már számos diák jelentkezett, hogy részesüljön az ingyen-ebéd jótéteményében, magyar család azonban még nem jelentkezett kellő számban. Magyar szülők! Hallgassátok meg ezeknek a derék magyar diákoknak kérését. Könnyitsétek meg, hogy törekvő, becsületes magyar fiuk és leányok elvégezhessék tanulmányaikat Biznnk abban, hogy az idén is otthonotokba fogadjátok azokat, akik erre a segítségre rászorulnak és örömmel vállaljátok magatokra ezt a terhet, amelyért a jutalmat a magyar lelketek nyugalma és az a tudat fogja megadni, hogy Ti is segítettetek a Magyar Jövő útjainak ogyengetésében. Akik magyar diák ebéde’tetését magukra vállalják, szíveskedjenek mielőbb jelentkezni Vermes Samu nv. alispánnál, a szülői szövetség elnökénél (Stefanik-ut 8. Telefon 11—25). A jelentkezők szíveskedjenek közölni, mely napon, hány diákot részesítenek ebédbon, esetleg vacsorában i&i ŰzőbeI Jstvá m Jría: fieufus 6 1932 október 2, vasárnap.
